A határozat elvi tartalma: Önmagában az a tény, hogy az első fokon eljárt bíró korábban már elmarasztalta a terheltet, nem eredményez elfogultságot. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.228/2017/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Feleky István előadó Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, bíró, Dr. Krecsik Eldoróda bíró Dr. Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: lopás vétségének kísérlete Terhelt(ek): I.rendű vádlott neve Első fok: Pesti Központi Kerületi 14.B.XIV.20963/2014/
- ítélet,
- szeptember tárgyalás Másodfok: ővárosi Törvényszék 28.Bf.XIV.12286/2014/
- február
- nyilvános ülés Harmadfok: - Bíróság
- ítélet, Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétségének kísérlete miatt I.rendű vádlott neveellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt megvizsgálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.B.XIV.20963/2014/
- számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 28.Bf.XIV.12286/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- szeptember
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 14.B.XIV.20963/2014/
- számú ítéletével I.rendű vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségének kísérletében [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [
- évi C. törvény (Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont]. Ezért őt - mint többszörösös visszaesőt - 1 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá egy korábbi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2015. február 24. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 28.Bf.XIV.12286/2014/27. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a kísérletként elkövetett minősítést mellőzte; a szabadságvesztést 1 évre mérsékelte; kimondta, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be a 2016. november 29-én és 2017. január 17-én keltezett két beadványában felülvizsgálati indítványt kizárt bíró részvételével hozott ítélet és a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt. A terhelt indítványa szerint egy demokratikus társadalomban nem fogadható el, hogy az őt korábban (2011-ben) már elítélő első fokon eljárt bíró ismételten eljárhasson vele szemben. Nem vette figyelembe a védekezését, elfogult volt vele szemben. „Faji megkülönböztetésnek” értékelte a vele szemben kiszabott súlyos büntetést. A lopás elkövetésére nem dolog elleni erőszakkal került sor. Figyelmen kívül hagyták a biztonsági őr tanúvallomását, és a rongálási kár sem került megállapításra. A cselekménye valójában szabálysértés [Btk. 462. §
(2)bekezdés b) pont]. A kamerafelvételen ő nem is látható. A büntetés kiszabása körében sérelmezte az elszaporodottság, a másik büntetőeljárás és a büntetett előéletének pontatlan figyelembe vételét. A terhelt mindezek alapján a felmentését, illetőleg lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés megállapítását kérte. A Legfőbb Ügyészség a BF.227/2017. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, míg az elfogult bíróra hivatkozást érintően alaptalannak találta. A Legfőbb Ügyészség az irányadó tényállás tilalmazott támadásának [Be. 423. §
(1)bekezdés] értékelte, hogy a dolog elleni erőszak nem valósult meg, ugyanis a jogerős ítélet tényállása szerint a terhelt az árut rejtő dobozról a külső áruvédelmi eszközt felfeszítette. Ugyancsak a törvényben kizárt annak az állítása, hogy a terhelt nem szerepel a kamerafelvételen; hogy nem állapították meg a rongálási kárt; illetve kizárt a büntetéskiszabási tényezők támadása is. A terhelt állításai az első fokon eljárt bíró elfogultságának alátámasztására nem alkalmasak, illetőleg feltételezésen alapulnak. A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen történő elutasítását indítványozta. [10] III. A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben nem alapos. [11] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokból van helye. [12] Felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. §
(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [14] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjának
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A terhelt az indítványában valójában az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösségének megállapítását - ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [15] Az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza, hogy a terhelt a 16.990 forint értékű árut rejtő dobozról a külső áruvédelmi eszközt felfeszítette. Erre figyelemmel pedig bűnösségének a szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétségében való megállapítása eredményesen nem vitatható. [16]
- A terhelt kifogásolta a büntetéskiszabást is. Ha azonban a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértést nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az
- évi XIX. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esne felülvizsgálat alá, ha az - a törvénysértő minősítésen túl a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). [17] A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III.). [18] 3. A terhelt szerint az első fokon eljárt bíró elfogult volt. [19] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdés II.b) pontja alapján akkor is helye van felülvizsgálatnak, ha az ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt. [20] A Be. 21. §
(1)bekezdés
- e)pontja szerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése az a)-
- d)pontban foglaltakon túl - egyéb okból nem várható. [21] Önmagában az a tény, hogy az első fokon eljárt bíró korábban már elmarasztalta a terheltet, nem eredményez elfogultságot. Egyszerűen azt jelzi, hogy a terhelt korábbi és újabb ügyében a törvény által rendelt bíró döntött a terhelttel szemben emelt vádról. Elfogultság nem következhet a szabadságvesztés első fokon meghatározott tartamából sem, ugyanis a tartam meghatározása a bíró szuverén döntése, s a kiszabott büntetés aktuálisan is a törvényesen kiszabható büntetési tétel keretei között maradt. A terhelt terhére rótt lopás vétségének büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, amely a többszörös visszaesés folytán három évre emelkedett [Btk. 89. §
(1)bekezdés
- mondat]. A bíróság a szabadságvesztés tartamának meghatározásakor azonban e felemelt tételkeretet nem vette igénybe. [22] Azt az állítását, hogy az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartama „faji megkülönböztetésnek” tudható be, a terhelt semmivel nem valószínűsítette. Önmagából a törvényes keretek között kiszabott büntetés tartamából pedig ez a megállapítás nem következik. [23] A kizárt bíró állítását érintő részében az indítvány - eltérően a Legfőbb Ügyészség értékelésétől nem a törvényben kizárt, hanem alaptalan. Az indítvány elvi tartalma [24] Az ítélet meghozatalában elfogultsága miatt kizárt bíró vett részt. A bűnösség megállapítása törvénysértő. A döntés elvi tartalma [25] A felülvizsgálati indítvány abban nem alapos, hogy az ítélet meghozatalában elfogultsága miatt kizárt bíró vett részt. Az indítvány egyebekben a törvényben kizárt, mert a bűnösség megállapítását a tényállás tilalmazott támadásán keresztül sérelmezte. Záró rész [26] A kifejtettek értelmében a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdés
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdés
- mondat
- fordulata szerinti összetételben a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és azt a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. [27] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- április
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő