← Magyarország

Gf.40356/2006/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.356/2006/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Lánczi István ügyvéd (5000 Szolnok, Ady E. u.
  2. f.1/A.) által képviselt ..... felperesnek a dr. Dobrossy István Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Dobrossy István ügyvéd, (4025 Debrecen, Simonffy u. 57.) által képviselt ..... alperes ellen küldöttgyűlési határozat felülvizsgálata iránti perében a Fejér Megyei Bíróság
  3. június 13-án kelt 18.G.40.108/2005/
  4. számú ítélete ellen előterjesztett felperesi fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla a 7/
  5. (05.12.) Kgy. számú határozatra nézve az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és e körben a pert megszünteti, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes az alperesi társulat tagja. Alperest
  6. július 22-én jegyezték be a cégjegyzékbe a
  7. április 26-án kelt létesítő okirat alapján. Az alperesből
  8. június 23-án ..... elnevezéssel egy újabb vízgazdálkodási társulat alakult. E napon tartott küldöttgyűlésén alperes módosított egységes szerkezetű alapszabályt fogadott el. Az alperes hatályos alapszabályának 4.
  9. pontja szerint a társulat legfőbb szerve a küldöttgyűlés, mely a tagok által az alakuló közgyűlésen választott 19 küldöttből áll. A küldöttgyűlést az Intéző Bizottság hívja össze. A küldöttgyűlés összehívásának módjára, a küldöttgyűlés határozatképességére nézve az alapszabály 4.1.4., 4.1.
  10. és 4.1.
  11. pontjai rendelkeznek. Az alapszabály 4.1.3.c. pontja értelmében a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Az érdekeltségi hozzájárulás összegéről, megfizetéséről az alapszabály 7.2.
  12. pontja differenciáltan rendelkezett. A hozzájárulás egységnyi összegét 1.400.000 forintban állapította meg, azzal, hogy az OTP Lakástakarék Pénztárral szerződő, és a társulat javára engedményezési nyilatkozatot tevő tagokra nézve mérsékelt összeg megfizetését írta elő, (részletfizetés esetén 65.000 forint, egyösszegű befizetés esetén 60.000 forint összegben), míg a lakástakarék szerződést nem kötő természetes személyek 400.000 forint érdekeltségi hozzájárulást tartoztak fizetni. Az alperes
  13. május 12-i - a ..... együttesen megtartott - küldöttgyűlésén egyebek mellett az alapszabály 7.7.
  14. pontjának módosításáról is határozott. A 6/2005.(05.12.) Kgy. számú határozat az érdekeltségi hozzájárulás mérséklésére vonatkozó alapszabályi rendelkezéseket módosítva kimondta, a küldöttgyűlés
  15. május 12-étől 80.000 forintra mérsékli azon természetes személyek érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettségét, „aki nem értesült" a lakástakarék szerződés megkötésének lehetőségéről, illetve aki objektív okból sem a saját nevében, sem a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nevében nem köthetett ilyen szerződést (pl. már minden érintett rendelkezett ilyennel.) Továbbá a küldöttgyűlés
  16. május 12-ét követően ugyancsak 80.000 forintra mérsékelheti azon személyek érdekeltségi hozzájárulását is, akik számára a teljes hozzájárulás megfizetése szociális, vagyoni körülményeikre tekintettel megterhelő, megélhetésüket veszélyeztetné. A mérséklést bármely okból igénylőknek az erre irányuló indokolt, írásbeli kérelmüket ezen alapszabályi rendelkezésekről való értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtaniuk a küldöttgyűléshez. A 7/2005.(05.12.) Kgy. számú határozat az alapszabály magánszemélyek által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseit módosította akként, hogy a lakástakarék szerződést nem kötő természetes személyek által fizetendő összeget 250.000 forintban állapította meg, továbbá a lakástakarék konstrukció igénybevételével történő befizetésekre nézve megállapította „a fizetésnek ezt a módját a társulat megalakulása előtt, illetve az azt követő 30 napon belül választhatták az érintettek." A módosított alapszabály értelmében továbbá az érdekeltségi hozzájárulás mérsékléséről, fizetésének meghatározott időre történő felfüggesztéséről vagy részletfizetés engedélyezéséről a küldöttgyűlés erre irányuló kérelem esetén egyszerű szótöbbséggel dönt, a határozatról a tagot értesíteni kell, egyebek mellett megjelölve a határozat számát, a hozzájárulás összegét, fizetésének módját, határidejét, a mulasztás jogkövetkezményeit és a jogorvoslati lehetőségeket is. A felperes
  17. július 21-én mérsékelt hozzájárulási díj fizetésének engedélyezése iránti kérelemmel fordult az alpereshez. Kérelmét azzal indokolta, ő és házastársa is rendelkezik lakáskassza szerződéssel, a lakáskassza szerződés kötésének a 7/
  18. (05.12.) Kgy. számú határozatban foglaltak szerinti lehetőségről nem tudott. Utalt arra is, a korábbiakban írásban több alkalommal feltett kérdéseire alperestől nem kapott választ, az első hitelt érdemlő alperesi tájékoztató levél
  19. július 6-án kelt. Az alperes
  20. július 25-én kelt levelében felhívta felperest, 15 napon belül küldje meg a lakás takarékpénztár igazolását arra nézve, hogy neki valamint a vele egy háztartásban élőknek mely időszakban volt érvényes előtakarékossági szerződése, egyúttal arra is utalt, a módosított alapszabály szerint felperes csak akkor jogosult a mérsékelt érdekeltségi hozzájárulásra, ha sem ő, sem a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók objektív okok miatt nem tudtak lakástakarék szerződést kötni. A felperes
  21. augusztus 15-én levélben a felhívás pontosítását kérte alperestől, „behatárolva az érintett időszakra vonatkozóan." A levélre alperes nem adott választ. Az alperes
  22. augusztus 30-i - ugyancsak a ..... együttesen megtartott küldöttgyűlése 14/
  23. (08.30.) Kgy. számú határozatával más kérelmezők mellett a felperes mérsékelt hozzájárulási díj fizetése iránti kérelmét is elutasította. A döntésről a társulat elnöke
  24. szeptember 16-án kelt levelében értesítette a felperest, közölve azt is, kérelme elbírálásakor a közgyűlés a felhozott érveket nem fogadta el, az eredeti kiértesítés szerint kell a 250.000 forintot megfizetnie. A felperes
  25. október 17-én előterjesztett, hiánypótlási felhívásra
  26. november 14-én pontosított keresetében az alperes küldöttgyűlése 14/2005.(08.30.) Kgy. számú határozatának hatályon kívül helyezését, a per jogerős befejezéséig a határozat végrehajtásának felfüggesztését és az alperes perköltségben marasztalását kérte a Ptk.
  27. §

(1)bekezdésére és 5. §
(1)bekezdésére alapítva. Előadta, az alperesi társulattól annak megalakulását követően személyesen és meghatalmazottjai útján is több alkalommal kért tájékoztatást a mérsékelt összegű érdekeltségi hozzájárulás feltételét képező lakástakarék-szerződésre nézve. Alperes a felvilágosítást nem adta meg, ezzel megsértette a 160/1995.(XII.26.) Kormány rendelet (Rendelet) 12. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltakat. A lakástakarék-szerződéseket megfelelő tájékoztatás hiányában és jogi aggályaira tekintettel nem írta alá. Az alperes
  1. május 30-i leveléből értesült az alapszabály
  2. május 12-i módosításáról. A feltételeknek megfelelt, ezért az érdekeltségi hozzájárulás mérséklése iránti kérelmet nyújtott be, amelyet azonban alperes jogszabálysértően elutasított. Hivatkozott arra is, az alperes egész működése jogszabálysértő, mert megalakulása, „szétválása" is jogszabálysértő volt, a küldöttek egy részét ugyancsak jogszabálysértően választották meg. Miután pedig az alperes szervei érvényesen nem jöttek létre, valamennyi alperesi határozat önmagában ezért is érvénytelen. Állította azt is, alperes jogszabálysértően ját el akkor is, amikor az érdekeltségi hozzájárulás összegét, fizetési feltételeit nem egységesen, hanem a lakástakarék-szerződést kötő illetve ilyen szerződést nem kötő tagokra nézve eltérően állapította meg. Keresetét
  3. március 21-én kiterjesztette és a 7/2005.(05.12.) Kgy. számú küldöttgyűlési határozat felülvizsgálatát, ezen határozat hatályon kívül helyezését is kérte. Előadta, a határozat a 73/1999.(V.21.) Korm. rendelet
  4. §
(4)bekezdésébe ütközik, ezért a Ptk. 200. §
(2)bekezdése alapján semmis. A határozat szerint továbbá a társulat megalakulása előtt, illetve az ezt követő harminc napon belül megkötött lakástakarék-szerződéssel rendelkezőket illeti meg az érdekeltségi hozzájárulással összefüggően megállapított kedvezmény, ugyanakkor a lakástakarék-szerződések megkötésére csak jóval a társulat megalakulását követően,
  1. novemberdecemberében nyílt lehetőség. Erre tekintettel a határozatban a kedvezmény igénybevételére nézve megállapított feltétel teljesíthetetlen, lehetetlen, aminek következtében maga a határozat is jogszabálysértő. Egyebekben e határozatra nézve is hivatkozott az alperes jogszabálysértő megalakulására, szervezeti változására, működésére és határozatainak ebből eredő érvénytelenségére. Sérelmezte azt is, hogy az alperes a perben támadott mindkét határozatát egy másik társulattal együttesen tartott küldöttgyűlésen hozta. Egyebekben utalt arra is, házastársával együtt
  2. óta rendelkezik lakástakarék-szerződéssel, az abban foglalt befizetési kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tesznek. Keresete alátámasztására okiratmásolatokat csatolt, köztük az alperes
  3. május 12-én kelt, az alapszabály módosításáról szóló értesítést tartalmazó levelét a 6/
  4. és a 7/
  5. (05.12.) Kgy. számú határozatok szövegét tartalmazó melléklettel, a hozzájárulás mérséklése iránti kérelme hiányainak pótlására irányuló
  6. augusztus 4-én kelt alperesi felhívást, az arra küldött
  7. augusztus 15-i válaszlevelét, a kérelmét elutasító 14/2005.(08.30.) Kgy. számú határozatról kapott
  8. szeptember 16-án kelt alperesi értesítést. Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. A 14/2005.(08.30.) Kgy. számú határozatra nézve előadta, a hozzájárulás mérséklése iránt előterjesztett kérelmének hiányait felperes felhívás ellenére nem pótolta, a kérelem elutasítására ezért jogszerűen került sor. Hangsúlyozta, a hozzájárulás mérséklése iránti kérelmében foglaltakkal szemben felperes a
  9. november 20-án kelt és felperes által november 28-án átvett alperesi tájékoztató levélből tudomással rendelkezett a kedvezményre jogosító szerződéskötés lehetőségéről, amit egyebekben azon kereseti előadása is alátámaszt, hogy a szerződést jogi aggályai miatt nem írta alá. Felperes továbbá saját előadása szerint is házastársával együtt csak 2004-ben kötötte meg a lakástakarék-szerződést. Mindezen körülményekre tekintettel pedig az állapítható meg, hogy felperes esetében a kedvezmény biztosításának feltételei nem állnak fenn. Nem vitatta, hogy az alapszabály 7.2.
  10. pontjában tévesen szerepel az, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló lakástakarék-szerződések megkötésére a társulat megalakulása előtt illetve azt követően harminc nappal kerülhetett sor. Ugyanakkor úgy vélte, értelemszerű, hogy az ott írt harminc napos határidő a ..... az alperesi társulatból való kiválása időpontjától számítandó. A 7/2005.(05.12.) Kgy. számú határozatra nézve állította, felperes keresetét a jogszabályban biztosított harminc napos jogvesztő határidőn túl terjesztette elő, e részében a kereset ezen okból is megalapozatlan. Egyebekben hangsúlyozta azt is, az alperesi társulat megalakulásának, szervezeti változásának, a küldöttek megválasztásának jogszerűsége a jelen perben nem vizsgálható, a felperes keresetében egyébként is megalapozatlanul hivatkozik e körülményekre. Egyebek mellett csatolta az alperesi társulat
