Gfv.30778/2016/7 – Kúria

(2),

1. CXII. Tv.
2. §

(1)bekezdés a), b), c),

1. d)és
2. e)pontjaiban meghatározott követelményeknek. Másodlagosan a kölcsönszerződésnek a mértékadó devizanemet, a THM-et és a törlesztőrészletek összegét meghatározó, valamint a kamatváltozás és az árfolyamváltozás elszámolását lehetővé tevő kikötései, továbbá az üzletszabályzat I.17., I.24., I.25.a, b, c, I.27., V.6., IX.1.c/3,4, IX.2.b/2,3, IX.3.a/3,4, IX.4.a/3,4, XI.2. és XI.3.a, b. pontjainak tisztességtelenségére hivatkozott. [7] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a kölcsönszerződés maradéktalanul megfelel a Hpt. előírásainak. Arra az esetre, ha a kamat százalékos mértéke feltüntetésének hiánya miatt a bíróság a szerződést mégis érvénytelennek minősítené, kérte a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását azzal, hogy a kamat szerződéskötéskori induló mértéke évi 14,01%. A felperes további kereseti kérelmeit az alperes szintén alaptalannak állította és elutasítani kérte. Az első- és a másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében a perbeli kölcsönszerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényesnek nyilvánította akként, hogy az ügyleti kamat szerződéskötéskori éves mértékét 14.01 %-ban határozta meg. Megállapította továbbá, hogy a szerződés részét képező üzletszabályzat IV.7. pontja érvénytelen. Ezt meghaladónak a keresetet elutasította. [9] A határozat indokolása szerint a felek között létrejött kölcsönszerződés megfelel a Hpt. 213. §

(1)bekezdés a), b), d. és e) pontjában előírt követelményeknek. Az ügyleti kamat százalékban kifejezett éves mértékét viszont a szerződés nem tartalmazza, így az a Hpt. 213. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében részlegesen érvénytelen. A felek azonban ténylegesen megállapodtak az ügyleti kamat fizetésében, és a szerződés adatai, valamint az üzletszabályzat I.

1. pontja alapján a kamat százalékos mértéke is kiszámítható. Az érvénytelenség oka tehát kiküszöbölhető, így az érvénytelenség jogkövetkezményei közül a szerződés érvényessé nyilvánításának alkalmazása indokolt. A Polgári Törvénykönyvről szóló
2. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
3. §

(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel az elsőfokú bíróság megalapozottnak ítélte az üzletszabályzat IV.

1. pontja érvénytelenségére irányuló kereseti kérelmet is. Egyebekben azonban a felperes keresetét nem találta alaposnak. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, és a szerződést az induló ügyleti kamat 10,08%-os mértékben történő meghatározásával érvényessé nyilvánította. Kötelezte továbbá az alperest, hogy adja ki a felperes részére a perben érintett gépjármű törzskönyvét. Egyebekben az elsőfokú ítéletet - a per főtárgya tekintetében - helybenhagyta. [11] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a Hpt.
2. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott követelmények teljesítésének elmulasztása, az ügyleti kamat éves százalékos mértéke feltüntetésének elmaradása a kölcsönszerződés érvénytelenségét eredményezi. Ennek az érvénytelenségi oknak a jogkövetkezményét azonban a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló

1. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
2. évi XL. tv. (a továbbiakban: DH
3. tv.) az előírt ún. felülvizsgált elszámolás szabályainak megalkotásával rendezte. Az alperes által elkészített felülvizsgált elszámolás keretében megállapított kamatmérték 10,08%, a perbeli szerződést ezért ilyen mértékű induló kamattal kell érvényessé nyilvánítani. A másodfokú bíróság ugyanakkor megalapozottnak ítélte a felperes törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelmét. Érvelése szerint ugyanis az üzletszabályzat IV.
4. pontja a vételi jog megszűnését követően nem ad alapot az alperes számára a törzskönyv birtokban tartására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen mindkét fél felülvizsgálat kérelmet terjesztett elő. [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az üzletszabályzat V.
5. pontjának érvénytelenségét megállapító határozat meghozatalát kérte. Állította, hogy a Hpt.
6. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjainak megsértése miatt a teljes szerződés érvénytelen. Tudomásul vette ugyanakkor a szerződés 10,01%-os (helyesen: 10,08%-
3. os)ügyleti kamattal történő érvényessé nyilvánítását. Sérelmezte viszont, hogy az eljárt bíróságok nem végezték el a felek közötti elszámolást, nem kötelezték az alperest az általa megjelölt túlfizetés visszatérítésére. [14] Állította, a jogerős ítélet a Hpt. hivatkozott rendelkezésein túlmenően sérti a Hpt. 203. §

(6)és

(7)bekezdését, a Ptk. 205/A. §-át, 205/B. §-át, 209. §-át, 217. §

(1)bekezdését és 218. §

(1)bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §-át, valamint a DH
3. tv.
4. §-át. [15] Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentmondásos megállapításokat tartalmaz az ügyleti kamat hiányának jogkövetkezménye vonatkozásában. Nem állapítható meg, hogy emiatt részlegesen vagy teljesen érvénytelen a perbeli szerződés, avagy az érvénytelenség már érdemben nem is vizsgálható a lefolytatott elszámolásra figyelemmel. Jogszabályba ütközik a jogerős ítéletnek az ügyleti kamat szerződéskötéskori százalékos mértékének meghatározása, ez a szerződés jogszabályba ütköző módosítását jelenti, ilyen kamattal a felperes nem kívánt volna szerződést kötni. Arra is hivatkozott, hogy a THM szerződésben feltüntetett százalékos mértéke sem volt valós adat, amit az eljárt bíróságok jogszabálysértő módon nem vettek figyelembe. A kamatkikötés hiányából, a THM valótlan százalékos mértékének feltüntetéséből, valamint az árfolyamkockázatról történt megfelelő tájékoztatás elmaradásából következik, hogy a felek között nem deviza alapú, hanem forint kölcsönszerződés jött létre. [16] Az üzletszabályzat V.
5. pontjának érvénytelensége körében a felperes felülvizsgálati kérelme azt tartalmazza, hogy ez a rendelkezés a Hpt.
6. §

(6)és

(7)bekezdése és a Ptk. 209. §

(1)és

(4)bekezdése alapján érvénytelen. [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet fellebbezett részének helybenhagyását, másodlagosan pedig a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. [18] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a DH2. tv. 37/A. §-át és 38. §

(6)bekezdését, valamint a Pp.

1. §-át. [19] Egyetértett azzal, hogy az ügyleti kamat éves százalékos mértéke megjelölésének hiánya miatt a Hpt.
2. §

(1)bekezdés c) pontja alapján fennálló érvénytelenségi ok kiküszöbölhető, így szerinte is helye volt a perbeli kölcsönszerződés érvényessé nyilvánításának. Álláspontja szerint azonban a másodfokú bíróság az induló ügyleti kamat mértékét az érvényessé nyilvánítás során tévesen határozta meg. A kamat százalékos mértéke ugyanis a szerződésben szereplő adatok alapján - az üzletszabályzatban rögzített matematikai képlet alkalmazásával - megfelelően kiszámítható. Az elvégzett számítások eredményét az elsőfokú eljárás során be is mutatta. A kölcsönszerződés érvénytelenségének okát mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróságnak - az elsőfokú bíróság helyes álláspontjának megfelelően - úgy kellett volna kiküszöbölnie, hogy az induló ügyleti kamat mértékét a szerződésben rögzített kamatmegállapodás alapul vételével, az általa közölt számításoknak megfelelően évi 14,01%-ban kellett volna meghatároznia. Megjegyezte, hogy - a jogerős ítélet indokolásában kifejtettekkel ellentétben - a felülvizsgált elszámolásban is ez az induló kamatmérték szerepel. [20] Az alperes előadta azt is, hogy a kölcsönszerződés részét képező üzletszabályzat IV.9. pontja a törzskönyv átadását az egyéb biztosítékoktól, így a vételi jogtól is független, önálló, atipikus biztosítékként szabályozza. A vételi jog fennállására tekintet nélkül jogosult ezért arra, hogy a törzskönyvet a felperes tartozásának teljes megszűnéséig birtokában tartsa. A másodfokú bíróság erre figyelemmel alaptalanul kötelezte a törzskönyv kiadására. [21] A peres felek az ellenérdekű fél által benyújtott felülvizsgálati kérelemmel érintett rész tekintetében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felperes felülvizsgálati kérelme érdemben nem bírálható el. [23] A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékei: a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat megjelölése, a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem előadása, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint a kérelem indokainak kifejtése. E tartalmi kellékek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. [24] A jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése körében a fél az 1/

1. (II.15.) PK vélemény
2. pontja szerint ezeknek a törvényi követelményeknek akkor tesz eleget, ha egyrészt konkrétan megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt tartalmilag is körülírja a hivatkozott jogszabálysértést, kifejti az arra vonatkozó jogi álláspontját, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. [25] A felperes felülvizsgálati kérelmében utalt arra, hogy az üzletszabályzat V.
3. pontja érvénytelenségének megállapítását külön is kéri, e körben jogszabályhelyeket is megjelölt, azt azonban nem fejtette ki, hogy e jogszabályhelyek alapján miért minősül érvénytelennek a vitatott szerződéses rendelkezés. A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének ezt a részét erre tekintettel a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján hivatalból elutasította. [26] Felülvizsgálati kérelmében a felperes nem kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság a kölcsönszerződést évi 10,08%-os mértékű kamattal érvényessé nyilvánította. Álláspontja szerint azonban a jogkövetkezmény alkalmazására nem a szerződés részleges, hanem annak teljes érvénytelensége miatt kerülhetett volna sor. Kérelme

1. és
2. pontjában mindezek mellett azt is sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem végezte el a felek közötti elszámolást, noha keresete az alperes marasztalására, a felmerült túlfizetés visszatérítésére irányult. A felülvizsgálati kérelemben azonban marasztalásra irányuló határozott kérelem nem szerepel. [27] A felperes felülvizsgálati kérelmének tartalma, az, hogy a felperes pontosan milyen döntés meghozatalát kéri a Kúriától, igényt tart-e az alperes marasztalására vagy sem, mindezekre figyelemmel egyértelműen nem állapítható meg. A felülvizsgálati határidő elteltét követően a Pp.
3. §

(1)bekezdéséből következően e hiányosság pótlására sem kerülhet sor. A Kúria ezért a Pp. 273. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemnek ezt a részét is hivatalból elutasította. [28] A Kúria megjegyzi, ha a felperes felülvizsgálati kérelmében változatlanul igényt tartott volna a túlfizetés visszatérítésére, a kérelemben vitatott érték - a másodfokú eljárás során

1. március 9én előterjesztett
2. sz. beadványában előadott számításokra, valamint a felülvizsgálati eljárásban
3. április 21-én benyújtott
4. sz. előkészítő irata
5. pontjában közölt adatokra figyelemmel - nem haladta volna meg a Pp.
6. §

(2)bekezdésében előírt hárommillió Ft-ot. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására ezért ebben az esetben sem kerülhetett volna sor. Ha pedig a felperes a felülvizsgálati kérelmében az alperes marasztalására nem tart igényt, úgy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását - miután a kérelem az üzletszabályzat V.6. pontja érvénytelenségének megállapítása mellett kizárólag a jogerős ítélet indokolása ellen irányult - a Pp. 271. §

(1)bekezdés d) pontja zárta volna ki. [29] A Kúria a jogerős ítéletet mindezekre figyelemmel a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján kizárólag az alperes felülvizsgálati kérelmének keretei között vizsgálta, és azt az alábbiak szerint részben jogszabálysértőnek találta. [30] A felek közötti kölcsönszerződés megkötésekor hatályos Hpt. 213. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében semmis az a fogyasztási lakossági kölcsönszerződés, amely nem tartalmazza a kamat éves, százalékban kifejezett értékét. Az alperes maga sem vitatta, hogy a perbeli kölcsönszerződés e követelménynek nem felel meg, a kamat százalékos mértékét a szerződésben nem tüntették fel. A szerződés ezért a felperes helyes álláspontjának megfelelően érvénytelen. Nem volt vitás ugyanakkor a perben, hogy az alperes nem kamatmentes kölcsönt nyújtott a felperes részére. A felek közötti kölcsönszerződés rendelkezései és a szerződés részét képező üzletszabályzat I.

1. pontja alapján abszolút számmal a kikötött ügyleti kamat mértéke is megállapítható. Az összes törlesztőrészlet összegéből, 4.461.408 Ft-ból ugyanis a kölcsön összegét, 2.880.000 Ft-ot kivonva megkapható a felperes által fizetendő kamat összege. Ezekből az adatokból pedig, amint azt az alperes a per során a szükséges számítások csatolásával igazolta is, a kamat éves százalékos mértéke kiszámítható. A kamat százalékban kifejezett éves mértéke feltüntetésének elmaradása tehát csupán a kölcsönszerződés formai hiányosságát jelentette. Az érvénytelenség oka ezért - az ügyben eljárt bíróságok helyes álláspontjának megfelelően - kiküszöbölhető volt. Az érvénytelenség lehetséges jogkövetkezményei közül erre figyelemmel a Ptk.
2. §

(2)bekezdése alapján az érvényessé nyilvánítás alkalmazása volt indokolt. [31] Az alperes a perben nem vitatta, hogy a fogyasztó felperes a szerződés adatai alapján a kamat százalékos mértékét maga nem tudta volna kiszámítani, ehhez ugyanis számítástechnikai eszközök, programok igénybevételére lett volna szükség. A kamatszámítást azonban az alperes elvégezte, és a per során csatolta az ennek eredményét, valamint a kamatszámítás levezetését rögzítő okiratot. E számításokból kitűnően a felek a perbeli szerződésben évi 14,01%-os mértékű ügyleti kamatban állapodtak meg. A felperes keresetleveléhez mellékelt felülvizsgált elszámolásban - a jogerős ítélet indokolásában kifejtettektől eltérően - ugyanez az az induló kamatmérték szerepel. [32] A felperes az alperes által elvégzett számítások helyességét a per során az elsőfokú bíróság 11. sz. jegyzőkönyvbe foglalt felhívása ellenére sem vitatta konkrétan, csupán azt a jogi álláspontját hangoztatta, hogy miután a fogyasztó felperes maga ezeket a számításokat nem tudta volna elvégezni, a felek közötti kölcsönszerződés ilyen induló kamattal történő érvényessé nyilvánítására nem kerülhet sor. A felperes által e vonatkozásban előadottaknak azonban a Hpt. 213. §

(1)bekezdés c) pontjának alkalmazása, illetve a szerződés érvényessé nyilvánítása körében nincs jogi jelentősége. A Kúria ezért az adott tényállás mellett - a felperes megfelelő vitatásának hiányára is figyelemmel - nem látta perjogi akadályát annak, hogy az alperes okirattal igazolt, az ellenérdekű fél által nem cáfolt kimutatását elfogadva az ügyleti kamat mértékét a szerződés érvényessé nyilvánítása során az elsőfokú ítéletben rögzítettekkel egyezően évi 14,01%-ban állapítsa meg. [33] A törzskönyvet viszont az alperes a kölcsönszerződés megkötését követően az opciós szerződés

1. pontja és az üzletszabályzat VI.
2. pontja értelmében - a felülvizsgálati kérelemben kifejtettektől eltérően - nem a szerződés önálló biztosítékaként tarthatta birtokában, hanem az alperes vételi jogát kívánták a szerződő felek ilyen módon biztosítani. Az alperesnek a törzskönyv birtoklásához való joga erre figyelemmel - amint azt a Kúria az alperes üzletszabályzatának vizsgálata alapján már több hasonló ügyben megállapította - csupán a vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságnak minősült (BH2017.13.,BH2017.63.,BH2017.95.). A másodfokú bíróság ezért a vételi jog időközbeni megszűnésére tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest a törzskönyv kiadására. [34] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletnek az alperes felülvizsgálati kérelmével támadott részét a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánításának módja körében a Pp.
3. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő elsőfokú ítéletet ebben a részében helybenhagyta. Egyebekben a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit - az első- és a másodfokú perköltség, valamint a le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték viselésére vonatkozó, a végleges pernyertesség-pervesztesség arányával összhangban álló rendelkezésekre is kiterjedően - a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [35] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme esetében a pertárgyértéket - a felülvizsgálati eljárás során

1. sz. alatt előterjesztett előkészítő irat
2. és
3. pontjaiban foglaltakra figyelemmel - 2.373.993 Ftban határozta meg. A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítására tekintettel a felperes által fizetendő mérsékelt felülvizsgálati eljárási illeték összege az illetékekről szóló
4. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
5. §

(1)bekezdése, 50. §

(1)bekezdése és 58. §

(1)bekezdés f) pontja értelmében 23.700 Ft. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt illetéket a felperes a költségmentesség a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. [36] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján érdemben lefolytatott felülvizsgálati eljárásban a felek egyenlő arányban bizonyultak pernyertesnek, illetve pervesztesnek. A felperes ezért a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes által illetékbélyegben lerótt eljárási illeték 50%-át megtéríteni. A további felülvizsgálati eljárási költségeiket a felek maguk viselik. [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. május
2. . Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró