Pfv.21730/2016/4 – Kúria

(1), Alaptörvény IX. cikk

(1),

1. V. Tv. 2:
2. §,
3. V. Tv. 2:
4. § d),
5. V. Tv. 2:
6. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.730/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Balatinácz Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Tamás - Dr. Gyüre Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Tamás Ildikó ügyvéd) A per tárgya: személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla (Pf.I.20.255/2016/6.) Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék (13.P.21.715/2015/14.) Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja és a keresetet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részben elutasítja, Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint első-, másodfokú felülvizsgálati eljárási költséget. az és A le nem rótt 154.000 (százötvennégyezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati illetéket az állam viseli.. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] .. és a környékbeli településeken a ... feladata a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása. Ezen cég üzletrészeinek 30%-a a működésével érintett önkormányzatok, 70%-a pedig az ezen önkormányzatok által létesített felperesi önkormányzati társulás tulajdonában áll. A felperesi társulás a .. által nyújtott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás támogatása érdekében jött létre, és ennek keretében Európai Uniós forrásokat nyert el. Az így kapott támogatási összeggel kapcsolatos pénzügyi feladatok lebonyolítása érdekében a felperes ..-nél nyitott bankszámlát, amely fogadta az esedékes támogatásokat, és teljesítette a beruházáshoz kapcsolódó kifizetéseket. Az .. az úgynevezett BudaCash csoporthoz tartozott, a felperesnek e csoport anyavállalatával, vagyis a ..-vel semmilyen kapcsolata nem volt. Az utóbbi cégnél sem a támogatási összeget, sem pedig más pénzeszközöket nem fektetett kockázatos részvényügyletekbe vagy más tőkepiaci műveletekbe. [2] A .. fizetésképtelensége miatt
2. március 3-án felszámolás alá került az .. is, ezért a felperes ezen pénzintézet által vezetett bankszámlán lévő támogatási összeghez nem tudott hozzáférni. A felperes a felszámolás során az .. és közte létrejött bankszámlaszerződésből eredően mindösszesen 163.888.808 forint hitelezői igényt jelentett be.
3. március 24-én a .., illetve az .. című újság hírt adott arról, hogy a felperesi társulás is érintett a .. botrányban, hiszen abban 150.000.000 forintja ragadt benn. [3] Az alperes .. Önkormányzat képviselő-testületének tagja. Az alperes
4. április 28-án kérdést intézett a város polgármesteréhez azzal, hogy a kérdésre a
5. április 30-ára kitűzött képviselőtestületi ülésen vár választ. [4] Az írásbeli kérdés tartalma a következő volt: „ Tisztelt Polgármester úr! Önkormányzati tévénk március 24-i riportjából tudhattuk meg, hogy az .., amelynek önkormányzatunk is tagja, 150.000.000 forintnyi pénze ragadt bent a .. brókerháznál az ott történt sikkasztás miatt. Azt is hallottuk .. képviselő úr szájából, hogy kétszeres kár fogja érni a Magyar Államot és a polgárokat, mert az elsikkasztott pénzek miatt meg nem valósuló fejlesztések miatt visszafizetési kötelezettség is keletkezik. Ezért gyorsan és felelősségteljesen kell cselekedni, mondta a képviselő úr, némileg álságosan, ugyanis a tavalyi évben éppen ő volt annak az önkormányzati társulásnak és a társulási tanácsnak az elnöke, amelynek Ön, Polgármester Úr is tagja, ahol e kockázatos befektetésről nem biztos, hogy felelősségteljesen döntöttek. Kérdéseim ezzel kapcsolatban: - Ki döntött arról, hogy az Európai Uniótól kapott fejlesztési pénzeket biztonságos állampapírok helyett kockázatos tőkepiaci ügyletekbe fektessék? - Kinek a javára hazardíroztak, ki döntött a portfolióról? A társulási tanács vagy annak a munkaszervezetnek a vezetője, aki az általa irányított önkormányzat pénzét is végleg befektette a ..-be? - Mennyi kár érte és érheti .. közösségét az elsikkasztott pénzek, az elmaradó beruházások és az esetleges visszafizetési kötelezettségek miatt? Ki ezért a felelős? - Történt-e szabálytalanság a közpénzek részvényügyletekbe fektetése által? - Tett-e feljelentést, indított-e kártérítési pert az önkormányzati társulás vagy a .. önkormányzat nevében Ön? - Vannak-e még ezen kívül .. közvetlenül vagy közvetve Európai Uniós vagy svájci pályázatból vagy költségvetési forrásból származó pénzeszközei ilyen kockázatos számlán elhelyezve? Várom megtisztelő válaszát!" [5] A kérdéses önkormányzati ülésen
6. április 30-án .., .. polgármestere a kérdéseket megválaszolva részletesen kifejtette, hogy a felperes nem fektetett kockázatos részvényügyletekbe Európai Uniós támogatásból származó pénzt, és nem hazardírozott. Ezt a képviselő-testületi ülést közvetítette a .., ülésen elhangzottak a kérdések és az arra adott válaszok is. Ezzel a helyi televíziós adás mintegy 70.000-80.000 nézőhöz jutott el. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát akkor, amikor a
