Bf.253/2016/42 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont) és bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntettének (Btk. 379. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés a) pont) minősíti. II. r. vádlott esetében szabadságvesztés büntetése tartamának és végrehajtása felfüggesztésének érintetlenül hagyása mellett a próbaidő tartamát 3 (három) évre mérsékli. III. r. vádlott halmazati büntetését 2 (kettő) év szabadságvesztés büntetésre enyhíti, melynek végrehajtását 3 (három) évi próbaidőre felfüggeszti. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzi. A kiszabott büntetésbe, annak esetleges végrehajtása esetére az ítélőtábla beszámítja a

1. augusztus 14-től
2. október
3. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. III. r. vádlott büntetése végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napot bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottakkal szemben kiszabott halmazati büntetést IV. r. vádlottnál 2 (kettő) év 4 (négy) hónap, V. r. vádlottnál 2 (kettő) év 4 (négy) hónap, VI. r. vádlottnál 3 (három) év, VII. r. vádlottnál 2 (kettő) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre enyhíti. VII. r. vádlott vonatkozásában a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 3 (három) évre mérsékli. VIII. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 1 (egy) év 6 (hat) hónapra, közügyektől eltiltás mellékbüntetését 2 (kettő) évre enyhíti. VI. r. vádlottal szemben a Nyíregyházi Városi Bíróság B.1639/
4. számú ítéletével kiszabott 1 (egy) évi börtönbüntetés végrehajtását tekinti elrendeltnek. Az elkobozni rendelt bűnjelek közül az 1 db Nokia 3120 C típusú mobiltelefon, 1 db Vodafone SIM kártya, 1 db Nokia BL-401000 típusú akkumulátor, nyilvántartási száma helyesen TRkv173/
5. szám. A TRkv176/
6. tételszámon nyilvántartott és elkobozni rendelt bűnjeleknél feltüntetendő az 1 db Vodafone SIM kártya és 1 db Telenor SIM kártya is. A TRkv178/
7. tételszámon nyilvántartott és elkobozni rendelt bűnjelek között az 1 db SIM kártya helyett 1 db T-Mobile típusú SIM kártya tüntetendő fel. A TRkv180/
8. tételszámon nyilvántartott és elkobozni rendelt bűnjelek között Nokia 1680 C2 mobiltelefon is feltüntetendő. Az elsőfokú eljárás során felmerült 1401 547 (Egymilliónégyszázegyezer-ötszáznegyvenhét) Ft bűnügyi költségből: IV. r. vádlott 91 380 (Kilencvenegyezer-háromszáznyolcvan) Ft, V. r. vádlott 102 380 (Egyszázkettőezer-háromszáznyolcvan) Ft, VIII. r. vádlott 120 465 (Egyszázhúszezer-négyszázhatvanöt) Ft bűnügyi költséget kötelesek különkülön megfizetni az állam felhívására. I. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. és VII. r. vádlottakat egyetemlegesen terhelő bűnügyi költség összege helyesen 489 564 (Négyszáznyolcvankilencezer-ötszázhatvannégy) Ft. Az állam terhén maradó bűnügyi költség összege helyesen: 277 665 (Kettőszázhetvenhétezerhatszázhatvanöt) Ft. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének jelzett részét helybenhagyja. Az ítélőtábla felhívja a törvényszéket X. r. vádlott vonatkozásában az ítélet jogerősítésére. A másodfokú eljárásban felmerült 50 844 (Ötvenezer-nyolcszáznegyvennégy) Ft bűnügyi költségből az ítélőtábla kötelezi IV. r. vádlottat 44 450 (Negyvennégyezer-négyszázötven) Ft bűnügyi költség megfizetésére az állam felhívására. I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r. vádlottakat egyetemlegesen terheli 6 394 (Hatezerháromszázkilencvennégy) Ft bűnügyi költség. II. r. vádlott lakcíme: ... szám, értesítési címe: ... szám, személyi igazolványának száma: .... III. r. vádlott születési dátuma helyesen: ...., ..., személyi igazolványának száma: .... Indokolás: A Nyíregyházi Törvényszék
9. február
10. napján kihirdetett 1.B.88/2013/
11. számú ítéletével bűnösnek mondta ki a Btk.
12. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont alapján különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt, mint társtettest I. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. vádlottakat, míg VII. r. vádlottat, mint bűnsegédet, továbbá a Btk. 379. §

(1)bekezdés a) pontja,

(4)bekezdés a) pontja, jelentős értékre elkövetett orgazdaság bűntettében, mint társtettest I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r.,VI. r. vádlottakat, míg mint bűnsegédet VII. r., VIII. r. vádlottakat. Ezért halmazati büntetésül I. r. vádlottat 4 év, III. r. vádlottat 2 év 10 hónap, IV. r. vádlottat 3 év, V. r. vádlottat 3 év, VI. r. vádlottat 4 év 6 hónap és VII. r. vádlottat 4 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül I. r. vádlottat 4 év, III. r. vádlottat 3 év, IV. r. vádlottat 3 év, V. r. vádlottat 3 év, VI. r. vádlottat 3 év, VII. r. vádlottat 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. II. r. vádlottat 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. VIII. r. vádlottat 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításáról az ezzel érintett vádlottaknál, határozott a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, továbbá döntött a bűnjelek sorsáról és az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. VI. r. vádlottat érintően rendelkezett a korábbi szabadságvesztés büntetésének utólagos végrehajtásáról, azt 1 év 3 hó börtönben megjelölve. IX. r. vádlottra az ítélet első fokon jogerőre emelkedett, X. r. vádlott vonatkozásában halála okán az eljárás megszüntetésre került. A Nyíregyházi Törvényszék

1. február
2. napján kihirdetett 1.B.88/2013/
3. számú ítéletével szemben I. r. vádlott élt fellebbezéssel enyhítés érdekében. Védője, ... a határozathirdetésen nem volt jelen, részére
4. február
5. napján csupán az ítélet rendelkező része került kézbesítésre, mellyel szemben külön fellebbezéssel nem élt. II. r. vádlott az ítélethirdetéskor 3 napot tartott fenn a nyilatkozattételre, törvényes határidőn belül tőle jogorvoslat nem érkezett. Védője, ... a határozathirdetésen nem volt jelen, részére
6. február
7. napján csupán az ítélet rendelkező része került kézbesítésre, mellyel szemben külön fellebbezéssel nem élt. III. r. vádlott enyhítésért fellebbezett, védője, ... részére szintén
8. február 25-én került kézbesítésre az ítélet rendelkező része, mely ellen külön nem élt jogorvoslattal. IV. r. vádlott enyhítés érdekében fellebbezett, védője, ... a határozathirdetésen nem volt jelen, részére
9. március
10. napján kézbesítette az ítélet rendelkező részét a törvényszék, ez ellen önálló fellebbezéssel nem élt. V. r. vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek az ítélet kihirdetésekor. VI. r. vádlott a határozathirdetésen nem volt jelen, részére
11. február 25-én a rendelkező részt kézbesítette az elsőfokú bíróság, ez ellen önálló fellebbezéssel nem élt. A határozathirdetésen meghatalmazott védője helyetteseként ... ügyvédjelölt felmentés és enyhítés érdekében fellebbezett. VII. r. vádlott és védője enyhítés végett jelentettek be fellebbezést az ítélethirdetéskor. VIII. r. vádlott a határozathirdetésen nem volt jelen, az ítélet rendelkező részét
12. február
13. napján vette kézhez, amely ellen
14. sorszám alatti beadványában fellebbezett felmentésért és enyhítésért. A határozathirdetésen jelen lévő védője ugyancsak ezen okból jelentett be fellebbezést. X. r. vádlott vonatkozásában a határozathirdetésen meghatalmazott védője helyett jelen lévő ... ügyvédjelölt felmentésért fellebbezett. Az ügyész a nyilatkozattételre fenntartott 3 napon belül az ítéletet valamennyi vádlott vonatkozásában tudomásul vette. IX. r. vádlott vonatkozásában
15. július
16. napján az ítélet jogerőre emelkedett és - a szabadságvesztés büntetés kivételével - végrehajtható. II. r. vádlottra is jogerősítette a törvényszék az ítéletet a záradékban feltüntetve akként, hogy az ítélet II. r. vádlott vonatkozásában
17. március
18. napján jogerőre emelkedett és - a szabadságvesztés büntetés kivételével - végrehajtható. A fellebbviteli főügyészség II. r. és ... román állampolgárságú IX. r. vádlott esetében jelezte, hogy a Be.
19. §

(1)bekezdés alapján az elsőfokú ítélet felülbírálata mellőzendő, ugyanis az a II. és a IX. r. vádlottat érintően első fokon jogerőre emelkedett. A fellebbviteli főügyészség a fellebbezéssel érintett többi vádlott esetében az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt a törvényszék ítélete rendelkező részének két pontosításával, nevezetesen III. r. vádlottnak az ítélet

1. oldalán a személyi adatánál a születés napja pontosítandó .... napjára, valamint VI. r. vádlottnál ugyan törvényesen rendelte el a törvényszék a Nyíregyházi Városi Bíróság B.1639/
2. számú ítéletével kiszabott 1 évi és helyesen 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés utólagos végrehajtását, azt azonban félreérthetően rögzítette az ítélet
3. oldalán e vádlottnál, ugyanis a kiszabott büntetésnél 1 év 3 hónap börtönbüntetés végrehajtására történt hivatkozás, melynek pontosítása indokolt. Az ítélőtáblán az ügy Bf.I.575/
4. szám alatt került iktatásra. Nyilvános ülést tűzött az ítélőtábla az ügyben
5. november
6. napjára. Bf.I.575/2015/
7. szám alatt VIII. r. vádlott meghatalmazott védője bizonyítási indítványt terjesztett elő az ítélőtábla felé, hangszakértő kirendelését indítványozta annak érdekében, hogy a szakértő a vádhatóság által bizonyítékként felhasználni indítványozott hanganyagot vesse össze a VIII. r. vádlott által adandó hangmintával annak tisztázására, valójában a VIII. r. vádlott beszél-e a rögzített hangfelvételeken. A törvényszék ítéletének
8. oldalán utal a hangszakértő kirendelésére vonatkozó indítványára a védőnek és elutasítási okként arra hivatkozott, hogy konkrétan a védő nem jelölte meg, miszerint mely hangfelvétel tekintetében kéri a szakértő kirendelését. A védő az ítélőtáblához eljuttatott beadványában indítványozta, hogy az összes hanganyaggal vesse össze az ítélőtábla VIII. r. vádlott hangmintáját. A védő egyúttal utal arra, hogy a törvényszék ítéletének
9. oldalán konkrétan megjelöli azt a „jelentést", mely a törvényszék álláspontja szerint I. r. és VIII. r. vádlottak beszélgetését tartalmazza. A védő azt is kérte az ítélőtáblától, hogy az ítélőtábla küldje meg azon technikai úton rögzített hangfelvételek másolatát, amelyek az ítélet
10. tényálláspontjában feltüntetett elkövetési időpontban, azaz
11. január
12. és
13. napján kerültek rögzítésre. VII. r. vádlott védője az ítélőtáblához
14. október
15. napján eljuttatott beadványában (Bf.I.575/2015/4.) bizonyítási indítványként előterjesztette, hogy az ítélőtábla keresse meg a ...-i Határrendészeti Kirendeltséget a ..., korábbi ...-i Határrendészeti Kirendeltségvezető részére ... feladó nevében - amelyet valójában VII. r. vádlott írt bal kézzel - küldött levél beszerzése érdekében. A levélben VII. r. vádlott - magát ...-nak kiadva - kérte ... kirendeltségvezetőt, hogy vegye fel a kapcsolatot vele, megadva egy telefonszámot. Maga a levél, illetve a VII. r. vádlottól lefoglalt telefonban lévő sms-ek tartalma támasztja alá azt, hogy a VII. r. vádlott törekedett a bűnszervezet lebuktatására. A VII. r. vádlott egyébként már a legelső gyanúsítotti vallomásában megemlítette ezt a hivatkozott levelet, azonban a rendelkezésre álló nyomozati iratokban ez nem található meg. A VII. r. vádlott a hivatkozott levelet még a ...-i Határrendészet címére küldte meg, de az áthelyezésre került a ...-i Határrendészeti Kirendeltségre. Ezért indítványozza a védő a levél, illetőleg az sms-ek tartalmára vonatkozóan ... tanúkénti meghallgatását. Az ügyben az ítélőtábla
16. sorszám alatt
17. október
18. napján megkereste a ...-i Ügyvédi Kamara vezetőjét annak közlése végett, hogy ... mióta ügyvédjelölt.
19. sorszám alatt V. r. vádlott csatolta ... ügyvédnek adott ügyvédi meghatalmazását. A ...-i Ügyvédi Kamara
20. sorszám alatt tájékoztatta az ítélőtáblát, hogy ... ügyvédjelölt a kamara ügyvédjelölti névjegyzékébe
21. április hó
22. napján került bejegyzésre, jelenleg is a kamara ügyvédjelölti névjegyzékében szerepel. Az orgazdaság bűntette miatt ... és társai ellen folyamatban lévő büntető ügyben keletkezett iratokat a Be.
23. §

(2)bekezdésére utalással a szükséges intézkedések megtétele és az iratok újbóli felterjesztése végett visszaküldte az ítélőtábla Bf.I.575/2015/8. szám alatt az elsőfokú bíróságnak. A Be. 257. §

(3)bekezdésének alkalmazásával a határozat - ha a Büntetőeljárási törvény másképp nem rendelkezik - bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. A Be. 321. §

(3)bekezdésére figyelemmel az ügydöntő határozat rendelkező részét a tanács elnöke állva olvassa fel, a jelenlévők állva hallgatják meg. Ezt követően a tanács elnöke szóban elmondja az indokolás lényegét. A Be. 322. §

(2)bekezdése szerint ha az ügydöntő határozat meghozatalára és kihirdetésére elnapolt tárgyaláson a vádlott, illetve a védő a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a határozat a vádlott, illetőleg a védő távollétében is kihirdethető. A Be. 262. §

(4)bekezdése rögzíti, hogy az ügyész, a vádlott, a védő részére az ügydöntő határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát akkor is kézbesíteni kell, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés vagy kézbesítés útján már közölték. A Be. 346. §

(1)bekezdése kimondja, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú bírósághoz. A

(2)bekezdés értelmében az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezés az ítélet bármely rendelkezése vagy kizárólag az indokolás ellen is irányulhat. A Be. 325. §

(2)bekezdése alapján a kézbesítés útján közölt ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. Fentiekből következik, hogy az ügydöntő határozat kihirdetésekor jelen nem lévő vádlott, védő esetében kézbesítés útján közölt ítélet vonatkozásában biztosított a jogorvoslati jog (8 nap), míg az ügydöntő határozat rendelkező részének kézbesítés útján történő közléséhez nem fűz külön perorvoslati jogot a Büntetőeljárási törvény. A Be. 341. §

(2)bekezdésére tekintettel ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke az iratokat - a másodfokú bíróság mellett működő ügyész útján haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Jelen ügyben a határozathirdetés céljából

1. február
2. napján 14 órától megtartott tárgyalási napon nem volt jelen: VI. r. VIII. r. ... IX. r. vádlottak, ... I-II-III. r. vádlottak védője, ... IV. r. vádlott védője. Határozathirdetés közben érkeztek meg: 14:10 órakor VII. r. vádlott és védője, .... 14:13 órakor ... V. r. vádlott védője. Az elsőfokú bíróság egyedül a IX. r. vádlottnak kézbesített indokolt ítéletet, de a VI., VIII. r. vádlottaknak ... és ... védőknek csupán rendelkező részt küldött jogorvoslati jogot biztosítva, mely jogorvoslati jogot megalapozó jogszabályhelyekre, a jogorvoslati jog időtartamára nincs adat az iratokban. A kérdéses jegyzőkönyvből az sem derül ki, hogy 14:10-kor, illetve 14:13-kor a tárgyalóterembe belépők a kihirdetés melyik szakaszában érkeztek meg, hogyan szereztek tudomást az ítéletről, hogyan közölte velük azt az elsőfokú bíróság
3. február 16-án a maga teljességében (rendelkező rész és indokolás lényege). Az eddig részletezettekből látható, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet kézbesítésére és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati jogra vonatkozó szabályokat több vádlottat érintően megsértette, így II. r. vádlott esetében a jogerősítésre sem kerülhetett volna sor. Mivel a kézbesített indokolt ítélethez fűződik jogorvoslati jog (Be.
4. §

(2)bekezdés), így a VI., VIII. r. vádlottaknak, ..., ... védőknek a már korábban kézbesített indokolt ítélet vonatkozásában a törvényszéknek 8 napos fellebbezési határidőt biztosítani szükséges és egyúttal vizsgálandó, hogy a VII. r. vádlott és védőjének, továbbá az V. r. vádlott védőjének perorvoslathoz való joga nem sérülte. Az iratok hiánypótlásra történő visszaküldését követően a Nyíregyházi Törvényszék

1. november
2. napján kelt 1.B.88/2013/
3. sorszámú végzésével rendelkezett II. r. vádlott vonatkozásában az ítélet jogerősítési záradékának hatályon kívül helyezéséről. Egyben a hiánypótlás során keletkezett anyagokkal együtt ismételten felterjesztette az iratokat másodfokú elbírálás érdekében. Az ügyirat
4. december
5. napján érkeztek meg az ítélőtáblához, Bf.I.777/
6. szám alatt került iktatásra. A hiánypótlás keretében a törvényszék immár az indokolt elsőfokú ítéletet VI. r., VIII. r. vádlottak részére
7. november
8. napján, ... védő részére (I. r., II. r. és III. r. vádlott védője)
9. november
10. napján és ... (IV. r. vádlott védője) részére
11. november
12. napján kézbesítette. Ennek eredményeként ... I., II. és III. r. vádlottak védője jelentett be fellebbezést
13. november
14. napján törvényes határidőben védencei érdekében a kiszabott büntetések enyhítése végett. A többi érintett vádlottól és a védőtől külön fellebbezés nem érkezett. A fellebbviteli főügyészség újabb átiratában jelezte, hogy II. r. vádlott védőjének fellebbezése enyhítésre irányulóan részletes indokolást ugyan nem tartalmaz, azonban a védő perbeszédében valamennyi védence vonatkozásában érdemben nyilatkozott e körben a határozathirdetést megelőző tárgyaláson. Ennek ismeretében I. r., III. r. vádlottak tekintetében a
15. szeptember
16. napján kelt Bf.108/2013/3-I. számú másodfokú indítványban foglaltakat a fellebbviteli főügyészség változatlanul fenntartotta, egyúttal indítványozta II. r. vádlott esetében az ítélet helybenhagyását. Kitért továbbá arra, hogy VI. r., VIII. r., továbbá IV. r. vádlottat érintően is a
17. szeptember
18. napján kelt Bf.108/2013/3-I. számú másodfokú ügyészi indítványban foglaltakat változatlanul fenntartja. A Debreceni Ítélőtábla Bf.I.777/2015/
19. számú végzésével V. r. vádlott kirendelt védőjét, ... ügyvédet a kirendelés alól felmentette, mert a vádlott védelméről meghatalmazás útján gondoskodott. A Debreceni Ítélőtáblához
20. január
21. napján Bf.I.777/2015/
22. szám alatt érkezett beadványában ... X. r. vádlottat érintően meghatalmazott védője ... ügyvéd a bejelentett fellebbezését visszavonta. A Debreceni Ítélőtábla
23. január
24. napján meghozott Bf.I.777/2015/
25. számú végzésével a Nyíregyházi Törvényszék
26. február
27. napján kihirdetett 1.B.88/2013/
28. számú ítélete X. r. vádlottra vonatkozó részét illetően megállapította, hogy a védelmi fellebbezés visszavonása folytán az a Be.
29. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében

1. január 19-én jogerőre emelkedett. Bf.I.777/2015/
2. sorszám alatt VI. r. vádlott meghatalmazott védője, ... ügyvéd bejelentette, hogy védence érdemben kíván nyilatkozni a terhére rótt bűncselekmények vonatkozásában, ezért tárgyalás kitűzését kérte az ügyben. Beadványához a védő csatolta által aláírt, Nyíregyháza,
3. október 28-i dátumú vallomását. Az ítélőtábla az ügyben
4. március
5. napjára nyilvános ülést tűzött ki . A nyilvános ülés előkészítése körében az ítélőtábla
6. február
7. napján megkereste a Nyíregyházi Törvényszék Elnökét annak közlése végett, hogy ... ügyvédjelölt áll-e hozzátartozói kapcsolatban ... bíróval, aki az ügyben nyomozási bíróként eljárt. A Nyíregyházi Törvényszék Elnöke az ítélőtábla felé bejelentette, hogy ... ügyvédjelölt ... bírónak a Btk.
8. §

(1)bekezdés 14/a. pontja szerinti hozzátartozója. A bejelentésre figyelemmel

1. március
2. napján az ítélőtábla tanácsülésen meghozta a
3. számú végzését, amellyel a Nyíregyházi Törvényszék 1.B.88/2013/
4. számú ítéletének X. r. vádlottra vonatkozó jogerősítési záradékát (Debreceni Ítélőtábla 2016.január 19-én kelt Bf.I.777/2015/5.sz.végzése) hatályon kívül helyezte. A Nyíregyházi Törvényszék
5. február
6. napján kelt 1.B.88/2013/
7. számú ítéletével ... X. r. vádlottal szemben a bűnsegédként elkövetett jövedéki orgazdaság bűntette (
8. évi IV. törvény 311/A. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. a)pont) miatt folyamatban volt eljárást a Btk. 25. §
2. a)pontja és Be. 332. §

(1)bekezdés a) pont I. fordulat alapján megszüntette, mivel ... X. r. vádlott

1. szeptember 16-án elhalálozott. A Nyíregyházi Törvényszék
2. február 16-án hirdette ki fenti számú ítéletét. Az ítélethirdetésen ... meghatalmazott védő helyett ... ügyvédjelölt volt jelen, aki elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett. Az ügyiratok Debreceni Ítélőtáblához történő felterjesztését követően
3. január 19-én ... a X. r. vádlott meghatalmazott védője X. r. vádlottra bejelentett fellebbezést visszavonta (Bf.I.777/2015/
4. szám). Ezt követően a Debreceni Ítélőtábla
5. január 19-én meghozott Bf.I.777/2015/
6. számú végzésével megállapította, hogy a Nyíregyházi Törvényszék
7. február 16-án kihirdetett 1.B.88/2013/
8. számú ítéletének ... X. r. vádlottra vonatkozó része a védelmi fellebbezés visszavonása okán a Be.
9. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében

1. január 19-én jogerőre emelkedett. A másodfokú nyilvános ülés előkészítése körében a Debreceni Ítélőtábla által megkeresett Nyíregyházi Törvényszék elnökének válaszából egyértelműen kiderül, hogy ... ügyvédjelölt, aki X. r. vádlott meghatalmazott védőjének (...) helyetteseként volt jelen az elsőfokú ítélet kihirdetésén, ... az ügyben nyomozati szakban eljárt bíró - bíró Btk.
2. §

(1)bekezdés 14/a. pontja szerinti hozzátartozója, így a Be. 45. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében joghatályos nyilatkozatot nem tehetett. Mivel az elsőfokú ítéletet a X. r. vádlott vonatkozásában olyannak kell tekinteni, mint amely védője irányába még nem került közlésre, emiatt az ítélethirdetésről távol lévő ... meghatalmazott védő részére az indokolt ítélet kézbesítése szükséges 8 napos jogorvoslati határidő megjelölésével (Be. 325. §

(2)bekezdés). A kézbesítés az elsőfokú bíróság feladata, így a Debreceni Ítélőtábla ennek teljesítése érdekében az iratokat visszaküldeni rendelte az elsőfokú bíróságnak. A Be. 341. §

(2)bekezdése alapján, ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke az iratokat - a másodfokú bíróság mellett működő ügyész útján haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Az előbbiek okán az ítélőtábla a Be. 588. §

(2)bekezdés b) pontja alapján nem keríthetett volna sort az elsőfokú ítélet X. r. vádlottra vonatkozó részének jogerősítésére, így a jogerősítési záradékot hatályon kívül helyezte. A Debreceni Ítélőtábla Bf.I.777/2015/14. szám alatt is az ügyben keletkezett iratokat a Be. 341. §

(2)bekezdésére utalással a szükséges intézkedések megtétele és az iratok újbóli felterjesztése végett visszaküldte az elsőfokú bíróságnak, az alábbiakra is tekintettel: A Nyíregyházi Törvényszék

1. február
2. napján kihirdetett 1.B.88/2013/
3. számú ítéletével VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettében (Btk.
4. §

(1)bekezdés a) pontja,

(5)bekezdés a) pontja), társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettében (Btk. 379. §

(1)bekezdés a) pontja,

(4)bekezdés a) pontja). Ezért a törvényszék halmazati büntetésül 4 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. Elrendelte a Nyíregyházi Városi Bíróság B.1639/

1. számú ítéletével kiszabott 1 év 3 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Kimondta, hogy a VI. r. vádlott büntetésének kétharmad része letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Az elsőfokú határozat bűnjelek sorsáról és bűnügyi költség viseléséről is rendelkezett. Az elsőfokú ítélethirdetésen ... meghatalmazott védő helyett ... ügyvédjelölt volt jelen VI. r. vádlott védelmében. ... ügyvédjelölt elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett. ... ügyvédjelölt, aki VI. r. vádlott meghatalmazott védőjének (...) helyetteseként volt jelen az elsőfokú ítélet kihirdetésén, ... - az ügyben nyomozati szakban eljárt bíró - bíró Btk.
2. §

(1)bekezdés 14/a. pontja szerinti hozzátartozója, így a Be. 45. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében joghatályos nyilatkozatot nem tehetett. Mivel az elsőfokú ítéletet a VI. r. vádlott vonatkozásában olyannak kell tekinteni, mint amely védője irányába még nem került közlésre, emiatt az ítélethirdetésről távol lévő ... meghatalmazott védő részére az indokolt ítélet kézbesítése szükséges 8 napos jogorvoslati határidő megjelölésével (Be. 325. §

(2)bekezdés). A kézbesítés az elsőfokú bíróság feladata, így a Debreceni Ítélőtábla ennek teljesítése érdekében is az iratokat visszaküldeni rendelte az elsőfokú bíróságnak. A Be. 341. §

(2)bekezdése alapján, ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke az iratokat - a másodfokú bíróság mellett működő ügyész útján haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A Nyíregyházi Törvényszék a hiánypótlás során keletkezett anyagokkal együtt ismételten felterjesztette az iratokat másodfokú elbírálás érdekében. Az ügyirat 2016.április 12-én érkezett meg az ítélőtáblához, Bf.I.253/2016.szám alatt került iktatásra. Az indokolt ítélet kézbesítése után a meghatalmazott védő törvényes határidőn belül VI. r. vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be felmentésért és enyhítés végett. X. r. vádlott vonatkozásában jogorvoslattal nem élt a meghatalmazott védő, ami által az elsőfokú ítélet X. r. vádlottra jogerőre emelkedett, azonban erről az elsőfokú bíróság elmulasztott rendelkezni. A fellebbviteli főügyészség újabb átiratában a következőképpen foglalta össze álláspontját: Az ügyben VI. r. és X. r. vádlottak védőjeként eljáró ... és a Nyíregyházi Törvényszéknek ... ügyvédjelölttel kapcsolatos nyilatkozata is rendelkezésre áll. Eszerint ... ügyvédjelölt - aki VI. r. vádlott meghatalmazott védője, ... helyetteseként járt el az elsőfokú ítélet kihirdetésén, valamint a

1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv szerint
2. május
3. napján megtartott elsőfokú tárgyaláson - az ügyben nyomozási bíróként eljáró ... bíróval közeli hozzátartozói kapcsolatban van, annak fia. A csatolt iratok tanúsága szerint az ügyben a képviselettel érintett VI. r. vádlott nem volt előzetes fogvatartásban, tehát az ügyben nyomozási bíróként eljáró ... bíró az ő vonatkozásában egyáltalán nem járt el nyomozási bíróként, e tevékenysége a nyomozási bírónak csupán az ügy más vádlottjait érintette. Ugyanígy nem volt előzetes fogvatartásban X. r. vádlott sem. A
4. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv alapján az is megállapítható, hogy ezen a tárgyaláson csupán két tanú kihallgatását foganatosította az első fokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék, nevezetesen ... és ... tanúkét. ... nyilatkozata VI. és X. r. vádlottakat nem érintette. ... nyilatkozata úgyszintén. Az ezt követő
5. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint
6. szeptember
7. napján tartott tárgyaláson már VI. és X. r. vádlott védelmében ... meghatalmazott védő járt el, mely tárgyalási jegyzőkönyv
8. oldal utolsó előtti bekezdése értelmében a tanács elnöke ismertette a legutóbbi érdemi tárgyalásról készült
9. sorszámú jegyzőkönyvet. Ezt követően az érdekeltek, köztük a védő sem tett észrevételt vagy indítványt a jegyzőkönyvben foglaltakra. Ezen túlmenően az is megállapítható a
10. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
11. oldalán rögzítettek alapján, hogy mielőtt a törvényszék a bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánította volna (ezen a tárgyaláson szintén ... meghatalmazott védő volt jelen VI. és X. r. vádlottak védelmében), az addigi összes tárgyalási jegyzőkönyv ismertetésre került. Ekkor is lehetőséget biztosított a törvényszék arra, hogy az érdekeltek észrevételt tegyenek, a jegyzőkönyvek kiegészítését kérjék vagy egyéb iratok ismertetését indítványozhassák. Ilyen indítvány azonban nem történt. A fellebbviteli főügyészség álláspontja a fentiekből következőleg, hogy a Nyíregyházi Törvényszék súlyos eljárási szabálysértést nem követett el, annak ellenére sem, hogy ... a nyomozati szakban nyomozási bíróként eljáró ... hozzátartozója. A nyomozási bíró tevékenységét ugyanis nem az ügyre nézve, hanem az érintett terheltek vonatkozásában kell vizsgálni, hiszen a nyomozási bíró a kényszerintézkedések tárgyában döntött, nem pedig az ügy érdemét illetően. Ez a kényszerintézkedés tárgyában való döntés pedig nem érintette sem VI. r. vádlottat, sem X. r. vádlottat. Amennyiben azonban mindezt eljárási szabálysértésként értékelné az ítélőtábla, az a meghatalmazott védő jelenlétében teljes mértékben kiküszöbölésre került. A
12. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv adatai szerint a perbeszédet ... meghatalmazott védő mondta el. Ekkor tehát eljárási szabálysértés szintén nem történt. A
13. február
14. napján határozathirdetésre napolt tárgyaláson ugyan valóban ... ügyvédjelölt volt ismét jelen VI. és X. r. vádlott védelmében, azonban ezt az eljárási szabálysértést hiánypótlás keretében szintén kiküszöbölte a törvényszék útján az ítélőtábla, hiszen ... meghatalmazott védő a részére kézbesített ítéletre egyezően nyilatkozott a határozathirdetésen jelen lévő helyettese által tett nyilatkozatban foglaltakkal, vagyis felmentés és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség utalt arra, hogy az ítélettel összefüggő védelmi perorvoslat szempontjából a fellebbviteli főügyészség a Bf.108/2013/3-I. számú másodfokú ügyészi indítványában érdemi nyilatkozatát már megtette. VI. r. vádlott védője az ítélőtáblához
15. sorszám alatt érkezett beadványában abszolút eljárási szabályszegés miatt a Be.
16. §

(1)bekezdés II/d.pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt, illetőleg az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására. Az ítélőtábla

1. sorszám alatt írásbeli tanúvallomás megtételét engedélyezte ... és ... tanúknak. ... és ... az ítélőtáblai iratoknál
2. és
3. sorszám alatt terjesztették be írásbeli tanúvallomásukat.
4. sorszám alatt az INTERPOL Magyar Nemzeti Iroda tájékoztatta az ítélőtáblát, hogy az Egyesült Királyságban
5. szeptember 9-én 14 hónap szabadságvesztésre ítélték I. r. vádlottat, szabadlábra helyezésének várható időpontja
6. november
7. Az ítélőtábla
8. sorszám alatt lekérte a tagállami ítéletek nyilvántartásából I. r. vádlott elítélését, azonban abban még az akkor nem szerepelt.
9. sorszám alatt ... VIII. r. vádlott meghatalmazott védője bejelentette, hogy a meghatalmazása megszűnt, ezért az ítélőtábla ... ügyvédet rendelte ki VIII. r. vádlott védelmére.
10. sorszám alatt az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer szerint (ECRIS) I. r. vádlottat az Egyesült Királyságban vámbűncselekmény miatt
11. szeptember 5-én jogerősen 14 hó szabadságvesztésre ítélték, melyből szabadult
12. november 5-én.
13. sorszám alatt ... újabb meghatalmazást csatolt VIII. r. vádlott védelmében a másodfokú eljárásban. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a fellebbezéssel érintett vádlottak esetében a Be.
14. §

(1)bekezdése és 349. §

(1)bekezdéseit alkalmazva teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul nem tartotta be, így ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul nem tudott eleget tenni, ezáltal ítélete részben megalapozatlan (Be. 351. §

(2)bekezdés b) pontja). A részbeni megalapozatlanság azonban orvosolható a Be. 353. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárásban tárgyalás tartásával, bizonyítás felvételével. Az eljárási szabályszegés, mely egyúttal részbeni megalapozatlansághoz is vezetett: Az ügyben a nyomozást a NAV Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóság Bü.591/

1. szám alatt folytatta le ... gyanúsított és társai ellen. Nyomozati szakban az ügyben több gyanúsított esetében a kényszerintézkedések tárgyában hozott határozatoknál ... bíró járt el nyomozási bíróként. A nyomozás során titkos adatszerzésre is sor került, melynek eredményét az ügyész a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánta felhasználni, ezért a nyomozás irataihoz csatolta a Be.
2. §

(1)bekezdése értelmében a titkos adatszerzés engedélyezése iránti indítványait, továbbá a bíróság határozatait. Az

1. sz. mellékletben
2. oldaltól
3. oldalig található T.002/2011/13., 18., 21., és
4. számú bírósági végzések és a T.002/2012/
5. számú bírósági végzés ismeretében kijelenthető, hogy ... bíró nyomozási bíróként nem egy határozat meghozatalában vett részt. ... ügyvédjelölt, aki VI. r. vádlott és ... X. r. vádlott meghatalmazott védőjének (...) helyetteseként volt jelen a
6. május 26-ai tárgyalási napon (
7. sz. jkv.) és a
8. szeptember 17-ei tárgyalási napon (
9. sz. jkv.
10. oldal
11. bekezdés), ... bírónak a Btk.
12. §

(1)bekezdés 14/a. pontja szerinti hozzátartozója. A Be. 21. §

(1)bekezdés a)-e) pontokban határozza meg, hogy ki nem járhat el bíróként egy adott ügyben. A Be. 21. §

(2)bekezdése kimondja, hogy az

(1)bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadó. A Be. 21. §

(3)bekezdés a) pontja rögzíti azt is, hogy az

(1)bekezdésben szabályozott eseteken kívül a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. Jelen esetben azonban a nyomozási bíró perbíróként nem járt el. Viszont a Be. 45. §

(1)bekezdés b) pontja szerint nem lehet védő, aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírónak, ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója. A hivatkozott szabályok egybevetéséből kiderül, hogy a bíró, nyomozási bíró ügyben járnak el, a törvény nem határozathozatalt említ. (2016.B.

1. Elvi Határozat) Egy adott ügyben nyomozati szakban eljárt nyomozási bíró a bíróság további eljárásából ki van zárva, és mint bírónak a hozzátartozója, nem járhat el az egyik terhelt védőjeként sem a nyomozás során, sem a bírósági szakban a nyomozási bíró közeli hozzátartozója (kizárt védő). A
2. május 26-án és
3. szeptember 17-én megtartott tárgyalási napokon a Be.
4. §

(1)bekezdés II./d. pontjában foglalt feltétlen eljárási szabálysértéssel folyt a bizonyítás az elsőfokú bíróságon, az ekkor felvett bizonyítás megismétlése szükséges. A bizonyítás megismétlése nem azonos a Be. 287. §

(4)bekezdésben szabályozott tárgyalás megismétlésével, melyre akkor kerülhet sor, ha a tárgyalást 6 hónapon belül nem lehetett folytatni, vagy ha a tanács összetételében változás történt. Ilyenkor a tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető a tárgyalás (Kúria 4. BK. vélemény II. rész a Be. 287. §

(3)bekezdéséhez magyarázat,

1. BK. vélemény). Visszatérve az abszolút eljárási szabályszegéssel felvett részbizonyításra, ennek megismétlésére lehetőség van a másodfokú eljárásban, ezáltal a részbeni megalapozatlanság kiküszöbölésére a Be.
2. §

(2)bekezdése alapján. A Be. 353. §

(1)bekezdésének a

1. évi LI. törvény
2. §-ával
3. július
4. napjától hatályos módosítása folytán a másodfokú bíróság akkor is felvehet bizonyítást, ha a bizonyítás az elsőfokú bírósági eljárásban megvalósult szabálysértés orvoslását eredményezheti. Miként a tényállás megalapozatlansága lehet teljes vagy részleges, úgy az eljárási szabálysértés is érintheti egységesen az egész elsőfokú eljárást, avagy csupán annak egy részét. A több tárgyalási napon folytatott bizonyítás során két rövidebb tárgyalási napon a védő kötelező jelenléte ellenére védő hiányában lefolytatott bizonyítás minden mérlegelés nélkül érvénytelen. A korábbi és a későbbi tárgyalási napokon lefolytatott bizonyítás törvényességét azonban ez nem érinti. A másodfokú felülbírálat során csupán annyiban van jelentősége, amennyiben a kötelezően figyelmen kívül maradó bizonyíték a tényállás esetleges felderítetlenségét és ezzel az ítélet megalapozatlanságát eredményezheti. (BH.2015.59., Kúria Bhar.II.549/2013/
5. sz. határozata, Egri Törvényszék 5.B.474/2012/
6. sz. ítélete és Debreceni Ítélőtábla Bf.I.553/2014/
7. sz. ítélete) Fentiek figyelembe vételével a Be.
8. §

(1)bekezdése alapján bizonyítás felvételére kellett sort kerítenie az ítélőtáblának, így a Be. 363. §

(1)bekezdése értelmében tárgyalást tűzött ki a Be. 365. §

(1)bekezdés II. fordulatának alkalmazásával is, mivel az ügyben a vádlottak terhére ügyészi fellebbezés nem került benyújtásra. A

1. február 6-án megtartott másodfokú tárgyaláson az ítélőtábla ismertette VI. r. vádlottnak az írásbeli vallomását, mely Bf.777/2015/
2. szám alatt található meg az ítélőtáblánál. VI. r. vádlott az
3. tényálláspontbeli cselekvőségét elismerte, a
4. tényálláspontnál annyit ismert el, hogy kölcsön adta az URAL gépjárművét, de egyebekben nem ismerte el felelősségét. Az ítélőtábla ismertette ..., ... tanúk írásbeli tanúvallomását a Debreceni Ítélőtábla jelen iratanyagából 21-
5. sorszám alatt. ... tanúvallomásából kiderült, hogy ... nevű személyt
6. május végén, nyár elején mutatta be VIII. r. vádlottnak. A tárgyaláson érdemben meghallgatásra került ... tanúként, aki a hivatalos érték megállapításról nyilatkozott. Ezt követően ismertetésre kerültek a nyomozati szakból szembesítési jegyzőkönyvek 2777-
7. oldalig. A védelem további bizonyítási indítványokat terjesztett elő, melyeket az ítélőtábla elutasította. A bizonyítási indítványok ...nak, a ...-i Határrendészeti Kirendeltségtől történő tanúidézésére - ukrán névtelen telefon bejelentés és ... nevével ellátott levél kapcsán -, a titkos információgyűjtés során beszerzett hanganyagok VIII. r. vádlott személyét érintő részének meghallgatására, adószakértő kirendelésére irányulóak voltak, elutasításra pedig azért kerültek, mert ezek teljesítése a bizonyítás továbbfejlesztését nem eredményezték volna. Az ukrán névtelen telefon hatására a nyomozás során ellenőrizték a 341-342 határjel térségét és nem találták nyomát a cigaretta csempészetnek / nyomozati II./
8. kötet 1347 oldal /. VII. r. vádlott nyomozati gyanúsítotti kihallgatásain mindig jelen volt védő. Az a hivatkozás, hogy nem jegyzőkönyvezték a VII. r. vádlott által megjelölt levelet, így nem foghat helyt. VIII. r. vádlott személyével kapcsolatos hanganyag beazonosítható vált és egyéb bizonyítékokkal alátámasztást nyert. Adó szakértő kirendelése indokolatlan volt, mert nem költségvetési csalás az ügy tárgya. Viszont az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében felvett bizonyítás eredményeként is a Debreceni Ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított, a bizonyítékok egyenként és összességében történt értékelésével rögzített tényállás túlnyomórészt megalapozott, annak csak kisebb mértékű pontosítása vált szükségessé a Be.
9. §

(1)bekezdés b) pontja alkalmazásával a következőképpen: A

1. tényálláspontbeli cselekményben a forgalmi érték helyesen 17 166 100 Ft. A vádlottak személyi körülményeit illetően a következők tüntetendőek fel: I. r. vádlottnál a
2. szám alatti elítélése, míg II. r. vádlottnál az
3. alatti elítélése esetén rögzíthető, miszerint a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje eredményesen eltelt. Időközben I. r. vádlottat az Egyesült Királyságban vámbűncselekmény miatt jogerősen
4. szeptember 5-én 14 hónap szabadságvesztés büntetést szabtak ki vele szemben. A büntetéséből szabadult
5. november 5-én. IV. r. vádlott korábbi elítélésénél az ítélet jogereje
6. március 8-ban jelölendő meg és a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje eredményesen eltelt. III. r. vádlott
7. novembere óta étteremben Angliában dolgozik. IV. r. vádlott egy hónapja építőiparban Angliában dolgozik, tavaly áprilisban született két kiskorú gyermeke, akiknek az eltartásáról saját háztartásában gondoskodik. V. r., VI. r. vádlottak ácstanfolyamra járnak. VII. r. vádlott az ...-nél minősítőként dolgozik
8. májusától. VIII. r. vádlott ... kezd el dolgozni. Három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Az így pontosított tényállás most már hiányosságoktól mentes, így megalapozott és irányadó a másodfokú eljárásban a Be.
9. §

(2)bekezdéséből következőleg. A másodfokú tárgyaláson I. r., II. r., III. r. vádlottak védője a belső arányosságot hiányolta az ítéletben, védencei esetében enyhítés végett bejelentett fellebbezését változatlanul fenntartotta, illetőleg maga is elsődlegesen hatályon kívül helyezésre tett indítványt, miután álláspontja szerint kizárt védő vett részt az ügyben, ez pedig abszolút hatályon kívül helyezési okot kell, hogy eredményezzen. IV. r. vádlott védője enyhítés végett bejelentett fellebbezését fenntartotta és lehetőséget látott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására védence vonatkozásában. A IV. r. vádlott védője is azonban felvetette a hatályon kívül helyezés lehetőségét abszolút eljárási szabálysértés okán. V. r. vádlott védője ugyancsak enyhítésért fellebbezett, felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabásáért. VI. r. vádlott védője elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt, ezt követően a 2. tényálláspontban felmentést indítványozott, míg az 1. tényálláspontbeli cselekvőséget illetően a VI. r. vádlott esetében enyhítést, méltányos büntetés kiszabását indítványozta,. VII. r. vádlott védője indítványozta, hogy védence bűnösségét az ítélőtábla 3 rb. jelentős értékre elkövetett orgazdaság bűntettében (1978. évi IV. törvény 326. §

