Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.148/2016/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Grád és Regász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Regász Mária ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Hajduné dr. Kovács Edit Nóra ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében a ...Törvényszék
- július hó
- napján kelt
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részének
- bekezdését pontosítja azzal, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal a magatartásával, hogy
- október hó
- napján az interneten, saját Facebook oldalán elhelyezett „Szégyen albumom" jelöléssel a felperesről készült képfelvételeket tett hozzáférhetővé mások számára. A másodfokú bíróság az így pontosított ítéletet - fellebbezett részében - részben megváltoztatja. Megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes magántitokhoz való jogát azzal a magatartásával, hogy a felperes egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó különleges adatokat D.K.W. részére átadta. Megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes magánélethez, kapcsolattartáshoz fűződő jogát azzal,hogy a felperesről készült képfelvételek nyilvánosságra hozatalának kilátásba helyezésével a felperest napi szintű internetes kapcsolattartásra kényszerítette. Megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes egészséghez fűződő jogát azzal, hogy a felperes italába alkalmanként Xanaxot kevert. Az alperest terhelő nem vagyoni kártérítés összegét 2.000.000,- (kettőmillió) forintra felemeli.A keresetet ezt meghaladóan tekinti elutasítottnak. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg (háromszázhatvankettőezer-hatszáz) forint elsőfokú perköltséget. a felperesnek 362.600,- Mellőzi a felperes elsőfokú illeték fizetésre kötelezését. Az alperest terhelő elsőfokú illeték összegét 120.000,- (százhúszezer) forintra felemeli. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 95.250.,- (kilencvenötezerkettőszázötven) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 80.000, - (nyolcvanezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Peres felek
- tavaszától
- nyaráig élettársi kapcsolatban éltek. A felperes alkoholproblémái miatt több alkalommal kórházi, illetve orvosi kezelés alatt állt. Az alperes az élettársi kapcsolat fennállása alatt fénykép- és videó felvételeket készített az alkohol hatása alatt álló felperesről. Az alperes több alkalommal a felperes által fogyasztott alkoholba Xanax gyógyszert kevert. Az alperes a felek kapcsolatának megszakadása után elvárta a felperestől, hogy vele napi szinten interneten tartsa a kapcsolatot, kilátásba helyezte, hogy ennek elmulasztása esetén a felperesről készített felvételeket nyilvánosságra hozza. Az alperes
- október hó
- napján az interneten, saját Facebook oldalán „Szégyen albumom" megjelöléssel a felperesről készült képfelvételeket tett hozzáférhetővé, és saját személyes hozzászólását is megjelenítette. Az alperes a felperesről készített felvételeket és a felperes egészségi állapotára vonatkozó iratokat a felperes volt élettársa, D.K.W. részére átadta, aki ezt követően gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indított pert a felperes ellen. A D-i Járásbíróság B..../2013/
- számú ítéletével a fenti tények alapján az alperest 1 rendbeli zaklatás, 2 rendbeli személyes adattal visszaélés vétségében bűnösnek találta. Felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy: - az alperes megsértette képmáshoz való személyhez fűződő jogát a képfelvételek Facebook oldalán való elhelyezésével, - megsértette jó hírnevét, a szégyen albumhoz fűzött hozzászólással, - megsértette magán- és családi élethez való jogát a különleges személyes adatai volt élettársának átadásával, - megsértette becsületét, emberi méltóságát azzal, hogy napi szintű kapcsolattartásra szorította, - megsértette egészségét, egészségügyi önrendelkezési jogát azzal, hogy Xanaxot kevert az italába. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a jogsértő magatartástól, és kötelezze 6.000.000,- forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségi jogait azzal a magatartásával, hogy
- október hó
- napján az internetes saját Facebook oldalán elhelyezett „Szégyen albumom" jelöléssel a felperesről készült képfelvételeket az alperes Facebook oldalán hozzáféréssel rendelkező személyek számára hozzáférhetővé tette. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 1.000.000,- forint kártérítést, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy költségeiket a felek maguk viselik. Kötelezte a feleket, hogy fizessenek meg az állami adóhatóság felhívására a felperes 300.000,- forint, az alperes 60.000,- forint eljárási illetéket. Kifejtette, hogy a felperes alkoholos állapotban, hiányos öltözékben készült képfelvételeinek a Facebook oldalon történt nyilvánosságra hozatala a felperes hátrányos megítélésére ad alapot, ezért az alperes a felperes képmásával visszaélt, megsértette a felperes személyhez fűződő jogát. Álláspontja szerint az albumhoz fűzött személyes hangvételű hozzászólással viszont az alperes véleményt nyilvánított, és nyilatkozata nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába, mert maga a felperes sem állította, hogy a hozzászólásban állított tényt az alperes nem a valóságnak megfelelően tüntette fel. Kiemelte, hogy a különleges személyes adat (egészségi állapot, kóros szenvedély) átadása önmagában nem jelenthet hátrányt a felperesnek, ezért a kereset ebben a részében is alaptalan. A napi szintű kapcsolattartás és a Xanax alkoholba keverése tekintetében arra hivatkozott, hogy a felperes a számára sérelmes helyzet kialakításának lehetőségében, az önrendelkezési joga korlátozásában maga is közrehatott. Értékelte, hogy az interneten való közzététel nagy nyilvánosság előtt a felperest olyan helyzetben mutatta, amely negatív vélemény formálására ad alapot. Utalt arra, hogy a fényképfelvételek a felperes ismeretségi körébe tartozó személyekben nem alakítottak ki hátrányos értékítéletet, és e körülmények mérlegelésével állapította meg a nemvagyoni kártérítés összegét 1.000.000,- forint összegben. A perköltségről a Pp.81.§-a alapján határozott, figyelembe véve részint azt, hogy a megállapításra irányuló keresetek közül a legjelentősebb alperesi magatartás tekintetében a jogsértést megállapította, másrészt azt, hogy a felperes 6.000.000,- forint összegben megjelölt nem vagyoni kártérítési igényéhez képest 1.000.000,- forint erejéig lett pernyertes. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával elsődlegesen a jogsértések módosított kereset szerinti megállapítását és az alperes módosított kereset szerinti marasztalását, másodlagosan a nem vagyoni kártérítés összegének 6.000.000,- forint és járulékaira felemelését kérte, harmadlagosan felvetette az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kifejtette, hogy a megállapított jogsértésre tekintettel a nem vagyoni kártérítés összege kirívóan alacsony, nem értékelte az elsőfokú bíróság azt, hogy az alperesi magatartás miatt, mint nyelvtanár diákokat vesztett el és jelentős jövedelemtől esett el. Hivatkozott arra, hogy az alperesnek a Facebookon közzétett hozzászólása a valóságot hamis színben tüntette fel, elhallgatta azt a tényt, hogy felperest az alperes itatta le, és italába Xanaxot kevert. Utalt arra, hogy az alperes személyes adatait csak hozzájárulásával hozhatta volna nyilvánosságra. Állította a
- évi CXII. tv. (Infotv.) 2.§
(1)bekezdése alapján, hogy a képek és a különleges személyes adatok átadásával a személyhez fűződő jog megsértése megvalósult, önmagában már az adatok átadása jogsértő. Kiemelte, hogy a napi kapcsolattartásra kényszerítés, valamint a Xanax alkoholba keverése szintén a személyhez fűződő jogát sértette, önmagában az, hogy elfogadta az alkoholt, senkit nem jogosít fel arra, hogy gyógyszert keverjen italába, és bódult állapotát idézze elő. Hangsúlyozta, hogy az alperes itatta le, az alperes kevert Xanaxot az italába, felperes részéről semmilyen közrehatás nem állapítható meg. Sérelmezte a perköltség megállapítását hivatkozással arra, hogy a megítélt nem vagyoni kártérítéshez képest az eljárás költségeinek viselése a pert értelmetlenné teszi, jogsérelmei nem kerülnek orvoslásra, a nem vagyoni kártérítés ilyen formában semmiféle reparációt nem jelent. A másodfokú tárgyaláson csatolta az ügyvédi megbízási szerződést, az ügyvédi munkadíjról kiállított számlákat, és az elsőfokú eljárásban 725.000,- forint, a másodfokú eljárásban 76.200,- forint ügyvédi munkadíj megállapítását kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybengyását kérte. A fellebbezés részben megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal kiegészíti: Az alperes a saját Facebook oldalán elhelyezett „Szégyen albumom" megjelöléssel hozzáférhetővé tett képfelvételekhez az alábbi hozzászólást fűzte: „Vajon hol áll meg egy társ felelőssége, amikor két ember nevel két kislányt, akik ezt látják napokig, néha hetekig? Cselekedjen? Vagy Csukja be maga mögött az ajtót azt mondva, hogy: Lesz rom, ez már nem az én problémám.... Aztán mégis szorongat a szomorú érzés nem csináltam semmit, pedig jobbat érdemelnének a „kiskacsák" akikre úgy vigyáztam, mintha a sajátjaim lennének. De ott vannak a napok amikor érzed, látod, hogy most „jó"... De kérdezem magamtól, egy örök visszaesőnek mikor jönnek el újra a „napjai" amikor nincs veletek? Ott van, mert ott van...testben. Aztán, amikor már nappal kialudta magát, azok az ordítozások éjszaka... mikor „jön" … meddig tart.... le tudod csitítani mert másnap iskola, másnap munka..? Aztán elengeded, „becsukod az ajtót" de nem hagy a lelkiismereted... mert legalább az a két kis élet, legalább ők... kapjanak jobbat. Tehetsz még értük! Rajtad áll. Felnőtt vagy dönthetsz. De tudsz e úgy élni, hogy becsukod a szemed nekik? Ők a jövő vigasztalod magad. De van e jövőjük, ha egyszer ilyen múltat cipelnek majd magukkal …? (figyelem! a videó nem sért emberi jogot vagy méltóságot, mivel a rajta szereplők tudatában vannak a felvétel készítésének)." Az így kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével fellebbezett részében - csak részben értett egyet. A másodfokú bíróság elsődlegesen pontosította az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett, megállapításra irányuló rendelkezését. A bíróságnak gondosan körültekintően és szabatosan, a kereseti kérelemmel és tényállítással összhangban kell megfogalmaznia érdemi döntését, amennyiben a kereset személyhez fűződő jog megsértésének megállapítására irányul, pontosan meg kell jelölnie, hogy melyik személyhez fűződő jog megsértését állapította meg. A felperes keresetében a képmáshoz fűződő személyiségi joga megsértését állította, az elsőfokú bíróság az indokolásban foglaltak szerint ezzel a tartalommal állapította meg a jogsértést. Az ítélet rendelkező része ennek ellenére általánosságban a személyiségi jog megsértését rögzítette, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részének 1. bekezdését pontosította azzal, hogy az alperes a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát sértette meg. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a „Szégyen albumhoz" fűzött személyes hangvételű hozzászólással az alperes véleményt nyilvánított, és nyilatkozata nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába. Az alperes a kialakult helyzetről saját értékelést adott, hozzászólása véleményt, bírálatot fejez ki. Vélemény, bírálat, értékítélet akkor jogsértő, ha valótlan tényállítást tartalmaz, a valóságot hamis színben tünteti fel, vagy kifejezés módjában indokolatlanul bántó, sértő, lealázó (BH.1993/89., BH.2002/352. szám). A felperes által sérelmezett hozzászólás tényállítást nem tartalmaz, kifejezés módjában nem indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító, ezért nem jelenti a jóhírnév, a becsület, emberi méltóság megsértését, akkor sem, ha a felperes számára negatív vagy téves értékítéletet alkot (BDT.2006/1376. szám). Nem ért egyet azonban a másodfokú bíróság azzal, hogy a különleges személyes adat átadására alapított kereseti kérelem alaptalan. Az elsőfokú bíróság által is helyesen hivatkozott 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) hatálya a 2.§
(1)bekezdése alapján a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra, vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. A 3.§
- b. pont alapján különleges adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat. A 3.§
- pontja értelmében adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép, - hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése, míg a
- pont szerint adat továbbítás az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele. Az alperes a felperes különleges adatát harmadik személy, D.K.W. számára hozzáférhetővé tette, részére a felperes egészségügyi iratait, adatait átadta. A felperes különleges adata, egészségi állapotára, kórós szenvedélyére vonatkozó adat a jelen ügyben még alkalmazandó
- évi IV. tv. (a továbbiakban
- évi Ptk.) Ptk.81.§
(1)bekezdése szerint magántitoknak, egészségügyi vonatkozású bizalmas adatnak minősül, melynek megőrzéséhez a felperesnek méltányolandó érdeke fűződik. Az 1959. évi Ptk. 81.§
(1)bekezdése értelmében személyhez fűződő jogot sért, aki a magántitok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél, ezért az alperes önmagában azzal a cselekményével, hogy az adatokat a felperes volt élettársának átadta, a felperes magántitkával visszaélt. Az adat jogosult beleegyezése hiányában történt átadásával a jogsértés megvalósult, és ebből a szempontból közömbös, hogy az adatok átadásához hátrány nem fűződött, az elsőfokú bíróság tévesen tulajdonított ennek jelentőséget. Utal azonban a másodfokú bíróság arra is, hogy tévesen következtetett az elsőfokú bíróság a hátrány bekövetkezte hiányára is, mivel a felperes volt élettársa az átadott magántitok birtokában gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indított pert a felperes ellen. Tévesen döntött az elsőfokú bíróság a napi szintű internetes kapcsolattartásra kényszerítés tekintetében előterjesztett keresetről is. Magyarország Alaptörvényének VI. cikke értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Az alperes azzal, hogy a felperest a róla készült képfelvételek nyilvánosságra hozatalának kilátásba helyezésével napi szintű internetes kapcsolattartásra kényszerítette, megsértette a felperes magánélethez, kapcsolattartáshoz fűződő jogát. Az pedig, hogy a felperes a kommunikációhoz, annak módjához, gyakoriságához, szükségességéhez hozzájárult, nem állapítható meg. A személyhez fűződő jogok megsértését kizáró hozzájárulásnak a bírói gyakorlat szerint kifejezettnek, egyértelműnek kell lennie, azt a jogosult terhére nem lehet kiterjesztően értelmezni (BH.2002/
- szám). Az alperes kifejezett, egyértelmű hozzájárulásra maga sem hivatkozott. Felperes szóban tett ígérete pedig, mely szerint az alperessel a kapcsolatot teljes egészében nem szakítja meg, vele rendszeresen kapcsolatot fog tartani, nem értelmezhető ilyen hozzájárulásnak, és nem jogosítja fel az alperest arra, hogy hátrány kilátásba helyezésével a kapcsolattartást kikényszerítse. Tévesen döntött az elsőfokú bíróság a Xanax italba keverésére alapított keresetről is. Magyarország Alaptörvénye XX. cikke értelmében mindenkinek joga van a testi- és lelki egészséghez, és ebből következően mindenki köteles a mások testi- és lelki egészségét veszélyeztető magatartástól tartózkodni. Köztudomású tény, hogy bármilyen gyógyszer - különösen alkohollal történő alkalmazása - orvosi felügyelet és a jogosult hozzájárulása nélkül, alkalmas lehet az egészség veszélyeztetésére. Az a tény, hogy a felperes orvosi javaslatra alkalmazta a Xanaxot, nem jogosítja fel az alperest arra, hogy a felperes italába gyógyszert tegyen. A felperes önrendelkezési joga kiterjed arra, hogy a saját egészségét hátrányosan befolyásoló cselekményt végezzen mások sérelme nélkül, de ez nem teszi jogszerűvé a felperes egészségi állapotát befolyásoló magatartást, ezért az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát azzal, hogy a felperes italába alkalmanként Xanaxot kevert. Fentiekre tekintettel részben alapos a felperesnek a nem vagyoni kártérítés felemelése iránti fellebbezése. Az alperes többszörösen megsértette a felperes személyhez fűződő jogait, és a jogsértéssel a felperesnek rendkívül súlyos hátrányt okozott, amellyel az elsőfokú bíróság által megállapított 1.000.000,- forint összegű nem vagyoni kártérítés nem áll arányban. A másodfokú bíróság a nem vagyoni kártérítés összegének megállapítása során értékelte, hogy az alperes bűncselekményt is megvalósító magatartása a felperes legbelsőbb titkait tette a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé olyan képfelvételek útján, amelyek a felperes becsületét legbelsőbb emberi mivoltában alázták meg. Figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a felperes közvetlen lakókörnyezetében, széles körben közismertté váltak a felperes magántitoknak minősülő adatai. Értékelte a másodfokú bíróság azt, hogy az alperes saját - jogosnak vélt - érdekében használta fel a felperes képfelvételeit, adatait oly módon, hogy ezáltal a felperes a számára legérzékenyebb területen - gyermekei elhelyezése kérdésében - a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per révén jelentős sérelmet szenvedett. Nem fogadta el a másodfokú bíróság az alperes azon védekezését, hogy a gyermekek védelme érdekében járt el, mivel az együttélés időtartama alatt, majd mindaddig, amíg a felperes az általa felállított szabályokat megtartotta, az alperes semmilyen intézkedést nem tett a gyermekek érdekében. Az alperes az internetes kapcsolattartás átmeneti megszakítását követően, az őt ért sérelem miatti hátrányokozás szándékával tette hozzáférhetővé a képfelvételeket, és adta át az adatokat a gyermekek édesapjának. Mindezen körülmények együttes mérlegelésével a másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperest ért nem vagyoni hátrány kompenzálására 2.000.000,- forint összegű nem vagyoni kártérítés alkalmas. Utal a másodfokú bíróság arra, hogy az a tényállítás, hogy a felperes az alperes jogsértő magatartása miatt jelentős jövedelemtől esett el, a nem vagyoni kártérítés körében nem értékelhető. Az elmaradt jövedelem a jelen ügyben még alkalmazandó
- évi Ptk.
- §
(4)bekezdése alapján vagyoni kár, a felperes azonban vagyoni kár megfizetése iránt igényt nem terjesztett elő. Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, a jogsértéseket az alperes terhére megállapította, és az alperes által fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét felemelte. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása folytán a felperes 6.000.000,- forint összegű marasztalásra irányuló kereseti kérelméhez képest 2.000.000,- forint erejéig lett pernyertes, és túlnyomórészt alapos volt a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt előterjesztett keresete is. A Pécsi Ítélőtábla 2/2015.(VI.1.) számú Polgári Kollégiumi ajánlása III. pontja szerint azt, hogy a Pp.81.§
(2)bekezdésének alkalmazása kapcsán mikor nem eltúlzott a kártérítési igény, a bíróság az eset összes körülményeinek együttes mérlegelésével állapítja meg. Általában nem eltúlzott a kártérítési igény, amennyiben a bíróság a követelt összeg 1/3-át megítéli, ebben az esetben alkalmazandó a Pp.81.§
(2)bekezdésében írt perköltség viselési szabály. A másodfokú bíróság ezért a Pp.81.§
(2)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes javára perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja, 4/A. §-a, a felperes által csatolt megbízási szerződés és számlák alapján állapította meg. A pernyertesség arányának változására figyelemmel az alperest terhelő elsőfokú illeték összegét a másodfokú bíróság felemelte, míg a felperes elsőfokú illeték megfizetésre kötelezését a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 15.§
(1)bekezdése alapján mellőzte. A fellebbezett pertárgyérték 5.000.000,- forint volt, a felperes fellebbezése részben volt alapos, ezért a másodfokú bíróság a felperest kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére a pernyertesség-pervesztesség arányában. A feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére szintén a pernyertesség-pervesztesség arányában a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján részben az alperest kötelezte, a felperes illeték fizetési kötelezettségét a 15.§
(1)bekezdése szerint mellőzte. Pécs,
- március
- . Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró