← Magyarország

Pfv.20350/2008/4 – Kúria

Pfv.VII.20.350/2008/

  1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bíró László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Wilhelm Viktor ügyvéd által képviselt alperes ellen 5.625.000 forint megfizetése iránt a Fejér Megyei Bíróság előtt 14.G.40.008/
  2. szám alatt indult, és Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 13.Gf.40.293/2007/
  3. számú ítéletével jogerősen elbírált perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 80.000 (Nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : A peres felek között szóbeli tárgyalások kezdődtek az alperesnél megépítendő bowlingpálya létesítése tárgyában. A felperes „bemutatkozó" levelet, fényképeket, referencia anyagot és árajánlatot küldött az alperes részére. Az első felperesi árajánlatban a vállalkozói díj 10.800.000 forint + ÁFA volt, amelyben a fényképen is látható Qubica típusú eredményjelző szerepelt. A második árajánlat összege már csak 9.800.000 forint + ÁFA volt alacsonyabb műszaki tartalommal; a felek közötti szerződés pedig a harmadik árajánlat alapján jött létre
  4. május 24-én 9.000.000 forint + ÁFA vállalkozói díj kikötése mellett. A szerződés mellékletét képező specifikáció tartalmazta az összes szállítandó berendezést, pályaelemet, ezek között Vilati-3000 típusú eredményjelzőt a hozzá tartozó pályakomputerrel, monitorral és vezérlőpult billentyűzettel. A felperes a szerződést
  5. június 16-án teljesítette, az elkészült pályát az alperes átadásátvételi jegyzőkönyvön átvette, és feljogosította a felperest a végszámla benyújtására. Az alperes a vállalkozói díj 50 %-át előlegként korábban kiegyenlítette, így a felperes 5.625.000 forint összegről bocsátott ki számlát; ennek kiegyenlítését azonban az alperes megtagadta. Az alperes
  6. július 4-től kezdődően különböző hibákat közölt a felperessel, e körben a felek egyeztettek, a felperes az eredménykijelző és a kezelőpult cseréjét elvégezte, a további javítástól azonban elzárkózott.
  7. november 15-én az alperes fordult bírósághoz, keresetében kérte a felperes kötelezését a hibák kijavítására, így pl. a kezelőpult és billentyűzet kicserélésére, a golyófogadó burkolat átépítésére, továbbá a számítástechnikai rendszer kicserélésére. Szerinte a Ptk.
  8. §

(5)bekezdése alapján jogosan tartja vissza az ellenszolgáltatás arányos részét, amelyet összegszerűen 4.500.000 forintban jelölt meg. Néhány nappal később terjesztette elő keresetét a felperes, ebben kérte kötelezni az alperest a végszámlában szereplő 5.625.000 forint és ennek
  1. június
  2. napjától járó kamata megfizetésére vállalkozói díj címén. A bíróság a pereket egyesítve tárgyalta. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.125.000 forintot, ennek késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A lefolytatott bizonyítás eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a felek között a szerződés lényegében az
  3. számú árajánlatnak, a fényképeken látható látványnak megfelelően jött létre; tehát a felperes magasabb színvonalú és esztétikájú pálya kivitelezését vállalta a kikötött díj ellenében. A bíróság szakértő kirendelésével vizsgálta az esetleges hibás teljesítést; ennek alapján megállapította, hogy az első szerződéses ajánlat, valamint a megkötött szerződés tartalma egymástól lényegesen eltér, a felperes azonban nem bizonyította, hogy tájékoztatta volna az alperest az eltérés okáról, az egyes berendezések, felszerelések módosulásáról. A szakértő is megállapította, hogy a felek között létrejött szerződés önmagában a golyófogadóról egyetlen lényeges, a kivitelt műszakilag, esztétikailag meghatározó és a megrendelő által értelmezhető információt nem tartalmaz. A bíróság a per összes körülményének mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a Ptk.
  4. §
(1)bekezdése szerint hibásan teljesített, ezért az alperes jogosult a 3.500.000 forint értékű javítási költség visszatartására; a felperes keresetének tehát a különbözeti összeg, vagyis 2.125.000 forint tekintetében adott helyt a Ptk.
  1. §-a alapján. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésének nagyobb részt helyt adott, az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával az alperes marasztalásának összegét 5.525.000 forintra és késedelmi kamataira felemelte. A szakértői véleményre hivatkozással annyiban helytállónak találta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy a felperes részben hibásan teljesített, mert voltak kivitelezési hibák, amelyeknek javítási költségét a szakértő mintegy 100.000 forintra tette. Miután ezt a tényt a felek sem vitatták, ezért 100.000 forint vállalkozói díj és kamata elutasítására vonatkozó részében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A szerződés tartalmának vizsgálata alapján a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy további vállalkozói díj visszatartására az alperes nem jogosult. A Ptk.
  2. §
(1), 201. §
(1), 205. §
(1)-
(2), és 207. §
(1)bekezdéseinek együttes alkalmazásával abból indult ki, hogy a szerződés tartalmát a felek által aláírt szerződés határozza meg. A felperes három különböző végösszegű és műszaki tartalmú árajánlatot adott, ezek közül az alperes a 9.000.000 forint + ÁFA összegű árajánlatot fogadta el, tehát ez képezi a vállalkozási szerződés tárgyát, a szerződés melléklete az ennek megfelelő berendezéseket tartalmazza. A felperes teljesítését nem a korábbi referenciamunkák bemutatását szolgáló fényképek, és a korábbi két árajánlat alapján kell megítélni. A másodfokú bíróság hivatkozott a szakértő azon megállapítására, miszerint a felperes teljesítése a szerződés tartalmának megfelel, kivéve a 100.000 forint költséggel javítható kivitelezési hibákat. A szakértő összevetette a felperes teljesítését az 1. sz. árajánlattal is, azonban ennek nincs relevanciája, mivel a felek nem ezen árajánlatban foglaltakra kötöttek szerződést. Az alperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 277. §
(1), 305. §
(1), valamint a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást tartotta helytállónak; e bíróság ugyanis részletesen vizsgálta a szerződés létrejöttének előzményeit, folyamatát, így szerinte a szerződés tartalmát illetően helytálló jogi következtetésre jutott. Hangsúlyozta, hogy az alperes megrendelésénél döntő jelentőséggel bírt a fényképeken illusztrált pálya, feltételezte, hogy az a fényképeken mutatott esztétikai kivitelben készül majd el. Kifejtette, az alperesnek nem volt tudomása arról, hogy mi a műszaki különbség a Qubica és a Vilati eredményjelző között, a felperes pedig e körben tájékoztatást nem adott. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni, a felperes szolgáltatása azonban nem egyezik meg a mintaként bemutatott szolgáltatással, az esztétikai követelményeket nem elégíti ki. Előadta, hogy a másodfokú bíróság ítéletét kizárólag az írásbeli szerződés, és a
  1. számú árajánlatra alapozva hozta meg, és figyelmen kívül hagyta a perben lefolytatott bizonyítás adatait, elsősorban a szakvéleményt. A másodfokú bíróság következtetését okszerűtlennek, döntését pedig jogszabálysértőnek nevezte. A felperes írásbeli ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Többek között állította, hogy a műszaki tartalmat az alperes „pénztárcájához" kellett igazítani. A korábbi munkákról készített fényképek referencia anyagként szolgáltak, a perbeli szerződésben szereplő műszaki tartalom a képektől alapvetően eltért a felső visszafutós golyófogó iránti alperesi igény miatt. A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet a kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. Az alperes a felülvizsgálati tárgyaláson kérelmét újabb jogszabálysértés megjelölésével kiegészítette, erre azonban a Pp.
  2. §
(5)bekezdése alapján nincs lehetőség. A felülvizsgálati eljárás eredményeként azt kellett megállapítani, hogy helyesen indult ki a másodfokú bíróság az alperes szavatossági kifogásának vizsgálatakor az írásban létrejött szerződés tartalmából. A vállalkozási szerződés
  1. pontja értelmében a megrendelő megrendelte, a vállalkozó elvállalta a mellékletben specifikált pálya leszállítását és üzembe helyezését; ennek értelmében a felperesnek a mellékletben foglaltak szerinti pályát kellett megépítenie. A fényképfelvételek a felperes első árajánlatához hasonló alsó visszafutós pályát illusztrálták. Az alperes sem vitatta azt a tényt, hogy nem a fényképeken szereplő alsó visszafutós pályát rendelte meg, hiszen a helyszíni adottságok ezt nem tették lehetővé. A felperes képviselője, aki részt vett a szerződéskötésben, kifejezetten azt nyilatkozta, hogy a megküldött fényképek nem minősültek mintának, csupán a pálya jellegére vonatkozó tájékoztatásnak. A másodfokú bíróság a Ptk.
  2. §
(1), 305. §
(1)és a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül állapította meg az irányadó tényállást mind a szerződés tartalma, mind pedig a szerződés teljesítése - a ténylegesen fennálló hibák - kérdésében. Nem fogadható el ugyanis az az alperesi hivatkozás, hogy a szerződés mellékletében leírt berendezések rövidítéséből nem tudta megítélni a berendezés minőségét és esztétikai megjelenését, miután erre kellő körültekintés esetén - tájékozódás megtételével - lehetősége lett volna. Már önmagában az eredményjelző típusának különbözőségéből következtethetett volna az eltérő műszaki tartalomra és megjelenési formára. Amennyiben a rövidítést nem értette, azt megkérdezhette volna. A szakértő 6.
  1. pontban foglalt válasza szerint „a szerződésben foglaltaknak a leszállított bowlingpálya részegységei megfelelnek, így a szerződésszerű teljesítéshez csak a kivitelezési hibák javítása szükséges. A javítás illetve értékcsökkenés becsült bruttó ellenértéke ebben az esetben cca. 100.000 Ft". Ebből a szakértői véleményből pedig a másodfokú bíróság okszerű következtetésre jutott. Miután nem az első árajánlatban foglaltaknak megfelelő bowlingpályát kellett a felperesnek építenie, ezért jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül a másodfokú bíróság a szakértői véleménynek az eredménykijelző rendszer kicserélésére és a golyófogadó esetében új formatervezett golyófogadó létesítésére vonatkozó megállapításait. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  2. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezni kellett a sikertelen kérelmet előterjesztő alperest a felperes képviseleti költségéből álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kováts Rolandné s.k. előadó bíró, Dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.