A ... Törvényszék a … ügyvéd által képviselt … felperesnek – a ... ügyvéd által képviselt ... alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása iránti perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100.- (harmincnyolcezer-száz) forint perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzetten a ... Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: A peres felek között
- március hó
- napján „Hitelszerződés” jött létre, amelynek keretében a felperes egy Suzuki Swift Sedan 1.3 GLX Manager típusú személygépjármű megvásárlásához vett fel az alperestől hitelt 612.000.- Ft összegben CHF alapú finanszírozással, változó kamatozással, 48 havi futamidőre. A havonta esedékes törlesztőrészlet összegét 18.244.- Ft-ban határozták meg, míg a hitel teljes hiteldíj mutatója 18,83%-ban került rögzítésre. A felek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződésének
- pontja többek között az alábbiakat tartalmazta: „Deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztõrészletek forintban fizetendõ összege a devizanem árfolyam és a kamat alakulásától függõen változhat. Ennek jelentõs kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelõdése nemcsak az esedékes törlesztõ részletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralevõ tartozást is növeli. A hitelszerzõdés lejárat elõtti megszûnése, vagy módosulása esetén a teljes hátralévõ tõketartozást érintõ árfolyam-különbözet egy összegben esedékessé válik. Adós kijelenti, hogy tudatában van a deviza alapú finanszírozás fokozott kockázatának, s vállalja ennek következményeit.” A felperes módosított kereseti kérelmében a perbeli kölcsönszerződés tisztességtelenségét az árfolyamkockázatról való megfelelő tájékoztatás hiányának okán (Ptk.
- §
(1)bek., Irányelv 3. cikk
(1)bek., 209. §
(5)bek., Irányelv 4. cikk
(2)bek.) ennek eredményeként a tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségét (Ptk. 209/A. §
(2)bek., Irányelv 6. cikk
(1)bek.), a szerződés érvénytelenségét (Ptk. 209. §
(2)bek.) megállapítását azzal, hogy a teljes érvénytelenség jogkövetkezménye az, hogy az érvénytelen (tisztességtelen) feltétel a szerződés megkötésétől kezdődően nem jelent kötelezettséget a felperesre nézve. Ebből következően kérte, hogy a perbeli kölcsönszerződést a határozat meghozataláig nyilvánítsa hatályossá a bíróság, és a csatolt elszámolás szerint az alperest 415.102.- Ft megfizetésére, és a perköltség viselésére kötelezze. Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását, és perköltségben marasztalását. A bíróság a csatolt okirati bizonyítékok és a peres felek írásbeli előadása alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme alaptalan. A felperes az eljárás során több alkalommal módosította előadását, illetve kereseti kérelmét, de a bírósághoz
- október
- napján
- sorszám alatt érkezett előkészítő iratában határozottan és egyértelműen a korábban előterjesztett igényei közül csakis az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezések tisztességtelensége és a kockázatfeltáró nyilatkozat hiánya miatti érvénytelenség megállapítását tartotta fenn. Az okirati bizonyítékok között mind a felperes mind pedig az alperes részéről csatolásra került a felek között létrejött és ... szerződés számú, két tanú által is aláírt teljes bizonyító erejű magánokirat. Ezen okiratba foglalt tények, megfogalmazások valóságalapját egyik peres fél sem vitatta, és annak teljes bizonyító erejét sem vonta kétségbe, így a bíróság az okiratot az ítélkezésének alapjául teljes egészében elfogadta. A felperesi álláspont szerint a felek közötti kölcsönszerződés autókereskedő közreműködésével jött létre, aki nem tájékoztatta az őt terhelő árfolyamkockázatról, és arról, hogy az árfolyam kedvezőtlen változásának nincsen felső határa, továbbá írásbeli kockázatfeltáró nyilatkozatot sem az autókereskedő sem pedig az alperes nem íratott alá a felperessel. Megjegyezte, hogy a pénzintézet kockázatfeltárása akkor felel meg maradéktalanul a 93/13 EGK Irányelvnek és a Ptk. rendelkezéseinek, ha az árfolyamkockázatról tényleges információt ad, illetve a rendelkezésre álló valamennyi információt megosztja a fogyasztóval. Az alperes érdemi ellenkérelmében részletesen kifejtette az árfolyamkockázattal összefüggő tájékoztatással kapcsolatos álláspontját. Kiemelte, hogy az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára a szerződésben megjelenő és a felperes által aláírt tájékoztatás minden tekintetben megfelel a jogszabályi előírásoknak és elegendő is egyben. Rögzítette, hogy a tájékoztatásban nincsen utalás arra, hogy a fogyasztónak ne kellene a kockázatot viselnie egy meghatározott mérték felett. Megjegyezte továbbá, hogy a kockázatvállalás korlátlanságát nem kell szó szerint feltüntetnie az alperesnek az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatójában. A bíróság álláspontja szerint a perbeli esetben teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan megtörtént a felperes megfelelő tájékoztatása az esetleges árfolyamkockázatról és annak szerződésre gyakorolt hatásairól. A felperes sem vitatta egyetlen beadványában sem, hogy az általa is csatolt szerződés nem az abban foglalt szövegezéssel jött volna létre. A felek között létrejött szerződés
- pontja tartalmazza az árfolyamkockázat körében a tájékoztatást. Ezen tájékoztatás a bíróság álláspontja szerint egy átlagos fogyasztó számára aki ésszerűen és az elvárható körültekintéssel jár el szerződéses kapcsolataiban, világos és érthető kell legyen, ráadásul nem csupán a törlesztőrészletekkel kapcsolatban nyújt tájékoztatást, hanem a teljes tőkeösszegre vonatkozóan is. A szöveg értelmezéséből egyértelműen kiderül, hogy rögzítést nyert az árfolyamkockázat annak megjelölésével, hogy a forint leértékelődésének milyen hatása van. Mindezekből következően a szerződésben szereplő tájékoztatás mindenben megfelel a Hpt.
- §
(6)és
(7)bekezdéseinek és nem minősülhet a szerződés ennek okán a Ptk. 209/A. §-a alapján tisztességtelennek. A bíróság mindezeken túl figyelemmel volt döntésének meghozatalakor a Kúria 6/
- Polgári Jogegységi döntésére is, miszerint a pénzintézet tájékoztatási kötelezettsége nem terjedhet ki az árfolyamváltozás irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére. A fentiekre tekintettel a törvényszék megállapította, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás nem megfelelőségére, annak hiányára alapított szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló felperesi kereset nem alapos. A felperes az eljárás során pervesztes lett, ezért köteles megfizetni az alperesnek a peres eljárással kapcsolatban felmerült perköltségét. Az alperes részére fizetendő perköltség összegét a bíróság „A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi díjakról” szóló 32/
- (VIII. 22.) IM. rendelet
- §
(2)bekezdésére figyelemmel a pertárgyérték alapulvételével az alperesi jogi képviselő perbeli tevékenységének értékelésével általános forgalmi adóval megnövelt értékben 38.100.-Ft-ban állapította meg. Az ítélet elleni fellebbezés joga a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- november
- napján ... sk. bíró