7. április 30-i képviselő-testületi ülésen valótlanul állította, hogy a felperesnek 150.000.000 forintnyi közpénze ragadt bent a ... Valótlanul állította, hogy az Európai Uniótól kapott fejlesztési pénzeket biztonságos állampapírok helyett kockázatos tőkepiaci ügyletekbe fektették, valótlanul állította, hogy a felperes hazardírozott volna az általa elnyert támogatási forrásokkal. Annak a megállapítását is kérte, hogy a portfolióra vonatkozó kérdéssel gyakorlatilag az alperes valótlanul állította, hogy a felperesnek befektetési portfoliója volt a ... Kérte annak megállapítását, hogy az alperes megalapozatlanul és sértő módon utalt arra, hogy a felperes sikkasztást követett volna el, illetve kérdésben foglalva azt állította sértő módon és valótlanul, hogy a felperes kockázatos részvényügyletekbe fektetett támogatási pénzeket. A felperes álláspontja szerint kérdésekben burkoltan is megvalósítható a valótlan és sértő tényállítások megtétele. A felperes jogkövetkezményként kérte, hogy a jogsértés megállapítása mellett a bíróság kötelezze az alperest 500.000 forint sérelemdíj és törvényes mértékű kamatának megfizetésére is. Ennek indokaként előadta, hogy a valótlan és sértő tényállítások a nagy nyilvánossághoz eljutottak, és ez hátrányosan érintette a felperes jóhírnevét. Utalt arra, hogy a felperes számára egyre [8] nagyobb gondot jelentett az .. tevékenységének finanszírozásához szükséges többletforrások előteremtése. A felperes erre irányuló tevékenységét nagymértékben veszélyeztetik az alperes sértő és valótlan nyilatkozatai. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem tényállítást gyakorolt, hanem önkormányzati képviselőként a hatályos jogszabályokban foglalt kérdésfeltevési jogát gyakorolta, ezzel a felperes jóhírnevét nem sérthette meg. Előadta azt is, hogy kérdéseinek alapját a helyi sajtóban megjelent hírek alapozták meg, ehhez képest kötelességének érezte a helyzet tisztázását. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő jogát azzal, hogy .. Önkormányzat Képviselő-testületének
8. április 30-án megtartott ülésén valótlanul állította, hogy a felperesnek 150.000.000 forintnyi pénze ragadt benn a .., továbbá azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes az Európai Uniótól kapott fejlesztési pénzeket biztonságos állampapírok helyett kockázatos tőkepiaci és részvényügyletekbe fektette, és hazardírozott. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizesse meg a felperesnek sérelemdíjként 100.000 forintot és annak
9. április
10. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és megállapította, hogy a peres felek a per során felmerült költségeket maguk viselik. A le nem rótt kereseti illetéket a peres felek között megosztotta egyenlő arányban azzal, hogy a felperes illetékmentessége folytán a felperesre eső részt (18.000 forint) az állam viseli. [10] Ítéletének indokaként kifejtette, hogy a felperes hitelezői igénybejelentéssel és annak felszámoló általi visszaigazolásával kétséget kizáróan bizonyította, hogy nem a ..-vel, hanem az ..-vel szemben keletkezett követelése, amely nem befektetési vagy részvényügyletekből ered, hanem abból, hogy a felperes pénzeszközei a hitelezői igénybejelentésben foglalt bankszámlán ragadtak. A .. felszámolója továbbá úgy nyilatkozott, hogy a felperesnek semmilyen kapcsolata nem volt a ..-vel. Ehhez képest az elsőfokú bíróság megállapította, hogy valótlan annak állítása, hogy a ..-nél a felperesnek 150.000.000 forintja ragadt volna be, így ezzel kapcsolatban az alperes által „tisztázónak" szánt kérdések is teljességgel megalapozatlanok voltak. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes nem csupán kérdéseket fogalmazott meg, hanem tényként állította a kockázatos ügyletekbe történt befektetés tényét - sértő módon és valótlanul -, továbbá kizárólag a felelősök személyéről és a felelősségre vonás érdekében tett lépésekről érdeklődött. [11] A jogalap körében ugyanakkor nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság azt a kérdést, hogy mennyi kár érte és érheti még .. Önkormányzatát az elsikkasztott pénzek miatt, ugyanis az alperes a képviselő-testületi ülésen tett nyilatkozatában nem állította és nem is sugallta azt, hogy a felperes vagy annak vezetői sikkasztottak volna, nem is keltett olyan hamis látszatot, hogy a bent ragadt pénzt a felperes vagy annak vezetői sikkasztották volna el. [12] Az elsőfokú bíróság vizsgálta azt, hogy véleménynyilvánítás vagy tényállítás történt a sérelmesnek ítélt esetekben. Az elsőfokú bíróság szerint a megállapított esetekben kérdés formájában ugyan, de valójában tényállításokat tett az alperes, amelyek tartalmáért felelősséggel tartozik. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes tényként állította, hogy a felperes kockázatos ügyleteket folytatott, az Európai Uniós támogatással hazardírozott. Az elsőfokú ítélet szerint elvárható lett volna tőle, hogy e körben akár a felperestől, akár a felperes tag önkormányzataitól felvilágosítást kérjen. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes által hivatkozott megelőző közlések nem szolgáltattak kellő alapot arra, hogy a felperes pénze konkrétan kockázatos befektetések, vagy részvényügyletek miatt ragadt volna konkrétan a ..-ben. Az elsőfokú bíróság szerint az alperest hivatásából eredően külön felelősség és gondosság terhelte a kijelentéseinek megalapozottságáért vagy annak hiányáért, a tőle elvárható gondosságot nem tanúsította. Külön utalt az elsőfokú ítélet arra is, hogy önmagában az a körülmény, hogy a jegyző nem akadályozta meg a sérelmezett kérdések feltételét, kizárja az alperesi jogszabály-sértést. A jegyzőnek ugyanis nem feladata más személyek személyiségi jogainak védelme, nem tilthatja meg az önkormányzati képviselőknek olyan kérdések feltételét, amelyek az adott esetben más személyek személyiségi jogát sértheti. [13] Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj tekintetében úgy foglalt állást, hogy a személyiségi jogsértés megállapításra került, az alperes nem tudta magát kimenteni a felelősség alól. Ehhez képest ezt követően már csak a sérelemdíj mértéke volt vizsgálható. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint, különös tekintettel a televíziós közvetítésre közlések jelentős hátrány okozására voltak alkalmasak. Megállapította ugyanakkor, hogy a felperes nem tudta bizonyítani azt, hogy a kijelentések miatt tevékenysége ténylegesen elnehezült volt, illetve forrásszerzési lehetőségei ténylegesen lecsökkentek volna. Mindezekre figyelemmel a sérelemdíj összegét mérlegeléssel 100.000 forintban állapította meg az elsőfokú bíróság. [14] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig helyben hagyta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 12.700 forint másodfokú perköltséget, valamint a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az Állam javára. A jogerős ítélet indokolása rámutatott arra, hogy önmagában az a körülmény, hogy a közlést tévő kijelentését részben vagy egészben kérdésként fogalmazza meg, nem zárja ki a valótlan, megalapozatlan tények állítását, híresztelését, vagy hamis színben való feltüntetését. Helytállónak minősítette az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját is, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem mentesít a megalapozatlanul előadott tények közlésének személyiségi jogi jogkövetkezményei alól. Kérdés formájában kifejtett közlés is alkalmas lehet a jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértésére, ha annak tartalmában megalapozatlan tények állítására, híresztelésére, hamis színben való feltüntetésére lehet következtetni. [15] A jogerős ítélet utalt arra, hogy politikai, társadalmi, szakmai kérdésekben folytatott vita eldöntése nem lehet a bíróság feladata, ha azonban a vita során nemcsak eltérő álláspontokat ütköztetnek, és bírálatot fejtenek ki, de a vitában érintett személyről valótlan és sértő tényt állítanak, híresztelnek, vagy való tényt hamis színben tüntetnek fel, az megalapozhatja a jóhírnévhez fűződő személyiségi jog sérelmét. [16] A jogerős ítélet indokolása azt is kifejtette, hogy önmagában a személyiségi jogsértés nem zárja ki a közölt tények más forrásból értesülésére való hivatkozást, mert a jogszabály a híresztelést is tiltja. Sajtó szervek valótlan tartalmú közlései az alperest nem mentesíti a felelősség alól. A jogerős ítélet szerint az elsőfokú bíróság helyes jogi álláspontot foglalt el akkor, amikor az alperesnek a részben kérdéseket is tartalmazó, de valótlan tényállításokat is magában foglaló, ez által a tényeket összességében hamis színben feltüntető közlései a jóhírnév megsértésére alkalmasnak találta. [17] A jogerős ítélet megalapozottnak ítélte meg a sérelemdíj kapcsán hozott döntést is, figyelemmel arra is, hogy a hátrány bizonyítása kifejezett jogszabályi rendelkezés szerint a sérelemdíj megállapításának nem előfeltételei, ugyanakkor a felperes nem volt elzárva a hátrány bizonyításától sem. A jogerős ítélet szerint a perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alperesi közlések által a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogainak sérelméből eredő hátrányokat az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte. A sérelemdíj összegszerűségét nem eltúlzott összegben határozta meg, ezért annak megváltoztatását a másodfokú bíróság nem találta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, annak megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. alapelveit, a jóhírnév védelmére vonatkozó tételes rendelkezést, valamint a sérelemdíjra vonatkozó szabályokat egyaránt. Előadta: célja a felmerült hírek valóságtartalmának tisztázása volt. Ez még értékítéletnek, illetve véleménynek sem minősíthető. Az általa közöltek kifejezésmódjukban nem voltak indokolatlanul bántóak, sértőek vagy megalázóak. A sajtóhírekből nem okszerűtlenül vont le következtetéseket, kérdéseinek alapját megjelölte, annak körülményeit akarta tisztázni. Utalt arra, hogy a különböző nyugtalanító hírekre a felperes a képviselő-testületi ülést megelőzően nem reagált, noha ez elvárható lett volna tőle. [19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását, és az alperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes ténylegesen valótlan tényeket állított, és abból hamis következtetéseket vont le, ezért megalapozott döntést hoztak az eljárt bíróságok. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályon kívül helyezte, ebben a körben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította (Pp.
11. §

(4)bekezdés). [21] A Pp. 275. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A jelen esetben a felülvizsgálati kérelem a kereset teljes elutasítására irányult. [22] Az Alaptörvény VI. cikk

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben tartsák. IX. cikk

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A

1. évi V. törvény 2:
2. §-ának d) pontja szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jóhírnév megsértése. A 2:
3. §

(2)bekezdése szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. [23] Az alperes felülvizsgálati kérelmének lényege az volt, hogy helyi önkormányzati képviselőként nemcsak joga, hanem gyakorlatilag kötelessége is volt a közvéleményt érdeklő kérdésekben .. Önkormányzat ülésén a tisztázó kérdések feltevése, nem sértette senkinek, így a felperesnek sem a személyiségi jogát, jóhírnevét, csupán a sajtóban felmerült, nyilvánosan közvetített kérdésekre keresett választ önkormányzati képviselőként. Külön megjegyezte azt is, hogy az általa előadottak kifejezésmódjukban indokolatlanul nem voltak sértőek, bántóak vagy megalázóak. A felperes álláspontja ezzel szemben az volt, hogy az alperes kérdés formájában ugyan, de ténylegesen valótlan és sértő tényállításokat fogalmazott meg, amelyek alkalmasak voltak a felperes jóhírnevének rombolására, helyzetének megnehezítésére, mert úgy tüntették fel a felperest, mint amely cég felelőtlenül Európai Uniós pénzeket veszélyeztetett volna, illetve azzal öncélúan hazardírozott volna. [24] Az Alkotmánybíróság több esetben foglalkozott a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmával, terjedelmével, jogi védelmében és korlátaival egyaránt. Ennek során visszatérően kifejtette azt, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és valóságtartalmára tekintet nélkül védi, maga a véleménynyilvánítás lehetősége élvez alkotmányos védelmet. Amennyiben a bíróság egy-egy kitételt véleményként értékel, nem vizsgálhatja annak érték- és valóság tartalmát, mert az nem a feladata. [25] Az Alaptörvény (Alkotmány) a véleménynyilvánítási szabadság megfogalmazásánál nem tesz kifejezett különbséget tényközlés és értékítélet között. A véleménynyilvánítási szabadság alapvető célja annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az egyén mások véleményét formálja, meggyőzőn másokat saját álláspontjáról. A véleménynyilvánítás szabadsága ezért általában mindenféle közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől és többnyire valóságtartalmától is. Önmagában valamely tény közlése is véleménynek minősülhet, hiszen magának a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek véleményt, vagyis a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga nem korlátozódik csupán az értékítéletekre. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor indokoltnak látta különbséget tenni a véleménynyilvánítási szabadság határainak megvonásánál, értékítélet és tényállítás között. Az értékítéletre, az egyén személyes véleményére, a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul. A véleménynyilvánítási szabadság az Alkotmánybíróság szerint nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében. A véleménynyilvánítási szabadság nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából eredő gondosságot elmulasztotta (36/

1. (VI.24.) AB számú határozat indokolása). Az eljárt bíróságok szerint az alperes a hivatásából eredő gondosságot a jelen esetben elmulasztotta. [26] Az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó gyakorlata, valamint az Alkotmánybíróság újabb gyakorlata (7/
2. (III.7.) AB számú határozat, 28/2014 (IX.29) AB számú határozat) fokozott jelentősége tulajdonít ugyanakkor a közéleti viták lehetőségének. Az újabb határozatok nyomatékosan hangsúlyozzák a közéleti viták szabadságának elsőbbségét. Az EJEB következetesen úgy foglal állást, hogy a politikai véleménynyilvánítások az Emberi Jogok Európai Egyezményének
3. cikke kiemelt védelme alatt állnak, a véleményszabadság alóli kivételeket megszorítóan kell értelmezni. Az EJEB gyakorlata szerint a pártpolitikai vitákon túl a közösséget érintő egyéb kérdések megvitatásának szabadságát is különös erővel védi a véleménynyilvánítás egyezményben biztosított joga. Sajátos mércék alkalmazása szempontjából tehát nem önmagából az érintett személy státuszának, hanem a vélemény közügyekhez kapcsolódó jellegének van meghatározó szerepe. A politikai szólásszabadság különös védelme az egész jogrendszert átható követelmény, amelyet egyéb körülményekre is tekintettel, de - minden esetben alkalmazni kell, amikor a vitatott véleménynyilvánítás a közösséget érintő kérdésben a közügyek megvitatása során hangzik el. [27] A Kúria álláspontja szerint mindezekre figyelemmel az alperes ténylegesen nem tett mást, minthogy közéleti kérdésekben fogalmazott meg kérdéseket, amelyek kifejezésmódja nem volt indokolatlanul bántó, sértő vagy megalázó. Az előzetesen feltett kérdésekre .. polgármestere azonnali érdemi válaszokat adott, amelyeket ugyanúgy közvetített a helyi televízió, mint ahogy a kérdések feltételét is közvetítette. Az alperesi kérdések az adott közösségben létező vitás helyzetre vonatkoztak, az alperes igazolta azt, hogy helyben szokásos módon jelentek meg a kérdéseit megalapozó híradások. Nyilvános önkormányzati ülések rendeltetésüknél fogva eleve a politikai közéleti viták lebonyolítására szolgálnak, az ottani véleménynyilvánítások korábbiak szerint pedig fokozott jogi védelmet élveznek. [28] A Kúria szerint önmagában helytálló az az ítéleti megállapítás, hogy kérdés formájában is lehet valótlan és sértő tényállításokat megfogalmazni, azonban a Kúria szerint a jelen esetben kérdések feltétele egy közéleti vita részét képezték, az önkormányzat vagyonát is érintő helyzet tisztázására vonatkoztak. [29] Összességében a Kúria a jogerős ítélet által jogsértőnek talált kijelentések, kérdések vonatkozásában arra a következtetésre jutott, hogy azok a közösség életét érintő vitában kerültek megfogalmazásra, ezért ebben az esetben az érdek-mérlegelés esetén a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő érdek került előtérbe a felperes jóhírnevének védelmével szemben, figyelemmel arra is, hogy a kérdések alapvetően az önkormányzat esetleges felelősségének firtatására irányultak. A Kúria szerint ezért a jelen esetben hiányzott a kereset jogalapja, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Ezen döntés folytán az alperes minősül a per egészét illetően pernyertesnek, ezért a pervesztes felperes köteles perköltséget fizetni az alperesnek a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján. A le nem rótt első- és másodfokú eljárási illetéket, illetve a felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes illetékmentessége folytán az állam viseli. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [30] Alaptörvény VI. cikk

(1)bekezdés, IX. cikk

(1)bekezdés,

1. évi V. törvény 2:
2. §, 2:
3. § d) pont, 2:
4. §

(2)bekezdés, Pp. 78. §

(1)bekezdése, 275. §

(4)bekezdése, 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §. Záró rész [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
3. március
4. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő