← Magyarország

Bfv.1418/2016/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elhalasztott tárgyalás "nem érdemi" tárgyalás. A tárgyalás akkor "érdemi", ha azon bizonyítás felvétele történik. Az elhalasztott tárgyaláson a megjelentek és a meg nem jelentek, s utóbbiakat érintően a távolmaradás okának rögzítése az arról nyilatkozók állításai alapján, nem azonos a bizonyítás felvételével. Ehhez képest közömbös, hogy a tanács tagjaként az egyik ülnök az elhalasztott tárgyaláson nincs jelen. Kúria v é g z é s Az ügy száma: Bfv.II.1418/2016/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, dr. Krecsik Eldoróda bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... és társai Elsőfok: Fővárosi Törvényszék 26.B.1149/2012/
  4. ítélet,
  5. május
  6. tárgyalás Másodfok: ővárosi Ítélőtábla 4.Bf.270/2015/
  7. ítélet,
  8. június
  9. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az ... I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt megvizsgálva a Fővárosi Törvényszék 26.B.1149/2012/
  10. számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.270/2015/
  11. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Fővárosi Törvényszék a megelőzően meghozott és
  12. május
  13. napján tartott tárgyaláson kihirdetett 26.B.1149/2012/
  14. számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [
  15. évi IV. törvény (korábbi Btk.)
  16. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont,
(7)bekezdés b) pont tényállás -
  1. pont], társtettesként elkövetett csalás [2] [3] [4] [5] [6] bűntettében [korábbi Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(7)bekezdés a) pont - tényállás
  1. pont], felbujtóként, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(7)bekezdés b) pont - tényállás
  1. pont], csalás bűntettében [korábbi Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont - tényállás
  1. pont], közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pont - tényállás
  1. pont] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk.
  2. § tényállás 1-
  3. pont). Ezért őt - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra és 10 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, s vele szemben 481.669.005 forint vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról és más járulékos kérdésekről. A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a megelőzően meghozott és a
  4. június
  5. napján tartott nyilvános ülésen kihirdetett 4.Bf.270/2015/
  6. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: megállapította, hogy a tényállás
  7. pontbeli cselekményét társtettesként követte el; a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházra enyhítette; korrigálta a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést - egyebekben helybenhagyta. A másodfokú bíróság a következőket rögzítette: „... I. rendű vádlott védője perbeszédében fellebbezését hatályon kívül helyezés érdekében tartotta fenn, elsődlegesen abszolút okként arra hivatkozva, hogy a
  8. február hó
  9. napján tartott tárgyaláson a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, mivel csak egy ülnök volt jelen.” (másodfokú ítélet
  10. oldal
  11. bekezdés). „Az ... I. rendű védője által hivatkozott ok alapján (ha a bíróság nincs törvényesen megalakítva, illetve a tárgyaláson a tanács tagjai nincsenek mindvégig jelen) a másodfokú bíróság mérlegelés nélkül [a Be.
  12. §
(1)bekezdés II/a) pontja értelmében] hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. (Jogerős ügydöntő határozat esetében a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében ugyanez a körülmény felülvizsgálat alapjául szolgálhat). Az iratokból kitűnően a
  1. február hó
  2. napján 8 óra 30 percre kitűzött tárgyaláson a megjelentek számbavétele kapcsán (több vádlott és védő távollétének rögzítése mellett) ... ülnök jelezte, hogy ... ülnök késve érkezik. A távolmaradók miatt a törvényszék - anélkül, hogy érdemi tárgyalásba bocsátkozott volna - a tárgyalást elhalasztotta és új tárgyalási határnapot tűzött ki. (26.B.62/2010/
  3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv). Mivel a hivatkozott napon érdemi tárgyalásra nem került sor, ezért az ülnök távolmaradásának nincs jelentősége. Figyelemmel arra, hogy az elhalasztott tárgyalás jegyzőkönyve az ügy érdemét érintően nem tartalmaz adatot, a felfüggesztést követően újraindult eljárásban ezen tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltakra hivatkozás bizonyítékként szóba sem kerülhetett. A fentiekből adódóan a törvényszék eljárása során nem valósult meg az ... I. rendű terhelt védője által felrótt, mérlegelés nélkül hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási hiba.” (másodfokú ítélet
  4. oldal
  5. bekezdés). [7] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt: arra hivatkozva, hogy az elsőfokú tárgyaláson a bírósági tanácsának tagjai nem voltak mindvégig jelen. [8] A védő indítványa szerint az elsőfokú tárgyalás egyik napján,
  6. február 7-én ... ülnök nem jelent meg, a bíróság mégis 5 óra 25 perc tartamban tárgyalást tartott. A tárgyaláson tehát a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen [Be.
  7. §
(1)bekezdés]. Ezáltal abszolút hatályú eljárási szabálysértés [Be. 416. §
(1)bekezdés c) pont, Be. 373. §
(1)bekezdés II.a) pont
  1. fordulat] valósult meg. [9] A védő tehát megismételte az alapügyben már kifejtett álláspontját, s nem értett egyet a másodfokú bíróság indokaival. Úgy látta, hogy a büntetőeljárási törvény nem tesz különbséget „érdemi” és „nem érdemi” tárgyalás között, továbbá az elsőfokú bíróság a saját eljárásának megismétlésével nem orvosolta az abszolút hatályú szabálysértést, mert
  2. február 7-én akkori védője közölte, hogy az I. rendű terheltnek „valószínűleg stroke problémája van”, s betegségének megállapítására mindvégig az akkor felvett 26.B.62/2010/
  3. számú jegyzőkönyv szolgált forrásként. A megismételt eljárásban a tanács elnöke a
  4. október 4-i tárgyalási nap 26.B.62/2010/
  5. számú jegyzőkönyvét többször is részleteiben ismertette, vagyis az elsőfokú bíróság nem egészében ismételte meg az eljárását. [10] A védő összegzése szerint az abszolút eljárási hiba nem relativizálható, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását indítványozta. [11] A Legfőbb Ügyészség a BF.1364/2016/
  6. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Álláspontja szerint az indítványban megjelölt napon az egyik ülnök valóban késett, azonban az I. rendű, IV-V. rendű és XI-XII. rendű terheltek távolléte miatt az elsőfokú bíróság nem tartott érdemi tárgyalást, hanem azt elhalasztotta. Érdemi tárgyalás hiányában az ülnök késésének nincs eljárási következménye. Az elsőfokú bíróság egyébként
  7. április 9-én a tárgyalást elölről kezdte, így az indítványban felvetett szabálysértésnek még valósága esetén sem lett volna jelentősége. [12] A Legfőbb Ügyészség más - felülvizsgálatot megalapozó - eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta az I. rendű terhelt tekintetében. [13] Az I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt. [14] A védő az észrevételében fenntartotta a felülvizsgálati indítványában foglalt érvelését. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú tárgyalás
  8. április 9-i elölről kezdése nem orvoslás „hisz az abszolút hatályon kívül helyezési ok a tárgyalás egész addigi anyagát mintegy megsemmisíti, hisz arra nem törvényesen került sor”. [15] III. A Kúria azt állapította meg, hogy az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [16] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
  9. §
(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdés II.a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva (
  1. fordulat), vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen [
  2. §
(1)bekezdés] (
  1. fordulat). [17] A védő az alapügyben ugyan az
  2. fordulatra, de a felülvizsgálati indítványában már - és direkt módon - a
  3. fordulatra hivatkozott. [18] A 26.B.62/2010/
  4. számú jegyzőkönyv alapján egyértelműen megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság
  5. február 7-én szemben a védő állításával - tárgyalást nem tartott. A tárgyalást ugyanis ... ülnök, valamint az I. rendű és más terheltek távolmaradása miatt elhalasztotta. Az elhalasztott tárgyalást nevezi a bírósági gyakorlat „nem érdemi” tárgyalásnak, mert a tárgyalás valamely akadály folytán nem tartható meg [Be.
  6. §
(4)bekezdés], ekként bizonyítás felvételére nem kerül/nem kerülhet sor. Ennélfogva „érdemi” tárgyalás az, ha a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítást vesznek fel [Be. 234. §
(1)bekezdés]. Ennek megfelelően mondja ki a 4/
  1. BK vélemény a Be.
  2. §
(3)bekezdéséhez fűzött
  1. pontban, hogy „A rendelkezés alkalmazásában a bizonyítás tekinthető <érdemi tárgyalásnak>, beleértve a vádlott személyi körülményeire lefolytatott bizonyítást is”. [19] A hivatkozott
  2. alszámú jegyzőkönyvből kitűnően az elsőfokú bíróság - 5 óra 25 perc alatt, bár a tartamnak nincs semmiféle jelentősége - lényegében nem tett mást, mint számba vette a megjelenteket és a meg nem jelenteket, s utóbbiakat érintően a távolmaradásuk okát, ezen belül azt is, hogy akkori védője szerint az I. rendű terheltnek „valószínűleg stroke problémája van”. [20] Az eddigiekben felvázoltak értelmében nem kétséges, hogy az elsőfokú bíróság
  3. február 7-én bizonyítás felvételében álló („érdemi”) tárgyalást nem tartott. Ehhez képest - amint arra helytállóan utalt a Legfőbb Ügyészség - közömbös, hogy a tanács tagjaként az egyik ülnök nem volt jelen. [21] A védő által hivatkozott abszolút eljárási szabálysértés nem történt meg, sőt az elsőfokú bíróság nem valósított meg semmiféle eljárási szabálysértést. A tárgyalás megtartása - részben az ülnök, részben a terheltek távolmaradása miatt - akadályba ütközött, a bíróság azt észlelte, és ezért a tárgyalást elhalasztotta. [22] A védő tévesen állította még, hogy az abszolút hatályon kívül helyezési ok a tárgyalás egész addigi anyagát „megsemmisíti”. [23] A Kúria más ügyben már megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által megtartott több tárgyalási nap egyikén, a kötelező védelem ellenére a védő távollétében tartott tárgyaláson felvett bizonyítás (adott esetben: másodfokú bíróság általi) ismételt felvételével, illetőleg önmagában az adott tárgyalási napon felvett bizonyítás kiiktatásával a feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés [Be.
  4. §
(1)bekezdés II.d) pont] kiküszöbölhető (BH 2015.59., Kúria Bhar.II.1549/
  1. [47]-[52]). [24] A Kúria további ügyben azt is megállapította, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság a felülbírálatot nem engedő mértékben megsérti az indokolási kötelezettségét, de a másodfokú bíróság jogerős ítéletében az indokolást teljes körűvé teszi, ezáltal a vizsgált feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés elenyészik, és utóbb a felülvizsgálati eljárásban már nem állapítható meg (Bfv.II.662/2016/
  2. [47]). [25] Vagyis: a feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés lehet nem statikus elem is, mert nem minden esetben hat ki az eljárás egészére. [26] A védő szerint egyébként az abszolút hatályon kívül helyezési ok az állított megvalósulását követő időszakra is kihat. Ezzel szemben a Kúria e kérdésben is a Legfőbb Ügyészség álláspontjával értett egyet, mert az elsőfokú bíróság a tárgyalás megismétlésével maga orvosolta volna - amennyiben
  3. február 7-én bizonyítást vett volna fel - az állított szabálysértést. [27] A Kúria végül megjegyzi, hogy a tárgyalás megismétlésének szabályszerűsége (közelebbről teljessége) nem tárgya a felülvizsgálati eljárásnak, mert ez legfeljebb ún. relatív eljárási szabálysértést képezhet, ami nem illeszkedik a Be.
  4. §
(1)bekezdés c) pontjában kimerítően utalt feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértések közé. Az indítvány elvi tartalma [28] Az elsőfokú tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, mert az egyik tárgyalási napon az egyik ülnök távollétében bizonyítást vett fel. A döntés elvi tartalma [29] Az elhalasztott tárgyalás „nem érdemi” tárgyalás. A tárgyalás akkor „érdemi”, ha azon bizonyítás felvétele történik. Az elhalasztott tárgyaláson a megjelentek és a meg nem jelentek, s utóbbiakat érintően a távolmaradás okának rögzítése az arról nyilatkozók állításai alapján, nem azonos a bizonyítás felvételével. Ehhez képest közömbös, hogy a tanács tagjaként az egyik ülnök az elhalasztott tárgyaláson nincs jelen. Záró rész [30] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdés
  1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulata szerinti összetételben eljárva, és miután más feltétlen eljárási szabálysértést sem észlelt - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be.
  3. §-a alapján - hatályában fenntartotta. [31] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  4. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.