A határozat elvi tartalma: A cég ügyvezetőjeként eljáró terhelttel - és nem a gazdálkodó szervezettel - szemben van helye vagyonelkobzásnak, ha az irányadó tényállásból megállapítható, hogy a fiktív számlák alapján visszaigényelt áfa összegével, és ily módon vagyonelkobzás alá eső vagyonnal a terhelt és nem a kft. gazdagodott. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.428/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: adócsalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): D. S. X. rendű Első fok: Kecskeméti Törvényszék, 2.B.401/2011/418., ítélet, tárgyalás,
- október
- Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.I.607/2015/60., ítélet, nyilvános ülés,
- április
- Az indítvány előterjesztője: D. S. X. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a X. rendű terhelt javára Rendelkező rész Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt Zs. T. I. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a X. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 2.B.401/2011/
- számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.607/2015/
- számú ítéletét a X. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A X. rendű terheltet a Kecskeméti Törvényszék a
- október
- napján kihirdetett 2.B.401/2011/
- számú ítéletével folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [
- évi IV. törvény
- §
(1)és
(4)bekezdés] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (
- évi IV. törvény
- §) miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A X. rendű terhelttel szemben 52.062.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- április
- napján meghozott Bf.I.607/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vagyonelkobzás összegét a X. rendű terhelttel szemben 39.047.000 forintra csökkentette. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a X. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapítottan a bűncselekmény törvénysértő minősítése és törvénysértő büntetés kiszabása miatt, a kiszabott mellékbüntetés mellőzése céljából. Indítványozta egyben, hogy a Kúria a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. A védő álláspontja szerint az eljáró bíróságok tévesen rendeltek el vagyonelkobzást a X. rendű terhelttel szemben, azt a bűncselekményből származó vagyonnal ténylegesen gazdagodó D. C. Kft.-vel szemben kellett volna elrendelni. A védő hivatkozott a Kúria
- BK véleményére, illetve arra, hogy amennyiben a vagyonnal nem az elkövető, hanem a gazdálkodó szervezet gazdagodott, a vagyonelkobzást az utóbbival szemben kell elrendelni. A Legfőbb Ügyészség BF.1397/2016/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. Kifejtette, hogy a védő a vagyonelkobzás törvénysértő rendelkezéseit kifogásoló indítványt terjesztett elő, amely esetében helye van a különleges eljárás lefolytatásának. A Be.
- §
(4)bekezdés c) pontja alapján viszont felülvizsgálatnak nincs helye, ha a törvénysértés a Be. XXIX. Fejezet I-II. Címe szerinti különleges eljárás lefolytatásával orvosolható. Erre tekintettel a védő felülvizsgálati indítványa törvényben kizárt. III. [6] [7] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a törvény konkrétan meghatározza az igénybevételének lehetőségeit, ekként a tárgyi, alanyi és adott esetben időbeli előfeltételeit. [8] A védő a felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozva terjesztette elő, melynek I. és II. fordulata akkor biztosítja a jogerős ítélet felülvizsgálatának a lehetőségét, ha a bíróság a cselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése folytán törvénysértő büntetést szabott ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott. [9] A védő az indítványban kizárólag a X. rendű terhelttel szemben alkalmazott vagyonelkobzást sérelmezi, azzal kapcsolatban fejti ki jogi érveit, indítványa így ténylegesen a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés megváltoztatását célozza. [10] A vagyonelkobzás a Büntető Törvénykönyv szankciórendszerén belül intézkedés. [11] A Be. 416. §
(4)bekezdés c) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás (XXIX. Fejezet I-II. Cím) lefolytatásával orvosolható. [12] A Be. XXIX. Fejezetében a különleges eljárások között a Be.
- §-a tartalmazza azon rendelkezéseket, amely esetekben a vagyonelkobzás esetleges törvénysértő elrendelése utólagosan orvosolható. [13] A Be.
- §
(1)bekezdése azonban azt is rögzíti, hogy e különleges eljárás lefolytatására - szemben a Be. 555. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott főszabállyal - csak az ügyész indítványára vagy hivatalból kerülhet sor. A terhelt és a védő részére a Be. 570. §
(1)bekezdés a) pontja nem nyitja meg a lehetőségét annak, hogy a vagyonelkobzás törvénysértőnek tartott alkalmazásával összefüggő sérelmét különleges eljárás keretében orvosoltathassa. [14] A Be. 416. §
(4)bekezdés c) pontjának e körülményre való tekintet nélkül történő értelmezése odavezetne, hogy a terhelt és a védő egy olyan különleges eljárás törvényi léte miatt lenne elzárva az egyébként törvényes felülvizsgálati igényének érvényesítésétől, amelyet valójában nem kezdeményezhet és így nem is vehet - a saját akarata alapján - igénybe. [15] Következésképpen a Be. 416. §
(4)bekezdés c) pontja abban az esetben zárja ki - törvényes felülvizsgálati okra hivatkozó indítvány alapján - a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha az abban sérelmezett törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával is orvosolható, és a felülvizsgálati indítvány előterjesztője egyúttal e különleges eljárás kezdeményezésére is jogosult (BH 2016.162.). [16] Jelen ügyben azonban nem ez a helyzet, ezért a Kúria a X. rendű terhelt védőjének indítványát felülbírálatra alkalmasnak találta. [17] Ellenben az eljárt bíróság nem sértett törvényt, amikor a vagyonelkobzást a X. rendű terhelttel szemben rendelte el. [18] Az irányadó tényállásnak a X. rendű terhelttel szemben alkalmazott vagyonelkobzásra vonatkozó részei a következők: - a számlabefogadó cégek képviselői az egyes esetekben a bűnszervezethez tartozó személyekkel többnyire az I. rendű terhelttel - való egyeztetés után megrendelték a fiktív számlákat; - a fiktív számlákat átvették, a könyvelésbe beállították, az ellenértékét a számlakiállító cég számlájára átutalták; - az elutalt ellenértéket készpénzben kapták vissza úgy, hogy abból kifizették a fiktív számlázás ellenértékét (elsőfokú ítélet
- és
- oldal); - a X. rendű terhelt, mint a D. C. Kft. ügyvezetője folytatott gazdasági tevékenységet; - ennek során a vállalkozás 2006-
- évi könyvelésébe a K. Kft., valamint a V. Kft. által kibocsátott fiktív számlákat állította be; - a X. rendű terhelt a fiktív számlákat tartalmazó könyvelés alapján készíttette el és nyújtott be 2006-tól
- I. negyedévéig adóbevallásokat, melyek a fiktív számlák felhasználása következtében valótlan tartalmúak voltak; - a X. rendű terhelt által benyújtott áfabevallásokban a fiktív számlák áfatartalma jogtalanul levonásra került; - az állami adóbevétel áfa adónemben jogellenesen -
- és
- I. negyedéve között - összesen 52.062.000 forinttal csökkent, mely nem térült meg; - a X. rendű terhelt tudta, hogy az általa felhasznált számlák fiktívek, az azokon feltüntetett gazdasági események a felek között nem valósultak meg, így azok nem hiteles számlaviteli bizonylatok, jogszerűen nem használhatók fel (elsőfokú ítélet 45.-
- oldal és másodfokú ítélet
- oldal). [19] Következésképpen az irányadó tényállás egyértelműen azt rögzíti, hogy a vagyonelkobzás tárgyát képező összegek készpénzben a X. rendű terhelt részére kerültek kifizetésre, ennek megfelelően az első- és a másodfokú bíróság is helytállóan hivatkozott arra indokolásában, hogy az áfa összegével nem a gazdasági társaság, hanem a számlát befogadó természetes személy gazdagodott. [20] Ehhez képest a bűnös pénz kézhez kerülését követően annak további sorsa - jelen ügyben - a vagyonelkobzás szempontjából közömbös. [21] Ehhez képest nincs alapja a X. rendű terhelt védőjének azon hivatkozásának, hogy a vagyonelkobzás alá eső vagyonnal nem a terhelt, hanem a gazdálkodó szervezet gazdagodott volna. [22] Következésképpen a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. [23] A Be. 423. §
(6)bekezdésében foglalt intézkedés alkalmazásának nem volt helye. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- április
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