(1)bekezdés

(4)bekezdés a) pontja) állapítsa meg. A védő álláspontja szerint az elkövetési érték tisztázatlan az ügyben, mindenképp indokolt lett volna adószakértő kirendelése, ugyanis tisztázni kellett volna adónemenként és az adó megállapításának megfelelő időszakonként a tényleges adóbevétel kiesést. Ezen túlmenően a védő kitért arra, hogy a VII. r. vádlott már a nyomozás során igyekezett feltárni a bűnös kapcsolatokat és segíteni a nyomozó hatóság munkáját, amelyre vonatkozóan az ukrán telefonbeszélgetés, illetőleg a ... feladóval feltüntetett levél a bizonyíték. A kifejtettek miatt védence büntetésének enyhítésére tett indítványt. VIII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentést indítványozott, másodlagosan enyhítést, felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását. A másodfokú eljárásban az utolsó szó jogán tett nyilatkozatukkal I. r., II. r. vádlottak beismerték a cselekmény elkövetését, illetőleg bűnösségüket is elismerték. III. r. és IV. r. vádlottak nem kívántak nyilatkozni az utolsó szó jogán. V. r. vádlott elismerte a bűnösségét, megbánta a cselekmény elkövetését. VI. r. vádlott akként nyilatkozott, hogy elismeri mindazt, amit elkövetett, de más cselekményt nem ismer el. VII. r. vádlott elismerte a bűnösségét és megbánta a cselekményt. VIII. r. vádlott csatlakozott a védőjéhez. A bejelentett védelmi fellebbezések - miután a részbeni megalapozatlanságot az ítélőtábla kiküszöbölte - hatályon kívül helyezést illetően nem foghattak helyt, ugyanígy a felmentésre irányuló fellebbezések sem, míg az enyhítés végetti jogorvoslatok eredményesek voltak, kivéve I. r. vádlottat érintően. Előre bocsátja az ítélőtábla, hogy megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma folytán a felmentésre irányuló fellebbezések eredményre nem vezethetnek (Be. 352. §

(1)és

(3)bekezdései). A törvényszék a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte a logika szabályainak megtartásával, részletes indokát adta annak, hogy mely bizonyítékokat miért vett figyelembe a tényállás megállapításánál és a bizonyítékok elutasításának indokát is megadta. Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. Ugyanakkor az ítélőtábla a

1. számú tanú esetében a poligráfos vizsgálat eredményére hivatkozást mellőzi (elsőfokú ítélet
2. oldal utolsó bekezdés,
3. oldal első bekezdés), (Debreceni Ítélőtábla Bf.I.447/2015/
4. sz. ítéletben ezzel egyező álláspont került elfogadásra). A poligráfos vizsgálatot végző szaktanácsadó véleménye a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján nem bizonyítási eszköz; az a Be. 76. §

(1)bekezdése szerinti felsorolásban nem szerepel. Szaktanácsadó csak a Be. 182. §

(1)és

(2)bekezdésében meghatározott okból - vagyis bizonyítási eszközök felkutatásához, összegyűjtéséhez, rögzítéséhez stb. - vehető igénybe. Szaktanácsadói vélemény alapján tehát tény bizonyítottnak nem tekinthető (BH.2008.326.). A Kúria 4. BK. vélemény II. részének a Be. 182. §

(2)bekezdéséhez fűzött magyarázata: A bizonyítás eszközeinek felsorolásában (Be. 76.§

(1)bekezdés) szaktanácsadó közreműködése és poligráf alkalmazása nem szerepel. A nyomozás során szaktanácsadót lehet igénybe venni, ha pedig a terhelt, tanú vallomását poligráf alkalmazásával vizsgálják, szaktanácsadó igénybevétele kötelező. Ebből a szabályozásból következik, hogy a bírósági eljárásban poligráf nem alkalmazható. A szaktanácsadó közreműködéséről készült jegyzőkönyvet azonban a tárgyalás anyagává lehet tenni. A poligráf alkalmazásában közreműködő szaktanácsadó „felvilágosítása" a tárgyaláson szükség esetén felolvasható (Be. 301. §). Fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a Be. 76. §

(1)bekezdése taxatív módon sorolja fel a bizonyítás eszközeit, ezek között a poligráfos vizsgálatról készített jegyzőkönyv nem szerepel. A Be. 78. §

(1)bekezdésében meghatározott szabad bizonyítási elv csak a törvényben meghatározott bizonyítási eszközökre vonatkozik. Az előbbi okfejtés alapján mellőzte az ítélőtábla a

1. sz. tanú esetében a poligráfos vizsgálat eredményére történő hivatkozást. A vádlottak többsége az ügyben beismerő vallomást tett. A törvényszék VI. r., VII. r., VIII. r. vádlottak tagadását el nem fogadva részletes és meggyőző indokát adta annak, hogy a tényállást mely kétséget kizáróan bizonyított - bizonyítékokkal alátámasztott - tények alapján állapította meg. Hozzá kell ehhez azonban tenni, hogy VII. r. vádlott azonban gyakorlatilag ténybeli beismerő vallomást tett. A másodfokú eljárásban VI. r. vádlott már elismerte felelősségét az
2. tényálláspontban, a
3. tényálláspontban csak a gépjárműve kölcsön adását ismerte el. Az elsőfokú bíróság a logika szabályainak nem vétve vette figyelembe egyes vádlottaknak társaikra is tett terhelő vallomásait, melyeket a lehallgatási anyagokról készült jelentések, tanúvallomások és foglalási jegyzőkönyvek is megerősítenek. Az elsőfokú ítélet
4. oldala
5. bekezdés végéről ugyanakkor mellőzni szükséges, mint nyilvánvaló elírást: „Nem jelölt meg tanút, bizonyítékot, amivel ártatlanságát bizonyíthatta volna". A
6. oldalon a IX. r. vádlottól lefoglalt cigaretta mennyiség helyesen 25 060 doboz volt. VIII. r. vádlottat érintően az ítélőtábla még kitér arra, hogy
7. szeptember 25-ei (nyomozati irat
8. oldal) meghallgatása alkalmával hozzájárult poligráfos vizsgálatához.
9. november 6-án (nyomozati irat
10. oldal) a
11. vádpontot illetően elismerte, hogy miután II. r. vádlott kiment a lakására, telefonon beszélt az I. r. vádlottal. II. r. vádlott volt az, aki felhívta telefonon I. r. vádlottat, átadta ezt követően a telefont VIII. r. vádlottnak és ekkor VIII. r. vádlott a telefonba kijelentette: „Ha kivisz, akkor kint is rá tudok ülni a csónakra". A kérdéses gyanúsítotti meghallgatásakor a VIII. r. vádlott akként nyilatkozott, hogy csak a januári cselekményben volt benne.
12. november 7-i (nyomozati irat
13. oldal) gyanúsítotti meghallgatása alkalmával már nem járult hozzá poligráfos vizsgálatához. Megállapítható, hogy az elsőfokú eljárásban a
14. február 9-ei tárgyaláson az elsőfokú bíróság ismertette a lehallgatási anyagokról készült összes jelentést, illetőleg az ehhez kapcsolódó bírói végzéseket is. Az elsőfokú iratanyagban a
15. számú jegyzőkönyv
16. oldalán szerepel, miszerint a nyomozati iratok
17. oldalán
18. december 19-én készült közlemény ismertetésre került: „Figyelj csak, hogyha kiviszel, én kint is ráülhetek a csónakra, oszt gyorsan". A kérdéses beszélgetés nyilvánvalóan VIII. r. vádlott és I. r. vádlott telefonbeszélgetését takarja. A másodfokú eljárásban az ítélőtábla ismertette a szembesítési jegyzőkönyvet VII. r. és VIII. r. vádlottak között (nyomozati irat
19. oldal), melyben VIII. r. vádlott a következőket nyilatkozza: „Én csak abban vettem részt, amit közöltek a gyanúsításban". A fentiek ismeretében is a fellebbezéssel érintett összes vádlott bűnösségére vont következtetése az elsőfokú bíróságnak kifogástalan. A cselekmények minősítése kapcsán a jogszabályi háttér változására a következőképpen szükséges kitérni: A 2/
20. Büntető Jogegységi Határozat a vámorgazdaság melletti adócsalás büntetőjogi felelőssége körében az alábbiakat rögzítette: I. Nem valósítja meg a vámorgazdaság mellett az adócsalást, aki a vámorgazdaság útján birtokába került csempészett vámárura vonatkozó adóbevallási kötelezettségének nem tesz eleget. II. Ha a csempészett vámáru egyben jövedéki termék is, annak megszerzője jövedéki orgazdaságot követ el. Az
21. tényálláspontban megjelölt elkövetési időben -
22. április 5-én - még hatályban volt a jövedéki orgazdaság bűncselekményét érintően az
23. évi IV. tv. 311/A. §-a: Az

(1)bekezdés kimondta, hogy aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a)a bűncselekményt jelentős értékű jövedéki termékre,
2. b)az

(1)bekezdés szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen követik el.

(3)A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a)a bűncselekményt különösen nagy értékű jövedéki termékre,
2. b)a

(2)bekezdés szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen követik el. A

1. évi LXIII. törvény - a Büntető törvénykönyvről szóló
2. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról -
3. január 1-én lépett hatályba. A
4. §

(15)bekezdésével hatályon kívül helyezte az 1978. évi IV. törvény 311/A. §-át. Ugyanakkor

(5)bekezdésével rögzítette, hogy az

1. évi IV. törvény
2. §

(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)Aki költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagy jövedéki adózás alól elvont terméket, továbbá lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

(2)A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) kisebb értékre,

(3)A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) nagyobb értékre,

(4)A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

1. a)jelentős értékre,
2. b)nagyobb értékre üzletszerűen követik el.

(5)A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

1. a)különösen nagy értékre,
2. b)jelentős értékre üzletszerűen követik el. A 2011. évi LXIII. törvénynek a 2. §-a értelmében az előbbieken túlmenően az 1978. évi IV. törvény 310. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím, a 310. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Költségvetési csalás". Az adott bűncselekmény törvényi tényállása három alapesetben határozza meg a költségvetést károsító cselekményeket. Az I. alapeset (az

(1)-

(5)bekezdés) a költségvetési csalás általános elkövetési magatartásait, a II. alapeset (a

(6)bekezdésben) a jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalás elkövetési magatartásait, míg a III. alapeset (a

(7)bekezdésben) a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megszegésével elkövetett költségvetési csalást határozza meg. Az 1978. évi IV. törvény 310. §

(6)bekezdése kimondja, hogy az

(1)-

(5)bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában, vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. A 2. tényálláspontban elbírált cselekmény elkövetési ideje 2012. január 10. A 2013. július 1-én hatályba lépett 2012. évi C. törvény (Btk.) 396. §-ában

(1)-

(6)bekezdésig a szabályozás szövege változatlan a költségvetési csalást illetően. A Btk.

1. §-a az orgazdaságot érintően a következőket tartalmazza ugyanakkor:
2. §

(1)Aki

1. a)költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
2. b)jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
3. c)lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

(2)A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

1. a)kisebb értékre vagy
2. b)szabálysértési értékre üzletszerűen követik el.

(3)A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

1. a)nagyobb értékre,
2. b)védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
3. c)kisebb értékű nemesfémre vagy
4. d)kisebb értékre üzletszerűen követik el.

(4)A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

1. a)jelentős értékre vagy
2. b)nagyobb értékre üzletszerűen követik el.

(5)A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

1. a)különösen nagy értékre vagy
2. b)jelentős értékre üzletszerűen követik el. Az orgazdaság a bűnkapcsolatok egyik esete. Védett jogi tárgya a vagyoni viszonyok rendje, ezen belül a tulajdonjog. Az orgazdaság elkövetési tárgya a költségvetési csalásból származó, vámellenőrzés alól elvont nem közösségi áru és a jövedéki adózás alól elvont termék, valamint a törvényben felsorolt kilenc vagyon elleni bűncselekményből származó dolog. Az orgazdaság járulékos bűncselekmény, minthogy feltételezi a törvényben felsorolt alapcselekmények (a költségvetési csalás, illetve a kilenc vagyon elleni bűncselekmény) valamelyikének megvalósulását. Az alapbűncselekmények taxatív felsorolása ellenére azonban az orgazdaság önálló deliktum, az orgazda büntetőjogilag felelősségre vonható akkor is, ha az alapcselekmény elkövetője ismeretlen, vagy ismert ugyan, de nem büntethető. Az adott bűncselekmény elkövetési magatartása a törvényben felsorolt alapcselekmény elkövetéséből származó áru, termék vagy dolog vagyoni haszon végett történő megszerzése, elrejtése vagy elidegenítésében való közreműködés. A vagyoni haszonszerzési célzat akkor állapítható meg, ha a megszerzés, tartás stb. révén a terhelt anyagi-vagyoni helyzetében pozitív változás következik be. Az orgazdaság szándékos és célzatos bűncselekmény. Az elkövető tudatának a megszerzés, az elrejtés vagy az elidegenítésben való közreműködés időpontjában át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a törvényben felsorolt bűncselekmények valamelyikéből származik. Erre a tárgyi körülményekből, adott esetben abból lehet következtetést levonni, hogy az elkövető az árut, terméket, dolgot annak reális értékén jóval alul, a szükséges okmányok hiányában, stb. vásárolta meg. (BH.2000.341.) A megszerzés a dolognak a birtokos akaratán nyugvó tényleges hatalomba vételét jelenti, amelynek módja közömbös. (BH.1987.389.) Közömbös, hogy az orgazda ad-e a bűncselekményből származó dologért ellenszolgáltatást, és ha igen, az arányban áll-e a dolog értékével. Az orgazdaság tettese bárki lehet, a dolog tulajdonosát és az alapbűncselekmény elkövetőjét kivéve. Az orgazdaság elkövetési magatartását ugyanazon dologra szándékegységben megvalósító elkövetők társtettesek. Minthogy az orgazdaság célzatos bűncselekmény, ezért az elkövetőnek vagyoni haszonszerzés végett kell cselekednie, a tényleges vagyongyarapodás bekövetkezése azonban nem feltétele a bűncselekmény megállapíthatóságának. Az orgazdaság minősítése szempontjából a megszerzett, elrejtett, elidegenített dolog értéke a lényeges, s nem az orgazda által elért vagy elérni kívánt vagyoni haszon. (BH.1992.448.) Az orgazdaság bűncselekményével kapcsolatos jogi megállapítások a jövedéki orgazdaság esetében is irányadók. (BH.2009.99.) Az orgazdaság körében a Kúria által kibocsátott 4/2004. Büntető Jogegységi Határozat a következő értelmezést adja: Ha az elkövető - a folytatólagosság törvényi egysége alá nem vonható - cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság bűncselekményének (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §) törvényi tényállását, anyagi halmazat létesül és annyi rendbeli orgazdaságot kell megállapítani, ahány alkalommal a törvényben felsorolt alapbűncselekményekből származó dolgokat az orgazda a vagyoni haszon végett megszerezte, elrejtette vagy elidegenítésében közreműködött. Folytatólagosan elkövetett (Btk. 6. §-ának

(2)bekezdése) az orgazdaság akkor, ha az orgazda a több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközökben viszi véghez. Minthogy az orgazdaság bűncselekményének passzív alanya (sértettje) nincs, a folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő „azonos sértett sérelmére" történő elkövetés hiánya - ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki. Az orgazdaság bűncselekménye körében a bűnhalmazat vagy a folytatólagosság megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerezte meg a bűncselekményből származó dolgokat, s annak sem, hogy az alapbűncselekményeket hány személy sérelmére követték el. (BH.1993.2006.) Ha az elkövető ugyanolyan (ekként szükségszerűen azonos jogi tárgyat sértő) bűncselekményének egységes akarat-elhatározásból, rövid időközökben, többször történt elkövetése fennáll, a törvényi egység megállapításának nincs akadálya, mivel az azonos társadalmi érdek (a jövedéki terméket terhelő - s állami monopóliumon alapuló - jövedéki adó bevételéhez fűződő társadalmi érdek) sérelme folytán a bűncselekmény azonos sértett sérelmére megvalósultnak tekintendő. (BH.2009.99.) A folytatólagosság feltételei sorában szereplő egységes akarat-elhatározás és a rövid időköz között szoros az összefüggés. Minél hosszabb ugyanis az egyes részcselekmények között eltelt idő, annál valószínűbb az egységes akarat-elhatározás hiánya. (BH.2013.1.) Szükséges felhívni a jogi elhatárolás körében a Btk. 399. §

(2)bekezdését is, a pénzmosás bűncselekményének törvényi tényállását: Btk. 399. §

(2)Az

(1)bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot

1. a)magának vagy harmadik személynek megszerzi,
2. b)megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékét más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. A pénzmosás elkövetési tárgya a bűncselekményként büntetendő cselekményből származó dolog. Elkövetési magatartás: A 399. §-ban szabályozott szándékos pénzmosás tényállásánál a törvényhozó egyértelműen elkülöníti egymástól a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dologra elkövetett pénzmosást [

(1)bekezdés és

(2)bekezdés] valamint a saját maga által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolog tisztára mosását [

(3)bekezdés]. A

1. §-ban meghatározott orgazdaság viszont speciális bűncselekmény a
2. §-ban meghatározott pénzmosáshoz képest, mert előcselekménye nem minden bűncselekményből származó dolog lehet, hanem csak olyan, amely az orgazdaság tényállásában konkrétan megjelölt bűncselekményből származik. Emellett az orgazdaság meghatározza az elkövető vagyoni haszonszerzési célzatát is. Az orgazdaság tényállási elemeit tekintve speciális a pénzmosáshoz tehát, ebből következően alaki halmazatuk látszólagos és - egy cselekmény általi megvalósulásuk esetén - büntetési tételtől függetlenül kizárólag az orgazdaság állapítható meg. Rögzíthető, hogy a vádlottak által megszerzett elkövetési tárgyakat más elkövetők a vámellenőrzés alól elvonták / alap cselekmény /, s nem vitásan az elkövetési tárgyak költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekményből származnak. Töretlen azonban a bírói gyakorlat, hogy ilyen esetben az orgazdaság speciális a költségvetési csaláshoz képest, az alaki halmazat látszólagos és a vádlottak terhére a vagyon elleni bűncselekményt kell megállapítani. E körben utal rá az ítélőtábla, hogy az orgazdaság az alapcselekménnyel a követett ítélkezési gyakorlat szerint nem állhat halmazatban. (Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára
3. kiadás (szerkesztő: Dr. Kónya István)
4. oldalig.) Ha a csempészett vámáru egyben jövedéki termék is, annak megszerzője orgazdaságot (
5. §) követ el. (Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára
6. kiadás (szerkesztő: Dr. Kónya István)
7. oldal.) Miután az ügyben vagyon elleni bűncselekmény (orgazdaság) elkövetése állapítható meg, a követett gyakorlatnak megfelelően, a megszerzett jövedéki termékeknél a kiskereskedelmi ár képezi az elkövetési érték alapját. (DIT Bf.II.922/2013/
8. sz. ítélet) Mint ahogy a fentiekből következően költségvetési csalás bűncselekmény megállapítására nem kerülhetett sor az ügyben, ezáltal nyilvánvalóan nem a jövedéki termékek vonatkozásában az állami költségvetésbe be nem fizetett adó képezheti az alapját az elkövetési értéknek. Helyesen foglalt abban állást az elsőfokú bíróság, miszerint a bűnösség, a cselekmények jogi minősítése és a joghátrányok alkalmazása során az ügyben a Btk.
9. §-ában foglaltakra figyelemmel az elbíráláskor hatályos büntető törvényt kell alkalmazni. A cselekmények elkövetése után ugyanis
10. július 1-én hatályba lépett a Btk-ba foglalt új büntető anyagi jogi kódex. Az ítélőtáblának elsődlegesen ezért vizsgálnia kellett, hogy az elbíráláskor hatályos büntető törvényt, vagy az
11. évi IV. törvényt kell-e alkalmazni. (BH.2005.377.) A büntető törvénynek az időbeli hatályra vonatkozó előírásai szerint főszabályként a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Kivételt jelent, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, mert ezen esetekben az új büntető törvény alkalmazásának van helye. Jelen ügyben megállapítható, hogy a vádbeli bűncselekmény büntetendősége nem szűnt meg az új törvényben és az elkövetési értékre vonatkozó szabályok sem változtak úgy, hogy az kihatással lenne a jelentős, illetőleg különösen nagy értékre, ezáltal a cselekmény minősítésére. Mindkét törvényben a büntetési tételek is egyezőek. A régi és az új törvény is tartalmazza a középmértékes büntetéskiszabásra vonatkozó előírást. Ugyanakkor az elbíráláskor hatályos Btk. a feltételes szabadságra vonatkozó szabályok enyhülése folytán mégis enyhébb elbírálást tesz lehetővé. A Btk.
12. §

(2)bekezdése alapján ugyanis, ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap, szemben az 1978. évi IV. törvény 47. §

(2)bekezdésével, mely szerint az irányadó börtön fokozatnál a büntetés háromnegyed részének letöltése után nyílt meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége. A Kúria 4/

1. (X.14.) BK. véleménye szerint határozott tartamú szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi, törvény erejénél fogva kötelező időpontjára vonatkozó rendelkezés a Btk.
2. §

(1)-

(2)bekezdése szerinti elbírálás fogalmába tartozik. Megváltozása ekként alapot ad - enyhébb elbírálás címén - a módosító törvény alkalmazására. A törvényszék a fellebbezéssel érintett vádlottak cselekményeit törvényesen minősítette a

1. évi C. törvény rendelkezései alapján, helytállóan állapította meg a 2 rb cselekmény elkövetésénél a halmazatot, mivel a folytatólagos elkövetési mód nem jöhetett szóba. Az irányadó tényállás alapján azonban III. r. vádlott figyelőként vett részt mindkét alkalommal, így a cselekményeit, mint a Btk.
2. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegéd követte el. A büntetés kiszabása során meghatározó körülményeket körültekintően feltárta a törvényszék. Az elsőfokú ítélethozataltól további két év telt el a másodfokú döntésig, ugyanis kétszeri felterjesztési probléma miatt kellett az ítélőtáblának visszaküldenie az iratot az elsőfokú bírósághoz. A fellebbezéssel érintett vádlottak további két évig álltak a büntetőeljárás hatálya alatt hibájukon kívül, melyet nagyobb nyomatékkal kellett figyelembe venni az enyhítő körülmények oldalán. III. r. vádlott bűnsegédként valósította meg a terhére rótt cselekményeket, mely esetében enyhítő körülmény, mint ahogy enyhítő körülmény IV. r. vádlottnál a két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodás. Az elsőfokú bíróság helyesen választotta meg az alkalmazandó joghátrányok nemét, azonban annak mértéke I. r. vádlottat kivéve nem tükrözi a hasonló ügyekben kialakult bírói gyakorlatot, egyes vádlottaknál kifejezetten eltúlzott volt és a belső arányosság követelményeinek sem felelt meg. II. r. vádlott esetében a további időmúlásra figyelemmel a próbaidő tartamát 3 évre mérsékelte az ítélőtábla. III. r. vádlott halmazati büntetését 2 év szabadságvesztés büntetésre enyhítette, amelynek próbaidőre történő felfüggesztésére lehetőséget látott az enyhítő körülmények nagyobb nyomatékára a Btk. 85. §

(1)bekezdésére és

(2)bekezdésére figyelemmel. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzni kellett előbbiek okán. Az utólagos végrehajtás elrendelése esetére rendelkezett az ítélőtábla e vádlottat érintően a szabadságvesztés büntetésbe az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, illetőleg rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről. A vádlottakkal szemben kiszabott halmazati büntetést IV. r., V. r., VI. r., VII. r. vádlottaknál a rendelkező részben foglalt mértékre enyhítette a másodfokú bíróság a korábbiakban kifejtett indokok alapján. VII. r. vádlott vonatkozásában a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának mérséklésére is lehetőséget látott az ítélőtábla. VIII. r. vádlott a

1. tényálláspontban volt érintett, az ő büntetését erre tekintettel az ítélőtábla 1 év 6 hónap szabadságvesztésre enyhítette, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést pedig 2 évre mérsékelte. VI. r. vádlottal szemben a korábbi szabadságvesztés büntetésének tartama - melyet utólagosan helyesen rendelt végrehajtani a törvényszék - pontatlanul került feltüntetésre az elsőfokú ítéletben, így azt 1 évi börtönbüntetésre kellett javítani. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróságnak a bűnjelekre vonatkozó rendelkezése bár érdemben helytálló, azonban az egyes nyomozati tételszámoknál nyilvántartott tárgyakat nem teljes körűen tüntette fel az elkobzás körében, így ezt kiegészítette. Az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség összegét nem jelölte meg ítéletében a törvényszék, ezt pótolta az ítélőtábla, majd ezt követően az egyes vádlottakat külön-külön terhelő bűnügyi költség összegét is pontosította. Nyilvánvaló elírás is volt az ítélet rendelkező részében, ugyanis a VIII. r. vádlott neve ...ként volt feltüntetve. Az elsőfokú bírósági iratoknál a III. kötet
2. sorszáma alatt az URAL gépjárműre további tárolási költségszámla került megküldésre a törvényszékhez, ez azonban nem lett bejegyezve a költségjegyzékbe, illetőleg ennek viseléséről nem rendelkezett a törvényszék. A bűnügyi költség érinti az
3. tényálláspontban szereplő vádlottakat, így az egyetemleges kötelezés a személyüket illetően 489 564 Ft-ra emelkedett meg. Az összes bűnügyi költség megjelölésével nyilvánvalóvá vált, hogy az állam terhén maradó bűnügyi költség összegét is korrigálnia kellett az ítélőtáblának, amelyet tartalmaz a rendelkező rész. A kifejtettek szerint változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét az ítélőtábla a Be.
4. §

(2)bekezdése alapján, míg egyebekben helyes rendelkezései folytán az elsőfokú bíróság ítéletének jelzett részét a Be. 371. §

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az ítélőtábla észlelte, hogy a törvényszék X. r. vádlott vonatkozásában nem jogerősítette az elsőfokú ítéletet, noha esetében nincs joghatályos fellebbezés. Mindezért az ítélőtábla felhívta az elsőfokú bíróságot az ítélet jogerősítésére X. r. vádlott esetében. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség nagy része IV. r. vádlott személyéhez kapcsolódott, kirendelt védői díj volt, ennek megfizetésére kötelezte az ítélőtábla a Be. 381. §

(1)bekezdés, 338. §

(1)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság egyetemleges kötelezést mondott ki tanúdíj vonatkozásában a Be. 381. §

(1)bekezdés és 338. §

(2)bekezdése alkalmazásával. II. r., III. r. vádlottaknál a személyi adatokban változás történt, ezt kellett így helyesbítenie az ítélőtáblának. ,

1. február
2. Dr. Balla Lajos sk.. Nagy Éva sk. Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 1.B.88/2013/
3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r. vádlottakra és végrehajthatóvá vált, kivéve II. r. vádlott esetében szabadságvesztés büntetése kivételével, illetőleg III. r. vádlottnál szabadságvesztés büntetése kivételével. Debrecen,
4. február
5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke