Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.011/2007/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Horváth T. Béla ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján kelt, 1.Pk.21.283/2006/
- számú végzése ellen a kérelmező részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) az „AKNESOL" szómegjelölésre vonatkozó védjegybejelentést elutasító határozata ellen előterjesztett megváltoztatási kérelmét. A megállapított tényállás szerint az ...-ei elsőbbségű, „eljárás acne és acneiform bőrbetegségek megelőzésére és kezelésére alkalmas kozmetikai készítmények előállítására" című szabadalom alapján az „AKNESOL" néven gyártott és forgalmazott terméket az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI ) .... számon vette nyilvántartásba. A terméket
- júliusától kizárólag a kérelmező volt jogosult forgalmazni, majd a szabadalmasokkal
- január 2-án kötött szerződés alapján a termék kizárólagos gyártási és forgalmazási jogával is a kérelmező rendelkezett. A szabadalmasok a szerződést
- márciusában felmondták, de a kérelmező továbbra is folytatta a termék forgalmazását és az elszámolást a szerződés alapján. A szabadalmasok a szerződést
- január 9-én július 6-i hatállyal ismételten felmondták, amelyet a kérelmező elfogadott. A kérelmező ezt követően is teljesítette az elszámolást és a díjfizetést a szabadalmasok részére. A szabadalmasok a védjegybejelentési eljárásban tett észrevételükben - többek között - arra alapítva kérték a védjegybejelentés elutasítását, hogy a kérelmező részére a termék elnevezésének védjegykénti bejelentésére engedélyt nem adtak. Az elsőfokú bíróság a Hivatal védjegybejelentést elutasító határozatát a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
- évi XI. törvény (Vt.)
- §-a
(1)bekezdésének c) pontja alapján a rosszhiszemű védjegybejelentésre tekintettel találta megalapozottnak. Az eljárás adatai alapján megállapította, hogy az OGYI már 1989-ben „AKNESOL" elnevezéssel vette nyilvántartásba a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt. A kérelmező a szabadalmasokkal és a termékkel 1993-ban kötött szerződés kapcsán került kapcsolatba. Tényként rögzítette, hogy egyik szerződés sem rendelkezett a lajstromozásról, és a megjelölést nem a kérelmező alkotta. Rámutatott arra, hogy a kizárólagos gyártói és forgalmazói jog kifejezett megállapodás nélkül nem foglalja magában a terméknév védjegykénti lajstromozásának jogosultságát. Az a körülmény pedig, hogy a szabadalmasok a szerződésben nem rendelkeztek a védjegybejelentésről, nem értékelhető hallgatólagos hozzájárulásként, így a bejelentésre jogosultságot nem szerzett. A védjegybejelentés rosszhiszeműségének megítélése szempontjából nem tulajdonított jelentőséget a szerződés fennállásának. Kifejtette, hogy annak van relevanciája, hogy a kérelmező úgy kívánt a megjelölésre oltalmat szerezni, hogy tudatában volt annak, hogy a megjelölés nem őt, hanem a szabadalmasokat illeti meg. Értékelte azt is, hogy a kérelmező a bejelentést akkor nyújtotta be, amikor a felek között a kapcsolat megromlott. A szerződés
- márciusi felmondásából ugyanis azt a következtetést látta levonhatónak, hogy a szabadalmasok a továbbiakban nem kívánták a kérelmezővel a gazdasági kapcsolatot fenntartani. Erre tekintettel a rosszhiszeműséget és a joggal való visszaélés szándékát megállapíthatónak látta. A kérelmező fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a végzés jogszabálysértő és megalapozatlan, a megállapított tényállás iratellenes, és az elsőfokú bíróság a tények értékeléséből okszerűtlen következtetésre jutott. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta az eljárás során csatolt szerződések és OGYI engedélyek tartalmának értékelését, és tévesen állapította meg, hogy a védjegybejelentés szempontjából a szerződés fennállásának nincs jelentősége. Hangsúlyozta, hogy a szabadalom tárgya egy technológiai eljárás, amely nem a jelen ügyben releváns áru megnevezésére vonatkozik. Álláspontja szerint a védjegybejelentés jogalapja az OGYI engedéllyel rendelkező Komárom-Esztergom megyei Gyógyszertári Központtól 1993-ban megszerzett kizárólagos forgalmazási jog, amely az
- január 2-án kötött hasznosítási szerződés érvényessége alapján a védjegybejelentés megtételekor is fennállt. Részletesen kifejtette, hogy a védjegybejelentés, mint kizárólagos forgalmazónak a termék nevének védelme érdekében nem csak a kötelemből eredő joga, hanem kötelessége is volt, amely a Ptk. szerinti vállalkozási eredményfelelősségéből és kockázatviseléséből fakad. Ezért nem értékelhető, hogy a szóban forgó szerződések kifejezetten nem rendelkeznek a védjegybejelentésről. A polgári jogok gyakorlása körében a Ptk.
- §-ának
(1)és
(4)bekezdéseiben foglalt előírásokra hivatkozott. Érvelt azzal is, hogy miután a vállalkozási és hasznosítási szerződések kizárják, hogy a terméket harmadik személy értékesítse, a szerződés érvényességének időtartama alatt értelmetlen más számára védjegyoltalom megszerzése. Külön sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a szerződés fennállásának a védjegybejelentés megítélése szempontjából nem tulajdonított jelentőséget. A hatályos kötelmi jogviszonyból fakadó jogaira és kötelezettségeire tekintettel állította, hogy nem adott okot a rosszhiszeműség megállapítására. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. Az elsőfokú bíróság érdemben megalapozott döntést hozott és azt helytállóan indokolta meg, amellyel a másodfokú bíróság is egyetért. A fellebbezésben említettek kapcsán a másodfokú bíróság a következőket emeli ki. Az elsőfokú bíróság a Vt. 3. §-a
(1)bekezdésének c) pontja alkalmazása szempontjából a védjegybejelentés rosszhiszeműségének megítéléséhez szükséges körben megfelelően tárta fel a tényállást. Az eljárás során csatolt szerződéseket értékelte annyiban, amennyiben azok a védjegybejelentés megítélése szempontjából relevánsak voltak. Ezekből helytállóan jutott arra a megállapításra, hogy a termék nevét nem a kérelmező találta ki, a szabadalmasok és a kérelmező között gazdasági kapcsolat volt, de a kérelmező a hasznosítási szerződésekben nem kapott engedélyt arra, hogy a termék nevét saját maga számára védjegyként bejelentse. Helyes az a megállapítása is, miszerint a kizárólagos gyártási és forgalmazási jog nem foglalja automatikusan magában az értékesített termék nevére vonatkozó kizárólagos használati jogosultságot biztosító védjegyoltalom forgalmazó részére történő megszerzésének jogosultságát is. A felek szerződéses együttműködési kötelezettségébe tartozó kérdés az, hogy a kérelmező, mint kizárólagos forgalmazó a termék nevének védelme érdekében megállapodjon a szabadalmasokkal a név oltalom alá helyezése tárgyában. A kérelmező tárgyi védjegybejelentés megtétele előtt azonban - az eljárás adatai alapján - a szabadalmasok felé ilyen tárgyú kezdeményezést nem tett, erre maga sem is hivatkozott. Ellentmondásos ugyanakkor a kérelmező érvelése abban, hogy míg a védjegyoltalom megszerzésének igazolása tekintetében a kötelmi felelősségére hivatkozik, 1993-tól a védjegybejelentés 2000. május 17-én történt benyújtásáig közel hét éven keresztül úgy forgalmazta a terméket, hogy nem látta szükségét a terméknév védjegyoltalomban alá helyezésének. Mindenképpen rosszhiszemű és csalárd szándékra utal az a körülmény, hogy a termék nevét csak a szerződés 2000. márciusában - első alkalommal történt - felmondását követően jelentette be lajstromozásra, ezáltal a megjelölésre megszerezni kívánt kizárólagos használati joggal kívánta elzárni a szabadalmasokat a terméknév használatától. A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-án keresztül alkalmazandó Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján - helyes indokainál fogva -helybenhagyta. Budapest,
- február
- Tóth Lászlóné dr. s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Lesenyei Terézia s.k. bíró