SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.21.487/2016/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Egyed László ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek – a Dr. Juhász Ádám ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék
- október
- napján kelt 5.P.20.803/2016/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolyatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000,- (Tízezer) másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Az alperest a ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg..... cégjegyzékszámon
- június 21-én jegyezte be. Tagjai a felperes, és (személy neve), aki egyben a társaság képviselője. A társaságban a felperes 37 szavazattal (44,5%), (személy neve) 46-tal (55,5%) rendelkezik. Az alperesnél – mindkét tag jelenléte mellett –
- május 6-án taggyűlést tartottak. Napirend volt fióktelep felvétele, pótbefizetés lehetőségéről való döntés, a
- évi beszámoló elfogadása, valamint ezek folytán a társasági szerződés módosítása. A taggyűlés 2/
- (V.6.) számú határozatával elfogadta a tagok számára pótbefizetés előírásának lehetőségét a társasági szerződés
- pontjának megváltoztatásával. A legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, 60.000.000,- forintban határozták meg azzal, hogy a pótbefizetés elrendelésének gyakorisága üzleti évenként egy alkalommal lehetséges. A határozatot a felperes nem szavazta meg. A cégjegyzéket érintő változások átvezetése megtörtént, a módosított, tagok által aláírt társasági szerződést a cégbíróság bejegyezte. A felperes keresetében a taggyűlés 2/
- (V.6.) határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Véleménye szerint a társasági szerződés módosítása a pótbefizetésről szóló rendelkezéssel a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése alapján csak ¾-es szótöbbséggel hozott határozattal lett volna lehetséges. Érvelt azzal is, mivel a tagok jogait a döntés hátrányosan érinti, a Ptk. 3:102. §
(3)bekezdése értelmében egyhangú határozatra lett volna szükség. Kereseti kérelmét másodlagosan a Ctv. 70. §
(1)bekezdésére alapította. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, a társasági szerződés módosítása nem taggyűlési határozattal, hanem a felek között létrejött szerződéssel történt, hiszen az egységes szerkezetű okiratot a felperes is aláírta. Hozzátette, a pótbefizetésről szóló határozat csupán elvi lehetőséget rögzített, konkrét, a tagot hátrányosan érintő befizetési kötelezettségről nem volt szó, ennélfogva nem alkalmazható a Ptk. egyhangú döntésre vonatkozó rendelkezése. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 2/2016. (V.6.) számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. Kifejtette, a társasági szerződés 7. pontjának módosítása nem szerződéssel, hanem taggyűlési határozattal történt, ezért irányadó a Ptk. 3:102. §
(1)bekezdésének az előírt szótöbbségi arányra vonatkozó követelménye. Ebből a szempontból nincs érdemi jelentősége annak, hogy az egységes szerkezetbe foglalt okiratot a tagok aláírták. Nem találta ugyanakkor alaposnak a felperes érvelését az egyhangú határozathozatal szükségességét illetően. Álláspontja az volt, önmagában egy olyan tartalmú rendelkezés, amellyel a társaság a törvény adta keretek és jogi lehetőségek között saját gazdasági érdekeit védi, és ezáltal szükség esetére, a megfelelő működés érdekében a tagokat terhelő a pótbefizetés lehetőségét rögzíti, nem igényel egyhangú szavazást, mert ez számukra hátrányt nem jelent. Ha az alperes a pótbefizetést elrendelő határozatot hoz, akkor kell egyedileg vizsgálni, hogy a konkrét tag jogait mennyiben érinti hátrányosan, vagy helyzetét mennyiben teszi terhesebbé az adott döntés. Jogi álláspontja folytán a Ctv. 70. §
(1)bekezdésére alapított kereseti kérelmet érdemben nem vizsgálta. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében. Fenntartva az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját továbbra is hangsúlyozta, nem irányadó a Ptk. 3:102. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés, ugyanis a létesítő okirat módosítása szerződéssel történt. Véleményét arra alapította, hogy önmagában a napirendi pont részét képező fióktelep felvétele esetén a társasági szerződés módosítására nem lett volna szükség. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai szerinti helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az ügy eldöntése szempontjából lényegi szerepet kapott az abban való állásfoglalás, hogy a létesítő okirat módosítása milyen módon és feltételekkel lehetséges. Az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel a Ptk. 3:102. §-át, és hivatkozott az ahhoz fűzött kommentárra, érvelésével az ítélőtábla egyetért, azt megismételni nem kívánja. A fellebbezés kapcsán ugyanakkor szükségesnek látja az alábbiak kiemelését: A Ptk. 3:102. §
(1)bekezdése értelmében a létesítő okirat módosításáról – ha az nem szerződéssel történik – a társaság legfőbb szerve legalább ¾-es szótöbbséggel dönt. Az, hogy a társasági jog – a szerződési elvektől eltérve – megengedi a létesítő okirat társasági határozattal való módosítását, nem jelenti, hogy ezzel ki akarná zárni a létesítő okiratnak a szerződésen, azaz közös megegyezésen, konszenzuson alapuló módosítását. A törvény a módosításhoz minősített többséghez kötött társasági határozatot követel meg, ehelyett azonban lehetőség van a tagok erre irányuló megállapodására is, de csak akkor, ha a tagok mindegyike egyöntetűen kifejezi a létesítő okirat módosítására irányuló szándékát, megállapodásukat okiratban rögzítik, és az okirat megfelel a létesítő okirattal szembeni formai követelményeknek. Lényeges, hogy a célzott joghatás kiváltására alkalmas módosító szerződésnek a felek megállapodása akkor minősül, ha valamennyi tag egyöntetűen az adott változás mellett fejezi ki szándékát. Jelen esetben a tagok nem határozathozatal mellőzésével, konszenzuson alapuló szerződéssel döntöttek a pótbefizetés lehetőségéről. Az erről is szavazó taggyűlés, a határozathozatal ténye nem hagyható figyelmen kívül, mint ahogy az sem, hogy a felperes kifejezetten a határozati javaslat ellen szavazott. Ezért pusztán az, hogy a módosító okiratot – mely nem csak a pótbefizetésről rendelkezett – és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést aláírta, nem tekintendő a módosításra irányuló szándéka kifejezésének. Lényeges ugyanis, hogy a módosítás tartalma etekintetben ellentétes leadott szavazatával, ezért – ahogy azt az elsőfokú bíróság is helyesen értékelte – irányadó a Ptk. 3:102. §
(1)bekezdésében foglalt, szavazattöbbségi kógens rendelkezés. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján állapította meg. Szeged,
- április
- Dr. Kiss Gabriella s.k.. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k.. Bálind Attila s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró