A ... Törvényszék ... (... szám alatti lakos) felperesnek - ... jogtanácsos által képviselt ... Megyei Kormányhivatal (Földhivatali Főosztály ... szám alatti) alperes ellen mely perbe ... (... alatti) ügyvéd által képviselet ... (... szám alatti lakos) az alperes pernyertességének érdekében beavatkozott, földforgalmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon
- április 11-én kelt ... számú ítélete ellen az alperes által benyújtott
- sorszámú fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a keresetet elutasítja és az alperes perköltségben marasztalását mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak 15 napon belül 10.000.- Ft (tízezer forint) I. fokú perköltséget és az államnak külön felhívásra 30.000.- Ft (harmincezer forint) le nem rótt kereseti illetéket. Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak személyenként 5.000.- Ft (ötezer forint) fellebbezési perköltséget és az államnak külön felhívásra 24.000.- Ft (huszonnégyezer forint) le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság az alperes 571169/5/
- sz. határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 5.000.- Ft perköltséget, míg a le nem rótt illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A bíróság indokolása szerint ... Község Jegyzője az alperesnek megküldte hatósági jóváhagyásra a ... külterület ... helyrajzi számú legelő művelési ágú ingatlanra vonatkozó, ...,
- május 26-án létrejött adásvételi szerződést. A szerződéshez a jegyző csatolta az iratjegyzéket, amely szerint az ingatlanra egy elfogadó nyilatkozat érkezett ... felperes részéről. Az iratokból az alperes megállapította, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ... Megyei Szervezete helyi földbizottságként eljárva ... vevő tekintetében támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását, míg az elfogadó nyilatkozatot tevő ... tulajdonszerzését nem támogatta. Az állásfoglalás
- szeptember
- és
- között kifüggesztésre került az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az érintettekkel közvetlenül is közölték. A tájékoztatás tartalmazta azt is, hogy ez ellen kifogást nem nyújtottak be. Ezért az alperes a perbeli ingatlanra vonatkozóan az adásvételi szerződés jóváhagyásáról határozott. A felperes keresetét - amelyben arra hivatkozott, hogy a kamara állásfoglalását ő nem kapta meg, ezért az ellen kifogással sem élhetett, így az eljárás törvénysértő - az I. fokú bíróság alaposnak találta. Az ítélet indokolásában az I. fokú bíróság arra hivatkozott, hogy az ügyben releváns a 17/
- (VI.06.) ÁB. határozat 106-
- bekezdése, melynek vizsgálatát követőn „a bíróság felhívja a figyelmet" arra, hogy a jegyzőnek a kifogás benyújtására jogosultak közül a név szerint ismertekkel kötelessége közölni az állásfoglalást, illetve a kifogás benyújtásának határidejét. Alkotmányos követelmény ugyanis, hogy a név szerint ismert érdekeltek értesítése a jegyző által megtörténjen. A jegyzői tájékoztatás azonban nem tartalmazott adatot arra, hogy a felperes név szerinti értesítése mikor és milyen módon történt meg, erre bizonyítékot a jegyző nem csatolt, így a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Fétv. 103/A. §-kal, valamint az alkotmánybírósági határozattal is ellentétes az az eljárás, hogy a jegyző úgy küldte meg a kamarai állásfoglalást az érdekelt részére, hogy annak személyes átvételét igazolni nem tudta hiteltérdemlő módon. A keresettel támadott földhivatali határozat pedig azt tartalmazza, hogy a jegyző, az érintettekkel közvetlenül is közölte az állásfoglalást, azonban ez nem történt meg, ezért ennek hiányában nem lehet jogszerű a földhivatal jóváhagyó határozata sem. A földhivatali határozat jogszerűségének megállapításához nem elégséges ugyanis a jegyző nyilatkozata arról, hogy az érintettekkel közölte az állásfoglalást, hanem bizonyítékot is kell csatolnia ennek alátámasztására. A megismételt eljárásban az alperes kizárólagosan olyan állásfoglalás alapján hozhatja meg a jóváhagyás ügyében a döntését, melynek kapcsán a jegyző bizonyította az érintettek részére történő személyes közlés tényét. Az alperes fellebbezésében az I. fokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint jogtanácsosi munkadíj megállapítását kérte. Kiemelte fellebbezésének indokolásában, hogy a jegyző azzal küldte meg a kormányhivatalnak a záradékkal ellátott kamarai állásfoglalást, hogy az kifüggesztésre került, valamint az érintettekkel közvetlenül is közölte, és az ellen kifogást nem nyújtottak be. Ennek alapján határozott a szerződés jóváhagyásáról. Nem jelölte meg azonban az I. fokú ítélet azt, hogy a határozat melyik jogszabályt, milyen tételes jogi rendelkezést sértett meg, noha a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint az ítélet indokolásában hivatkozni kell azokra a jogszabályra is, amelyekre a bíróság az ítéletét alapította. Mindezekből következően a I. fokú bíróság ítélete nem felel meg a rá irányadó jogszabálynak, ezért kérte annak megváltoztatását. Ezen túlmenően előadta azt is, hogy a bíróság által is jelzett 2013. évi CCXII. tv. 103/A. §
(1)bekezdése szerint az állásfoglalást az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és ez ellen 5 napon belül lehet kifogást előterjeszteni. Ilyen kifogásról értesítést nem küldött a jegyző az alperesnek, sőt éppen ennek ellenkezőjéről tájékoztatta. Olyan tételes jogszabályi rendelkezés pedig nincs, ami azt írná alá, hogy a jegyző nyilatkozatán túl, egyéb bizonyítékokat is csatolni kellene annak igazolására, hogy az állásfoglalás az érintettek részére közvetlenül is közlésre került. Ilyen rendelkezést egyébként az Alkotmánybíróság határozata sem tartalmaz. Az alperes álláspontja szerint a bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen is, amikor a jegyző eljárásának jogszabálysértő mivoltát állapította meg, mivel a jegyző félként a jelen eljárásban nem szerepel, és a jegyzői jogszabálysértés megállapítása érdekében a felperes nem is terjesztett elő kérelmet. Mindezek alapján az alperes álláspontja szerint az I. fokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége a határozat hatályon kívül helyezésére. A beavatkozó is kérte, hogy a II. fokú bíróság az alperes fellebbezésének adjon helyt és kötelezze a felperest perköltségének megfizetésére. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az I. fokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A II. fokú bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés megalapozott. Helytállóan hivatkozott rá az alperes, hogy a határozata meghozatalának a körébe nem tartozik olyan kötelezettség, hogy a jegyző eljárását törvényességi szempontból felülvizsgálja. A jegyző azzal küldte meg az iratokat, hogy az érdekelteknek megtörtént az állásfoglalás közvetlen megküldése és a kifüggesztés is megtörtént, amelyre kifogás nem érkezett. Ezen túlmenően további bizonyítást az alperesnek nem kellett lefolytatni ahhoz, hogy döntsön a jóváhagyásról nem volt kötelezettsége a jegyzői nyilatkozat jogszerűségének a felülvizsgálása sem. Helytállóan hivatkozott arra is a fellebbezésében az alperes, hogy nem jelölt meg olyan jogszabályt az I. fokú bíróság, amelyet az alperes döntésének meghozatalakor megsértett volna. Az alkotmánybíróság határozata sem tartalmaz olyan kötelezettséget, hogy a jegyzőnek tértivevényes levélben kellene közölni a hirdetmény kifüggesztése mellett az érintettekkel a földbizottság állásfoglalását. A perbeli adatok szerint pedig a jegyző postai feladókönyvvel igazolta, hogy a felperes részére ajánlott küldeményként megküldte az állásfoglalást 2015. szeptember 11-én. E mellett a felperes kifogását a kifüggesztés folytán is előterjeszthette volna a Fétv. 103/A. §-nak megfelelően, hiszen mivel elfogadó nyilatkozatot tett, tudta, hogy az állásfoglalás kifüggesztésre is kerül. A Ket. 78. §
(5)bekezdése pedig a döntést hozó hatóság saját határozatának megküldése kapcsán rendelkezik úgy, hogy azt hivatalos iratként, azaz tértivevénnyel kell kézbesíteni. Az ügy érdemében azonban annak volt jelentősége, hogy az alperesnek a határozat meghozatalakor, nem kellett a jegyző eljárásának törvényességét a kézbesítési szabályok alkalmazása tekintetében felülvizsgálnia. Ezért a felperes által előterjesztett kereset, hogy semmisítse meg a bíróság az alperes határozatát, azért mert ... Község Jegyzője tértivevénnyel nem igazolta az ingatlanügyi hatóságnál a kamarai állásfoglalás megküldését, és ezért az alperes határozata jogszabálysértő, nem megalapozott. Mindezekre figyelemmel a II. fokú bíróság a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az I. fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A Pp. 239. §-a és 78. §
(1)bekezdése alapján pedig kötelezte a törvényszék a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak 10.000.- Ft I. fokú perköltséget és az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 30.000.- Ft eljárási illeték, valamint 5.000.- Ft fellebbezési perköltséget, és az államnak külön felhívásra a 24.000.- Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. ..., 2016. július 5. napján ... sk. a tanács elnöke ... sk. előadó bíró ... sk. bíró