  11. augusztus 30-i, a ..... együttesen tartandó küldöttgyűlésére szóló
  12. augusztus 8-án kelt, a társulatok elnökei által aláírt meghívót, amelyből megállapíthatóan a küldöttgyűlés napirendjén a kérelmek elbírálása és egyebek napirendi pontok szerepeltek. Mellékelte továbbá az alperes
  13. május 12-i és
  14. augusztus 30-i küldöttgyűlésének jegyzőkönyvét a jelenléti ívekkel. Az elsőfokú bíróság
  15. június 13-án kelt 18.G.40.108/2005/
  16. számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest az alperes részére 50.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a rendelkezésre álló okiratokból megállapíthatóan az alperes
  17. augusztus 30-i küldöttgyűlésének összehívása, megtartása szabályszerű volt. Felperes az érdekeltségi hozzájárulás mérséklése iránti kérelmének hiányosságait az alperes felhívása ellenére nem pótolta. Mindezekre tekintettel jogszerű az érdekeltségi hozzájárulás mérséklése iránti kérelmet elutasító 14/
  18. (08.30.) Kgy. számú határozat. A 7/2005.(05.12.) Kgy. számú határozattal szemben előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság azért találta megalapozatlannak, mert azt felperes az
  19. évi LVII. törvény
  20. §
(2)bekezdése szerinti harminc napos jogvesztő határidőn túl, elkésetten terjesztette elő. Egyebekben rámutatott, felperesnek a társulat törvénysértő működésére vonatkozó egyéb kifogásai az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében törvényességi felügyeleti eljárásra tartoznak, ezért a jelen perben nem voltak vizsgálhatók. Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett jogi képviselője útján. Az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, az alperes perköltségben marasztalását kérte. A perben tett korábbi nyilatkozatait részben megismételve hangsúlyozta, a küldöttek jogszabálysértő megválasztására tekintettel a perbeli „közgyűlések" összehívása, megtartása jogszabálysértő volt, önmagában ez a körülmény alapul szolgál a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezésére. Hangsúlyozta azt is, az alperes által a hozzájárulás mérséklése iránti kérelmére kiadott hiánypótlási felhívás túl általános volt, ezért kérte annak pontosítását, amit alperes nem teljesített. Erre tekintettel is jogszabálysértő a kérelmét elutasító határozat. Állította, a 7/2005.(05.12.) Kgy. számú határozatról alperesnek a 14/2005.(08.30.) Kgy. számú határozat meghozataláról szóló -
  1. szeptember 16-i - értesítéséből szerzett tudomást, így keresete e határozatra nézve sem késett el. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte lényegében helyes indokai alapján, továbbá a felperes perköltségben marasztalását. Korábbi perbeli nyilatkozatait fenntartva és részben megismételve hangsúlyozta, a felperes
  2. július 21-én kelt érdekeltségi hozzájárulás mérséklése iránti kérelme is azt igazolja, felperes ekkor már értesült a 7/
  3. (05.12.) Kgy. számú alperesi határozatról, így az e határozat felülvizsgálata iránt
  4. március 21-én előterjesztett keresete elkésett. Kiemelte továbbá, a felperes nem tett eleget a mérséklés iránti kérelme tárgyában részére küldöt teljesen egyértelmű alperesi felhívásban foglaltaknak, nem igazolta, hogy megfelel a mérsékléshez szükséges feltételeknek. Ugyanakkor az is kétséget kizáróan megállapítható, hogy felperes a kedvezményes szerződéskötés lehetőségéről tudva nem kötött lakástakarék szerződést abban az időszakban, amikor ahhoz az alapszabályban biztosított kedvezmények fűződtek. Mindezekre tekintettel tehát a 14/
  5. (08.30.) Kgy. számú határozat jogszerű. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A Vízgazdálkodásról szóló
  6. évi LVII. törvény (Vgtv.)
  7. §
(1)bekezdése szerint a társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy alapszabályba ütköző - határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti. A
(2)bekezdés továbbá kimondja, a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani, e határidő elmulasztása jogvesztő. Ezen rendelkezések alapján tehát a vízgazdálkodási társulat tagját a társulat legfőbb szervének (közgyűlésének, küldöttgyűlésének) a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott határozatai ellen is megilleti a perindítási jog, még pedig akár alaki, akár tartalmi jogszabálysértésre hivatkozással. Ugyanakkor e jogával a tag csak a törvényben megállapított jogvesztő határidőn belül élhet, továbbá a jogvesztő határidőből következően a kereset módosítására, így az annak alapjául szolgáló további okok, indokok megjelölésére, előadására is csak e határidőn belül van lehetőség. A határidő elteltét követően felhozott további tények, körülmények, indokok a kereset elbírálásakor már nem vehetők figyelembe. A Pp. 130. §
(1)bekezdésének
  1. h)pontja akként rendelkezik, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy külön jogszabály a kereset indításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja és igazolási kérelmet sem terjeszt elő. A Pp. 157. §
  2. a)pontja alkalmazásával pedig a per megszüntetésének van helye, ha a keresetlevelet már a 130. §
(1)bekezdés a-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A jelen per tárgyát az alperes 7/
  1. (
  2. 12.) és 14/
  3. (08.30.) Kgy. számú küldöttgyűlési határozatainak felülvizsgálata képezi. A rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható volt, hogy felperes a
  4. május 12-én kelt, az alapszabály módosításra vonatkozó értesítést tartalmazó alperesi levélből a 7/
  5. (05.12.) Kgy. számú határozatról is értesült. E határozat felülvizsgálata iránti kérelmét azonban csak
  6. március 21-én, azaz minden kétséget kizáróan csak jóval a jogvesztő keresetindítási határidő lejártát követően terjesztette elő. De elkésettnek kell tekinteni a keresetet egyebekben a felperes fellebbezési előadása szerinti
  7. szeptember 16-i tudomásszerzési időponthoz képest is. Mindezekre tekintettel tehát helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy e határozatra nézve a kereset elkésett. Tévedett azonban, amikor a jogvesztő határidő elmulasztásának jogkövetkezményét e határozatra nézve a per megszüntetésével nem vonta le, s ítéleti rendelkezést hozott. A 14/
  8. (08.30.) Kgy. számú határozattal szembeni keresetében felperes részben alaki, részben tartalmi jogszabálysértésekre hivatkozott. A jogvesztő keresetindítási határidőn belül alaki jogszabálysértésként az alperes megalakulásának, szervezeti változásának, a küldöttek megválasztásának szabálytalanságát hozta fel indokként. Ezen körülmények, indokok vizsgálata azonban a per tárgyát képező határozat felülvizsgálatának kereteit meghaladja, figyelemmel arra, hogy a kifogásolt működési keretek a társulat létrejöttével összefüggésben illetve a társulat korábbi működése során meghozott - korábban perrel nem támadott - okiratokon, határozatokon alapulnak. A perbeli küldöttgyűlésnek egy másik társulattal közös megtartását pedig felperes csak a jogvesztő keresetindítási határidő elteltét követően kifogásolta, így a már kifejtettekre tekintettel ezen ok nem volt vizsgálható. Helytállóan állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy az alperesi közgyűlés összehívása, megtartása nem volt jogszabálysértő. A felperes a tárgyalt határozatra nézve tartalmi szempontból az alperest terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megsértésére alapította keresetét. A rendelkezésre álló adatokból azonban az volt megállapítható, hogy az alperes tájékoztatta felperest a kedvezmény igénybe vételére jogosító szerződéses konstrukcióról, e tájékoztatás alapján felperes a konstrukcióra nézve olyan információkkal rendelkezett, amelyek ismeretében arra nézve gazdasági, jogi véleményt alakított ki és - saját előadása szerint - a szerződést azért nem kötötte meg, mert azt jogi szempontból aggályosnak tartotta. Ugyancsak megállapítható volt, hogy a felperes érdekeltségi hozzájárulás mérséklése iránti kérelméhez nem csatolta a közgyűlési határozatban meghatározott feltételek fennálltára vonatkozó igazolásokat, a kérelme elbírálásához szükséges igazolások csatolására irányuló alperesi felhívásnak pedig nem tett eleget. Ilyen tényállás mellett az alperes terhére az együttműködési, tájékoztatási kötelezettség megsértését és ezen keresztül a keresettel támadott küldöttgyűlési határozat érvénytelenségét megalapozó magatartás nem volt megállapítható. Helytálló álláspontra helyezkedett tehát az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a keresettel támadott alperesi határozatot tartalmi okból sem találta jogszabálysértőnek. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  9. §
(1)bekezdésének alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét a 7/
  1. (05.12.) Kgy. számú határozatra nézve hatályon kívül helyezte és e körben a pert megszüntette, míg a 14/
  2. (08.30.) Kgy. számú határozat tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  3. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes áfát is tartalmazó, a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
  1. február
  2. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Felker László s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.