Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.136/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- április
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- november
- napján kihirdetett KB.II.58/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- november
- napján kihirdetett KB.II.58/2007/
- számú ítéletével a vádlottat szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt 250 napi tétel, napi tételenként 300 Ft pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett e pénzbüntetés meg nem fizetése esetén, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezést jelentettek be. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.162/
- számú átiratában az első fokú ítélet tényállásának kiegészítését indítványozta azzal, hogy a vádlott hol teljesít szolgálatot és a cselekmény elkövetése idején milyen szolgálatba volt vezényelve. E kiegészítést követően az első fokú ítéletet már felülbírálatra alkalmasnak tartotta. Mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a vádlott cselekményét, amiért vele szemben megfelelő jogkövetkezményt alkalmazott, az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A nyilvános ülésen a vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezését fenntartotta. Másodlagosan a büntetés enyhítését indítványozta, védencével szemben enyhébb pénzbüntetés, vagy próbára bocsátás alkalmazását kérte. Álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy védence elkövette a terhére rótt bűncselekményt. Utalt arra, hogy ezen álláspontja kifejtésekor nem az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét támadja, mivel kezdettől fogva a vádlott allergiás megbetegedésére hivatkoztak, amely alapján az ellenőrző elöljárói gondolhatták, hogy a vádlotton észlelt tünetek az alvás következményei. Amennyiben felmentésre irányuló indítványát a bírság nem fogadná el, a vádlott személyi körülményeire, valamint eddigi szakmai múltjára figyelemmel a büntetés enyhítését kérte. A nyilvános ülésen a Katonai Fellebbviteli Ügyészség jelen lévő képviselője az írásban előterjesztett indítványát fenntartotta. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelés alapján állapította meg a tényállást, ezért a felmentésre irányuló fellebbezés, amely a mérlegelő tevékenységet támadja, eredményre nem vezethet. Mivel az elsőfokú bíróság az enyhítő szakasz alkalmazásával szabott ki a vádlottal szemben büntetést, az általa kiszabott jogkövetkezmény további enyhítését szintén nem tartotta indokoltnak. Fenntartotta a tényállás kiegészítésére, valamint az ítélet helybenhagyására irányuló indítványát. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállaptotta, hogy az elsőfokú bíróság a perrendtartás szabályai szerint folytatta le az eljárást, a releváns bizonyítékokat számba vette és a tárgyaláson megvizsgálta. Ítéletének 3-4. oldalán tett indokolásában meggyőző érveket sorakoztatott fel a mellett, hogy a bíróság miért nem fogadta el a vádlott védekezését és ítéletének tényállását miért az ellenőrző elöljárók tanú1 és tanú2 vallomására alapozta. Ítéletének indokolása a logika szabályainak megfelel, tényekből további tényekre helyesen következtetett. Az iratok tartalma, valamint a vádlott másodfokú eljárásban tett nyilatkozata alapján az ítélet személyi része annyiban szorul kiegészítésre, hogy: „A vádlott a Megyei Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Őr- és Járőrszolgálati Alosztályán teljesít szolgálatot, ahol jelenleg kérelme alapján felfüggesztés hatálya alatt áll.” E kiegészítéssel az első fokú ítélet már mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a másodfokú bíróság elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott felmentése érdekében bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság nem tartotta alaposnak. A vádlott védője lényegében az elsőfokú bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét kifogásolta fellebbezésében. Az elsőfokú bíróság is ismerte a vádlott allergiás megbetegedéséről rendelkezésre álló bizonyítékokat, azokat mérlegelési jogkörébe vonta és ezzel együtt is a vádlott terhére állapította meg a tényállást. A Be. 351.§
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Mivel a törvényben felsorolt feltételek nem valósultak meg, a másodfokú bíróság a már korábban kifejtettek szerint el kellett, hogy fogadja az elsőfokú katonai tanács által mérlegelési jogkörében megállapított tényállást. Az elsőfokú bíróság tehát helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette cselekményét a Btk. 348.§
(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségének. A vádlott a szolgálati bűncselekmény nevesített elkövetési magatartását valósította meg, amikor vezényelt szolgálatában elaludt, még akkor is, ha mindez csak néhány percig történt. E körülményt a büntetés kiszabása körében szükséges értékelni. A Főváros Ítélőtábla Katonai Tanácsa nem értett egyet a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezéssel sem. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket és nem tévedett, amikor a csekélyebb társadalomra veszélyességű cselekményt megvalósító vádlottal szemben lehetőséget látott az enyhítő szakasz (Btk.87.§
(2)bekezdés e/ pont) alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. A pénzbüntetés napi tételeinek száma és az egy napi tétel összege igazodik a vádlott cselekményének tárgyi súlyához és személyi, jövedelmi viszonyaihoz. Ennél enyhébb jogkövetkezmény alkalmazására a másodfokú bíróság álláspontja szerint már nem szolgálná a büntetési célokat. Az előzőekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
- április
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Hajdú-Bihar Megyei Bíróságot Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
- április
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő