Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.149/2016/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Szigethy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szigethy István ügyvéd fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Böjti Gizella ügyvéd (fél címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és az II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jogvédelem iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék
- július
- napján kelt 5.P.20.979/2015/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek együttesen 20.000 (húszezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Kötelezi a feleket, hogy fizessenek meg az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - a felperes, valamint az I.-II. rendű alperesek - utóbbiak egyetemleges kötelezettséggel - 15.00015.000 (tizenötezer-tizenötezer) forint le nem rótt kereseti és viszontkereseti eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes a Z, Á utca 000-
- szám alatti társasház egyik lakásának tulajdonosa, igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, továbbá társasházkezelő és ingatlanforgalmazói szakképzettséggel rendelkezik. A társasház közös képviselője a II. rendű alperes, ügyvezetője az I. rendű alperes. A felperes az elmúlt 6-8 évben hat polgári pert indított, és négy büntetőfeljelentést tett a közös képviselő, illetve a társasház ellen. A Zalaegerszegi Járásbíróságon 00.P.00000/
- szám alatt indult ügyben a felperes pernyertes lett, a többi ügyben eredménytelenül pereskedett. A büntetőeljárások közül a Zalaegerszegi Városi Ügyészség a
- május 16-án kelt B.0000/2008/
- számú határozatával az I. rendű alperest megrovásban részesítette, és az eljárást vele szemben megszüntette. Az egyéb bejelentések, hatósági eljárások, feljelentések nem jártak az alperesek marasztalásával.
- május
- napján a társasház beszámoló közgyűlést tartott. A közgyűlésen vita alakult ki a felperes és a közös képviselő ügyvezetője, valamint a lakók között. A felperes vitatta az előző évi elszámolást, azon belül az elszámolásban feltüntetett magas fénymásolási költséget, amelyet az I. rendű alperes a perek nagy számával és a jelentős iratállomány tulajdonosok részére történő megküldésének kötelezettségével magyarázott. Az I. rendű alperes felhívta a felperest arra, hogy az általa lakott másik társasházban írásait ne függessze ki, emellett tájékoztatta a közgyűlést a felperes által indított perekről, arra is kitérve, hogy a felperes minden pert elveszített. További vitát gerjesztett a felperes és a lakók között az, hogy a társasházban lévő több lakás beázása miatt 40.000.000 forint hitel felvételére lett volna szükség, azonban a társasház hitelkérelmét az ... Bank nem fogadta be. Az I. rendű alperes tájékoztatása szerint a hitel felvétele azért hiúsult meg, mert a folyamatban lévő peres ügyek miatt a felperes kifogásolta a hitel felvételét. Az I. rendű alperes felolvasta a pénzintézet
- március
- napján kelt levelét, amely szerint a perek lezárulása után történhet meg a hitelkérelem befogadása. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes a II. rendű alperes ügyvezetőjeként a
- május
- napján megtartott közgyűlésen megsértette a becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait a következő kijelentésekkel: I./ A perek miatt ilyen magas ez az összeg. Rengeteget kellett fénymásolni a bíróságra. 2015-ben még több lesz, mert ezt a rengeteg iratállományt mind ki kell adni a tulajdonosoknak. II./ Megkérte L.G-t, hogy a közös képviselő házában ne rakja ki az általa írt irományokat, semmi köze ahhoz a társasházhoz. III./ A peres ügyekkel kapcsolatban elmondta, hogy nyolc éve pereskednek felperes tulajdonossal, röviden ismertette a peres ügyek lefolyását, elmondta, hogy felperes eddig miden pert elvesztett, a perek lezárultak, fellebbezésnek helye nincs. IV./ A hitel felvétele meghiúsult a folyamatban levő peres ügyek miatt, felperes tulajdonos az ... Zrt. Bankban kifogásolta a hitel felvételét, ezért a pénzintézet elzárkózott a hitelszerződés megkötésétől, mivel elmondásuk alapján nem akarnak pereskedni. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a jogsértés abbahagyására, tiltsa el a további jogsértésektől, és elégtételadásként kötelezze arra, hogy saját költségükön levélben és a társasház hirdetőtábláján értesítsék a társasház valamennyi tulajdonosát a marasztalásukról. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Állították, hogy az I. rendű alperes a való tényeket közölte a társasház közgyűlésén, a felperes személyiségi jogait nem sértette meg. Egyúttal viszontkeresetet terjesztettek elő a felperessel szemben a Zalaegerszegi Járásbíróság 1.P.00000/
- számú ügyében benyújtott keresetlevélben foglalt kijelentések miatt, és ugyancsak személyiségi jogaik megsértésének megállapítását kérték. Az elsőfokú bíróság mind a keresetet, mint a viszontkeresetet alaptalannak találta a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 2:42.§
(1)-
(3)bekezdése, a 2:43.§ d) pontja, és 2:45.§
(1)és
(2)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság a felperes által kifogásolt tényállításokat nem a szavak általános jelentése, hanem a nyilatkozó feltehető akarata alapján vizsgálva úgy ítélte meg, hogy az I. rendű alperes részben való tényeket közölt, részben véleményt fogalmazott meg, a véleménye azonban logikus következtetésen, valós tényeken alapult, és sértő, bántó tartalommal nem bírt. A viszontkereset elutasítását azzal indokolta, hogy a perindítás állampolgári jogosultság. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak a kereseti kérelme szerinti megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint a négy sérelmezett nyilatkozatot együttesen kell vizsgálni, és azokat a Ptk. 6:8.§-a értelmében a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kell értelmezni. Hangsúlyozta, hogy igazságügyi könyvszakértőként és társasházkezelőként a társasház tagjai közül ő az egyetlen hozzáértő személy, ezért az alperesek - akik a társasház törvényes működését veszélyeztetik, és tevékenységükkel a költségvetési csalás alapos gyanúját vetik fel - a társasház tagjait ellene kívánják hangolni. A per tárgyává tett egyes kijelentések kapcsán az elsőfokú eljárásban előadott érveit megismételve azt hangsúlyozta, hogy a fénymásolási költségek azért magasak, mert a közgyűlési meghívóhoz a mellékleteket a társasházi törvény rendelkezései szerint csatolni kell, amely nem hozható összefüggésbe az általa indított perekkel, és az ő esetleges elvárásaival. Az I. rendű alperes saját társasházában nem a felperes, hanem a perben nem álló tanú függesztette ki azt az elemzést, amellyel összefüggésben egy évvel korábban valóban ő készített szakvéleményt a hődíj kormányrendelet szerinti elszámolásról. A perek kapcsán az I. rendű alperes nem számolt be az egy pervesztességéről, az ügyészi megrovásról, továbbá azt is elhallgatta, hogy a bíróságok nem a felperesi álláspontot találták alaptalannak, hanem eljárási okok miatt, lényegében téves bírói döntések folytán lett pervesztes. A hitelfelvételre vonatkozó jegyzőkönyvi tényállítást továbbra is valótlannak tartotta az ... alkalmazottainak tanúvallomására tekintettel. Előadta, hogy nem csak a bírósági jogvita volt a hitelfelvétel akadálya, hanem a kérelem tartalmi alkalmatlansága, így a per tárgyává tett négy kijelentésével az I. rendű alperes félrevezette a közgyűlést. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást - a fellebbezéssel érintett körben - helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetésekkel és a keresetet elutasító érdemi döntésével is egyetértett a másodfokú bíróság. A felperes a Z, Á út 000-000. szám alatti társasház 2015. május 28. napján megtartott közgyűlésén a közös képviselői feladatokat ellátó II. rendű alperesi társaság képviselője, az I. rendű alperes részéről elhangzott négy kijelentés miatt kérte a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását és a jogsértés szankcióinak alkalmazását. A Ptk. 2:43.§ a) pontja szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a becsület és a jóhírnév megsértése. A Ptk. 2:45.§
(1)bekezdése kimondja, hogy a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. Ugyanezen jogszabályhely
(2)bekezdése értelmében a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A felperes az elsőfokú bíróság döntését elsődlegesen a per tárgyává tett nyilatkozatok téves, a Ptk. 6:8.§-ában foglalt elveket figyelmen kívül hagyó értelmezése miatt támadta. A Ptk. fellebbezésben felhívott rendelkezése a jognyilatkozatok, vagyis a joghatás kiváltására irányuló, azt célzó akaratnyilatkozatok (Ptk.6:4.§) értelmezésének szabályait adja meg, tehát a perbeli esetre közvetlenül nem irányadó. Egyetértett ugyanakkor a másodfokú bíróság azzal a fellebbezési érveléssel, hogy a felperes által jogsértőnek állított kijelentések értelmezése kapcsán a szavak általánosan elfogadott jelentéséből kellett kiindulni, figyelembe véve elhangzásuk körülményeit is. Mindennek elsősorban a véleménynek és értékítéletnek minősített kijelentések tekintetében lehet jelentősége, ahol azonban az elsőfokú bíróság is azt tartotta szem előtt, hogy a következtetés, vélemény mennyiben felel meg az ésszerű gondolkodásnak, az általános tapasztalatoknak és a logika mindenkire kötelező szabályainak. Az egyes nyilatkozatokkal összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakat állapította meg: I./ Az irányadó tényállás alapján nem vitás, hogy a felperes kezdeményezésére számos polgári per és egyéb hatósági eljárás indult a társasházzal, illetve a közös képviseletet ellátó II. rendű alperessel, valamint annak képviselőjével szemben, elsősorban elszámolási kérdések kapcsán. Mindez nyilvánvalóan nagy számú irat másolását, és a bíróságok, illetve más hatóságok részére való továbbítását tette szükségessé. Nem valótlan tehát az a kijelentés, hogy a fénymásolási költségek megemelkedését részben a bírósági perek nagy száma okozta. Ugyancsak tényszerű annak kijelentése, hogy a beszámoló és annak mellékletei - nyolcvankét tulajdonostárs részére történő kiküldése jelentős költséggel jár, függetlenül attól, hogy korábban milyen ok miatt - akár jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyása miatt - maradt el ezek elküldése. II./ A perben tanúként kihallgatott tanú vallomása szerint a melegvíz-fogyasztás kiszámítására vonatkozó iratot maga készítette el, és függesztette ki annak a háznak a hirdetőtáblájára, ahol az I. rendű alperes is lakik. Tanúvallomásában ugyanakkor arra is kitért, hogy a felperes, mint könyvvizsgáló segítségével állította össze a kifüggesztett adatokat. Az okirat elkészítése tehát a felperes segítő közreműködésével történt, nyilvánvalóan annak tudatában, hogy azt a tanú fel kívánja használni. Nem okszerűtlen következtetés ezért az I. rendű alperestől, hogy az elszámolás elkészítését és kifüggesztését a felperesnek tulajdonította. Annak a kívánságának, illetve elvárásának a kifejezésre juttatásával pedig, hogy a felperes a jövőben tartózkodjon a közvetlen környezetében hasonló magatartástól, az ott élők befolyásolásától, a felperesnek sem a becsületét, sem pedig a jóhírnevét nem sértette meg. III./ A felperes a társasházzal szemben számos polgári pert indított. Személyes meghallgatása során maga sem tudta egyértelműen megjelölni a perek számát, hozzávetőleg hat-nyolc peres eljárásról tett említést. Emellett az I. rendű alperessel szemben négy büntetőfeljelentést tett, és több más hatósági eljárási kezdeményezett az adóhatóságnál, illetve a katasztrófavédelmi hatóságnál. Az a valóságnak megfelel - a felperes hivatkozásával egyezően-, hogy a Zalaegerszegi Járásbíróság 00.P.00000/
- számú ügyében a felperes pernyertes lett, illetve egy büntetőügyben a Zalaegerszegi Városi Ügyészség B.0000/2008/
- számon a nyomozás megszüntetése mellett megrovás intézkedést alkalmazott. A további, nem vitásan igen nagy számú eredménytelen per és hatósági eljárás kezdeményezése mellett azonban a kijelentés a való tényeknek meg nem felelő részében nem volt alkalmas arra, hogy a felperes megítélését érdemben befolyásolja. A jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértésének megállapításához viszont olyan valótlan, vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállítás, adatközlés szükséges, amely alkalmas a személy téves megítélésére. A társasház egyes lakóinak tanúvallomása alapján egyébként az volt megállapítható, hogy a felperessel szemben már jóval perbeli közgyűlést megelőzően ellenséges hangulat alakult ki. A tanúvallomások szerint a felperes véleményével általában nem értettek egyet a lakók, amelyre a felperes reakciója legtöbb esetben a perindítás volt. Úgy ítélték meg, hogy hátráltatja a közös képviselő munkáját, akadályozza az elfogadott döntések érvényesülését, és az általa helyesnek tartott, de a többség által elutasított megoldásokat kívánja a társasházra erőltetni (tanú, tanú és tanú tanúvallomása). Maga a felperes fellebbezésében ugyan igen súlyos jogsértésnek minősítette az I. rendű alperesnek a perekkel kapcsolatos kijelentését, azonban a társasházi közgyűlésen ezzel kapcsolatosan észrevétele nem volt, az I. rendű alperes által előadottakat nem korrigálta; mindössze annak a véleményének adott hangot, hogy jogtalan bírósági ítélet született. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság ebben a tekintetben is egyetértett az elsőfokú bíróság jogi következtetéseivel és a felperes személyiségi jogának sérelmét nem találta megállapíthatónak. IV./ Tényszerű az I. rendű alperesnek az a kijelentése, hogy az ... Banknál a hitel felvétele a folyamatban lévő peres ügyek miatt hiúsult meg, ezt az ... Bank tanúként kihallgatott ügyintézői igazolták. Azt a felperes maga is beismerte, hogy a hitelfelvétel kapcsán eljárt a pénzintézetnél, és B K tanúvallomása szerint azt is kifejtette, hogy miért nem kell a társasháznak hitelt adni. Abból a való tényből, hogy a felperes kifogásolta a pénzintézetnél a hitel felvételét az I. rendű alperes alappal vonta le azt a következtetést, hogy a folyamatban lévő perek mellett - amelyeket ugyancsak a felperes indított - a felperes személyes eljárása is hozzájárult ahhoz, hogy a társasház a hitelt nem kapta meg. A felperesnek azt a fellebbezési hivatkozását pedig, hogy tartalmi okból is alkalmatlan kérelmet nyújtott be az I. rendű alperes és ezért nem került sor a hitel folyósítására, a tanúvallomások cáfolták. A hitelfelvétellel kapcsolatosan tehát az I. rendű alperes kijelentése részben való tényeket, részben pedig okszerű következtetést, a hitelfelvétel elutasításának okával kapcsolatos véleményét tartalmazta, így a személyiségi jogsértés ennek kapcsán sem volt megállapítható. A felperes személyesen szerkesztett és benyújtott
- sorszámú fellebbezése a Pp. 73/B. §
(1)bekezdése értelmében hatálytalan, ezért az ott kifejtett jogi érvekkel a másodfokú bíróság érdemben nem foglalkozott. A fent kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - a Pp.253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp.78.§-ának
(1)bekezdése szerint köteles az alpereseknek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget fizetni. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján 20.000 forintban állapította meg a másodfokú bíróság. A tárgyi illetékfeljegyzési jogos perben a felperes a 48.000 forint fellebbezési illetéket lerótta, ezért arról külön rendelkezni nem kellett. Észlelte viszont a másodfokú bíróság, hogy a felperes, illetve az I.-II. rendű alperesek is keresetükön, illetve viszontkeresetükön 21.000-21.000 forint illetéket róttak le, ezért a Pp. 252.§ának
(3)bekezdése alapján rendelkezett további 15.000-15.000 forint kereseti és viszontkereseti eljárási illeték megfizetéséről, figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés b) pontjára, 46.§
(1)bekezdésére és a 74.§
(3)bekezdésére, valamint a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdésére is. Pécs ,
- március
- . Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró