Kfv.37437/2016/5 – Kúria

(1)bekezdésének b) pontja alkalmazása során arra kell figyelemmel lenni, hogy a külföldi állampolgárnak a saját ügyében olyan körültekintéssel kell eljárnia, amely kizárja a hamis adatközlés lehetőségét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.437/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Tergalecz Eszter előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: felperes neve (felperes címe.) A felperes képviselője: Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, mint a alperes neve jogutódja Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
2. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
3. február
4. napján kelt 23.K.31.444/2015/
5. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.K.31.444/2015/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes
7. május
8. napján kereső tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. A kérelméhez csatolt munkaszerződés szerint rendszeres havi jövedelme 148.000 forint. Az elsőfokú hatóság a kérelmet elutasította. Határozata indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes a magyarországi tartózkodása teljes időtartama alatt nem rendelkezett szálláshellyel, valamint megélhetését és kiutazását biztosító anyagi fedezettel. Emellett megélhetésével összefüggésben az eljárás során az eljáró hatósággal hamis adatot valótlan tényt közölt. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a
9. július
10. napján kelt 106-126274/11/2014-T. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, a felperes nem rendelkezik a magyarországi megélhetéséhez szükséges anyagi fedezettel, valamint az eljáró hatósággal a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében hamis adatot valótlan tényt közölt. A másodfokú eljárásban a felperes hiánypótlási felhívás eredményeként benyújtotta a
11. április -
12. szeptember hónapokra vonatkozó magánszemélykénti összesítőjét, amiből azt lehetett megállapítani, hogy a megjelölt hónapokban havi jövedelme 59.000 forint volt. Az alperes megkeresését követően a NAV illetékes igazgatósága arról adott tájékoztatást, hogy a felperest egyetlen alkalommal sem jelentették be 148.000 forint összegű bruttó munkabérrel, az önrevízió pedig
13. január -
14. augusztusáig ellátatlan volt. A kereseti kérelem [4] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való kötelezését kérte, eljárási- és anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással. Az elsőfokú ítélet [5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
15. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
16. §

(1)bekezdése b) pontjára, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §

(1)bekezdésében, illetve a Kúria 2/

1. KJE határozatában foglaltakra hivatkozott. Rámutatott, a tartózkodási engedély iránti kérelemhez csatolt munkaszerződésben feltüntetett jövedelem összegére, illetve a NAV-hoz bejelentett munkabér közötti jelentős eltérésre tekintettel nyilvánvaló volt, hogy a felperes a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal valótlan tényt közölt. Abban az esetben, ha a felperes megélhetését kereső tevékenység folytatásából kívánja biztosítani, úgy az arra vonatkozó jogviszonynak és az abból származó jövedelemnek a tartózkodás teljes tartama alatt jogszerűnek kell lennie, azaz a felperes munkavégzésének, munkakörének, munkaidejének, nettó és bruttó bérének meg kell felelnie a hatóság rendelkezésére bocsátott munkaszerződésben foglaltaknak. A rendelkezésre álló adatokból ezzel szemben azt következik, hogy a munkaszerződés a munkavállalási engedély, keresetigazolás, munkáltatói bejelentés tartalma nem valódi, így a tartózkodási jogosultság érdekében a valótlan tényközlés megvalósul, azaz a felperes hamis adatot szolgáltatott a hatóságnak a tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti kérelmében. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Állította, az ítélet sérti a Pp.
2. §

(1)bekezdését, a Ket. 1. §

(1)bekezdését, 50. §

(1)bekezdését, valamint a Harmtv. 18. §

(1)bekezdés b) pontját. Hivatkozott a Kúria 2/

1. KJE határozatának III. pont
2. alpontjában foglaltakra. E szerint nincs elzárva az ügyfél annak bizonyításától, hogy a hatóság által hamisak minősített adat valós, vagy a hamisnak bizonyult adatot nem a tartózkodási engedély megszerzése érdekében szolgáltatta, illetőleg a hamis okirat kapcsán bizonyítható, hogy valós adatot tartalmaz, míg a hamis adatról megállapítható, hogy nyilvánvaló tévedés vagy elírás eredménye. Hangsúlyozta, az alperesnek az eljárás során hiánypótlásra kellett volna felhívnia a felperest a jövedelme valós összegének tisztázása érdekében. Az volt az álláspontja, hogy a keresetet elutasító jogerős ítélet jogszabályba ütköző módon értelmezte, mind a Kúria jogegységi határozatában foglaltakat, mind pedig a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [10] A Pp.
3. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [11] A Kúriának az volt az álláspontja, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. Megfelelően vizsgálta a közigazgatási eljárás során keletkezett iratokat, kellő súllyal vette figyelembe a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait. A bizonyítékokat a Pp. 206. §

(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és helyesen állapította meg a felperes keresetének megalapozatlanságát. Így a rögzített tényállás iratellenessége, illetve a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése miatt jogsértést nem követett el. [12] A Harmtv. 18. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. [13] A felperes által rendelkezésre bocsátott munkaszerződésben, illetve az adóbevallásban szereplő jövedelmek összegének eltérősége okán mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság jogszerű következtetést vont le arra vonatkozóan, hogy a felperes a tartózkodási engedély megadása iránti eljárásban a hatósággal hamis adatot, tényt közölt. A Kúria korábbi döntéseiben foglaltakkal megegyezően hangsúlyozza, a felperes a rendelkezésre bocsátott, jövedelmi viszonyait igazoló iratokat a tartózkodási engedély megszerzése érdekében nyújtotta be. Ennélfogva a kérelmének elbírálása során a hatóságok csak az általa szolgáltatott iratok adattartalmából vonhattak le következtetést. [14] A Kúria a 2/2015 KJE határozatában foglaltak kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy a külföldi állampolgárnak saját ügyében olyan körültekintéssel kell eljárnia, amely kizárja a hamis adatközlés tényét. [15] Végezetül kiemeli a Kúria, hogy a hatóság által hamisnak minősített adat valóságának bizonyítására a hamis adatszolgáltatás tükrében illetőleg a felperes adóbevallásában foglaltakra tekintettel már nem volt lehetőség, emellett egyértelmű volt az, hogy a felperes a hamisnak bizonyul adatot a tartózkodási engedély megszerzése érdekében szolgáltatta. [16] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályhelyeket, így a Pp. 275. §

(3)bekezdését alkalmazva azt hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [17] A Harm. tv. 18. §

(1)bekezdésének b) pontja alkalmazása során arra kell figyelemmel lenni, hogy a külföldi állampolgárnak a saját ügyében olyan körültekintéssel kell eljárnia, amely kizárja a hamis adatközlés lehetőségét. Záró rész [18] A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapulvételével kötelezte az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [19] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt 50. §

(1)bekezdése és a 6/

1. (VI. hó 26.) IM. rendelet
2. §

(2)bekezdése alkalmazásával a felperes köteles megfizetni. [20] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)e) pontja zárja ki. Budapest,

1. február
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Tergalecz Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő