Kbf.29/2017/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pontjába ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntettében, ezért 150 napi tétel, napi tételenként 1.000,- ft, összesen 150.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak fogházbüntetésre történő átváltoztatására. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd tudomásul vette az ítéletet. A vádlott és védő szintén három napot tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.180/2017/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hagyja helyben. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Be.278.§

(1)bekezdésében írt rendelkezést a késedelmes kitűzéssel. A védő által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A felmentésre irányuló védői fellebbezés nem alapos. A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügy kitűzése során valóban megsértette a Be.278.§

(1)bekezdésében írt rendelkezést, mert a bíróságra

1. május 26-én érkezett ügy kitűzésére csak
2. januárjában intézkedett. Megállapítható ugyanakkor, hogy a törvényszék katonai tanácsa tárgyalása során az egyéb eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú bíróság a tényállást részben mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, rövid bűnösségét tagadó nyilatkozatot tett. A nyomozás során érdemi vallomást tett, mely ténybeli beismerő vallomásnak tekintendő, bár a vádlott a bűnösségét tagadta és védekezést terjesztett elő. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállás t a vádlott bűnösséget tagadó nyilatkozatával szemben a nyomozás során tett, és a tárgyaláson felolvasásra került ténybeli beismerő vallomása, a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján állapította meg. Az elsőfokú katonai tanács ítélete
3. oldal közepétől a
4. oldal
5. bekezdéséig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlott védekezését fogadta el a tényállás alapjául. Megindokolta, hogy a vádlott részéről az előljárójával szemben használt kifejezésekkel miért látta megvalósulni a vádlott terhére rótt bűncselekményt, és a sértő kijelentések elhangzása körülményeinek a terhelő történeti tényállás megállapítása során miért nem tulajdonított jelentőséget. Megállapítható, hogy az elsőfokú katonai tanács által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor ... vádlott bűnösségét a Btk.447.§

(1)bekezdés a) pontjába ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésnek bűntettében megállapította. A másodfokú katonai tanács osztotta az elsőfokú bíróságnak az ítélet negyedik oldal 2-

1. bekezdéseiben kifejtett jogi álláspontját. A védőnek az enyhítésre irányuló fellebbezése sem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott esetében súlyosító körülményt nem, csak nagyszámú enyhítő körülményt észlelt. A törvényszék katonai tanácsa ítélete indokolásának harmadik oldal
2. bekezdés első mondatában helytállóan rögzítette, hogy a kollegalitás és főleg az előljáró, valamint az alárendelt közti szolgálati érintkezés nem engedi meg az ügy sértettje ... tűzoltó őrnagy parancsnok által használt a történeti tényállás második bekezdése utolsó mondatában rögzített kifejezést. Ezen körülményre figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott esetében lehetőséget látott az adott bűncselekmény törvényi tényállásához fűzött büntetési nemtől való eltérésre, és a Btk.33.§

(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával, enyhébb pénzbüntetés kiszabására. A rendelkező részben írt pénzbüntetésnél a napi tételek száma a cselekmény tárgyi súlyával arányos, míg a napi tétel összege a törvényi minimumban került meghatározásra. Összességében a kiszabott pénzbüntetés megfelelően szolgálja a Btk.79.§ -ban írt büntetési célokat, azonban az adott bűncselekmény bűntetti alakzatára is figyelemmel ennél enyhébb büntetés kiszabására, vagy intézkedés alkalmazására nincs lehetőség. Így az enyhítésre irányuló védői fellebbezés eredményre nem vezethetett. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezése is törvényes, ezért az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. április
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Szabó Éva hb. alezredes sk. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. április
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: Iván Erika bírósági ügyintéző