B.260/2014/45 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés a) pont), - folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértése bűntettében (Btk. 403. §

(1)bekezdés a) pont) és - folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk.

1. §). A bíróság ezért a vádlottat - halmazati büntetésül - 2 (Kettő) év szabadságvesztésre és 4.000.000.- (Négymillió) forint pénzösszeg erejéig vagyonelkobzásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 4 (Négy) évi próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát, annak elrendelése esetére börtönben határozza meg. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott a büntetés 2/3-a, de legkevesebb 3 (Három) hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a Balassagyarmati Törvényszék bűnjelkezelőjénél Bj.I/115/
2. szám alatt 1-
3. tételszámon nyilvántartott iratok lefoglalását megszünteti és azt ... vádlottnak kiadni rendeli. A vádlott köteles az eljárás során felmerült 1.208.835.- (Egymillió-kettőszáznyolcezernyolcszázharmincöt) forint bűnügyi költséget a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására az államnak megfizetni, a felmerült további 43.470.(Negyvenháromezer-négyszázhetven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. I n d o k o l á s: A Salgótarjáni Járási Ügyészség B.2128/2008/
4. számú, és a B.2684/2012/
5. számú vádiratával emelt vádat ... vádlottal szemben. A vád szerint ... a ... képviselőjeként
6. évben a ... szám alatti székhelyű ... Kft. nevében ismeretlenül maradt személy által kiállított és a kft. bélyegzőjével, és ... névaláírással ellátott összesen 44 db valótlan tartalmú számlát szerzett be és állított be a könyvelésébe. E számlák áfa tartalmának jelentős részét
7. évre vonatkozóan az Apeh ...i Igazgatóságához benyújtott áfabevallásaiban az adóhatóságot megtévesztve, levonható adóként tüntette fel. Ily módon a valótlan tartalmú számlák felhasználásával
8. évben 27.572.000 forinttal csökkentette az áfa fizetési-kötelezettségét. Ezen túlmenően nem szerepeltette a társaság könyvelésében és
9. IV. negyedévi áfabevallásában a ... Kft. részére, a ... tervezett szerkezetépítési munkáit tartalmazó számlát, valamint a ... Kft. részére a ... Telep építési és bontási munkálataira vonatkozó számlákat. Mindezek eredményeként
10. évben áfa adónemben összesen 30.036.000 forinttal csökkentette jogosulatlanul a kft. adófizetési kötelezettségét és ezáltal a költségvetés adóbevételét. A vád szerint továbbá társasági adóbevallásában ráfordításként szerepeltette e valótlan tartalmú számlákat, ezáltal társasági adónemben 22.594.000.- forinttal csökkentette a költségvetés adóbevételét. Fentieken túlmenően a ... Kft.
11. évben munkaszerződés nélkül foglalkoztatta ... munkavállalót, és ezzel összefüggésben a részére kifizetett bérek alapján nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék tekintetében 348.000.- forinttal csökkentette jogosulatlanul a költségvetés adóbevételét. Emellett a vád a vádlott terhére rótta
12. évben a valótlan tartalmú számlákkal összefüggésben azok könyvelésben való felhasználása kapcsán azt, hogy a kft. vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését megnehezítette, és
13. üzleti évet tekintve a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő, mivel a megállapítások következtében a saját tőke 20%-ot meghaladó mértékben változott. Az ügyben szereplő másik vádirat szerint
14. év vonatkozásában a vádlott 85 db valótlan tartalmú számlát állított be a könyvelésbe és azok után az áfát jogosulatlan levonásba helyezte. Ezen számlák ugyancsak a ... Kft. nevében kerültek kiállításra, ugyanakkor a ... Kft. az alvállalkozói feladatok ellátásához sem tárgyi, sem személyi feltételekkel nem rendelkezett. A számlán szereplő munkálatokat a ... Kft. saját alkalmazottai végezték el. Mindezek alapján a vádlott
15. évben áfa adónemben 35.465.270.- forinttal csökkentette jogosulatlanul a költségvetés adóbevételét, míg ugyanezen számlák révén társasági adónemben 28.227.000.- forinttal.
16. év vonatkozásában a vád ugyancsak a vádlott terhére rótta a számviteli szabályok megsértése révén azt, hogy
17. üzleti évet is a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő, ezáltal a kft. vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését jelentős mértékben megnehezítette. A vádiratok alapján az alapeljárás a Salgótarjáni Járásbíróság előtt 5.B.304/
18. szám alatt indult. A vádhatóság a cselekmények minősítését megváltoztatva, azokat az
19. évi IV. tv. szerinti, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntetteként, továbbá 2 rb., az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntetteként, 1 rb., az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntetteként, 2 rb. számvitel rendje megsértésének bűntetteként és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségeként értékelte. Ez alapján indítványozta – hatáskör hiányát észlelve – az ügy magasabb hatáskörű bírósághoz történő áttételét. A törvényszék az ügyben az áttételt követően a bizonyítási eljárás lefolytatását elölről kezdte. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az ügyész a vádirati tényállást a társasági adó vonatkozásában akként módosította, hogy a vádlott terhére
20. évben 1.920.000 forint, míg
21. évben 2.080.000 forint társasági adó megfizetésének elmulasztását rótta. Az eredeti vádiratokban írt különadó vonatkozásában a vádat már az alapeljárásban sem tartotta fenn. Az ügyészi végindítvány a cselekmények minősítése kapcsán az
22. évi IV. tv. alkalmazását indítványozta, és a vád szerinti minősítést és az
23. évi IV. tv.
24. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, a 310. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdése szerint minősülő, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette, további 1 rb., a 310. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő, az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntette, a 310/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(2)bekezdés szerint minősülő és büntetendő munkáltatással összefüggésben elkövetett, az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntette, 2 rb., az 1978. évi IV. tv. 289. §

(1)bekezdés b./ pontjába ütköző és

(4)bekezdés a./ pont II. fordulata szerint minősülő számvitel rendje megsértése bűntette és az

1. évi IV. tv.
2. §-a szerinti folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt tartotta fenn. II. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a törvényszék az alábbi tényállást állapította meg: 1./ ... vádlott elvált családi állapotú, két kiskorú gyermeke közül egy kiskorú gyermeke után gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét teljesíti havi 25.000 forint összegben, a másik gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik. Üzletkötõként dolgozik, havi nettó jövedelme 100.000 forint. Iskolai végzettsége 3 ipari szakmunkásképzõ iskola, hegesztõ szakképzettséget szerzett. Ingatlan 1/2 tulajdoni illetõségével rendelkezik, ennek értéke kb. 4 millió forint, 10 éves Audi személygépkocsi tulajdonnal is rendelkezik. Az Apeh felé 7 millió forint tartozása áll fenn, ezen kívül pénzintézeti hiteltartozását fizeti, melynek törlesztõ részlete havi 60.000 forint. Büntetve volt: - A Salgótarjáni Városi Bíróság a
3. május 4-én jogerős 4.B.447/2008/
4. számú ítéletével közokirat-hamisítás bűntette miatt 60.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Ezen elítélése a bűnügyi nyilvántartásban jelenleg már nem szerepel. 2./ ... vádlott 2006-
5. évben a ...i székhelyű ... Kft. képviselője volt. A Kft. negyedéves áfabevallónak minősült. A Kft. 2006-
6. évben építőipari vállalkozói tevékenységet folytatott és e tevékenységből kifolyólag árbevétele keletkezett. A gazdasági tevékenysége folytatása során keletkezett árbevételével szemben mindkét évben a ... Kft. a ... Kft. nevében számlákat fogadott be, mely számlákat könyvelésébe beállított és az áfafizetési kötelezettség szempontjából bevételével szemben állítva költségként elszámolt. A vádlott
7. évben a ... szám alatti ... Kft. nevében az eljárás során ismeretlenül személy által kiállított, a kft. bélyegzőjével és ... névaláírással ellátott 44 db ...-ig, és ...-ig sorszámú, egyösszegű munkavállalás alvállalkozói szerződés szerint megnevezésű fiktív számlát szerzett és fogadott be, ily módon ezt könyvelésében felhasználta. Megállapítható, hogy a számlán feltüntetett gazdasági események a számlán feltüntetett felek között a valóságban nem történtek meg, a ... Kft-vel a ... Kft-vel tényleges, valós kapcsolatban nem állt. A kibocsátóként szereplő ... Kft. társasági szerződése
8. április 14-én kelt, szerepelt a cégnyilvántartásban, a társaság vezető tisztségviselője ... volt. Azonban a számlák kitöltője és a számlák aláírójaként szereplő ... nem azonos a vezető tisztségviselőként bejegyzett személlyel, a számlákon látható kéz és számírásokat nem a név viselője, azaz a képviseletre jogosult személy írta. Kibocsátásra került a felsorolt számlák között olyan számla is tovább a ... Kft. nevében, melyek a ... Kft-vel iratok között fellelhető alvállalkozói keretszerződés megkötését követő időpontra vonatkoznak, azonban ekkor a társaság még más cégnéven (... Kft., majd ... Kft.) szerepelt, ügyvezetője pedig nem ... volt. A ... Kft. bejelentett székhelyén soha nem működött, székhelye nem volt megtalálható csupán egy fő bejelentett alkalmazottja volt, mindezen körülmények folytán a számlán található gazdasági események a felek között nem valósulhattak meg. A vádlott a ... Kft. ügyvezetőjeként
9. évben további 85 db számlát állított be és szerepeltetett a cég
10. évi számítógépes áfanyilvántartásában a ... Kft. nevében kibocsátott számlaként. Ezen ... számlaszámú számlákról megállapítható, hogy a számlákon megjelölt összeg szerinti munkák a ... Kft. és a ... Kft. között a valóságban nem történtek meg. A ... Kft. az alvállalkozói feladatok ellátásához
11. évben sem rendelkezett tárgyi, személyi feltételekkel. A 2006-
12. évben számlákon feltüntetett gazdasági események a valóságban ugyan megtörténtek, de azokat az eljárás során ismeretlenül maradt személyek, illetve a ... Kft. saját alkalmazottai végezték el. Fentiek következtében a valótlan tartalmú számlák áfabevallásban történő felhasználásában az adóhatóságot megtévesztve, azok áfáját levonható adóként feltüntetve a vádlott, mint a ... Kft. ügyvezetője
13. évben 27.572.000.- forinttal jogosulatlanul csökkentette áfa fizetési kötelezettségét. Fentieken túlmenően a vádlott nem szerepeltette a Kft. könyvelésében és a IV. negyedévi bevallásában
14. évben több társaság, így a ... Kft. részre az ... sorszámú,
15. január 4-i számlakeltű, és
16. december 29-i teljesítési időpontú 1.900.169.- forint végösszegű, a ... szerkezetépítési munkáit tartalmazó számlát, valamint a ... Kft. részére az ... számú,
17. január 25i keltű, és
18. december 22-i teljesítési időpontú 12.882.600.- forint végösszegű, a ... építési és bontási munkálataira vonatkozó számlákat, mellyel
19. IV. negyedévi befizetendő áfáját ugyancsak csökkentette. Fentiek következtében mindösszesen
20. évben áfaadónemben 30.036.000.- forint áfa megfizetését mulasztotta el a vádlott.
21. évben a ... Kft. fiktív számláinak befogadása és felhasználása révén a vádlott áfa adónemben 35.465.270.- forinttal csökkentette jogosulatlanul a költségvetés adóbevételét. A
22. évi áfa, illetve a
23. évi áfa megfizetésére az adóhatóság határozattal, a ... Kft-t közigazgatási eljárás keretében kötelezte. A valótlan tartalmú számlák felhasználása révén a ... Kft. társasági adófizetési kötelezettségét sem a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesítette. A valóságban megtörtént gazdasági események, mint elvégzett építőipari tevékenység áttekintése alapján megállapítható, hogy azok során keletkező árbevétellel szemben a társaságnak működési költségei is felmerültek. A
24. évben kiszámlázott bruttó 190 millió forint összegből a kft. jórészt bérköltségre kifizetett bruttó 169,5 millió forintot és a szállítási költségek nagy részét is viselte, csekély mértékű munka- és védőeszközköltség jelentkezhetett esetében. Mindezeket figyelembe véve gazdasági tevékenységével összefüggésben
25. évben reálisan 12 millió forint nagyságrendű nyereséget könyvelhetett el.
26. évben a kiszámlázott összeg bruttó 218 millió forint volt, ennek 80%-át bérköltség és járulékai tették ki, a szállítási költségeket ugyancsak a ... Kft. viselte, amely kb. 10,3 millió forint lehetett. A munka- és védőeszközköltség 3%-ot tehetett ki, ily módon
27. évben reálisan 13 millió nyeresége keletkezhetett. Fenti adatok tükrében a ... Kft-nek
28. évben 1.920.000.- forint társasági adó,
29. évben pedig 2.080.000.- forint társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett, melynek a vádlott nem tett eleget. Társasági adónemben
30. és
31. évben összesen a vádlottat - bizonyítottan - 4 millió forint társasági adó megfizetésének kötelezettsége terhelte, melyet elmulasztott. A ... Kft.
32. február
33. és december
34. közötti időszakban munkaszerződés nélkül foglalkoztatta továbbá ... munkavállalót. A ... részére
35. évben kifizetett havi nettó 65.000 forint bért és járulékait nem szerepeltette a könyvelésében és bevallásaiban, és járulékokat sem fizette meg utána. Ily módon nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék tekintetében
36. évben 348.000.- forinttal csökkentette jogosulatlanul a költségvetés bevételét. ... vádlott a ... Kft. nevében kiállított valótlan tartalmú számlák könyvelésbe történő felhasználásával megsértette a számviteli törvény (
37. évi C. tv.)
38. §

(3),

1. § és
2. §

(2), valamint 166. §

(2)bekezdésében foglaltakat, mind 2006., mind

1. évben. Minthogy a Kft. áfaanalitikájában kizárólag a ... Kft. által kiállított számlákat szerepeltette mindkét évben, a kft. vagyoni helyzetének áttekintését és ellenőrzését megnehezítette és ezáltal az eredményt módosító hibahatások tekintetében is jelentős összegű hibát eredményezett. Mind a 2006., mind
2. évet tekintve megállapítható, hogy megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő akár a saját tőke, akár a mérlegfőösszeg változását alapul véve a bizonylati rend megsértése révén. Fenti tényállásban írtakat összegezve 2006-
3. évben az áfa, a társasági adó és a meg nem fizetett nyugdíj- egészségügyi járulék összege mindösszesen 69.849.270.- forintot tesz ki. III. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a törvényszék részletesen kihallgatta a vádlottat, a vádhatóság által vádiratban indítványozott valamennyi tanút, a vádlott védekezésének alátámasztására a védelem által indítványozott ...t, tárgyalás anyagává tette a tanú korábbi eljárásban becsatolt, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát, valamint ismertette az üggyel összefüggésen beszerzett okirati bizonyítékokat. Mindkét ügyben a szakértői véleményt készítő szakértőket a tárgyalás keretében ismételten részletesen kihallgatta, majd a szakértői vélemények tartalmára és a szakértők nyilatkozatára figyelemmel igazságügyi építész szakértő bevonásáról intézkedett. Az építész szakértői vélemény alapulvételével az igazságügyi könyvszakértői vélemény kiegészítését rendelte el a társasági adófizetési kötelezettség meghatározása érdekében. Az ily módon beszerzett bizonyítékok tartalmát a törvényszék a következőképpen értékelte, illetve mérlegelte: 1./ ... vádlott az eljárás során részben érezte magát bûnösnek a terhére rótt bûncselekmények elkövetésében. A védekezésében elõadott tényeket és körülményeket ugyanakkor az eljárás során többször lényegesen módosította. A vádlott gyanúsítotti kihallgatása során a
4. évi adókötelezettség teljesítése kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a ... Kft. által elvállalt munkák elvégzésre kerültek, a számlákon szereplő gazdasági események a valóságban megtörténtek, a kft. azokat részben saját dolgozóival, részben a ... kft. által biztosított létszámmal végzete el. A ... Kft. részéről kiállított és általa befogadott számlák tehát valós számláknak tekintendők. A ... Kft-ről elmondta, hogy a kft. nevében „...” járt el, akit 1998-
5. körül ismert meg egy ...i építkezésen. A számlákat vagy borítékban küldte el ... részére, vagy azt az autójában ülve a helyszínen írta meg. Hivatkozott arra is, hogy csak az Apeh általi meghallgatás során tudta meg, hogy a ... Kft. nevében valójában ... nem volt jogosult számlákat kiállítani és cégbevallásokat sem nyújtott be. ... nevű személyt következetesen ...nak nevezve, róla személyleírást is adott, eszerint az illető kb. 170 cm magas, kicsit zömök testalkatú, kb. 30 éves roma származású volt. A nyomozás során a ... Kft. által
6. évben kiállított, a ... Kft. részére, valamint a ... Kft. részére kiállított számlák (2128/2008/
7. számú vádirat I/
8. pontja) vonatkozásában az adófizetési kötelezettség nem teljesítését elismerte, annak elmulasztását véletlenszerű eseményként értékelte. A vádlott részbeni beismerése ugyancsak kiterjedt ... munkavállaló részére
9. évben kifizetett bérek alapján a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség elmulasztására, ennek okát adminisztrációs hibában jelölte meg. A
10. évre vonatkozó adófizetési kötelezettségének nem teljesítése kapcsán gyanúsítotti kihallgatása alkalmával részletes vallomást nem tett. A Salgótarjáni Járásbíróság előtt tett vallomása során bűnösségét már nem ismerte el, vallomást nem tett, fenntartotta korábbi nyomozás során tett nyilatkozatát. A
11. évi cselekmények vonatkozásában a vádiratok és ügyek egyesítését követően bűnösségét ugyancsak nem ismerte el. A Salgótarjáni Járásbíróság előtt a bizonyítási eljárás során
12. április
13. napján – négy év elteltével - érdemi védekezést terjesztett elő, melynek lényege szerint benyújtásra került egy közjegyzői okirat, amely ... közjegyző előtt tett nyilatkozatát tartalmazta. Eszerint ... arról nyilatkozott, hogy ő ...ként mutatkozott be ... vádlottnak, és őt ily módon megtévesztve a ... kft. képviselőjeként, korábban a ... Kft. bélyegzőjét és számlatömbjét is megszerezve járt el a kft. nevében. A közjegyzői okirat kapcsán a vádlott a Salgótarjáni Járásbíróság előtt előadta, hogy ... két hónapja került látókörébe ...ban, őt felismerte, és a tanú vonakodva bár, de hajlandó volt közreműködni a közjegyzői okirat elkészítésében. E nyilatkozata szerint nem kívánt részletesebb előadást tenni ... kinézetéről. Kifejezett kérdésre pedig előadta, hogy ... időközben alkoholista lett, azért változott meg a külleme, mivel ... külseje alapján nyilvánvalóvá vált, hogy testalkata vékony, fehér bőrű, tehát nem roma kinézetű személy. A törvényszék előtti eljárás során a vádlott ugyancsak részben érezte magát bűnösnek, a könyvelésben nem szereplő számlák, valamint a ... munkavállaló kapcsán meg nem fizetett járulékok tekintetében büntetőjogi felelősségét elismerte. A vádlott azonban a ... Kft. nevében kiállított és általa befogadott számlák tekintetében továbbra sem ismerte el büntetőjogi felelősségét. Védekezése szerint a számlákban szereplő gazdasági események a valóságban megtörténtek, azok mind ténylegesen elvégzett munkákról szólnak, és azt a ... Kft. végezte el. E munkák során betonacél szerelést végeztek, ezen munkálatokat a ... Kft. saját emberei, valamint ... emberei - a ... Kft. - végezték el. E vallomása során úgy nyilatkozott, hogy ...t a ... bevásárlóközpontnál ismerte meg. Nem tudta róla, hogy ...i, és ... „...ként” mutatkozott be neki. E személy utónevét ...nak tudta, ezért így szólította. Úgy gondolta, hogy a ... Kft. nevében kiállított számlákkal minden rendben van, mivel látta, hogy e személy előtte már több cégnek is dolgozott. A nyomozás során történt szembesítés alkalmával döbbent rá arra, hogy a ... Kft. képviseletében ott megjelent - valós - ... nem az a személy, akivel ő korábban együtt dolgozott. ...t csak később találta meg, ...ban akadt rá, amikor az ... körül szédelgett részegen. A vádlott kérdések kapcsán arra nem tudott magyarázatot adni, hogy ...t miért ...nak, illetve ...nak hívta, holott állítása szerint ... ...nak adta ki magát, a szerződéseken, teljesítésigazolásokon, valamint a számlákon is ... névaláírás szerepelt. Nem tudott továbbá semmilyen ésszerű magyarázattal szolgálni arra nézve, hogy mi lehet az oka annak, hogy a ... Kft. részéről kiállított - általa befogadott - számlák sorszáma az eltérő számlakiállítási időpontok -
14. március 6-tól
15. december 9-ig terjedő időszakban ellenéri folyamatos, mint ahogy arra sem, hogy könyvelésébe miért csak a … által kiállított számlák kerültek befogadásra. A vádlott szintén semmilyen elfogadható indokolt nem tudott szolgáltatni arra nézve, hogy a ... Kft. könyvelőjéhez, ...hoz hogyan kerülhettek a ... Kft. számlatömbjei, melyeket a nyomozóhatóság eljárása során a ... Kft. irataival együtt foglalt le ...tól. Állítása szerint a ... Kft. könyvelőjét nem ismerte, illetve nem tudott arról, hogy az kicsoda. Elképzelhetőnek tartotta vallomása szerint ugyanakkor, hogy ...hoz, mint a ... Kft. könyvelőjéhez - bár nem tudta, hogy ... ...i lakos, és ...nak hitte –, ... vitt általa küldött anyagokat könyvelés céljából. Végezetül pedig nem tudta, hogy ... ...t honnan ismerte. Az iratok között ugyanakkor rendelkezésre álltak az Apeh vizsgálat során keletkezett okiratok. Ezek között szerepeltek azon okiratok is, amely szerint a revízió a
16. évre vonatkozó vizsgálat keretében felvilágosítás-adásra kötelezte a ... Kft. képviseletében a vádlottat. ...
17. július
18. napján az Apeh előtti eljárás során azt nyilatkozta, hogy
19. év elején egy közös társaságban találkozott a ... Kft. ügyvezetőjével, akit azonban nem nevezett meg. A munkavégzés helyére irányuló kérdésre azt válaszolta, hogy a ... Kft. minden építkezésre hozott embereket. Nem adott azonban konkrét választ azon kérdésre, hogy a ... Kft. részéről személy szerint kivel tartotta a kapcsolatot, a számlák kiegyenlítése hogyan történt. A
20. évre vonatkozó Apeh vizsgálat során ugyancsak meghallgatásra került a vádlott, mégpedig
21. január
22. napján. Ennek során akként nyilatkozott, hogy a kft. a
23. évben májusig végzett betonszerelési munkákat, ezt követően pedig az év második felében fűkaszálás utáni fű összeszedését, autóra rakását végezte az M5, M1, M3 autópályák mellett. A cég betonacél szerelési munkálatokat a ... Kft-nek és a ... Kft-nek végzett, illetve a fűkaszálást egy magánszemélynek. A ... Kft-nek nyilatkozata szerint elvállalkozója csak a ... ... Kft. volt, emellett saját alkalmazottakkal is rendelkezett, így ..., ..., ..., ..., ... személyeket nevezte meg. Ez alkalommal a cég könyvelési iratanyagát nem tudta átadni a revíziónak, mert arra hivatkozott, hogy
24. tavaszán egy bróker megkeresésére átadta a cég addigi összes anyagát annak érdekében, hogy hitelt vehessen fel az Apeh által kiszabott bírság megfizetésére. A cég könyvelője, ... az Apeh előtti eljárásban akként pontosította ezt az információt, miszerint ...nek adták át a cég iratait, azonban a ... ... Zrt. válasza szerint a ... Kft-vel a kapcsolatuk nem volt, és soha nem intéztek hitelt senkinek. Legvégül pedig a bizonyítási eljárás befejezése alkalmával a legutolsó tárgyaláson a vádlott beismerő vallomását kiterjesztette annyiban, hogy a ... Kft. részéről befogadott számlák közül az első 3-4 hónapra terjedő számla vonatkozásában ismerte el bűnösségét és büntetőjogi felelősségét akként, hogy ... végül is ezen kezdeti időszakban a vádlott saját kérésére állított ki számlát a ... Kft. részére, mivel az akkori tényleges alvállalkozójától számlát nem kapott. Az ezt meghaladó időszakra és számlákra nézve büntetőjogi felelősségét azonban továbbra sem ismerte el. Mindazon tényeket, amelyekre a vádlott beismerő vallomása kiterjedt, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, így az adóhatósági eljárás során keletkezett iratok, valamint az igazságügyi könyv- és adószakértői vélemény is megnyugtató módon alátámasztották az alábbiak szerint: Az igazságügyi könyv- és adószakértő véleményében beszerzett adatokkal összhangban álló módon állapította meg, hogy a ... Kft.
25. IV. negyedévi áfabevallásában nem szerepeltette a ... Kft. részére az ... sorszámú,
26. január 4-i számlakeltű, és
27. december 29-i teljesítési időpontú 1.900.169.- forint végösszegű, a ... szerkezetépítési munkáit tartalmazó számláit, továbbá a ... Kft. részére az ...,
28. december 22-i teljesítési időpontú, 12.882.600.- forint végösszegű, ... építési és bontási munkálataira vonatkozó számlát. Ugyancsak az igazságügyi könyv- és adószakértői vélemény támasztotta alá azt, hogy a vádlott ... munkavállaló munkaszerződés nélküli foglalkoztatásával kapcsolatban a járulékok megfizetését elmulasztotta. Az eljárás keretében beszerzett munkabér jegyzékeket a szakértő
29. számú mellékletében a véleménye részeként feldolgozta, ez alapján megállapította, hogy a társaság bérnyilvántartásában és könyvelésében nem szerepeltette az alkalmazottak között ...t, és a részére
30. évben kifizetett munkabért és annak járulékait. ... adóhatósági eljárás és jelen eljárás keretében tett nyilatkozata szerint is
31. februárjától
32. év elejéig segédmunkásként dolgozott a ... Kft-nél, nettó munkabére havi 65.000 forint volt. Ezt ... igazolványa is alátámasztotta, biztosítási jogviszonyának kezdő és végidőpontja megállapítható volt. Ez alapján a szakértő számszerűsítette azt, hogy a vádlott
33. évben 348.000.- forinttal jogosulatlanul csökkentette nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék tekintetében a költségvetés bevételét. 2./ A ... Kft. nevében kiállított számlák vonatkozásában a bíróság a vádlott védekezését az alábbiak szerint nem fogadta el: A büntetőeljárás során beszerzett iratok, a lefolytatott Apeh vizsgálat megállapításai, valamint az igazságügyi könyv- és adószakértő véleményében tételesen kidolgozottak szerint a ... Kft. a ... Kft. készpénzfizetési számláit
34. évben befogadta, könyvelésében és áfabevallásában is szerepeltette. A ... Kft-től befogadott 44 db készpénzfizetési számla ...-ig terjedő sorszámú számlatömbből került kiállításra akként, hogy a számlák folyamatos sorszámozással,
35. március 6-tól
36. december 29-ig terjedő időszakban lettek kiállítva (szakértői vélemény
37. számú melléklete). A nyomtatványforgalmazótól beszerzett adatok szerint e sorozatú készpénzfizetési számlatömböt ...ban értékesítették
38. január 16-án az ... Kft-nek. Megállapítható ugyanakkor, hogy a kiállított készpénzfizetési számlákon a ... Kft. neve szerepel, a számla nem tartalmazza ugyanakkor a vevő székhelyét (mely időközben meg is változott), és nem tartalmazza a kft. adószámát sem. A számlákon a számlakibocsátó neve és címe rovatban bélyegző lenyomat szerepel ... Kft. adatokkal. Ugyanakkor a cégbíróság által kiadott cégmásolat adatai szerint a számlakibocsátóként feltüntetett kft. cégelnevezése többször változott, kezdetben ... ... Kft. volt
39. december
40. napjáig, ezt követően
41. december 15-től
42. június
43. napjáig ... Kft., majd
44. június
45. napjától
46. február 14-ig ... . Kft. volt. Megállapítható volt továbbá, hogy a társaság
47. április 14-én kelt társasági szerződés módosítása keretében döntött arról, hogy ... tagsági viszonya megszűnik, és helyébe új tagként ... kerül, aki egyben a társaság képviseletét is ügyvezetőként ellátta és ezzel egyidejűleg változott a cég neve ... Kft-re. Fenti adatokból kitűnően tehát a ... Kft. a cégbírósági bejegyzés szerint csupán
48. június
49. napjától volt a társaság megnevezése és csupán
50. április 14-én határozta el a társaság, hogy új tag és ügyvezető lép be ... személyében. Ezzel szemben az eljárás során lefoglalt iratok tanúsága szerint a ... Kft. már
51. december
52. napján alvállalkozói keretszerződést kötött a ... Kft-vel. E szerződés szerint a vállalkozó vállalta, hogy a megbízó által meghatározott területen és időben betonacélszerelési, zsaluzási és betonozási munkákat végez
53. december
54. és
55. december 31-ig terjedő időszakban, a szerződés összege 140.000.000.- forint + áfa volt. E szerződést a ... Kft. részéről ..., a ... Kft. részéről ... aláírást szerepeltető személy írta alá. Fenti adatok összevetéséből megállapítható, hogy
56. december 1-jén a társaság neve még ... Kft. volt, képviselője pedig ... volt. A szerződés szerinti számlákhoz tartozó teljesítésigazolásokat ... Kft. részéről szintén ... elnevezéssel írták alá, a ... Kft. részéről pedig ... vádlott írta alá. A ... Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása szerint a ... Kft., mint foglalkoztató
57. január
58. és
59. december 31-i időszakra vonatkozóan mindösszesen 1 fő részére teljesített jelentést ... személyében. ... tagsági viszonya és cégképviseleti joga ugyanakkor a társaságnál a cégmásolat adatai szerint
60. november
61. napján szűnt meg. Az adóhatósági eljárás során megállapításra került, hogy a ... Kft. bejelentett székhelyen soha nem működött, ezen székhelyen nem volt megtalálható. Mindezekből kitűnően a ... Kft. a szerződésben szereplő, illetőleg a számlákon feltüntetett munkák elvégzéséhez sem tárgyi, sem alanyi feltételekkel nem rendelkezett. Az eljárás során beszerzett írásszakértői vélemény megállapította továbbá azt is, hogy sem a számlák kitöltője, sem az aláírójaként szereplő ... névaláírást készítő nem azonos a ... Kft.
62. április 14-től vezető tisztségviselőjeként bejegyzett ...al, mivel a számlákon kéz- és számírásokat, a névaláírást nem a név viselője írta. Ezen utóbbi szakértői megállapítást azon vádlotti előadás is alátámasztotta, mely szerint ... vádlott a szembesítés alkalmával elismerte, hogy a valódi ...al soha nem találkozott, vele semmilyen kapcsolatban nem állt. A ... Kft. működését illetően tanúként került kihallgatásra az ... Kft. akkori képviselője ..., aki elõadta, hogy valóban a cég ügyvezetõje volt, azonban a kft. semmilyen tevékenységet nem végzett a valóságban. Magyarázatul elmondta, hogy egy falubelije kérésére vette a céget a nevére, de akkor még nem tudta, hogy milyen feltételekkel jár, majd rövidesen úgy döntött, hogy azt továbbadja. ...hoz került a cég, aki szintén csak rövid ideig működtette azt, a társaság könyvelőjéről csupán annyit tudott, hogy ... néninek hívják. A bíróság beszerezte a Balassagyarmati Járásbíróság B.250/
63. számú ügyének iratait. Eszerint a bíróság 11.B.250/2009/
64. számú,
66. 28-án jogerős ítéletével ..., ... és ... büntetőjogi felelősségét megállapította a közokirat hamisítás bűntette miatt. Eszerint a vádlottak közreműködtek abban, hogy az ... Kft. - ... Kft. kapcsán a cég székhelye, üzletrész átruházása körében valótlan adatok kerüljenek a cégnyilvántartásba. A Salgótarjáni Járásbíróság előtt folyamatban volt alapeljárás során
67. április 3-i tárgyaláson (5.B.304/2011/
68. számú jegyzőkönyv, és 41/a. alszám alatti melléklete) a vádlott védekezésének részeként becsatolásra került egy
69. április
70. napján kelt közjegyzői okirat. Ezen okirat tartalma szerint ... nyilatkozattevõ kijelentette, hogy ...al
71. évben vagy
72. évben ismerkedett meg egy ...i építkezésen, amikor munkanélküliként éppen munkát keresett. Elõtte két héttel egy másik építkezésen dolgozott és egy ottani irodából eltulajdonított egy számlatömböt, mely a ... Kft. tulajdonában volt. A számlatömb végig le volt pecsételve. A ...i építkezésen ... alkalmazottai mondták, hogy vele beszéljen a munka ügyében. Elõadta továbbá, hogy a ... Kft. cégadatait és ügyadatait az internetes cégadatbázisból ismerte meg és úgy mutatkozott be, mint a ... Kft. ügyvezetõje. Beszélt ...al, akinek éppen szüksége volt emberekre, ezért meg is egyezett vele havi elszámolásban. Az embereket ... környékérõl, ... tér gyûjtõpontjairól szedte össze, mindig annyit, amennyi éppen kellett, ezt mindig elõre leegyeztették. Vasszerelési, betonozási munkát végeztek. A ... Kft. tulajdonosa ... volt, az õ nevében csináltatott bélyegzõt, azzal bélyegezte le a teljesítésigazolásokat is. Mikrobusszal és személyautóval mentek a munkahelyre, volt olyan, amikor 14-en dolgoztak ...nál. A számlát minden hónap elején mással íratta meg, ezt odaadta ...nak, ez alapján fizették ki õt. Elõadta továbbá, hogy akkortájt elég sokat ivott, volt olyan, hogy a papírjait is elhagyta, majd ... szólt, hogy Apeh ellenõrzést indítottak ellene és be kellene mennie az adóhivatalba, de õ ezt nem tette meg, csak hitegette a vádlottat ezzel kapcsolatban. A Salgótarjáni Járásbíróság előtti eljárás során tanúként meghallgatták ...t, akire egyébként ezen közjegyzői okirat keletkezése előtt sem az elsőfokú eljárás során, sem pedig a korábbi nyomozás vagy Apeh előtti eljárásban a vádlott soha nem hivatkozott. A
73. november 13-i tárgyaláson (
74. sorszámú tjkv.) ... tanúvallomásában azt adta elő, hogy
75. vagy
76. évben ...en talált egy számlatömböt és egy bélyegzőt, arra gondolt, hogy ezt arra fogja használni, hogy munkát keressen vele. Így dolgozott ...nak is. A ... Kft-ről volt szó, a neten tudta meg, hogyan működik a cég, ... a tulajdonosa és építkezéseken dolgoznak. Elmondta továbbá, hogy ... végezte az ő könyvelését is, járhatott nála, de már nem emlékszik arra, hogy mit vitt neki, akkoriban minden nap ivott, rossz időszaka volt. Ugyanez kérdés vonatkozásában meghallgatásra került ... is, aki ... elõadását igyekezett vallomásával alátámasztani. Azt vallotta, hogy ... járt nála ez párszor, a vádlott küldte, azonban azt tagadta, hogy a ... Kft-nek valaha is könyvelt volna. Kérdésre elmondta, hogy ... többször hozott neki számlákat és teljesítésigazolást is. Minthogy a közjegyzői okiratban foglaltak tartalmával és az alapeljárásban ... tanú vallomásával kapcsolatban ésszerű kételyek merültek fel, illetve az abban előadottak ellentétben álltak részben a vádlott által korábban állított tényekkel és az eljárás egyéb adataival is, ezért a törvényszék a közokiratban foglaltakra nézve az ellenbizonyítást lefolytatta az alábbiak szerint: A törvényszék evonatkozásban is részletesen kihallgatta a vádlottat. A vádlott vallomása szerint a ... Kft. számláiban feltüntetett gazdasági események a valóságban megtörténtek, ezek mind elvégzett munkákról szóltak, ezeket az ő saját emberei, illetve ... embereivel közösen végezték el, attól függött, hogy milyen létszám kellett egy bizonyos munkához. ...al kapcsolatban elmondta, hogy a ... udvaron ismerte meg, ahol egy hatalmas építkezés volt, sok cég dolgozott ott. A büfénél mindig sok ember megfordult, ott gyülekeztek az emberek, ment a beszélgetés és több embert ismert meg ő maga is. ... kapcsán azt adta elő, hogy olyan személyként ismerte meg, aki különböző építkezéseken embereket foglalkoztatott, látta a munkáját, művezetővel tárgyalt, irányította a munkásait, betonacél szerelést, segédmunkát végeztek. 2004-től lett a vádlott a vádlott önálló vállalkozó, de ezt megelőző időszakban is látta dolgozni ...t és utána is amint „mozgatott embereket”. Annyit tudott róla, hogy 8-10 emberrel dolgozik, ezeket a ... téren bármikor össze lehet szedni. Arról, hogy hol élt, vagy hol tevékenykedett, azt nem tudta, azt sem, hogy ő ...i. Arról beszélt vele, hogy számlaképes-e, illetve tud-e dolgozni. Azt, hogy ... hogy hívják, azt úgy tudta, hogy „...”, mert úgy mutatkozott be, hogy .... A számlák kiállítása kapcsán a vádlott azt nem tudta megmondani, hogy a számlákat ki állította ki, mert azok már csak állítása szerint kitöltve kerültek hozzá, a teljesítésigazolásokat ezután állították ki. Ezen előadását akként javította, hogy előbb odaadta a teljesítésigazolást, majd ezután került kitöltésre a számla. Magát a számlát volt, hogy ő vitte ...ba a könyvelőhöz, de volt olyan, hogy egyszer-kétszer ... is. A vádlott többszöri ismételt részletes kérdésekre ellentmondásba keveredett mind a saját tárgyaláson tett vallomása, mind az eljárás során tett korábbi nyilatkozatai tekintetében. Nem tudott magyarázattal szolgálni továbbá arra nézve, hogy a ... Kft. számlatömbjei hogyan kerültek az ő könyvelőjéhez, ...hoz, és hogyan lehetséges az, hogy a ... Kft. számlatömbjét a ... Kft. iratanyagai között foglalta le a nyomozóhatóság. Arra nézve sem tudott semmilyen ésszerű magyarázattal szolgálni, hogy hogyan lehetséges, hogy a több mint egy éven át tartó, folyamatos munkavégzésekről kiállított számlák folyamatos sorszámozással vannak ellátva, egyazon számlatömbből kerültek kiállításra, és a ... Kft. könyvelésében e számlákon kívül más befogadott számla nem szerepel. Nem tudott elfogadható magyarázatot adni arra nézve sem, hogy bár a ... Kft-nek bizonyosan merültek fel költségei és egyéb kifizetéseket is teljesített, ezeknek az elszámolása a könyvelésben miért nem történt meg. A vádlott a ... Kft. konkrét számláinak megtekintése és elétárása után elismerte, hogy a számlák ránézésre formai szempontból sem felelnek meg a számla kiállítására vonatkozó alakszerűségeknek, pl. van olyan számla, amelyen csupán a kft. bélyegzője szerepel, de aláírás egyáltalán nincs rajta. Nem tudott továbbá magyarázattal szolgálni arra nézve, hogy a ...t ... néven ismerte meg, akkor miért nevezte volna ...nak, illetve miért nevezte az eljárás során több alkalommal is, hiszen az alvállalkozói szerződéseken, amelyeket maga a vádlott írt alá, továbbá a teljesítésigazolásokon is ... névaláírás szerepelt. ... a törvényszék előtti kihallgatásában azt adta elő, hogy
77. környékén ismerte meg ...ot, az építkezéseken keresett munkát és így kerültek kapcsolatba. Neki lényegében mindegy volt, hogy hol dolgozik, csak dolgozzon valamit, általában vasbetonszerelésről volt szó, munkát kért a vádlottól is, de nem emlékszik, hogy milyen munkáról volt szó, de általában vasbetonszerelést végzett. A ... Kft. számlatömbjével kapcsolatban azt adta elő, hogy azt találta, nem tudta, hogy ez mivel jár, kiadta magát, mintha ő lenne .... Nem emlékezett azonban arra, hogy mikor találta ezt a számlatömböt, valamint arra utalt, hogy az interneten nézte meg a cégjegyzékben, hogy ki tartozik személy szerint a kft-hez, illetőleg milyen cégnév tartozik hozzá, és ki a főnök és így dolgozott ezzel a számlatömbbel. Ismételt kérdésre azonban azt adta elő, hogy abban állapodott meg a vádlottal, hogy „munkát fogok végezni”, de akkoriban annyit ivott, hogy nem tudja, hogy mi lett a számlákkal. Ezen kérdések kapcsán, hogy ...hoz hogyan kerülhetett a ... Kft. számlatömbje, illetve a tanú milyen körülmények között járt a könyvelőnél, már nem kívánt válaszolni, továbbá nem emlékezett arra sem, hogy a számlák kitöltésén kívül milyen egyéb iratok kerültek még kitöltésre vagy aláírásra. A vádlotti vallomásban szereplő ellentmondásokra, továbbá ... tanúvallomásában lévő nyilvánvaló valótlan állításokra tekintettel a törvényszék a tanú vallomását hiteltelennek, a tényállás megállapítására alkalmatlannak ítélte és egyben a közjegyzői okiratban írt nyilatkozatát az egyéb adatokkal összevetve, mérlegelés útján elvetette. A bizonyítási eljárás során kihallgatásra kerültek emellett mind a nyomozóhatóság, mind a Salgótarjáni Járásbíróság, majd a törvényszék előtti eljárásban is a ... Kft. által elvégzett munkákhoz kapcsolódó azon konkrét munkavállalók, akik
78. és
79. évben a ... Kftnek dolgoztak. E személyek lényegében három csoportba voltak sorolhatók. Konkrét munkavégzések során az adott munkaterületen e személyek jelen voltak, a munkát a ... Kft. részére elvégezték, eközben azonban voltak olyanok, akik a ... Kft-ről egyáltalán nem hallottak, voltak olyan tanúk, állítólagosan a vádlottól hallottak a ... Kft-ről, de ... neve számukra egyáltalán nem volt ismerős, és végül volt olyan tanú is, aki valamilyen „...ról” vagy ...ról hallott, aki mindig ittas volt. A ... Kft-ről egyáltalán nem tudó és a kft-ről nem halló személyek csoportjába tartoztak mindazon személyek, akik a vádlott szempontjából érdektelen tanúknak minősíthetők, így ..., id. ..., ..., valamint az adott munkahelyen fővállalkozói építésvezetési feladatokat ellátó ... és .... A munkát konkrétan elvégző személyek beszámoltak arról, hogy a vádlottól kapták a munkáért járó pénzt, a munkavégzés helyére mikrobusszal jártak, egymást megnevezni tudták, mint az adott munkahelyen dolgozó személyek. ... tanú még azt is elmondta, hogy a legtöbb munkás a vádlott lakókörnyezetébõl, ... illetve ... területérõl származott. … felelõs építésvezetõként, az adott munkaterületet ismerõ személyként elõadta, hogy a munkahelyen bizonyosan nem találkozott olyan személlyel, aki notórius alkoholistának volt tekinthetõ, ilyen részeg személy az adott munkavégzésen munkafolyamatokkal nyilvánvalóan kapcsolatba nem kerülhetett. ... építésvezetõ társával együtt vallomásában megerõsítette, hogy az adott munkákat ... vádlott emberei végezték el, bár azt konkrétan megmondani nem tudták, hogy ezek a vádlott bejelentett munkavállalói, avagy be nem jelentett, feketén foglalkoztatott személyeik voltak-e. A tanúként kihallgatott személyek közül hallomásból ...tól hallottak a tanúk közül ... és ... is, de csupán hallomásból származó értesülésrõl számoltak be. A vádlottal rokoni kapcsolatban álló testvére, a tanúként kihallgatott ... nyomozás során még élt mentességi jogával, a tárgyaláson azonban a vádlotti védekezést igyekezett alátámasztani és azt vallotta, hogy tudott a ... Kft-rõl és valami ...ról vagy ...ról, akire úgy emlékezett, hogy mindig ittas volt. ..., illetve a ... Kft-ről kihallgatásra került további ... is, aki a Salgótarjáni Járásbíróság elõtti eljárásban még nem tudott és nem hallott ... személyérõl, azonban a közjegyzõi okirat benyújtását követõen már emlékezett arra, hogy egyes számlákat vagy teljesítésigazolásokat ... hozott el neki. Azt azonban mindvégig cáfolta, hogy a ... Kft-nek könyvelt volna, vagy mint könyvelõ, a kft-vel kapcsolatban állt volna. A felidézett vallomások értékelése és mérlegelése alapján a törvényszék a vádlott ekörben előadott védekezését, ... tanúvallomását, valamint a közjegyzői okiratban foglaltakat elvetette és a tényállás megállapítására alkalmatlannak tartotta. ... személyét, közreműködését érintő előadások valótlanságát támasztották alá az eljárás egyéb adatai is. Ezek szerint ugyanis megállapítható, hogy a ... Kft. a ... Kft. iratai között fellelhető alvállalkozói szerződést
80. december 1-jei dátummal kötötte, e szerződéshez igazodóan került sor a teljesítési idő meghatározására is
81. december
82. és
83. december 31-i időtartamban. Ezen a szerződésen a ... Kft. képviselőjeként ... névaláírás szerepelt. Ezzel ellentétben
84. november 4-től
85. április
86. napjáig a ... Kft. tisztségviselője ... volt, vallomása szerint a ... Kft. semmilyen gazdasági tevékenységet nem végzett, a társaság megnevezése pedig
87. december
88. és
89. június
90. közötti időszakban ... ... Kft., konkrétan a szerződés megkötésének időpontjában pedig még ezt megelőző ... ... Kft. volt. Ezen tényadatok tükrében hamis, valótlan állítás az, hogy ... internetről, cégadatok birtokában szerzett volna információt a megtalált számlatömbhöz kapcsolódóan arról, hogy a ... Kft. milyen társaság, mivel foglalkozik, illetőleg ki a vezető tisztségviselője. Mindezekből következően tényként megállapítható az is, hogy a szóban forgó számlák nem a ... Kft. nevében, de nem is ... közreműködése révén - magát a ... Kft. képviselőjeként kiadva - kerültek kiállításra. Ezt támasztja alá azon nyilvánvaló tény is, hogy a ... Kft. számlatömbjét a ... Kft. könyvelőjétől, ...tól foglalták le a ... Kft. iratai közül. A ... Kft. könyvelésébe beállított számlákról ugyanakkor a vádlottnak ránézésre is meg kellett volna állapítania azt, hogy tartalmi hiányosságuk mellett formai hibában is szenvednek, hiszen volt olyan számla, amelyen csupán bélyegzőlenyomat, de semmi már tényadat vagy aláírás sem szerepelt. Bárki által kiállítottan, illetve bárki közreműködése révén is kerültek e számlák a vádlott birtokába, azokról nyilvánvalóan tudnia kellett, hogy valótlan tartalmúak és ily módon áfa levonására nem jogosítanak fel. A számlák kiállításának időpontjai és sorszámozása, alvállalkozói szerződés és teljesítésigazolások alapján a vádlott egyértelműen tisztában volt e számlák tartalmi hibáival - fiktív voltával is. Az Apeh előtti eljárás során beszerzett adatokból, a munkavállalók vallomásaiból ugyanakkor tényként az is megállapítható, hogy a ... Kft. a számlákon szereplő gazdasági eseményhez kapcsolódó munkálatokat a valóságban elvégezte. E munkálatokat azonban a ... Kft. saját bejelentett dolgozói, illetve be nem jelentett, feketén foglalkoztatott munkavállalói végezték el. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként ugyanezen ténymegállapítások tehetők a 2007-es évet illetően is a ... Kft. könyvelésébe beállított számlákra nézve is, mivel a ... Kft.
91. évben sem rendelkezett az alvállalkozói feladatok ellátásához szükséges sem tárgyi, sem személyi feltételekkel, a valóságban a ... Kft. részére
92. évben végzett semmilyen munkát. A
93. évi számlákon szereplő gazdasági események ugyanakkor a valóságban megtörténtek, azokat a ... Kft. saját dolgozói, illetve be nem jelentett feketén foglalkoztatott alkalmazottai végezték el. Fenti tények figyelembe vételével a bíróság az igazságügyi könyv- és adószakértői véleményben foglaltak a szakértői vélemény melléklete, valamint a szakértő tárgyalási nyilatkozata alapján számszerűsítette a
94. és
95. évre vonatkozó áfahiány összegét. Így a ... Kft. valótlan tartalmú számláinak könyvelésbe történő beállításával és áfabevallásban történő felhasználása révén a vádlott
96. évben 27.572.000.- forinttal jogosulatlanul csökkentette áfafizetési kötelezettségét; ezen túlmenően nem szerepeltette könyvelésében és a kft. adóbevallásában a ... Kft. részére
97. december 29-i teljesítési időpontú 1.900.169.- forint végösszegű, a ... szerkezetépítési munkálatait tartalmazó számlát, továbbá a ... Kft. részére a
98. december 22-i teljesítési időpontú 12.882.600.- forint végösszegű, a ... építési és bontási munkálataira vonatkozó számlát, mellyel a költségvetés adóbevételét
99. évben további 2.464.000 forinttal csökkentette, így mindösszesen
100. évben áfaadónem tekintetében 30.036.000.- forint áfa megfizetését mulasztotta el a vádlott.
101. évben az igazságügyi könyvszakértõi véleményben kimunkáltak szerint a ... Kft. valótlan tartalmú számláinak befogadása és áfabevallásokban való felhasználása révén a vádlott 35.465.270.- forinttal jogosulatlanul csökkentette a költségvetés adóbevételét. A rendelkezésre álló iratok szerint az adóhatóság fenti összeggel egyezően a vádlott terhére közigazgatási eljárás keretében az adóhiányt megállapította és határozatával és a ... Kft-t a
102. évi és
103. évi áfahiány megfizetésére is kötelezte mulasztási bírság és pótlék egyidejű kiszabása mellett. 3./ A vádlott már az adóhatósági eljárás során, de a bírósági eljárások során is védekezése keretében hivatkozott arra, hogy a számlán feltüntetett gazdasági események a valóságban megtörtént események, és ezekkel összefüggésben a ... Kft-nek bizonyosan költségei merültek fel. Az általa foglalkoztatott dolgozók munkabérét bizonyosan a kft. kifizette, a munkába járással összefüggésben üzemanyag-útiköltségei is felmerültek, továbbá a dolgozók munkavégzéséhez munkaruházat és egyéb tárgyi feltételek biztosítására is szükség volt. Az adóhatóság jegyzőkönyveiben és határozataiban foglaltak szerint a vádlott ekörben előadott védekezését elfogadva becslési eljárást alkalmazott a költségek számszerűsítése körében és társasági adóhiányt ezen időszakra és ezen időszakra vonatkozóan nem állapított meg. A vádlott ezen védekezése mellett a törvényszék előtti eljárás során is kitartott. Göröcs Sándorné igazságügyi könyv- és adószakértői véleményében kétségtelenül kitért arra is, hogy a ... Kft. könyvelésében költségként egyetlen tétel sem szerepelt. Ennek lehetséges indokaként előadta azt is, hogy a vádlott, miután saját, illetve feketén alkalmazott munkásaival végeztette el a szóban forgó építési munkákat, a bérköltség, illetőleg a vállalkozásoknál szokásosan felmerülő egyéb költségek leírásával a könyvelés már nem foglalkozott, ezért nincsenek bizonylatok sem a bérköltségről, sem a nyilvánvalóan felmerült üzemanyagköltségről, sem munkaruházati termékek, egyéb eszközök beszerzéséről sem. Önmagában a bizonylatok hiánya okán könyvszakértői módszerrel a felmerült költségek, mint társasági adóalap-csökkentő tételek ezért nem számszerűsíthetők. A törvényszék Susán Pál igazságügyi könyv- és adószakérőt - aki a
104. év vonatkozásában vizsgálta a ... Kft. könyvelését - a tárgyalás során részletesen nyilatkoztatta, majd szakértői vélemény kiegészítésére is felhívta a kft. lehetséges költségeinek számszerűsítése vonatkozásában. A szakértőt első körben az adóhatósági határozatban foglalt becslési eljárásban felmerült adatok vizsgálatára, ellenőrzésére hívta fel. Susán Pál szakértő a rendelkezésére álló iratok ismételt áttekintése révén a
105. január 7-én kelt szakértői vélemény kiegészítésében akként vélekedett, hogy az adóhatósági határozatban alkalmazott becslési eljárás szakmailag alá nem támasztható, illetőleg nem tekinthető szakértői szempontból megalapozottnak. Az ellenőrzés ugyanis az éves nettó bérköltségből kiindulva havi bontásban - napi 7.500.- forintos fizetéssel számolva határozta meg az egyes hónapokban realizálható nettó árbevételhez szükséges társaság által be nem jelentett létszámszükségletet, amely igencsak nagy mértékű szórást mutatott a rendelkezésre álló adatok alapján. Ezen számszerűsítés és az ebből számított létszám jelenléti ívvel, építési naplóval, egyéb módon nem alátámasztott adat. Ily módon csupán ezen adatok birtokában a szakértő nem tudta számszerűsíteni az adózás előtti eredményt csökkent tételt. A szakértő ugyanakkor javaslatot tett arra, hogy igazságügyi-, építőipari-, műszaki szakértő - kellő szakismerettel rendelkező szakértő - bevonása révén kerüljön meghatározásra az adott tevékenységek elvégzésével elérhető reális nyereség. A törvényszék ezért a könyvszakértő indítványára igazságügyi építésügyi szakértői vélemény beszerzését rendelt el, a szakértő rendelkezésére bocsátotta az elvégzett munkálatokkal összefüggő alvállalkozói szerződéseket, kimenő-bejövő számlákat, teljesítésigazolásokat. Mindezek tükrében a szakértő azt véleményezte, hogy a 20062007-es években, miután már csökkent a beruházások volumene, a generálkivitelezői átlagos nyereség 8-10% körül lehetett. Az alacsonyabb hozzáadott értékű munkákkal elérhető nyereség - a piac szűkülése miatt - ennél kisebb, 6-8%-os mérték tekintetében reális. A szakértő véleménye szerint tehát
106. évben az elvégzett munkák után kiszámlázott összeg bruttó 199.000.000.- forint volt, ebből a ... Kft. számláira kifizetett jórészt bérköltségre a társaság bruttó 169,5 millió forintot. Megállapíthatóan a szállítási költségeket nagyrészt a ... Kft. viselte, melyeknek becsült értéke 11 millió forint lehetett. A csekély mértékű munka- és védőeszközköltség figyelembevételével a társaság nyeresége reálisan
107. évben 12 millió forint lehetett. Ugyanezen összeg a
108. évben kiszámlázott bruttó 218.000.000.- forint tekintetében reálisan 13 millió forintban határozható meg. Fenti szakértői vélemény alapulvételével az igazságügyi könyv- és adószakértői vélemény kiegészítését rendelte el a társasági adó tekintetében. Ez alapján a szakértő
109. évben 1.920.000 forint,
110. évben pedig 2.080.000.- forint társasági adó megfizetésének elmulasztását állapította meg. A fentiekre tekintettel a módosított vádhoz igazodóan a vádlott terhére a társasági adóhiány mértékét a kiegészített igazságügyi könyv- és adószakértői vélemény alapján határozta meg. 4./ A vádlott, mint a ... Kft. ügyvezetője a ... Kft. által kiállított
111. és
112. évre vonatkozó, valótlan tartalmú számlák befogadásával, a tárgyévben értékesítési árbevételt eredményező, könyvelésben nem szereplő tényállásban írt vevői számlák, továbbá ... munkavállaló munkaszerződés nélkül történő foglalkoztatásával a társaság
113. évi és
114. évi eredményének valótlan megállapítását eredményezte. Az igazságügyi könyv- és adószakértők véleményében részletes kimunkáltak szerint a vádlott mindkét tárgyévet érintően megsértette a számvitelről szóló
115. évi C. tv.
116. §

(3)bekezdésében,

1. §-ában,
2. §

(2)bekezdésében és 166. §

(2)bekezdésében írtakat. Ugyancsak a szakértői véleményből kitűnően a társaság áfaanalitikájában lényegében csupán a ... Kft. által kiállított számlák szerepeltek. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a vádlott mindkét üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő a bizonylati rend megsértése révén. Lényeges a hiba akkor, ha a hibahatások miatt, a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-kal nő vagy csökken. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba a feltárás évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások, eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2%-át, illetve ha a mérleg főösszeg 2%-a meghaladja az 500 millió forintot. A szakértői véleményben kimunkáltakat korrigáljuk a társasági adóra vonatkozó bizonyítási eljárás során tett későbbi szakértői megállapításokkal, illetve ha figyelmen kívül hagyjuk a különadó összegére vonatkozó szakértői megállapítást, az eredményt módosító hibahatás az addigi 168.684.000.- forintról 145.122.000 forintra változik, amely még így is jelentősen meghaladja a mérleg főösszeg 2%-át, vagyis a 145.000.- forintot. Ugyanez a

1. évet érintően a saját tőke 20%-ának figyelembe vételével akként alakul, hogy a korrigált mérleg szerinti eredményt 116.729.000.- forintról 12.000.000.- forintra változtatjuk. Ezen összeggel számolva a korrigált saját tőke 120.257.000.- forintról 15.528.000.- forintra változik, az eltérés
2. 478.000.- forintról 12.749.000.- forintra, amely még szintén ugyancsak jóval meghaladja a saját tőke 20-%-át jelentő 556.000.forintot. Lényegében ugyanezen megállapítások tehetők
3. évre vonatkozóan, tekintettel arra, hogy a felhasznált fiktív számlák értéke, valamint a nyereség összege
4. évben meghaladja a
5. évi adatokat. (
6. évben 140.771.406.- forint + 28.886.641.- forint áfa + 12.000.000.- forint nyereség -
7. évben 177.326.349.- forint + 35.465.000.- forint áfa + 13.000.000.- forint nyereség). Ennek alapján tehát nyilvánvaló, hogy fenti megállapítás tehető a 2007-es üzleti évet illetően is. IV. Az előzőekben részletesen ismertetett bizonyítékok mérlegelése körében megállapított tényállás jogi értékelése során a törvényszék a következő jogszabályi rendelkezéseket vette alapul. Az
8. évi LXXIV. tv. (áfa törvény)
9. §

(1)bekezdés a./ pontja szerint az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az összeget, amely a részére teljesített termékértékesítési szolgáltatás nyújtás során egy másik adóalany áthárított. Az adólevonási jog azonban az áfa törvény 35. §

(1)bekezdése alapján kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható, Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány. Az áfa törvény 43. §

(5)bekezdése előírja, hogy a számlára, az egyszerűsített számlára, a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 166. §

(2)bekezdése szerint a számviteli bizonylat adatainak, alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Az áfa törvény és számviteli törvény rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján tehát formai és tartalmi feltételek együttes megléte esetén kerülhet sor az adólevonási jog gyakorlására. Alakilag hiteles, de tartalmában hitelesnek nem minősíthető számla nem alkalmas az adólevonási jog gyakorlására. Jelen esetben megállapítható, hogy a ... Kft. által

1. és
2. évet érintő, tényállásban konkrétan megjelölt számlák valótlan tartalmú számlának minősültek, mert a számlákban feltüntetett gazdasági eseményt nem a számlán feltüntetett felek között jött létre. A 2003/
3. (Pk. 21.) számú PM irányelv fogalmazza meg a fiktív számla esetköreit. Eszerint fiktívnek, azaz nem valós számlának minősül az a számla, amely valótlan adatokat tartalmaz az általa dokumentált gazdasági eseményre, illetve az abban résztvevő felekre vonatkozóan. A fiktív számla esetkörébe tartozik az, ha a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív. A gazdasági esemény pedig akkor tekinthető fiktívnek, ha - a számlában szereplõ felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény; - a felek között létrejött szerződés semmis; - a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, szolgáltatással. Jelen tényállásban írtak alapján tehát megállapítható, hogy a ... Kft. által kiállított számlák fiktivitása a gazdasági esemény fiktív voltán alapul, vagyis azon, hogy a valós gazdasági esemény nem azonos a számlán feltüntetett értékesítéssel, szolgáltatással. A valótlan tartalmúnak minősített - és emellett formai hibákban is szenvedő - számla adólevonási jog alapjául szolgáló hiteles bizonylatként nem fogadható el. A számla valótlansága miatt megdőlt minden olyan tény, amelyet a számla hivatott igazolni. A számviteli törvény
4. §

(2)bekezdése értelmében, mivel a számlák nem tényleges szolgáltatásnyújtást tartalmaznak, ezért ezek a kiadások nem fogadhatók el költségként. Ennek következtében a számlákon feltüntetett áfa tartalma sem fogadható el az áfa törvény szerinti adólevonás alapjául. Mindezekből következően a vádlott a ... Kft. vezetőjeként megsértette az áfa törvény 32. §

(1)bekezdés a./ pontját, fenti számlák után az adólevonási jog nem illette meg. A vádlott azáltal, hogy a társaság könyvelésében és 2006. IV. negyedévi áfa bevallásában nem szerepeltette a ... Kft. részére, továbbá a ... Kft. részére kiállított számlákat, megsértette az áfa törvény 16.§

(1)bekezdését, mely szerint az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - az áfa törvény

1. és
2. §-ában meghatározott eltérésekkel - a teljesítés, illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik. A könyvelésben nem szereplő számlák alapján a vádlott ezen áfa fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A társasági adóról és osztalékadóról -
3. és
4. évben hatályos
5. évi LXXXI. tv.
6. §.

(1)bekezdése szerint a társasági adó

(2)bekezdésben foglalt kivételével a pozitív adóalap 16%-a. A társasági adó számítása kapcsán adóalapnak a szakértői vélemény által kimunkált vélelmezett nyereség (adózás előtti eredményt tekintve) mindkét évben 16%-os adókulcs alkalmazásával határozható meg a meg nem fizetett társasági adó mértéke. Fenti rendelkezések alkalmazásával bizonyítottan a vádlottat

1. és
2. évben tényállásban írtak szerinti társasági adó megfizetésének kötelezettsége terhelte, melyet nem teljesített. ... munkavállaló munkaszerződés nélküli foglalkoztatásával a részére kifizetett bérek alapján a vádlottat a társadalombiztosítási ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultak, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
3. évi LXXX. tv. 19.§

(1)bekezdés a./ pontja,

(2)bekezdés, továbbá

(3)bekezdés értelmében járulékfizetési kötelezettség terhelte. A vádlott a tényállásban írt magatartásával megsértette a számvitelről szóló törvény (2000. évi C. tv.) 15. §

(3)bekezdésében írt valódiság elvét. Megsértette továbbá e törvény

1. §-át, mely szerint az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Megsértette továbbá a számviteli törvény
2. §

(2), 166. §

(2)bekezdésében írtakat, mely szerint a számviteli, könyvviteli nyilvántartásokban csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A számviteli törvény 3. §

(3)bekezdés 5./ pontja határozta meg a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát, melynek konkrét meghatározása az eltelt időszak alatt változott, jelenleg a Btk. 403. §

(4)bekezdésében írt értelmező rendelkezés határozza meg. Fenti keretjogszabályi rendelkezések megsértése révén a vádlott tényállásban írt magatartása - költségvetési csalás bűntette; - folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette; - és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának megállapítására alkalmas. vétsége A törvényszék a vádlott cselekményeit a

1. évi C. tv. rendelkezéseinek alapulvételével minősítette, az alábbi szempontok figyelembevételével. Az ügyész végindítványában a vádlott cselekményeit az elkövetés idején hatályos
2. évi IV. tv. alkalmazásával kérte minősíteni, - az
3. évi IV. tv.
4. §

(1)és

(4)bekezdése szerinti adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének; az 1978. évi IV. tv. 310. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdése szerint, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettének; - az 1978. évi IV. tv. 310. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő, az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntettének, - az 1978. évi IV. tv. 310/A. §

(1)és

(2)bekezdés szerinti munkáltatással összefüggésben elkövetett, az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntettének; - 2 rb., az 1978. évi IV. tv. 289. §

(1)bekezdés b./ és

(4)bekezdés a./ pont II. fordulata szerinti bizonylati rend megsértésével, az adott üzleti év képét lényegesen befolyásoló hibát előidézve elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettének; - és az

1. évi IV. tv.
2. §-a szerinti folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének. A törvényszék nem osztotta azon ügyészi álláspontot, mely szerint a vádlottra a főszabályként alkalmazandó, elkövetés idején hatályos
3. évi IV. tv. rendelkezései kedvezőbb elbírálást jelentenének. A kedvezőbb elbírálás megítélése során a törvényszék azon bírói gyakorlatot követte, mely szerint elvégezte a cselekmények minősítését mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori Btk. alapján, mindkét jogszabály alapulvételével meghatározta a vádlottal szemben alkalmazandó konkrét joghátrányt, az Általános és Különös részi rendelkezések együttes alkalmazása révén gondolati folyamat eredményeként kiszabta lehetséges büntetést, majd ezen konkrét rendelkezéseket összehasonlítva állapította meg a kedvezőbb elbírálás lehetőségét. Ennek során tehát nem pusztán a cselekmények Különös részi büntetési tételkeretét, hanem a konkrétan alkalmazott joghátrányt, és az azokból fakadó lehetséges hátrányokat - előnyösebb rendelkezéseket - is mérlegelte. Nem osztotta a törvényszék azon ügyészi álláspontot sem, amely az adócsalás esetében a jelenlegi Btk. rendelkezéseinek alkalmazásával a törvényi egység mellett a cselekmény üzletszerű minősítését is megállapíthatónak látta volna. A
4. évi C. tv. a korábbi
5. évi IV. tv. változását követve a költségvetési csalás bűntettének megfogalmazása során törvényi egységet alkotott. A Btk. lényegében változatlan szöveggel vette át a költségvetési csalás azon tényállását, amelyet a
6. évi LXIII. tv.
7. §-a iktatott új bűncselekményként az
8. évi IV. tv. rendelkezései közé. A törvényhozói akarat az volt, hogy olyan tényállást teremtsen, amellyel valamennyi költségvetést károsító magatartást egy bűncselekmény tényállása alá vonja. Ennek során az is előfordulhat, hogy az azonos tényállásban szereplő elkövetési magatartások egymástól függetlenül valósulnak meg, és a külön-külön elkövetési magatartásokat az egységesen meghatározott eredmény foglalja egységbe. A törvényhozó célja kifejezetten tehát az volt, hogy új helyzetet teremtsen, és ennek megfelelően az ítélkezési gyakorlatban korábban kialakult rendezőelvek már nem alkalmazhatók. Ily módon egyebek mellett a több adóbevallási időszakban elkövetett cselekmény is a törvényi egység keretébe tartozik és a folytatólagosság megállapításának nincs helye. Ugyanakkor az üzletszerű elkövetést a Btk.
9. §

(1)bekezdésének

1. pontja körében értelmezi a törvényalkotó. Az üzletszerűség megállapíthatóságának két konjuktív feltétele van, egyfelől az azonos vagy hasonló bűncselekmények elkövetés (tárgyi oldal), másfelől pedig a rendszeres haszonszerzésre törekvés (alanyai oldal). A költségvetést károsító cselekmények esetén az üzletszerűség megállapíthatósága körében a bírói gyakorlat jelenleg is alakulóban van. Elvileg az üzletszerűség megállapításának nem akadálya a törvényi egység, általában azonban elmondható, hogy rendszerint több bűncselekmény miatt kerül sor az üzletszerűség megállapítására. A törvényszék álláspontja szerint akkor, amikor a törvényi egységet egymással szorosan összefüggő tényállásszerű magatartások alkotják - amikor pl. az elkövető több adóbevallási időszakon belül azonos típusú magatartása eredményeként nem fizeti meg az adót - az alanyi oldalon mutatkozó tények hiányában - rendszeresség, rendszeres haszonszerzésre törekvés - e minősítő körülmény megállapítsa nem lehetséges, hiszen e magatartásokat éppen a törvényi egység vonta azonos tényállás alá. Mindezen szempontok figyelembevételével a vádlott költségvetést károsító cselekménye a Btk. szerint a
2. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő költségvetési csalás bűntette megállapítására lehet alkalmas. Ennek büntetési tételkerete azonos az

1. évi IV. tv. szerinti legsúlyosabb cselekmény büntetési tételkeretével. Az
2. évi IV. tv. és a Btk. összehasonlítása kapcsán a számvitel rendje megsértése bűntette körében kijelenthető, hogy a vádlott cselekménye mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori Btk. rendelkezéseinek alapul vételével alkalmas a számvitel rendje megsértése bűntette törvényi tényállásának kimerítésére, akár a korábbi keret-jogszabályi rendelkezés alapulvételével, akár a jelenlegi Btk. fogalomrendszerét használva a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba tekintetében. Az elkövetéskor és elbíráláskori Btk. Általános részi rendelkezéseinek összehasonlítása kapcsán a konkrétan alkalmazott jogkövetkezményt szem előtt tartva elmondható, hogy a Btk.
3. §

(2)bekezdés a./ pontja a feltétes szabadságra bocsátás lehetősége kapcsán kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz az elkövetés idején hatályos

1. évi IV. tv. rendelkezéseinél. Mindezeket együttesen értékelve, a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a költségvetési csalás bûntette körében a törvényi egység létrehozása - a többszörös halmazattal szemben -, továbbá az Általános részi rendelkezések közül a feltételes szabadságra vonatkozó kedvezõbb rendelkezések a Btk.
2. §

(2)bekezdés alkalmazásával az elbírálás idején hatályos Btk. alkalmazhatóságát indokolja. Fentieket szem előtt tartva a vádlott valamennyi adófizetési kötelezettség elmulasztásával összefüggésben elkövetett cselekményét törvényi egységbe foglalva, az adóhiányok számszerűsített összegeit összeadva a meg nem fizetett áfa-, társasági-, nyugdíj- és egészségügyi járulékot összegezve 2006. és 2007. évben mindösszesen a vádlott 69.849.270.- forint adó megfizetését nem teljesítette. Ezen összeg alapul vételével a törvényszék a vádlott e cselekményét 1 rb., a Btk. 396. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő költségvetési csalás bűntettének minősítette. A számviteli szabályok megsértésével összefüggő magatartást, minthogy mindkét egymást követő üzleti évet érintette, 1 rb., folytatólagosan elkövetett, a Btk. 403. §

(1)bekezdés a./ pontja szerinti számvitel rendje megsértése bűntettének minősítette, figyelemmel a Btk. 6. §

(2)bekezdésében írtakra. A valótlan tartalmú számla befogadásával áfa analitikában történő felhasználásával a vádlott cselekménye további 1 rb., a Btk.

1. §-ába ütköző és aszerint minősülő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének is minősül, mely cselekmény a költségvetési csalás bűntettével valódi halmazatot képez a számvitel rendje megsértéséhez hasonlóan. A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítõ körülményként értékelte a vádlott javára az igen jelentõs idõmúlást, azt, hogy a cselekmények elkövetése óta közel 10 év telt el, a vádlott cselekmények egy részére kiterjedõ részbeni beismerõ vallomását, valamint azt, hogy a közigazgatási eljárások során a vádlottat egyéb jelentõs anyagi jellegû hátrányok is érték e cselekményekkel összefüggésben. A törvényszék súlyosító körülményként értékelte a cselekmények kettõnél több halmazatát, valamint a költségvetést károsító ilyen jellegû cselekmények utóbbi idõben történõ elszaporodottságát. A fentiek szerinti enyhítő körülmények számára és az időmúlás jelentős nyomatékára tekintettel a törvényszék a vádlottal szemben a legsúlyosabb cselekményhez igazodó büntetési tételkeret törvényi minimuma szerinti szabadságvesztés büntetést látott szükségesnek a Btk.
2. §

(1)bekezdés alkalmazásával. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a Btk. 37. §

(2)bekezdés a./ pontja szerint határozta meg. A büntetési célok valóra váltása érdekében a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a szabadságvesztés büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, ezért a Btk. 85. §

(1)és

(2)bekezdés alkalmazásával a szabadságvesztés végrehajtását a rendelkező részben írt időtartamban felfüggesztette. A vádlottat a közigazgatási eljárás során mindkét évet érintően az áfahiány megfizetésére jogerős határozattal már kötelezték, evonatkozásban kétszeres elvonásnak nincs helye, ugyanakkor a társasági adóhiánnyal összefüggésben a törvényszék a Btk. 74. §

(1)bekezdése alapján vagyonelkobzást is elrendelt. A vagyonelkobzás összeget a Btk. 75. §

(1)bekezdés a./ pontja alapján pénzösszegben határozta meg. Az eljárás során lefoglalt iratok sorsáról a Be. 155. §

(1)és

(2)bekezdése alapján rendelkezett, míg a vádlottat a nyomozás és a törvényszék előtti bizonyítási eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján, míg a korábbi elsőfokú eljárás költségéről akként rendelkezett, hogy azt a Be. 338. §

(2)és 339. §

(1)bekezdése alapján az állam viselje. Balassagyarmat,

1. július
2. napján Molnár Ferencné dr. sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Farkas Istvánné és Ambrózi Erzsébet ülnökök helyett is i