A határozat elvi tartalma: Az üzletág-átruházáshoz akkor nem fűződik Áfa tv.-beli joghatás, ha a vevő egyidejűleg megfelel a törvényben előírt feltételeknek. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.293/2016/
- szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Riszter Gergely ügyvéd Riszter Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: Tamásné dr. Kajati Zsuzsanna jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január
- napján kelt 8.K.32.147/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.32.147/2015/
- számú ítéletét, az alperes 3144697969 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000 (azaz kettőszázezer) forint elsőfokú és 100.000 (azaz százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperes
- november 26-án adásvételi megállapodást kötött a S. Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) és annak ügyvezetőjével. A szerződésben foglalt előzmények rovat szerint a „S. B. F." a Kft. és ügyvezetője által létrehozott, működtetett franchise (jogbérlet), amelynek célja a „B. W." fogfehérítési termékeknek az értékesítése. A Kft. a franchise működtetője, és hozzá kapcsolódó jogok, szerződések, eszközök jogosultja illetve tulajdonosa. A szerződő felek szándéka, hogy felperes a szerződés
- számú mellékletében számba vett tárgyi eszközöket és immateriális javakat, továbbá a
- számú mellékletben foglalt franchise szerződéseket megszerezze és így az eszközök tulajdonosává, illetve a franchise-ba adóvá váljon. A szerződés szerint a felperes megvásárolta a Kft-től 41.000.000 Ft + általános forgalmi adó (áfa) összeg fejében a tárgyi eszközöket, immateriális javakat, a szerződésekből eredő franchise-be adói jogokat, és átvállalta a származó franchise-be adói kötelezettségeket. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél
- november
- - december
- időszakra áfa adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzés eredményeként a
- november
- napján kelt határozatával a felperes terhére 11.070.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyet teljes egészében jogosulatlan visszaigénylésnek minősített és a kiutalását megtagadta. A visszaigényelhető adó összegét 1.392.000 Ft összegben hagyta jóvá, rögzítve, hogy az összeg felperes nyilatkozatának megfelelően kiutalásra került. A felperest 1.107.000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- március
- napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17.§
(4)bekezdése, 18.§
(1),
(1a)bekezdései, 259.§ 25/A. pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint az elsőfokú hatóság helytálló jogértelmezéssel állapította meg, hogy az adásvételi szerződéssel létrejött eszköz és szerződés átruházás, az immateriális javak és munkavállalók átadása üzletág átruházásnak minősült, így - mivel az Áfa tv. 18.§
(1)és
(1a)bekezdésében foglalt feltételek is teljesülnek a kiszámlázott gazdasági esemény nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá. Az ügylet nem az Áfa tv. 2.§ a) pontja szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, arról az Áfa tv. 159.§
(1)bekezdése értelmében a Kft. nem állíthatott volna ki áfa-t tartalmazó számlát az adózó részére, ezért az elsőfokú adóhatóság a tárgyidőszaki levonható adó összegét jogszerűen csökkentette a vitatott számla áfa tartalmával. [7] Az alperes kifejtette, a revíziónak azt kellett vizsgálnia, hogy az átruházott eszközök, egyéb javak és szerződések a maguk komplexitásában megfelelnek-e egy önállóan folytatható üzletág alapfeltételeinek. A szerződés megkötésével adózó a franchise-ba adói tevékenység valamennyi feltételéhez hozzájutott (mintaüzlet berendezése, a tevékenység és a franchise hálózat működtetésének kézikönyve, franchise szerződések, marketing jogok, készletek). Adózó képviselőjének a nyilatkozata tartalmazza, hogy a befektetőjének nevében eljáró kockázati alapkezelő felmérte a Kft. által végzett fogfehérítési tevékenységet, nyereséges üzleti lehetőséget látott benne, ezért döntött a társaság eszközeinek, jogainak és szerződéseinek felvásárlásáról, a Kft. által megkezdett tevékenység továbbviteléről. A személyi állomány egy részének átvétele mellett az üzlethelyiséget is tovább bérelte a felperes, és a Kft. ügyfélkörét külön levélben tájékoztatta a franchise-be adói oldalról történt változásról. Mindez egyértelműen azt igazolja, hogy adózó folytatni kívánta a Kft. által megkezdett gazdasági tevékenységet, önállóan is működő vállalkozás folytatására alkalmas egységet vásárolt meg a hozzátartozó vagyonelemekkel együtt: nemcsak a továbbértékesíthető készletet, hanem a tevékenységhez kapcsolódó tárgyi eszközöket, immateriális javakat és élő szerződésállományt is vásárolt, amely összességében alkalmas a vállalkozási tevékenység további, önálló működtetésére. [8] Az alperes szerint az adózó a tárgyi eszközökre nézve, azok megvásárlásával tulajdonjogot szerzett, amelyből eredően az eszközök vonatkozásában esetlegesen felmerülő Áfa tv.-beli jogok és kötelezettségek is őt illetik, illetve terhelik a törvény erejénél fogva, tehát független attól, hogy erről külön nyilatkozott-e vagy sem. [9] Rögzítette az alperes, hogy az Európai Unió Bíróságának (EUB) a C-651/11. számú ügyben meghozott ítélete 29. pontja szerint a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - a közös hozzáadottértékadó-rendszerről megalkotott, a Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK Hatodik Irányelvének 5. cikk
(8)bekezdés első mondata kimondja, hogy a vállalkozás vagyonának egészben vagy részben történő átruházását a tagállamok úgy tekinthetik, mintha nem történt volna termékértékesítés, és az átruházás kedvezményezettjét az átruházó jogutódjának tekintik. Amikor valamely tagállam e lehetőséget igénybe veszi, a vállalkozás vagyonának egészben vagy részben történő átruházása nem minősül termékértékesítésnek a Hatodik irányelv szempontjából, és az ilyen átruházás az irányelv
- cikke alapján nem tartozik a HÉA hatálya alá. [10] Ugyanezen ítélet
- pontja rögzíti azt is, hogy mivel a Hatodik irányelv nem tartalmaz kifejezett utalást a tagállamok jogára az egész vagyon vagy annak egy része átruházása kifejezett tartalmának és terjedelmének meghatározása tekintetében, az az uniós jog sui generis jogintézményének minősül, következésképpen egységesen kell értelmezni annak elkerülése érdekében, hogy a HÉA rendszert eltérően alkalmazzák a tagállamokban. Mivel az Áfa tv. 259.§ 25/A. pontja az üzletág átruházás intézményének egyértelmű és a Hatodik irányelvében foglaltakkal összhangban álló definícióját adja, a törvény további rendelkezései pedig a jogügylet alkalmazhatóságának részletes feltételrendszerét is tartalmazzák, az adózó hivatkozásával ellentétben nem szükséges és az Áfa tv. más adónemekkel szembeni specialitása folytán nincs is rá mód -, hogy más jogágbeli (pl.: a társasági adóról szóló törvényben foglalt) fogalom meghatározás adjon iránymutatást az átruházás minősítéséhez. A kereseti kérelem [11] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság mellőzze az üzletág átruházással kapcsolatos megállapításokat és annak eredményeként az adókülönbözet megállapításait, törölve a kiszabott bírságot, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [12] Álláspontja szerint az adóhatóság az alkalmazott jogszabályokat tévesen értékelte, ezért határozata jogsértő. [13] Kifejtette, az üzletág átruházás legfontosabb Áfa tv.-beli feltétele, hogy az adózó a 18.§
(1)bekezdés b) pontjának megfelelően vállaljon kötelezettséget arra, a megszerzést követően a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, Áfa tv.ben foglalt jogok és kötelezettségek vonatkozásában az eladó jogutódjaként jár el. A jogutódi minőség az adózó választása, függetlenül attól, hogy egyébként az Áfa tv. értelmében üzletágat vásárol. Az üzletág értékesítése kizárólag akkor nem áfa köteles, ha az Áfa tv. 18.§
(1)-
(2)bekezdései szerinti valamennyi feltétel teljesül, amelyhez tartozik az
(1)bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás is, amit pedig nem tett meg. Nem kívánt a Kft. jogutódjaként eljárni a szerzett vagyonhoz fűződő, Áfa tv-ben foglalt jogok és kötelezettségek tekintetében. Emiatt pedig a szerződéses ügylet az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozik, azaz a Kft. köteles volt a számlájában áfa-t felszámítani, amelyet pedig jogszerűen levonhatott. [14] A szerződésben foglalt, a franchise szerződésekből származó valamennyi jog és kötelezettség átvétele nem minősül az Áfa tv. 18.§
(1)bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalásként, mert e vállalás nem utal az Áfa tv. rendelkezéseire, kifejezett nyilatkozatot pedig nem tett. Ha jogszabály erejénél fogva következne be az áfa-beli kötelezettség vállalás, amint arra az adóhatóság határozatában utalt, úgy annak kifejezett előírására nem is lenne szükség. Az ügylete tehát áfa köteles, a határozat ezért jogszabálysértő, és emiatt szükségtelen annak vizsgálata, hogy egyébként az Áfa tv. szerinti üzletágat vásárolt-e. [15] Kifejtette továbbá, hogy ha és amennyiben az Áfa tv. 18.§
(1)bekezdés b) pontjában foglalt törvényi feltétel az alperesi értelmezéssel elfogadható lenne, a szerződés szerinti eszközök és a szerződések átvétele akkor sem minősülhetne üzletág vásárlásnak, figyelemmel az Áfa tv. 259.§ 25/A. pontjának szabályára. Az átvett eszközök és szerződések összessége ugyanis együttesen sem tekinthető úgy, hogy azok önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására alkalmasak lennének, mivel a szükséges szállítói, marketing és szolgáltatási szerződések átvétele nem történt meg. Az elsőfokú ítélet [16] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [17] Álláspontja szerint azokat a kérdéseket kellett elbírálnia, hogy az alperes helytállóan minősítette-e az ügyletet üzletág átruházásnak, és döntött az Áfa tv 18.§
(1)és
(1a)bekezdése szerinti valamennyi törvényi feltétel teljesültségéről. [18] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a feleknek az üzletág átruházáshoz kapcsolódóan korábbi esetről nem volt ismerete, a szakirodalmi álláspontoknak sincs kialakult, ismert gyakorlatuk, és az Áfa tv.-ben, illetve annak 18.§-ában sem található olyan rendelkezés, amely a kötelezettségvállalás meghatározott módjára, annak formai követelményeire utalna. [19] A rendelkezésre álló iratoknak, a felek előadásainak, az alkalmazott jogszabályoknak a vizsgálata és értelmezése alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy - az alperes helytálló minősítése szerint is - a felperes működő üzletágat vásárolt, és a perben sem jelölt meg olyan át nem vett szolgáltatást, amely nélkül a továbbműködtetés lehetetlen lenne. [20] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az Áfa tv. 18.§
(1)bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségvállalás esetlegesen félreérthető megfogalmazása ellenére - nem minősül másként, mint az üzletág-átruházás olyan törvényi feltételének, amelynek az átruházás feltételrendszere és körülményei vizsgálatával kell utóbb megállapíthatónak lennie, és amelyhez nem kifejezett, de formális kötelezettségvállalás, hanem annak megállapíthatósága szükséges. E jogszabályhelyben foglaltak teljesültségét az alperes a szerződéses konstrukció, a felek nyilatkozatai, az adásvétel körülményei alapján - kifejezett nyilatkozat hiányában is helytállóan állapította meg. A felülvizsgálati kérelem [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. [22] Álláspontja szerint az ítélet sérti az Áfa tv. 17.§
(4)bekezdését, 18.§
(1)-
(2)bekezdéseit, 259.§ 25/A. pontját, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§
(1)bekezdését, 221.§
(1)bekezdését, mert az Áfa tv. 18. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének hiányában az elsőfokú bíróság jogszabálysértően minősítette - az adóhatósággal együtt - a Kft. és közötte létrejött szerződést az Áfa tv. szerinti üzletág-átruházásnak. Fenntartotta azon véleményét, hogy a jogalkotó szándéka nem egy technikai következmény, hanem egy kogens követelmény megalkotására irányult az Áfa tv. 18.§
(1)bekezdés b) pontjában megfogalmazottak előírásával. [23] Hangsúlyozta, hogy e jogszabályhelyben előírt kötelezettségvállalást nem tett, nem kívánt ugyanis az üzletágat-átruházó Kft. jogutódjaként eljárni a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az Áfa tv.-ben foglalt jogokban és kötelezettségekben. Kötelezettségvállalás hiányában pedig nem teljesítette az Áfa tv. feltételeit, így ügylete nem tekinthető az Áfa tv. hatályán kívülinek, köteles volt áfa-val növelt értékben befogadni a számlát, amelynek levonására így joga volt. [24] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokolása [25] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. [26] A közigazgatási per elsőfokú szakaszában a Pp. meghatározza a határozatok bíróság általi felülvizsgálatának kereteit. A Pp. 215.§-a és 330.§
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság a keresetben megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja a határozatok jogszerűségét. Az elsőfokú ítélet meghozatalát követő rendkívüli jogorvoslati eljárásban, a felülvizsgálati eljárásban is meghatározott a felülvizsgálat kerete. Kúria a jogerős határozatot a Pp. 272.§
(2)bekezdése, 275.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül. [27] A felülvizsgálati kérelem
- pontjában a felperes ismertette a tényállást, a
- pontban az ítélet által megsértett jogszabályokat és a részéről kért új határozatot, a
- pontban az alkalmazandó jogszabályokat, a
- pont pedig a kérelem indokolását tartalmazza. A 2.
- pontban a felperes kijelentette, hogy: „Az ítélet sérti az Áfa tv. 17.§
(4)bekezdését, mert az Áfa tv. 18.§
(1)és
(2)bekezdéseiben foglalt feltételek teljesülésének hiányában minősítette a Kft. és a felperes között létrejött szerződést az Áfa tv. szerinti üzletág-átruházásának. Az ítélet sérti továbbá az Áfa tv. 259.§ 25/A. pontját, mert az Áfa tv. definíciójába ütközően minősítette a felperes által átvett eszközöket és szerződéseket üzletágnak.". [28] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Kúria megállapította, hogy a felperes nem részletezte, nem munkálta ki, hogy miért jogszabálysértő a jogerős ítéletnek az a része, amelyben az elsőfokú bíróság jogszerűnek minősítette a másodfokú határozatnak a Kft. és a felperes közötti adásvételt üzletág átruházásnak minősítő részét. A felperes a 2.6. pontban foglalt állítását meg sem indokolta. A Kúria álláspontja szerint a kapcsolódó jogerős ítéletrész a Pp. 221.§
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelel, a tényállása pontos, a valósággal egyező, az elsőfokú bíróság részletesen ismertette az elsőfokú- és másodfokú vonatkozó határozatrészt, a keresetrészt, amelyet követően az adásvételi szerződés egyes elemeit, a vételhez fűződően a hatóság által feltárt további tényeket, körülményeket tételesen és összességükben is vizsgálta, és figyelemmel az Áfa tv. 259.§ 25/A. pontjának üzletág meghatározására („üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására") értékelte az alperes minősítését jogszerűnek. Jogi indokolása logikusan felépített, közérthető, jogszerűségét felperes a felülvizsgálati kérelmében nem cáfolta meg. A Kúria a felülvizsgálat keretei között azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemnek az adásvételi szerződést - az adóhatározatokban foglaltakkal egyezően - üzletág-átruházásnak minősítő elsőfokú bírósági ítéletrészt vitató része alaptalan. [29] A Kúria a továbbiakban vizsgálta felperes ügyletét az Áfa tv. 17.§, 18.§ alkalmazandó előírásai alapján. [30] Elsődlegesen rögzíti, hogy a jogalkotó határozza meg az Áfa tv. személyi és tárgyi hatályát, a 2.§ szerint e törvény alapján adót kell fizetni az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. Az Áfa tv. 17.§-ában foglaltak szerint ugyanakkor meghatározottak olyan gazdasági tevékenységek is, amelyeket az Áfa tv. a főszabálytól eltérően nem minősít termék értékesítésének és szolgáltatás nyújtásának. Az Áfa tv. e 17.§-ába a
(4)bekezdést az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
- évi CLXXVIII. törvény 113.§-a iktatta be
- január 1-jei hatállyal, a rendelkezés szerint: „Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18.§
(1)-
(2)bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző az üzletágat a további működtetés céljából szerzi meg.". [31] E törvényhely indokolása szerint: „A törvény arra irányul, hogy megkönnyítse az üzletágak átruházását azzal, hogy ezen átruházások áfa kezelését egyszerűsíti (nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség az átadáskor a törvényben előírt feltételek megléte esetén), és elkerüli, hogy az üzletágat megszerző likviditását olyan aránytalan adóösszeg terhelje, amelyet utólag - az előzetesen felszámított áfa levonásával úgyis visszakap.". [32] Az Áfa tv. 17.§
(4)bekezdése alapján tehát az üzletágátruházás csak akkor nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá, ha az (egyebek mellett) a 18.§
(1)-
(2)bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. [33] Az Áfa tv. 17.§
(4)bekezdésében megjelölt feltételeket tartalmazó 18.§
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy az üzletág-átruházás útján szerzett vagyon tekintetében a szerzőnek egyidejűleg kell megfelelnie az a)-c) pontokban foglaltaknak. Azaz, ha a vagyonszerző üzletág-szerzése az Áfa tv. 18.§
(1)-
(2)bekezdései szabályait nem teljesíti, akkor az Áfa tv. 17.§
(4)bekezdése alapján e vagyonszerzés is az Áfa tv. hatálya alá tartozóan áfa köteles. [34] Az Áfa tv. 18.§
(1)bekezdés b) pontja előírja, hogy az üzletág-átruházás útján szerzett vagyon (vagyonrész) tekintetében a szerzőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a
(2)bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik. A közigazgatási eljárásban és a perben sem nyert bizonyítást a felperes e törvényhelyben foglalt kötelezettségvállalása, azt a hatóság sem igazolta. A felperes folyamatosan csak és kizáróan azt adta elő, hogy e törvényhelyben előírt kötelezettség vállalást saját akaratából nem teljesítette. A jogalkotó erre az esetre pedig akként rendelkezett az Áfa tv. 18.§
(3)bekezdésében, hogy ha „az
(1)-
(2)bekezdésben meghatározott, az azok közül értelemszerűen alkalmazandó feltételek bármelyike nem teljesül az üzletág-átruházásra vonatkozóan, a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.". [35] A felperes ügyletében ténykérdés - ellenkező bizonyítása nem történt meg -, hogy a szerzéstől kezdődően kötelezettséget az Áfa tv. 18.§
(2)bekezdésében foglaltak szerint nem vállalt, amely miatt az Áfa tv. 18.§
(3)bekezdésében foglaltak alapján (is) az átruházó áfa tartalmú számláját jogszerűen fogadta be. A felek egyébként az adásvételi szerződésben az Áfa tv. hatálya alá tartozóként jelölték meg az ügyletüket, mert az ellenértéket áfa-val együttes értékben határozták meg, amely kifejezett megállapodásuk a felperes állítását igazolja. Az elsőfokú bíróság és az alperes ellentétes álláspontja (ténykérdésből adódóan, mivel nem történt kötelezettségvállalás) téves. [36] Az adózónak a szerzéstől kezdődő kötelezettségvállalása mellett a jogalkotó az Áfa tv. 18.§
(2)bekezdés f) pontjában akként is rendelkezett, hogy „az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli az üzletágat átruházó adóalanyt azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az
(1)bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.". E törvényhely a szerzésig való felelősséget rendezi, amely nincs hatással arra, hogy a felperes a szerzéstől nem vállalt kötelezettséget. [37] Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet, az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóságnak a Kúria megállapításai alapján kell meghoznia határozatát akként, hogy felperes az üzletág-átruházásról az Áfa tv. hatálya alá tartozó, áfa-t tartalmazó számlát jogszerűen fogadta be. A döntés elvi tartalma [38] Az üzletág-átruházásához akkor nem fűződik Áfa tv.-beli joghatás, ha a szerző egyidejűleg megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Záró rész [39] A Kúria az alperest a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [40] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. Budapest, 2017. február 02. . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró