Mfv.10615/2007/4 – Kúria

Mfv/K.III.10.615/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság a Kft. felperesnek a dr.Hudák Edit jogtanácsos által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (Békéscsaba, Luther u. 3.) alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Gyulai Munkaügyi Bíróság

1. április
2. napján meghozott 3.M.703/2006/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.703/2006/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes a
6. november
7. napján meghozott 83589-054100/3/
8. számú fizetési meghagyásával biztosított
9. július
10. napján bekövetkezett üzemi balesetével összefüggésben kötelezte a felperesi foglalkoztatót összesen 168.736 forint egészségbiztosítási ellátás és kamatának megfizetésére az
11. évi LXXXIII. törvény
12. §-ának /1/ bekezdése alapján. Határozata indokolásában rögzítette az alperes, a baleset napján a csőszerelő munkakörben alkalmazott biztosított munkatársaival együtt az Rt. gyűjtőállomásán egy szeparátor felső teste gázbelépő csonkjának szerelését végezte. Az utolsó szorítócsavar anyarésze szétpattant, és emiatt a csőperem hirtelen megfeszült. A hirtelen fellépő feszültség következtében a csőperem felső része kivágódott, majd visszaütődött a csőperem alsó részéhez, ennek következtében a szerelést végző biztosított bal kezének középső ujja a két csőperem közé szorult és azon zúzódásos sérüléseket okozott. Az alperes megállapította, hogy a felperesi munkáltató megsértette a munkabiztonsági előírásokat; a munkavédelemről szóló
13. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)
14. §-ának b/ pontját,
15. §ának /1/ bekezdését,
16. §-ának /2/ és /3/ bekezdését. Az alperes álláspontja szerint a munkáltató felelőssége a baleset bekövetkezésében fennállt, az egyéni védőeszköz nem volt megfelelő, nem nyújtott védelmet a baleseti veszélyekkel szemben. A munkabaleset bekövetkezésében közrehatott, hogy a munkáltató a kockázatértékelés során nem tárta fel teljes körűen a baleseti kockázatokat, így a szükséges intézkedés (megfelelő egyéni védőeszköz meghatározása és biztosítása) elmaradt. A felperes keresetében kérte a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését. A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. A perben beszerzett munkabiztonsági szakvélemény alapján megállapította a bíróság, hogy a sérült részére rendelkezésre álló egyéni védőeszköz, a védőkesztyű megfelelő volt, ennek ellenére sem a sérült által viselt védőkesztyű, sem az alperes által csatolt fényképeken szereplő védőkesztyűk nem védik teljes mértékben az egész kezet a tárgyak ütése ellen. A sérült csőszerelő szakmunkásnak szakképesítéséből és többéves csőszerelői gyakorlatából adódóan is számítania kellett arra, hogy előfordulhat a karimák szétszerelésekor a belső feszültségek miatt a karimaszél felcsapódása, széthullása. A szakvélemény szerint a csavarok meglazításának a meghúzással ellentétes sorrendben kell történnie, a meghúzással kapcsolatos szabály ugyanakkor, hogy az egymással szemben lévő csavarokat kell meghúzni. A szakvélemény lényege, hogy a gyakorlott szakmunkásra terheli a csavarozással kapcsolatos szakmai szabályok megsértését. Megállapította továbbá a munkaügyi bíróság tanúvallomása alapján, pontosítható volt, hogy a baleset az utolsó csavar menetről lekerülése időpontjában történt, akkor vágódott ki a karima és amikor az visszacsapódott, akkor közte maradt a sérült ujja. meghallgatása folytán és meghallgatása mellőzhetőnek bizonyult. Maradéktalanul egyetértett a bíróság azzal a szakértői állásponttal, hogy a csavarozással kapcsolatos legalapvetőbb szabályok esetleges elmulasztását nem lehet a munkáltató terhére értékelni, mert az a szakmunkásképzés legalapvetőbb ismereteinek egyike, ismeretét feltételezni kell gyakorlott szakmunkásnál. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint nem volt megfelelő az egyéni védőeszköz, ezáltal nem nyújtott megfelelő védelmet a baleseti veszéllyel szemben, ezzel a munkáltató megsértette az Mvt. vonatkozó rendelkezéseit. Továbbá a munkabaleset bekövetkezésében közrehatott, hogy a munkáltató kockázatértékelése során nem tárta fel teljes körűen a baleseti kockázatokat, így az ennek megfelelő intézkedés elmaradt. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékok Pp.
17. §ának /1/ bekezdése szerinti szabad mérlegelését támadta azzal, hogy vitatta a munkaügyi bíróságnak a szakvélemény alapján ítélete indokolásában tett megállapításait. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a Pp.
18. §-ának /2/ bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságtól jogsértésre alapítottan lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, azonban ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Ha tehát a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem - mint a perbeli esetben is - a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A Legfelsőbb Bíróság jelen ügyben olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná; a munkaügyi bíróság a bizonyítékok okszerű, helyes mérlegelésével állapította meg, hogy nem történt a felperesi munkáltató részéről olyan munkabiztonsági szabályszegés, amely releváns okát képezné a bekövetkezett munkabalesetnek. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
19. §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest a Pp.
20. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. Budapest
21. április
22. Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr.Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok