A határozat elvi tartalma: Ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem tartalmaz olyan körülményt, amelyből büntethetőséget kizáró okra, tévedésre vonható következtetés, a megtámadott határozat hatályában tartásának van helye. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.429/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: adócsalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): K. I. XXX. rendű Első fok: Másodfok: Kecskeméti Törvényszék, 2.B.401/2011/418., ítélet, tárgyalás,
- október
- Szegedi Ítélőtábla, Bf.I.607/2015/60., ítélet, nyilvános ülés,
- április
- Az indítvány előterjesztője: a XXX. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt Zs. T. I. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a K. I. XXX. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 2.B.401/2011/
- számú, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.607/2015/
- számú ítéletét a XXX. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A XXX. rendű terheltet a Kecskeméti Törvényszék a
- október
- napján kihirdetett 2.B.401/2011/
- számú ítéletével folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [
- évi IV. törvény
- §
(1)és
(3)bekezdés], csalás bűntette [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (
- évi IV. törvény
- §) miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év [2] próbaidőre felfüggesztette, egyben a XXX. rendű terhelttel szemben 42.171.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- április
- napján meghozott Bf.I.607/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a XXX. rendű terhelttel szemben megállapított csalás bűntettét kísérletnek minősítette, továbbá a vagyonelkobzás összegét 25.589.000 forintra csökkentette. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a XXX. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen a XXX. rendű terhelt felmentése, másodlagosan az ítélet megalapozatlanság okán történő hatályon kívül helyezése érdekében, a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjaira hivatkozva. [4] A védő kifejtette, hogy a konkrét ügyekben a XXX. rendű terheltnek nem kellett tudnia a kivitelezések, szállítások végrehajtásáról, a kivitelező és a szállító kilétéről stb. és ezekről ténylegesen nem is tudott. Miután a kivitelezésben tevőlegesen ugyancsak nem vett részt, így a bűncselekmények elkövetéséről sem tudhatott. [5] Nem történt meg a szükséges bizonyítékok beszerzése, így nem került sor az S. Kft. főkönyvelőjének, az m.-i telephelyet vezető gyárigazgatónak és a cs.-i főmérnöknek a kihallgatására, akik a XXX. rendű terhelt tudattartalmának megállapítása szempontjából döntő tényeket bizonyíthatták volna. Ezzel szemben az eljárt bíróságok a gazdasági élet általános tapasztalataiból vontak le következtetést a XXX. rendű terhelt bűnösségére, megalapozatlanul. [6] A védő szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az állapítható meg, hogy a XXX. rendű terhelt téves feltevésben járt el, és emiatt felmentésének lenne helye tévedés okán. [7] Másodlagosan - megalapozatlanság okán - indítványozta hatályon kívül helyezni az ítéletet, mivel az említett bizonyítékok beszerzése egy megismételt eljárásban pótolható. [8] Indítványozta továbbá a vagyonelkobzás iránt megindult végrehajtási eljárás felfüggesztését. [9] A Legfőbb Ügyészség a BF.1397/2016/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. Kifejtette, hogy a védő felülvizsgálati indítványa tartalmát tekintve kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontján alapul. Ugyanakkor a Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a védő felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt. [10] A XXX. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség indítványa kapcsán észrevételezte, hogy a felülvizsgálati indítvány nem az irányadó tényállást támadta, hanem a bizonyítékok alapján megállapítható tényállásból a terhelt tudattartalmára levont következtetés megalapozottságát. Az irányadó tényállásból ugyanis levonható a büntethetőséget kizáró okra történő következtetés is. A felülvizsgálati indítványt fenntartotta. III. [11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdés a)-g) pontjaiban megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [13] A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, amely tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Emellett a Be. 419. §
(1)bekezdése és a Be. 388. §
(2)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye. [14] A védő a felülvizsgálati indítványának jogszabályi hivatkozásaként a Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjait jelölte meg, azonban az tartalmát tekintve valójában az
- a)ponton alapul. [15] Az irányadó tényállás megalapozatlanságával vagy a bizonyítékok értékelésének téves voltával érvelve azonban nincs lehetőség a bűnösség megállapításának vitatására sem. [16] Ehhez képest a felülvizsgálati indítvány kifejezetten az eljárt bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét, a mérlegelést, az irányadó tényállás megalapozottságát támadta, amikor további bizonyítás lefolytatását is indítványozva, a terhelt felmentését eltérő tényállás megállapítása révén célozta. [17] Az eljárt bíróság nem sértett törvényt, amikor a XXX. rendű terhelt bűnösségét a terhére rótt bűncselekményekben megállapította. [18] Az irányadó tényállás szerint: - a számlabefogadó cégek képviselői az egyes esetekben a bűnszervezetbe tartozó személyekkel többnyire az I. rendű terhelttel - való egyeztetés után megrendelték a fiktív számlákat; - a fiktív számlákat átvették, a könyvelésbe beállították, az ellenértékét a számlakiállító cég számlájára átutalták; - az elutalt ellenértéket készpénzben kapták vissza úgy, hogy abból kifizették a fiktív számlázás ellenértékét (elsőfokú ítélet 33. és 34. oldal); - a XXX. rendű terhelt, mint az S. Kft. ügyvezetője folytatott gazdasági tevékenységet; - ennek során a vállalkozás 2007. és 2008. évi könyvelésébe az O. Kft. által kibocsátott 19 darab fiktív számlát, az E. Kft. révén pedig 8 darab fiktív számlát állított be; - a XXX. rendű terhelt a fiktív számlákat tartalmazó könyvelés alapján készített el és nyújtott be 2007. negyedévre, 2008. II-IV. negyedévre és 2009. I. negyedévre adóbevallást, mely a fiktív számlák felhasználása következtében valótlan tartalmú volt; - a XXX. rendű terhelt által benyújtott áfabevallásban a fiktív számlák áfatartalma jogtalanul levonásra került; - az állami adóbevétel áfa adónemben jogellenesen - 2008. II. és 2009. I. negyedéve között - összesen 34.119.000 forinttal csökkent, amely nem térült meg; - a 2007. IV. negyedévre jogellenesen visszaigényelt 4.026.000 forint nem került kiutalásra; - a XXX. rendű terhelt tudta, hogy az általa felhasznált számlák fiktívek, az azokon feltüntetett gazdasági események a felek között nem valósultak meg, így azok nem hiteles számlaviteli bizonylatok, jogszerűen nem használhatók fel (elsőfokú ítélet 70-72. oldal és másodfokú ítélet 29. oldal). [19] Következésképpen az irányadó tényállás rögzíti a XXX. rendű terhelt mindhárom, a terhére megállapított bűncselekményre vonatkozó tényállásszerű elkövetői magatartását. Ezen tényállás nem hagy kétséget a szándékos elkövetés felől, azaz a XXX. rendű terhelt tudattartalmát illetően sem. [20] Ekként pedig nincs alapja a védő második beadványában írt azon hivatkozásának sem, mely szerint az irányadó tényállás tartalmaz olyan körülményeket, amelyekből a büntethetőséget kizáró okra tévedés - vonható következtetés. Ilyen körülmény nincs a tényállásban. [21] Következésképpen a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. [22] A Be. 423. §
(6)bekezdésében foglalt intézkedés alkalmazásának nem volt helye. IV. [23] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [24] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