B.176/2015/69 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)és

(8)bekezdése), melyből 1 rendbeli kísérleti szakban maradt, - garázdaság vétségében (Btk. 339. §

(1)bekezdése). Ezért őt, mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül - 8 (Nyolc) év szabadságvesztésre és 8 (Nyolc) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A törvényszék a kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által

1. július
2. napjától
3. július hó
4. napjáig előzetes fogvatartásba töltött időt beszámítja. A bíróság a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.109/
5. tételszám alatti 1-
6. sorszámú bűnjelek lefoglalását megszünteti. Az 1-2-
7. sorszámú bűnjelek megsemmisítését rendeli el, a
8. sorszámú kést kiadni rendeli ... ... szám alatti lakos részére. A vádlott köteles az eljárás során felmerült 255.160.- (Kettőszázötvenötezer-egyszázhatvan) Ft bűnügyi költséget a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására az államnak megfizetni. I n d o k o l á s: I. A vád A Nógrád Megyei Főügyészség B.657/2014/
9. BTÖ. számú vádiratával emelt vádat ... ellen 1 rendbeli, a Btk.
10. §

(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétsége, 1 rendbeli a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntette, valamint 1 rendbeli a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt, melyeket mint különös visszaeső követett el. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen a törvényszék a történeti tényállást lényegében a vádirati tényállásnak megfelelően állapította meg. II. A tényállás ... vádlott az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképzettséggel nem rendelkezik. Előzetes letartóztatásba kerülése előtt ...-nál dolgozott, havi jövedelme 65.000.- Ft volt, valamint 28.300.- Ft szociális járadékban részesült. Elvált családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs, vagyontalan, büntetve volt: A Salgótarjáni Járásbíróság

1. június hó
2. napján kelt és
3. június
4. napján jogerős 4.B.78/2014/
5. számú ítéletével a
6. november
7. napja és
8. augusztus
9. napja között elkövetett 2 rendbeli lopás vétsége, lopás vétségének kísérlete, garázdaság vétsége és testi sértés bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és a közügyektől 3 év eltiltásra ítélte. A Balassagyarmati Járásbíróság
10. január
11. napján kelt 12.B.378/2013/
12. számú ítéletével mely a Balassagyarmati Törvényszék 7.Bf.42/2014/
13. számú határozatával
14. október
15. napján emelkedett jogerőre - a
16. április
17. napján elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette, könnyű testi sértés vétsége és hivatalos személy elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt 3 év börtönbüntetésre és a közügyektől 3 év eltiltásra ítélte. Jelenleg a vádlott ezen büntetését tölti. A Kalocsai Járásbíróság
18. április
19. napján kelt 3.B.366/2013/
20. számú ítéletével - mely a Kecskeméti Törvényszék 1.Bf.229/2014/
21. számú határozatával
22. november
23. napján emelkedett jogerőre - a
24. április
25. napján elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és a közügyektől 2 év eltiltásra ítélte. ... vádlott antiszociális, amorális beállítódással, igen alacsony frusztrációs toleranciával, fokozott ingerlékenységgel, impulzív-agresszív cselekedettel, érzelmi éretlenséggel és sekélyességgel, társadalmi kötelezettségek és szabályzók figyelmen kívül hagyásával, alkalmazkodási és beilleszkedési zavarokkal jellemezhető személyiségzavarban szenved, mely a terhére rótt cselekmények idején is fennállt. A vádlott korábbi tapasztalataiból, különösen a büntetéséből nem tanul, bűntudat érzésére képtelen, saját kudarcaiért konfliktusos viselkedéséért a mások hibáztatásának tendenciája figyelhető meg. Fokozottan érzékeny, szenzitivitása azonban a paranoiditás (túlértékelő kóros lelki alkatúság) szintjét nem éri el. Kóros elmeállapottal (elmebetegséggel) egyenértékű személyiségzavara vagy személyiség torzulása jelenleg és a terhére rótt cselekmények idejére sem volt kimutatható. A vádlott a terhére rótt cselekmények elkövetésekor indulatos állapotban volt, mely nem volt kóros indulati állapot, és a cselekményben egyéb kóros motívum sem volt kimutatható. ... vádlott a terhére rótt cselekmények elkövetésekor nem volt az elmeműködés olyan kóros állapotában, mely korlátozta vagy képtelenné tette cselekménye következményeinek felismerésében, illetőleg abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. 1.) ... vádlott
26. július
27. napján 15 óra körüli időben ... szám alatti férfi hajléktalan szálló előtt, az utcán ... jelenlétében felelősségre vonta a hajléktalan szálló egyik lakóját, ... sértettet azzal, hogy mit beszél róla. Ezt követően ököllel legalább egy alkalommal kisebb erővel a bal halántékánál megütötte. ... sértetten a bántalmazás során külsérelmi nyom nem keletkezett. A vádlott fenti kihívóan közösségellenes erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. 2.)
28. július hó
29. napján 17 óra 10 perc körüli időben ... és testvére, ... a ... úton találkozott ... vádlottal. A vádlott ...től cigarettát kért, majd ... vádlott és ... egy korábbi ügy miatt szóváltásba keveredett egymással. ... próbálta a vádlottat rávenni, hogy távozzon onnan, ezért őt kisebb erővel a mellkasánál meglökte. Ezt követően a vádlott egy késsel váratlanul a vele szemben álló ... szeme irányába szúrt, mely elől ... megpróbált elhajolni. A vádlott azonban a kés élével kisebb erővel eltalálta őt és jobb szemének környékét megvágta. Ezt követően dulakodás közben a földre kerültek. ... megpróbálta szétválasztani őket és a vádlottat a földön fekvő ...ról lerángatni. Amikor azonban ... vádlott felegyenesedett, a korábban használt 8 cm pengehosszúságú késsel szúró mozdulatot tett ... irányába és a bal oldalon a szív alatti testtájékon legalább közepes erővel megszúrta, majd a helyszínről elfutott. ... sértett a vádlott bántalmazása következtében a jobb belső szemzugnál kisebb, felületes vágott sérülést, továbbá a bal szemöldök külső részénél és mindkét térdkalács területében hámhorzsolásos sérüléseket szenvedett. Sérüléseinek gyógytartama külön-külön és együttesen is 8 napon belüli. A sértett védekező elmozdulása nélkül létrejöhetett volna maradandó fogyatékosságot eredményező szemsérülés, vagy akár a szemüregen keresztül a koponyaüregbe hatoló életveszélyes sérülés is. A súlyosabb sérülés elmaradása a véletlennek köszönhető. Az ... vádlott általi bántalmazás következtében ... sértett a mellkas bal oldalán, az elülső hónaljban, a VI. bordaközben a mellüregbe hatoló szúrt sérülést szenvedett el. A sérülés gyógytartama 8 napon túli, a tényleges gyógytartam kb. 4 hét. A sértett által elszenvedett mellüreget megnyitó szúrt sérülés közvetett életveszélyes sérülésnek minősül. Az elszenvedett sérülések és bántalmazás között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. III. A bizonyítékok értékelése ... vádlott a terhére rótt bűncselekmények elkövetését az eljárás során végig tagadta. A tényállás
30. pontjával kapcsolatban elmondta, hogy ...nal a hajléktalan szálló előtt az utcán nem találkozott, őt egyáltalán nem bántalmazta. A tényállás
31. pontjában írt cselekményekről úgy nyilatkozott, hogy nála kés nem volt, így ő nem okozhatott szúrt sérülést sem ...nek, sem ...nak, őt hárman, ..., ... és ... támadta meg és bántalmazta. Kijelentette, hogy neki egyáltalán kése nincsen, amit a rendőrök a hajléktalan szállón szekrény tetején megtaláltak, az nem az övé. A sértettek sérüléseivel kapcsolatban nyilatkozni nem tudott, véleménye szerint ... szemsérülését úgy szerezte, hogy elesett és a betonba beütötte a fejét. ...val azon vitatkoztak össze, hogy amíg a sértett a börtönben ült, ő többször beszélgetett az élettársával. ... sértett vallomása szerint amiközben a hajléktalan szálló előtt kávézott, odament hozzá a vádlott és azt mondta, hogy „miért pofázok róla”, majd ezt követően megütötte. Elmondása szerint két vagy három alkalommal ütött a fejére ököllel, de minimum két ütés érte. Egy kicsit az arca le volt horzsolva, egyéb sérülést nem szenvedett. ... sértett a tárgyaláson elmondta, hogy a vádbeli napon az ... úton volt, amikor is találkoztak ...cel, aki egy szál cigarettát kért tőle. Ekkor odament hozzá ... és mondta, hogy ne foglalkozzon a vádlottal. Ezt követően dulakodás alakult ki a vádlott és ... között, majd ... a földre került, a vádlott rajta volt, ő pedig próbálta lehúzni róla, amikor megszúrta őt a vádlott. Elmondta, hogy kést a vádlottnál nem látott, és amikor próbálta a testvéréről lehúzni a vádlottat, annyit észlelt, hogy ...nak vérzett a szeme környéke. Amikor húzta le a vádlottat, akkor úgy látta, hogy ... felé ütött, egy zsibbadást érzett, egy nagy vérfolt keletkezett a pólóján, majd rosszul lett. Tagadta, hogy ők bármilyen módon bántalmazták volna a vádlottat. Továbbra is kijelentette, hogy kést nem látott a vádlottnál, de az öccse annyit mondott, hogy „késsel támadsz ránk”. ... vallomása szerint amikor a vádbeli esemény történt, ... hozzájuk ment egy szál cigarettát kérni, ő próbálta elküldeni onnan. Ezen összevitatkoztak, mire meglökte a vádlottat, aki egy kést elővéve megszúrta őt. Magát a kést nem látta, csak később következtette ki, hogy a sérülését késszúrástól szerezhette. Tagadta, hogy az élettársa kapcsán alakult volna ki szóváltás közöttük. Ekkor ... is jelen volt. Tagadta azt is, hogy ő a lökésen kívül bármilyen más módon bántalmazta volna a vádlottat. A nyomozás során tett vallomás elétárása után úgy nyilatkozott, hogy konkrétan kést nem látott, de valami volt a vádlott kezében. Fenntartotta azt is, hogy a vádlott támadására gyorsan reagált, kitért a támadás elől, így annak következtében a jobb szemöldöke belső fele sérült meg. Azt, hogy a vádlott a testvérét is megszúrta, nem látta, csak ... közölte vele, hogy őt is késszúrás érte. ... tanú, aki a hajléktalan szálló gondnoka, a
32. július 5-én történtekkel kapcsolatban elmondta, hogy magát a cselekményt nem látta, ... fején látott sérülést, s arra a kérdésére, hogy kihívja-e a rendőrséget, ... azt válaszolta, hogy igen, ugyanis a vádlott megütötte őt. A következő napon pedig a szálló ügyeletén volt, amikor a rendőrök keresték a vádlottat. Ekkor a rendőrök elmentek, majd bejött a hajléktalan szállóra .... Annyit látott, hogy bement a fürdőbe, majd ismét megjelentek a rendőrök és elvitték ...et. Egy kést találtak a nyomozók a vádlott szobájában a szekrény tetején. Amikor a szállóba bejött ..., valami volt a kezében, de azt beazonosítani nem tudta. ... tanú vallomása szerint korábban 3 db kést vásárolt a 100 Ft-os boltban. Amit a rendőrök megtaláltak kést a szekrény tetején, az olyan volt, mint amit ő vásárolt. Korábban ez a kés eltűnt. Kijelentette, hogy a kést nem ő tette a szekrény tetejére. Nyomozás során tett vallomásához elmondta, hogy amikor ... bement a szállóra, a közös szobájukban valamit felrakott a szekrény tetejére. ... tanú tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a vádbeli napon ...nal a hajléktalan szálló előtt, a kapun kívül beszélgettek, amikor odaérkezett ... és szólt ...nak, hogy róla ne beszélgessen. Ekkor ... megütötte ...t. Az ütés a bal halántékán érte a sértettet. ... tanú a tárgyaláson egy zavaros vallomást tett. Elmondta, hogy pontosan semmire nem emlékszik, egy kést látott, annyit tudott, hogy a többiek beszélgettek. Azt látta, hogy ... meg volt szúrva, de ő nem látott szúrást. Azt tagadta, hogy ők hárman ...et bántalmazták volna. Azon vesztek össze, hogy azt mondták a vádlottról, hogy pedofil. ...nél volt kés. Majd úgy módosította vallomását, hogy nem látott kést a vádlottnál, erről csak hallomásból értesült. A nyomozás során tett vallomása szerint a vádlott és ... között pedofília kapcsán merült fel a vita, majd dulakodni kezdtek, földre is kerültek. ... szét akarta szedni őket. Nem látott olyat, hogy bárkit is a vádlott megszúrt volna, de ...en vérző sebet látott. Kijelentette, hogy kést ...nél egyáltalán nem látott. A nyomozás során tett vallomása elétárása után fenntartotta azt. A cselekményt távolabbról látta két kiskorú személy is, akik kérték nevük és adataik zártan kezelését. Az
33. számú tanú nyilatkozata szerint annyit látott, hogy kb. öt ember vert egy embert, aki lekerült a földre. Kb. 10 másodpercig tartott az egész, majd abbahagyták. Kb. 100 méterről látta az eseményeket, de senkit nem tudna felismerni. Sem kést, sem szúró mozdulatot szintén nem látott. A
34. számú tanú elmondta, hogy egy fekete pólós férfi megtámadott egy másikat, majd egy harmadik is csatlakozott a verekedéshez. Arra nem emlékezett, hogy bárki is a földre lekerült volna. Néhány másodperc után a fekete pólós személy elszaladt az ... út felé. Olyat nem látott, hogy 4-5 ember ütött és rúgott volna egy embert, aki a földön feküdt. Elmondta, hogy kést senkinél nem látott és szúró mozdulatot sem. Dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő adott véleményt a sértettek sérülésével kapcsolatban. ... orvosi látlelete szerint arcának bal oldala volt nyomásérzékeny, de rajta külsérelmi nyom nem volt, így ellentmondás van a látlelet leíró része (külsérelmi nyom nincs) és a megállapított kórismérv (az arc zúzódása, az ajak és szájüreg felületes sérülése) között. A nyomásérzékenység utalhat előzetes bántalmazásra, de egyéb tünetek hiányában sérülésként nem értékelhetők, így nem bizonyítható, hogy a sértettet az általa elmondott bántalmazás érte. ... sértett a jobb belső szemzugnál kisebb felületes vágott sérülést, továbbá a bal szemöldök külső részénél és mindkét térdkalács területében hámhorzsolásos sérüléseket szenvedett. A sérülések gyógytartama külön-külön együttesen is 8 napon belüli. A sértett sérülései létrejöhettek az általa elmondottak szerint. A jobb belső szemzug sérülése éles szélű, hegyes sebzugú volt, az létrehozható a bűnjelként vizsgált késsel történő szúró mozdulattal. A bal szemöldök és a térdek hámhorzsolásos sérülései eleséstől keletkezhettek. ... védekező elmozdulása nélkül létrejöhetett volna maradandó fogyatékosságot eredményező szemsérülés, vagy akár a szemüregen keresztül a koponyaüregbe behatoló életveszélyes sérülés is. A súlyosabb sérülés elmaradása a véletlennek köszönhető. Az eszköz alkalmasnak tekinthető életveszélyes vagy akár halálos sérülés létrehozására is, megfelelő testtájékon, megfelelő módon és megfelelő erővel alkalmazva. Az elszenvedett sérülések kapcsán maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás nem várható. A szakértő kiegészítő szakvéleményében úgy nyilatkozott, hogy szakértői szempontból nem lehet egyértelműen nyilatkozni, hogy a sértett tett-e tényleges védekező mozdulatot, illetőleg egyéb elhárító magatartást. Arra sem lehet nyilatkozni, hogy ez az esetleges védekezés milyen erővel történt, mennyiben csökkentette a sértett védekezése az elszenvedett sérülést. Annyi állapítható meg tényként, hogy a sértettet ténylegesen elérő szúrás már kisebb erejű lehetett. A maradandó fogyatékosságot eredményező sérülés lehetősége a közeli szem sérülésének veszélye miatt állapítható meg. Ha a kés a néhány cm-re lévő szemgolyót éri, akkor különböző súlyosságú sérülések keletkezhettek volna. Ez a kisebb szemmozgás zavartól kezdve a látás teljes elvesztéséig terjedő maradandó sérülések. Életveszélyes sérülés lehetősége amiatt állhatott fenn, hogy a szemüregen keresztül a szúrás könnyen behatolhat a koponyaüregbe, tekintettel arra, hogy a szemüreg csontos fala vékonyabb csontlemezekből áll, illetve azok között kisebb rések is találhatók. A koponyaüregbe hatoló sérülés életveszélyes sérülésnek minősülne. ... sértett a mellkas bal oldalán, az elülső hónaljvonalban, a VI. bordaközben a mellüregbe hatoló szúrt sérülést szenvedett. A műtéti feltárás során mellűri vérgyülemet szűrtek le, de egyéb belső szervsérülés, tüdő vagy szívsérülést nem észleltek. A fenti sérülés gyógytartama 8 napon túli, tényleges gyógytartama kb. 4 hét. A sértett sérülése éllel és heggyel bíró eszköztől származhat, az létrehozható volt a bűnjelként vizsgált késsel történő közepes vagy nagyobb erejű szúrással, akár célzottan, akár hadonászó mozdulattal. A mellkasüreget megnyitó mellkasi szúrt sérülés életveszélyesnek véleményezhető. Fentiekre tekintettel orvosszakértői szempontból közvetett életveszély véleményezhető. Szövődménymentes gyógyulás esetén maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás nem várható. Dr. Tóth Mária és dr. Kozma Mihály igazságügyi szakértők véleménye szerint ... vádlott antiszociális, amorális beállítottsággal, igen alacsony frusztrációs toleranciával, fokozott ingerlékenységgel, impulzív-agresszív cselekedetekkel, érzelmi éretlenséggel és sekélyességgel, a társadalmi kötelezettségek és szabályzók figyelmen kívül hagyásával, alkalmazkodási és beilleszkedési zavarokkal jellemezhető személyiségzavarban szenved, mely a terhére rótt cselekmény idején is fennállt. Korábbi tapasztalataiból, különösen a büntetésekből nem tanult, bűntudat érzésére képtelen, saját kudarcaiért konfliktusos viselkedéséért a mások hibáztatásának tendenciája figyelhető meg. Fokozottan érzékeny szenzitivitása azonban a paranoiditás szintijét nem éri el. Kóros elmeállapottal egyenértékű személyiségzavara vagy személyiségtorzulása jelenleg és a terhére rótt cselekmény idején sem volt kimutatható, így személyiségzavara a cselekmény szempontjából korlátozó vagy kizáró tényezőként nem vehető figyelembe. A terhelt a cselekmény elkövetésekor indulatos állapotban volt, mely nem volt kóros indulat állapot és cselekményében egyéb elmekóros motívum sem volt kimutatható. A vádlott egészséges védekezésre képes, erre utalhatnak önmentő, felelősség hárító attitűdje. A helyszíni szemle jegyzőkönyve rögzíti, hogy a szemlebizottság a hajléktalan szálló 4-es szobájában az első szekrény tetején egy műanyag nyelű, 8cm pengehosszúságú, 1,6 cm széles pengéjű kést talált, a penge egyik oldalán vérgyanús szennyeződés látható. Fenti bizonyítékokat értékelve a törvényszék a tényállás
35. pontjával kapcsolatban az alábbiakat állapította meg. A bíróság nem fogadta el ... vádlott védekezését, mely szerint ő
36. július 5-én délután a hajléktalan szálló előtt nem bántalmazta ... sértettet, sőt, az utcán nem is találkoztak. E körben ... következetes egybehangzó vallomást tett, miszerint amikor ő ..val az utcán a kerítés mellett beszélgetett, ... odament hozzá és őt megütötte. E vallomást alátámasztja ... tanú vallomása is, aki a bántalmazás körülményeiről hasonlóan nyilatkozott. Szintén erősíti a sértett vallomását ... tanú nyilatkozata, akinek közvetlen az eset után ... elmondta a történteket és kérte, hogy értesítse a rendőrséget a bántalmazás miatt. E napon az esti órákban ... sértett orvosi látleletet is vetetett, amely ugyan ellentmondásos megállapításokat tartalmaz, de az megállapítható belőle, hogy ... az arc bal oldali fájdalomra panaszkodott, még ha külsérelmi nyom nem is volt megállapítható. Annyi ellentmondás található ... és ... tanúk vallomásában, hogy a sértettet mennyi erőbehatás érte. ... több ökölütésről is beszámolt, melyek közül az egyik az halántékán, a másik pedig a szája környékén érte. ... úgy nyilatkozott, hogy ... részéről a sértettet egy ütés érte, jobb kézzel, ököllel, a bal halántékát találta el. Az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint nem bizonyítható, hogy a sértettet az általa elmondott bántalmazás érte, ha bántalmazás történt, az kisebb erejű lehetett, mely sérülést nem okozott. A fenti bizonyítékok alapján a bíróság azt állapította meg, hogy ... vádlott legalább egy alkalommal, kisebb erővel, ököllel, jobb kézzel megütötte ...t a bal halántékánál. A fenti ellentmondás a törvényszék álláspontja szerint ... sértett szavahihetőségét nem gyengíti, hiszen a vádlott hirtelen támadt rá, s nem biztos, hogy a támadás hatására pontosan az utána történteket is fel tudta idézni. A tényállás
37. pontjával kapcsolatban a törvényszék szintén elvetette a vádlott védekezését. A cselekmény közvetlen környékén négyen tartózkodtak, a vádlott, a két sértett, illetőleg ... tanú. Kissé távolabb állt az eseményektől a kihallgatott
38. és
39. számú tanú. A vádlott e körben is tagadta a terhére rótt bűncselekményeket, kijelentette, hogy őt bántalmazta a jelenlévő három személy, nála pedig kés egyáltalán nem volt, ... sérülését pedig akkor szenvedhette el, hogy a földre esett. A három tanú vallomásából egyértelműen megállapítható, hogy a vádlott és ... között a konfliktus ott kezdődött, hogy amikor találkoztak, szóba került egy korábbi, a vádlott által elkövetni vélt pedofil cselekmény. Az események kezdetéről nyilvánvalóan ... sértett tudta a legpontosabb nyilatkozatot tenni, hiszen ő volt részese ennek. Maga sem tagadta, hogy először kisebb erővel meglökte a mellkasánál a vádlottat, azzal a céllal, hogy távozzon onnan. Ezt követően a bíróság szintén ... vallomása alapján állapította meg azt, hogy még álló helyzetben a vádlott egy késsel a feje irányába szúrt. Ezt pontosan a sértett így elmondani nem tudta, a később tudomására jutottak alapján nyilatkozott úgy, hogy a vádlott kezében kés volt, amikor a feje irányába szúrt. Ő kést konkrétan nem látott, csak azt érzékelte, hogy a vádlott a feje irányába nyúl, mintha ütni akart volna. Az ő vallomása alapján állapította meg a bíróság, hogy a szúrást elhajlással próbálta elhárítani. ... ugyan a szúrást nem látta, csak annyit, hogy testvére és a vádlott a földre kerültek, s ekkor próbálta lehúzni a vádlottat ...ról. Az ő vallomása nem cáfolja azt, hogy az ... sérelmére elkövetett cselekménykor a sértett álló helyzetben volt és ekkor érte őt a szúrás. ... szintén nem látott kést a vádlottnál, az ő vallomása alapján az állapítható meg, hogy miután ... és ... a földre kerültek, ő próbálta lehúzni ...et ...ról és amikor az sikerült, a vádlott felegyenesedett és ekkor egy nagy ütést érzett a bal oldalán. Ő is csak a későbbi információk alapján következtetett arra, hogy a vádlott egy késsel szúrta meg őt. Ezen sértetti vallomásokat erősíti ... nyomozás során tett vallomása. Ő egy dulakodást látott a vádlott és ... között, majd a földre kerültek, ... pedig szét akarta szedni őket. Ő szúrást nem látott egyik esetben sem, csak annyit észlelt, hogy ... nagyon vérzett. Ő is tagadta azt, mely szerint ...val és ...el hárman bántalmazták volna ... vádlottat. ... tanú a tárgyaláson egy ellentmondásos vallomást tett, de többszöri kérdésre mindig úgy nyilatkozott, hogy a nyomozás során tett vallomását tartja fenn. Ezért a törvényszék ... nyomozati vallomását fogadta el. Az
40. és
41. számú tanúk meglehetősen messziről látták az eseményeket, az
42. számú tanú olyan nyilatkozatot tett, hogy öt ember bántalmazott egy embert, ez teljességgel kizárható, hiszen ezt minden rendelkezésre álló bizonyíték cáfolja. A
43. számú tanú már három személy dulakodásáról számolt be, amely történhetett oly módon, hogy amikor ... sértett és a vádlott a földre került, … próbálta őket szétválasztani. A törvényszék a tanúk vallomása és az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján állapította meg, hogy mindkét sértett sérüléseit a bűnjelként lefoglalt késsel okozta a vádlott. A bíróság dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő véleményét a sérülések keletkezési módjával, illetőleg annak következményei kapcsán teljes egészében elfogadta. Dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő a tárgyaláson részletesen megindokolta az általa megállapítottakat. A tárgyaláson olyan bizonyítási indítvány nem érkezett, mely szerint esetlegesen más orvosszakértő kirendelését indítványozták volna, az igazságügyi orvosszakértői vélemény helyességéhez kétség nem férhet. A tanúk vallomásából megállapítható az is, hogy a cselekmény elkövetése után ... a hajléktalan szálló irányába futva távozott. Ezt követően rendelkezésre áll ... tanú nyilatkozata, mely szerint délután a rendőrség már kereste a vádlottat a hajléktalan szállón, azonban ekkor még nem érkezett vissza, majd amikor visszaérkezett, a tanú egy tárgyat látott a vádlott kezében. Ezt beazonosítani nem tudta, először arra gyanított, hogy cigaretta van a kezében, de pontosan nem látta. A tanú a vádlott további mozgásáról a hajléktalan szállón nem tudott nyilatkozni, annyit mondott el, hogy amikor beért a hajléktalan szállóra, a szobák irányába ment tovább. Amikor utána ment, éppen a fürdőből jött ki, amely egy lépésre található a szobájától. Ekkor látta, hogy a kezében már nincs semmi, majd pár perc múlva ismét megérkeztek a rendőrök. A helyszíni szemle során a hajléktalan szálló
44. számú szobájában az egyik szekrény tetejéről egy fekete nyelű, 8 cm pengehosszúságú, 1,6 cm széles pengéjű étkező kést foglaltak le. ... tanú vallomása alapján megállapítható az, hogy az a szekrény, amelynek a tetején a kést lefoglalták, az ... szekrénye volt. ... tanú vallomása alapján pedig az is, hogy amikor ... vádlott visszaérkezett a hajléktalan szállóra, bement a szobájába és valamit feltett a szekrény tetejére. A késpengéjén pedig - mint az a fényképmelléklet, illetőleg a helyszíni szemlejegyzőkönyv is tartalmazza – vérgyanús szennyeződés volt látható. ... tanú nagy valószínűséggel beazonosította a kést, mely szerint az az ő tulajdonát képezte, melyet véleménye szerint a vádlott tulajdonított el tőle a cselekményt megelőzően. A vádlott védekezését tehát e körben is cáfolja a rendelkezésre álló összes bizonyíték. Egyedül ő nyilatkozott aképpen, hogy nem ő, hanem őt bántalmazta három személy, ..., ... és ... . Ezt mindhárman megcáfolták, valamint azon vádlotti vallomást is, hogy a vita tárgya közte és ... között az volt, hogy ő - amíg ... börtönben volt - élettársával többször beszélgetett. Egyértelműen úgy nyilatkozott mindkét sértett, illetőleg ... tanú is, hogy egy pedofil cselekmény volt a vita tárgya. Mindezek alapján a törvényszék kizárta, hogy a vádlottat a fenti három személy bántalmazta volna. Ezt alátámasztja az is, hogy a vádlott e körben is ellentmondó vallomásokat tett a bántalmazó személye tekintetében. Magát a késsel történő szúrást egyik tanú sem látta. Az igazságügyi orvosszakértői véleményből viszont egyértelműen megállapítható, hogy a sértettek sérülései létrejöhettek a lefoglalt eszköztől. ... és ... is arról számoltak be, hogy ők úgy érezték, mind ha a vádlott feléjük ütött volna, ... vonatkozásában a feje irányába, míg ... esetében a bal oldala irányába. Azt mindketten látták, hogy valami volt a vádlott kezében, ugyan azt beazonosítani nem tudták, de a bizonyítok alapján megállapítható, hogy a lefoglalt kés volt a vádlott kezében, amellyel a sérüléseket okozta a sértetteknek. ... sérüléseivel kapcsolatban a vádlott azzal védekezett, hogy azok biztosan akkor keletkeztek, amikor a sértett a földre esett. Ezt teljes mértékben cáfolja az igazságügyi orvosszakértői vélemény, mivel ... esetében négy sérülésről van szó, amiből három hámhorzsolásos eredetű, melyek eleséstől jöhettek létre, a jobb belső szemzugban lévő éles szélű, vágott sérülés azonban nem eleséstől keletkezett. A fenti bizonyítékokat értékelve a törvényszék azt állapította meg, hogy ... vádlott ... és ... sértetteket a ...i hajléktalan szállón lefoglalt késsel, egyiküket a szeménél, másikukat a mellkas bal oldalán megszúrta. A vérgyanús szennyeződésű kés a vádlott szekrényének tetején került lefoglalásra, s ezt a tárgyat pedig a vádlott tette a szekrény tetejére. A vádlottnak volt annyi ideje amikor a hajléktalan szállóra visszaérkezett, hogy bemenjen a szobába, hiszen mint ... is nyilatkozta, ott csak rövid ideig tartózkodott, majd kiment a szobából, és hasonlóképpen nyilatkozott a tanúként kihallgatott gondnok is, mely szerint a vádlott szobája és a fürdőszoba, ahonnan őt kilépni látta, amikor odaért, igen közel van egymáshoz. A fentiek alapján a törvényszék ... vádlott védekezését evonatkozásban is elvetette. A törvényszék elfogadta dr. Tóth Mária és dr. Kozma Mihály igazságügyi szakértők véleményét a vádlott elmeállapotával kapcsolatban. Igen részletesen megindokolták, hogy miért állapították azt meg, hogy a vádlott személyiségzavarban szenved és kóros elmeállapottal egyenértékű személyiségzavara vagy személyiségtorzulása sem a vizsgálat, sem a terhére rótt cselekmény idején nem volt kimutatható. A vádlott kirendelt védője a tárgyaláson indítványozta új elmeszakértői vélemény beszerzését, mivel álláspontja szerint jelen szakértői vélemény ellentmondásos. Az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy ...ről korábban több elmeszakértői vélemény is készült.
45. március 5-én dr. Juhász Tamás és dr. Béla Árpád igazságügyi szakértők ... beszámítási képességét kizárták, majd
46. augusztus 10-én úgy nyilatkoztak, hogy személyiségzavara enyhe fokban korlátozta beszámítási képességét. Ezt követően fenti két szakértő
47. január 22-én készített újabb elmeszakértői véleményt, amikor is ... beszámítási képességét megtartottnak véleményezték. A vádlottat
48. november
49. és
50. december
51. napja között az IMEI-ben hosszabb ideig megfigyelték, ahol szintén személyiségzavart véleményeztek, amely az elmebetegség szintjét nem éri el. Ugyanilyen megállapításokat tartalmaz a Balassagyarmati Járásbíróság 12.B.378/2013/
52. számú, a Kalocsai Járásbíróság
53. április
54. napján kelt 3.B.366/2015/
55. számú, valamint a Salgótarjáni Járásbíróság
56. június
57. napján kelt 4.B.78/2014/
58. számú ítélete. Miután a vádlott tekintetében keletkezett utóbbi igazságügyi elmeszakértői vélemények egybehangzóan kizárták, hogy a vádlott személyiségzavara eléri az elmebetegség szintjét, ezért a bíróság újabb szakértő kirendelését nem tartotta szükségesnek, így a védői indítványt elutasította. IV. Jogi indokolás A törvényszék a megállapított tényállás alapján következtetést vont le a vádlott bűnösségére. ... vádlott azzal a magatartásával, hogy
59. július
60. napján a délutáni órákban az utcán legalább egy alkalommal ököllel ... sértettet halántékon ütötte, olyan kihívóan közösségellenes erőszakos magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ezzel elkövette a Btk.
61. §

(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségét (tényállás

1. pontja). Emellett ... vádlott ... sértettnek a jobb belső szemzugnál kisebb felületes vágott sérülést okozott. Megállapítható, hogy ... a lefoglalt késsel - mely eszköz alkalmasnak tekinthető életveszélyes vagy akár halálos sérülés létrehozására is, megfelelő testtájékon, megfelelő módon és megfelelő erővel alkalmazva - egy alkalommal ... sértett feje irányába szúrt. A mozdulatot látva ... a szúrás elől próbált elmozdulni. Ezen bántalmazás következtében ... 8 napon belüli sérülést szenvedett, azonban fennállt életveszélyes sérülés elszenvedésének lehetősége is, ugyanis a szúrás a szemüreg környékét érte. Amennyiben a szúrás a szemüreget éri, azon keresztül könnyen behatolhatott volna a koponyaüregbe, tekintettel arra, hogy a szemüreg csontos fala vékonyabb csontlemezekből áll, illetve azok között kisebb rések is megtalálhatók. Ebben az esetben a koponyaüregbe hatoló sérülés életveszélyes sérülésnek minősülne. A vádlott tudatának át kellett fognia azt, hogy amennyiben a sértett feje irányába szúró mozdulatot tesz, ez akár életveszélyt okozó sérülést is okozhat. A vádlott ebbe az eredménybe belenyugodva cselekedett. Ebből levonható az a következtetés, hogy a vádlott szándéka - eshetőlegesen életveszélyes sérülés okozására irányult. Mindez a rajta kívül álló ok folytán nem következett be. ... tekintetében a vádlott szintén a lefoglalt késsel legalább közepes erővel a sértettnek a mellkas bal oldalán, az elülső hónaljvonalban, a VI. bordaközben a mellüregbe hatoló szúrt sérülést okozott. A sértett belső szerv sérülést, tüdő vagy szív sérülést nem szenvedett. Mivel a szúrás a mellüreget megnyitotta, a sérülés életveszélyesnek minősül. Azonban belső szervsérülés nem jött létre, jelentősebb kivérzés, sokkos állapot nem volt, és nem volt jel mellkasi levegő- vagy folyadékgyülemre, így a vádlott által okozott sérülés közvetett életveszélyes sérülésnek minősül. Ugyan mindkét esetben akár halálos eredmény is bekövetkezhetett volna, azonban olyan bizonyíték nem merült fel, hogy a vádlott szándéka a sértettek életének kioltására irányult volna, szándéka testi sértésre irányult. Annak azonban tudatában kellett lennie, hogy a szív, illetőleg a szem irányába irányuló késszúrás életveszélyes sérülés okozására alkalmas kell, hogy legyen. Mivel ... - még ha közvetetten is - sérülése életveszélyesnek minősül, ... tekintetében pedig fennállt az életveszélyes sérülés bekövetkezésének lehetősége, a törvényszék azt állapította meg, hogy ... vádlott - ... sérelmére - elkövette a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés szerint minősülő testi sértés vétségét. ... esetében a vádlott a cselekményt oly módon követte el, hogy az alkalmas volt életveszélyes sérülés okozására, azonban az rajta kívül álló okból - védekező mozdulata miatt - elmaradt, így e cselekménye a Btk. 10. §

(1)bekezdése alapján kísérleti szakban maradt (tényállás

1. pontja). A törvényszék vizsgálta a jogos védelmi helyzet fennálltát. A vádlott azon vallomását a tényállás
2. pontjával kapcsolatban a bíróság kizárta, hogy őt három személy bántalmazta volna. Annyi állapítható meg, hogy ... egy alkalommal ... vádlottat a mellkasánál meglökte, mely nem irányult a vádlott testi épsége ellen, csak azt akarta, hogy a vádlott onnan eltávozzon. Így nem állt fenn közvetlen támadás, illetve ilyen támadással közvetlenül fenyegető veszély sem a sértett részéről. Erre szóban utalás nem történt. Mivel jogtalan támadás a vádlottat nem érte, így jogos védelmi helyzet sem állapítható meg a javára. A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlottnak ... sértett megbocsátott, illetőleg az ... sérelmére elkövetett cselekmény kísérleti szakban maradt. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság, hogy a vádlott többször volt büntetve, különös visszaesőnek minősül, illetőleg a halmazatot. Fenti bűnösségi körülményekre figyelemmel a törvényszék álláspontja az, hogy a vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges. A vádlott erőszakos bűncselekmények miatt többször is volt büntetve. Jelen cselekményei elkövetése előtt rövid idővel három esetben is a bíróságok - jogerősen is - végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték. Mindezek nem tartották vissza a vádlottat újabb erőszakos bűncselekmények elkövetésétől. Rövid idő belül a vádlott három - köztük kettő jelentős tárgyi súlyú - bűncselekményt is elkövetett. Mindezekre tekintettel a törvényszék úgy találta - figyelemmel a halmazati szabályokra –, hogy a vádlottal szemben a középmértéket meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges a büntetési célok elérése érdekében. A törvényszék a Btk.
3. §

(1)bekezdése alapján halmazati büntetést szabott ki. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja alapján börtön. Mivel a vádlottat olyan szándékos bűncselekmény miatt ítélte a törvényszék szabadságvesztésre, melyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, a törvényszék megállapította, hogy ... vádlott a Btk. 38. §

(4)bekezdés d) pontja alapján feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlott a Btk. 459. §

(1)bekezdés 31/a. pontja alapján különös visszaesőnek minősül. A törvényszék a kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk. 92. §

(1)bekezdése alapján beszámította. A bűnjelek lefoglalását a Be. 155. §

(1)bekezdése alapján megszüntette, az 1.,

1. és
2. sorszámú bűnjelek megsemmisítését rendelte el a Be.
3. §

(8)bekezdése alapján, míg a

1. sorszámú bűnjelet a Be.
2. §

(2)bekezdése szerint annak tulajdonosának kiadni rendelte. Minthogy a törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki a terhére rótt bűncselekmények elkövetésében, a Be. 388. §

(1)bekezdésének rendelkezése értelmében kötelezte őt a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség Magyar Állam javára történő megfizetésére. Balassagyarmat,

1. év november hó
2. napján dr. Csonka Tibor sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Hajas Emilné és Janoviczné Bíró Tünde ülnökök helyett is