Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.143/2016/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Nagyné dr. Lukács Anna ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Litter & Bíró Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bíró Balázs ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a Dr. Bacsek György Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bacsek György ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a Litter & Bíró Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bíró Balázs ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű és a Németh és Tímár Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tímár András ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt V.rendű alperes neve (V.rendű alperes címe) V. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt indított perében a ...Törvényszék
- június
- napján kelt
- számú -
- szám alatt kijavított - ítélete ellen a IV. rendű alperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatja, a IV. rendű alperest terhelő, a felperesnek fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 500.000 (ötszázezer) forintra és annak az elsőfokú ítélet szerinti késedelmi kamataira leszállítja. A kereset ezen felüli részét tekinti elutasítottnak. A felperes által az államnak fizetendő le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét 510.000 (ötszáztízezer) forintra felemeli, a IV. rendű alperes által fizetendő le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét 30.000 (harmincezer) forintra leszállítja. Mellőzi a IV. rendű alperesnek a felperes javára elsőfokú perköltségben való marasztalását. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a IV. rendű alperesnek 15 napon belül 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint elsőfokú és 32.000 (harminckettőezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 80.000 (nyolcvanezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes ellen a P-i Járásbíróság előtt B..../
- szám alatt büntetőeljárás van folyamatban.
- július 4-én a P... internetes újságban az I. rendű alperes által írt újságcikk jelent meg (cikk címe) címmel. A cikk illusztrációjaként a felperesről egy családi rendezvényen készült fényképet közöltek, amelyen a felperes arcát kissé elhomályosították, szemét fekete csíkkal takarták le.
- január 18-án a P. internetes újságban jelent meg az I. rendű alperes által írt cikk (cikk címe) címmel. A cikk illusztrációjaként a felperesről olyan fényképet közöltek, amely egy p-i szórakozóhelyen megtartott családi rendezvényen készült. A fotón a felperes családtagjai is látszanak, a felperes szemét a fényképen fekete csíkkal takarták le.
- január 27-én a P-i H. városmagazinban jelent meg egy cikk (cikk címe) címmel. A cikk illusztrációja a
- január 18-án a p....hu internetes újságban közzétett fénykép volt, ezen azonban a családtagok már nem látszanak.
- február 14-én P. internetes újságban az I. rendű alperes által írt (cikk címe) című cikk jelent meg ugyanazzal a felperesről készült fényképpel, amelyet
- január 18-án tettek közzé. A IV. rendű alperes a
- július 4-én,
- január 18-án és
- február 14-én közzétett cikkeket a felperesről készült fotókkal együtt
- december 31-én törölte az internetes honlapjáról, azonban azok ettől függetlenül a G. hírportáljain változatlanul megtalálhatók, a IV. rendű alperesnek nincs jogosultsága ahhoz, hogy a törlést ott is elvégezze. A (cíkk címe) című cikk látogatóinak száma az eltávolítás időpontjáig 1236, a (cikk címe) című cikk látogatója 991, a
- február 14-én megjelent cikk látogatója 666 volt. A IV. rendű alperes által megjelentetett P-i H. hetilap ingyenes kiadványként 73.000 nyomtatott példányban jelenik meg. A perbeli cikkek és fotók hatására olyan vélemény alakult ki a felperesről még a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt, hogy csaló, becsapta az ügyfeleit, piramisjátékot működtetett, ami miatt ismerőseinek, üzleti partnereinek bizalma megrendült benne. Hatásukra a felperes hozzátartozói is kellemetlen helyzetbe kerültek, ismerőseik elfordultak tőlük, fennállt a veszélye annak, hogy a felperes középső gyermekét az iskolában atrocitások érik. Alkalmazottai a felperes vállalkozásával fennállt munkaviszonyukat felmondták, a könyvelési és adminisztratív szolgáltatást nyújtó cég az interneten közzétett képek és cikkek kapcsán közölte, hogy mindennemű szerződéses viszonyt meg szeretnének szüntetni a felperessel és cégével. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek - köztük a IV. rendű alperes - megsértették a képmáshoz fűződő személyiségi jogát, kérte ezért, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket a jogsértés abbahagyására, tiltsa el őket a további jogsértéstől, kötelezze az alpereseket a sérelmes helyzet megszüntetésére, a jogsértéssel előállított internetes cikkek megsemmisítésére, végleges és visszavonhatatlan törlésére, valamint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. A IV. rendű alperessel szemben nem vagyoni kártérítés címén 2.000.000 forintot és annak
- július
- napjától számított kamatait igényelte. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság P.20..../2014/
- szám alatti részítéletével - egyebek között - megállapította, hogy a IV. rendű alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy
- július 4-én,
- január 18-án és
- február 14-én, mint a P. internetes újság, és
- január 27-én, mint a P-i H. városmagazin kiadója a felperes hozzájárulása nélkül a felperesről készült fotókat jelentetett meg, kötelezte ezért a jogsértés abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől. A részítélet a IV. rendű alperes vonatkozásában
- szeptember 7-én jogerőre emelkedett. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte a IV. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 1.500.000 forintot és annak
- július 5-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte továbbá, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 95.250 forint elsőfokú eljárásban felmerült költséget, valamint hogy fizessen meg az államnak 90.000 forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket. A felperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló kereseti kérelmét a IV. rendű alperessel szemben részben találta alaposnak. Rögzítette, hogy a felperes a sérelmezett fotókon felismerhető volt, a felperes képmását szöveges tartalom illusztrációjához használta fel, ezért a személyiségi jog megsértésének vizsgálatakor a szöveg és a kép együttes értékelésével állapította meg, hogy a IV. rendű alperes jogellenes magatartása a felperes mindennapi életét, megítélését, üzleti kapcsolatait negatívan befolyásolta. Megállapította, hogy nem csak a felperes, hanem hozzátartozói is kellemetlen helyzetbe kerültek a felperes képmásának megjelentetésével kapcsolatban. Köztudomású tényként fogadta el a megvalósult jogsértéssel kapcsolatos nem vagyoni hátrányként, hogy még a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a szöveges tartalom és a fényképek együttes hatásaként az olvasóban olyan vélemény alakult ki a felperesről, hogy csaló, becsapta az ügyfeleit, piramisjátékot működtetett, ami miatt ismerőseinek, üzleti partnereinek megrendült benne a bizalma, bűnözőként tekintettek rá. A kialakult hátrányok súlyával arányban állóan 2.500.000 forint nem vagyoni kártérítést tartott megállapíthatónak az elsőfokú bíróság, amely alkalmas lehet a felperest ért nem vagyoni hátrányok másnemű előnnyel való kompenzálására. Miután módosított keresetében a felperes már nem kérte az alperesek egyetemleges marasztalását, ezért vizsgálta az egyes alperesek közrehatásának arányát. A IV. rendű alperes tekintetében azt értékelte, hogy az interneten három esetben jelentetett meg a felperes képmásával illusztrált cikket, egyet pedig a nyomtatott sajtóban, közel másfél évig nem távolította el a cikkeket az internetes honlapjáról, illetve, hogy valamennyi megjelentetett fotó a felperesről családi rendezvényen készült. Mindezekre tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy a IV. rendű alperes 60%-os arányban hatott közre a felperest ért nem vagyoni hátrány bekövetkezésében, ezért ennek az aránynak a figyelembevételével marasztalta nem vagyoni kártérítés, és a kár bekövetkeztétől számítottan az
- évi Ptk.360.§
(1)bekezdése és 301.§
(1)bekezdése alapján kötelezte késedelmi kamat megfizetésére is. A Pp.81.§
(2)bekezdése alapján kötelezte pervesztessége arányában perköltségviselésre és a pervesztesség-pernyertesség arányában rendelkezett a feljegyzett eljárási illeték viseléséről. Az ítélet ellen elsődlegesen annak megváltoztatása és marasztalásának 500.000 forintra történő leszállítása érdekében a IV. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, másodlagosan felvetve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének lehetőségét is. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés megalapozott. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság a tényállást fellebbezett részében helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A helyes tényállás alapján a felperest ért nem vagyoni hátrányok kiküszöbölésére alkalmas nem vagyoni kártérítés összege tekintetében a másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság ítéleti döntésével. A nem vagyoni hátrányoknak pénzbeni egyenértékük nincs, azok szoros értelemben vett megtérítéséről nem is lehet szó. A pénzbeli kártérítésnek a nem vagyoni károknál az a funkciója, hogy az elszenvedett sérelem hozzávetőleges kiegyensúlyozásáról olyan vagyoni szolgáltatás nyújtásával gondoskodjék, amely az elszenvedett sérelemért kb. egyenértékű, másnemű előnyt nyújt. A nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásánál a bíróságnak arra kell törekednie, hogy a károkozás idején fennálló értékviszonyoknak megfelelő, olyan mértékű pénzbeli ellentételezést állapítson meg, amely alkalmas a károsultak által elszenvedett károsodás megközelítő kompenzálására. A felperes által a IV. rendű alperestől igényelt nem vagyoni kártérítés jogalapját - a felperes képmáshoz fűződő személyiségi joga megsértésének megállapításával - az elsőfokú bíróság jogerős részítélettel megállapította. A fentiekre tekintettel a IV. rendű alperest a felperest a képmáshoz fűződő személyiségi jogának megsértésével ért nem vagyoni hátrányok kompenzálására alkalmas nem vagyoni kártérítés megfizetésére kellett kötelezni. A nem vagyoni kártérítés összegének meghatározása során nem értékelhette volna az elsőfokú bíróság a felperes képmásával együtt megjelentetett cikkek felperesre hátrányos tartalmát. A kialakult bírói gyakorlat alapján a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének minden esetben ahhoz kell igazodnia, hogy az adott személyiséget jellemző helyzet a megállapított jogsértéssel ok-okozati összefüggésben milyen mértékű kedvezőtlen irányú változást szenvedett. A nem vagyoni kártérítés ugyanis a sérelmet szenvedett fél életminőségében bekövetkezett csökkenés ellensúlyozására hivatott. A jogintézmény nem szakítható el a kártérítés általános, az 1959. évi Ptk.339.§
(1)bekezdésében meghatározott feltételeitől, ezért a perbeli esetben a mérlegelési tevékenység során kizárólag azt kellett értékelni, hogy mennyiben határozatható meg az a felperesnél elszenvedett hátrány, amely a IV. rendű alperes által elkövetett jogsértéssel, azaz a felperes képmásának nyilvánosságra hozatalával ok-okozati összefüggésben áll. Az 1959. évi Ptk. 85. §
(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, ezért nem vehetők figyelembe a felperes hozzátartozóit - esetleg - ért hátrányok sem. A kialakult bírói gyakorlatra, a hasonló ügyekben megítélt kártérítésekre is figyelemmel, a jogsértés idején fennálló értékviszonyoknak megfelelően az elsőfokú bíróság eltúlzott mértékű nem vagyoni kártérítést állapított meg a IV. rendű alperes terhére. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a képmáshoz fűződő személyiségi jog megsértése miatt a felperest ért hátrányok kompenzálására a fenti szempontok figyelembevételével 500.000 forint nem vagyoni kártérítés szükséges és egyben elégséges is, ezért a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - megváltoztatta, a IV. rendű alperes fellebbezési kérelmét teljes egészében teljesítve, az általa fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 500.000 forintra leszállította. A Pp.81.§
(1)bekezdése alapján a pernyertesség-pervesztesség arányában változtatta meg a másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban le nem rótt eljárási illeték, valamint az elsőfokú perköltéség viselésére vonatkozó rendelkezéseket is. A sikeres fellebbezés folytán a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes a IV. rendű alperes javára a másodfokú eljárásban felmerült perköltségét megfizetni, amely a IV. rendű alperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5)és 4/A.§-a alapján állapított meg. Az Itv.74.§
(3)bekezdése alapján irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése és a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes a per tárgyi illeték-feljegyzési jogos voltára tekintettel le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésére. Pécs,
- március
- . Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. bíró