DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.284/2017/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Kövérné dr. Tóth Melinda ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a ... ügyvezető, majd a fellebbezési eljárásban dr. Baranyi Bertold ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében az Egri Törvényszék 12.P.21.073/2016/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperes kötelezését perköltség és kereseti illeték megfizetésére és kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 2700 (Kettőezer-hétszáz) Ft áfát tartalmazó 60 700 (Hatvanezer-hétszáz) Ft fellebbezési eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az alperes által üzemeltetett h........hu internetes sajtótermék weboldalán
- október 26-án „cikk címe" című cikk jelent meg. Eszerint H. városa egy friss előterjesztés alapján, melyet másnap szentesíthetnek, félmillió forintot küld u.-i testvértelepülésének, B.-nak, s amellett a k.-i település használt lámpatesteket és nyílászárókat is kap H.-tól, összesen 320 000 Ft értékben, amit viszont ki kell fizetnie a b.-nak. H. Város Önkormányzatának képviselőtestülete
- október 27-én hozott határozataiban döntött arról, hogy B. részére 500 000 Ft összegű anyagi támogatást nyújt, valamint 50 db közvilágítási lámpatestet, valamint ajtó-ablak keretet és szárnyakat adományoz mindösszesen bruttó 320 000 Ft értékben. felperes
- november 23-án sajtóhelyreigazítás iránti kérelmet küldött az alperes részére, a címzésben a kft. mellett megjelölve F. Z. főszerkesztőt. A tértivevényes küldeményt a címzett nem vette át, a Magyar Posta Zrt.
- december 10-én „nem kereste" jelzéssel küldte azt vissza a felperesnek. A felperes az Egri Törvényszékhez
- december 28-án érkezett keresetlevelében helyreigazító nyilatkozat közzétételére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes sajtóhelyreigazítás iránti kérelmét nem kapta meg, emiatt a felperes jogszerűen pert nem is indíthatott vele szemben. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a
- október 26-i cikkel azonos helyen és szedési móddal tegye közzé az ítélet rendelkező részében megfogalmazott helyreigazító közleményt. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, az alperest kötelezte a felperes részére 12 700 Ft perköltség és az állam javára 36 000 Ft kereseti illeték megfizetésére. A határozata indokolásában kifejtette, hogy „A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól" szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §-ának
(1)bekezdése értelmében, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, követelheti a médiaszolgáltatótól „A polgári perrendtartásról" szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 342. §-ának
(1)bekezdése szerint a közlemény közzétételétől számított 30 napon belül - olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása megalapozatlan, s ehhez képest melyek a való tények. Amennyiben a médiaszolgáltató a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél vele szemben a Pp. 343. §-ának
(3)bekezdése szerint, 15 napon belül pert indíthat. Rámutatott, hogy a helyreigazítási kérelem előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő anyagi jogi jellegű, így arról, hogy határidőben történt-e a helyreigazítási kérelem előterjesztése, a bíróságnak ítéletében kell döntenie. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma PK
- számú állásfoglalására utalással kiemelte, hogy sajtóhelyreigazítás iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előírt 30 napos határidőn belül meg is érkezik a sajtószervhez, a határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra. Kifejtette, hogy a felperes nem késett el a helyreigazítás iránti kérelme előterjesztésével, mert azt tértivevényes küldeményként
- november 24-én az alperesnek címezve postára adta, annak kézbesítését a postai szolgáltató megkísérelte, ezért azt „az alperesi társasághoz jogilag megérkezettnek kell tekinteni", függetlenül attól, hogy ténylegesen nem vette át a küldeményt, mert azt
- december 10-én a posta „nem kereste" jelzéssel küldte vissza a feladónak. A törvényszék ezt a napot tekintette olyan releváns időpontnak, melyben a sajtóhelyreigazítás iránti kérelem kézbesítésének a megkísérlésére sor került. Ehhez képest az alperes az Smtv.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében 5 napon belül, azaz
- december 15-ig tehetett volna eleget a kérelemnek, ám a felperes által kért helyreigazító közleményt nem jelentette meg.
- december 15-hez képest a felperes keresetlevelét az előírt 15 napos határidőn belül benyújtotta a törvényszékhez, ezért azt érdemben kellett elbírálni. Megállapította, hogy az alperes által
- október 26-án közölt cikk valótlanul állította azt a tényt, hogy az ingóságok ellenértékét B. városának ki kell fizetnie, ezzel szemben az a valós tény, hogy azokat H. városa ingyenesen ajándékozta testvértelepülésének. Az alperest e valós tényeket közlő helyreigazítás közzétételére kötelezte ítéletében. A felperes által megfogalmazott helyreigazító közlemény utolsó mondatáról - mely szerint az internetes oldal olvasóit megköveti és ezúton bocsánatukat kéri - megállapította, hogy ezzel a felperes ténylegesen elégtétel adására kéri kötelezni a médiaszolgáltatót, ám ezt sajtóhelyreigazítási perben nem követelheti, ilyen igényét személyiségi joga megsértésének megállapítása iránt indítandó perben terjesztheti elő, de a sajtóhelyreigazítás iránti per azzal nem kapcsolható össze, ebből következően a keresetet részben elutasította. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a kereset teljes elutasítása mellett a felperes költségben való marasztalását. Álláspontja szerint a felperes által kért helyreigazítási közlemény hozzá nem érkezett meg, erre tekintettel pedig a felperes elvesztette jogosultságát arra, hogy a sérelmezett közlés helyreigazítását peres eljárásban kérje. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének indokai alapján történő helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla erre irányuló fellebbezés hiányában nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet részben elutasító rendelkezését a Pp.
- §-ának
(3)bekezdésében írtakra tekintettel. A fellebbezést az alábbiak szerint találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, azonban a perindítás törvényi határidejének betartásával kapcsolatos álláspontjával az ítélőtábla nem ért egyet. Az elsőfokú bíróság által is felhívott PK
- számú állásfoglalás II. pontja úgy szól, hogy „sajtóhelyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előírt 30 napos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez. E határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra. A perben csak az írásban közölt kérelemben megjelölt tényállítások helyreigazítását lehet kérni". Az állásfoglalás e pontjának indokolásában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy „A Polgári Törvénykönyvről" szóló
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §-ában meghatározott sajtóhelyreigazítási igény per útján való érvényesítését a törvény a helyreigazításnak meghatározott határidőn belül írásban történő előzetes kéréséhez köti. A Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerint ugyanis a sajtóhelyreigazítást a közlemény megjelenésétől illetőleg a közvetítéstől számított 30 napon belül lehet írásban kérni… Ez a határidő a sajtóhelyreigazításhoz való jog megalapozásával függ össze, ezért a természetét tekintve anyagi jogi határidőnek minősül, számítására a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az anyagi jogi rendelkezések a késedelem kimentésére, a mulasztás igazolására nem adnak lehetőséget. Az előzetes igényközlés időpontjaként azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a helyreigazítást kérő irat a sajtószervhez megérkezett. A sajtószerv ugyanis csak ekkor juthat olyan helyzetbe, hogy helyreigazítási kötelezettségét teljesíteni tudja. Ettől kell számítani a Ptk. 79. §-ának
(2)bekezdése szerint a közlésre megszabott határidőt". Az állásfoglalásban írtakat a bírói gyakorlat következetesen alkalmazta is, így a BH
- évi
- számú eseti döntésben a bíróság kimondta, hogy „a sajtóhelyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha az igényt érvényesítő, a helyreigazítást előzetesen, írásban, a helyreigazítani kért tényállítások megjelölésével, az előírt 30 napos határidőn belül a sajtószervtől kéri". A perbeli esetben a felperes által sérelmezett sajtóközlemény
- október 26-án jelent meg. „A Polgári Törvénykönyvről" szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 8:
- §-ának
(1)bekezdése szerint a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe, a kezdőnapot nem kell beleszámítani. Erre figyelemmel a felperes a helyreigazítást az alperestől
- november 25-ig kérhette. Ahogyan az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, a helyreigazítási kérelmet a felperes
- november 24-én tértivevényes küldeményként adta postára, címzettként az alperes mellett megjelölte F. Z. főszerkesztőt is. A címzés „A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről" szóló 335/
- (XII.4.) Korm. rendelet
- §-ának
(3)bekezdésében írtaknak megfelelő volt, a szerint ugyanis a jogi személy és egyéb szervezet számára címzett küldeménynek tekinthető a küldemény akkor is, ha a címzésben a szervezet neve vagy címe mellett valamely természetes személy neve is fel van tüntetve. A küldeményt azonban a címzett nem vette át, azt a posta
- december 10-én „nem kereste" jelzéssel küldte vissza a feladónak, így kétséget kizáróan megállapítható, hogy a küldemény a sajtószervhez nem érkezett meg, a törvényszék ezzel ellentétes megállapítása téves. A kézbesítési vélelem eljárásjogi intézménye anyagi jogi határidő esetén nem alkalmazható. A BDT
- évi
- szám alatt megjelent döntésében a bíróság megállapította, hogy a sajtóhelyreigazítás sajtószervtől való igénylésére nyitva álló 30 napos határidő anyagi jogi jellegű, így a kérelemnek a határidő utolsó napján meg kell érkeznie a médiaszolgáltatóhoz. Amennyiben a fél ezt a határidőt elmulasztja, elveszti az anyagi jogi jogosultságát arra, hogy a sérelmezett közlés tekintetében helyreigazítási igénnyel éljen. A sajtóhelyreigazítási eljárás szabályrendszerét a perbeli esetre alkalmazandóan az Smtv., és a Pp. tartalmazza. A Pp. 343-
- §-ai foglalják magukban a helyreigazítási kérelem teljesítetlenségének esetére irányadó sajtóhelyreigazítási per szabályait. Ezt megelőzően azonban a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése tartalmazza a pert megelőző szakaszra vonatkozó azon szabályt is, amely a helyreigazítási kérelem médiaszolgáltatónál való előterjesztésének 30 napos határidejére vonatkozik. Ezt a szabályt szintén a Pp., mint alapvetően a polgári per eljárási szabályait magában foglaló norma tartalmazza, annak ellenére, hogy ez a sajtóhelyreigazítási eljárásnak nem a peres szakasza. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság az irányadó bírói gyakorlattal egyezően, hogy a helyreigazítás kérésének 30 napos határideje anyagi jellegű határidő, arra nézve a Pp. egyéb szabályai nem alkalmazhatóak. Az anyagi jogi, az alanyi joghoz kötődő határidő betartásával kapcsolatosan alapvető követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott időtartam alatt a kérelemnek a médiaszolgáltatóhoz meg kell érkeznie. Amennyiben a felperes a határidőt elmulasztotta, elveszti azt az anyagi jogi jogosultságát, hogy a helyreigazításra kötelezettel szemben az adott közlés tekintetében helyreigazítási igénnyel éljen. A határidő elmulasztása okával nincs jelentősége. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla azt állapította meg, hogy mivel a helyreigazítást kérő irat az alpereshez nem érkezett meg, a felperes sajtóhelyreigazítás iránti keresetét érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett részét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. A pernyertes alperesnek az elsőfokú eljárásban költsége nem merült fel, a fellebbezési eljárás során az alperest jogi képviselő képviselte, akinek munkadíját az ítélőtábla „A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről" szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
(3)és
(5)bekezdései, valamint 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján állapította meg, s annak megfizetésére a felperest kötelezte a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján. Perköltségként számolta el az alperes javára a fellebbezésre lerótt 48 000 Ft fellebbezési illetéket. A felperes személyes illetékmentessége folytán a per tárgyi illetékfeljegyzési jogos volta következtében le nem rótt kereseti illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a szerint az állam viseli. D e b r e c e n,
- április
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kocsis Ottilia s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -