Bfv.1075/2016/6 – Kúria

(5)-

(6)bekezdése szerint kizárólagos illetékesség esete sem állapítható meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1075/2016/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Vaskuti András, előadó bíró Dr. Soós László, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. február
3. Az ügy tárgya: magánokirat-hamisítás vétsége Terhelt III. rendű Elsőfok: Püspökladányi Járásbíróság, 5.B.159/2014/29., tárgyalás,
4. április
5. Másodfok: Debreceni Törvényszék, 18.Bf.407/2015/8., nyilvános ülés,
6. május
7. Az indítvány előterjesztője: III. rendű terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre ítélet, ítélet, Rendelkező rész A Kúria a III. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Püspökladányi Járásbíróság 5.B.159/2014/
8. számú ítéletét és a Debreceni Törvényszék 18.Bf.407/2015/
9. számú ítéletét III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Püspökladányi Járásbíróság a
10. április 22-én meghozott 5.B.159/2014/
11. számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki magánokirat-hamisítás vétségében, mint bűnsegéd [az
12. évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: régi Btk.)
13. §], ezért őt egy évre próbára bocsátotta. A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék a
14. május 3-án jogerőre emelkedett 18.Bf.407/2015/
15. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a járulékos kérdések tekintetében részben megváltoztatta, egyebekben a III. rendű terheltet illetően helybenhagyta. II. [3] A jogerős ügydöntő határozat ellen a III. rendű terhelt nyújtott be tartalmát tekintve az
16. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (a továbbiakban: Be.)
17. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, amelyben azt sérelmezte, hogy ügyében az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, mert bár a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Debreceni Járásbíróságon volt olyan bíró, aki nem jelentett be elfogultságot vele szemben, a Debreceni Törvényszék mégis más bíróságot jelölt ki, ezáltal őt elvonták a törvényes bírájától. [4] Mindezen túl sérelmezte az alábbiakat is: - a nyomozás során készült jegyzőkönyv valótlanul tartalmazta, hogy ő bármit elismert volna; - a vádirat nem tartalmazta annak megjelölését, hogy az egyes bizonyítási eszközök mely cselekmény, illetve részcselekmény bizonyítását szolgálják; - a büntetőeljárásban nem különült el a vád, a védelem és az ítélkezés, mert az ügyész már a tárgyalás megkezdése előtt elfoglalta a helyét a tárgyalóteremben, továbbá a tárgyalás befejezése után az ügyész és a védő nem egyszerre hagyták el a tárgyalótermet; - a 2015. február 10. napján a tárgyalást nem szabályszerűen tartották meg, mert azon a II. rendű terhelt nem jelent meg, és ezt követően nem került sor a tárgyalás megkezdése tárgyában az ügyész, a terhelt és a védő Be. 282. §

(1)bekezdés szerint történő meghallgatására. [5] Ezért a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. III. [6] [7] [8] [9] A Legfőbb Ügyészség BF.1137/2016. számú írásbeli nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben nem alapos. A vádirati kellékek egyikét meghatározó Be. 217. §

(3)bekezdés i) pontjában, valamint a Be. 282. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabály nem tartozik a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjában megjelölt abszolút eljárási szabálysértések közé, ezért felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. Ugyanezen ok miatt nincs lehetőség a nyomozás során, a gyanúsítás szövegével kapcsolatban felvetett kifogás, és a Be.

1. § rendelkezésének vélt megsértésére hivatkozás figyelembe vételére sem. Azzal, hogy a Debreceni Törvényszék a Debreceni Járásbíróságot az eljárásból kizárta, és másik járásbíróságot jelölt ki, a Be.
2. §

(1)bekezdés II. a) pontjában írt abszolút hatályon kívül helyezési ok nem valósult meg. A Püspökladányi Járásbíróság eljárása törvényes volt, a vád tárgyává tett bűncselekmény a hatáskörébe tartozott, illetékessége a Debreceni Törvényszék kijelölő határozatán alapult, az egyesbírókénti eljárás törvényi feltételei fennálltak. [10] Mindezek miatt a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. IV. [11] Az indítvány előterjesztője az írásbeli észrevételében előadta, hogy a másodfokú bíróság a Legfőbb Ügyészség álláspontjával ellentétben az eljárási hibát megállapította és elismerte, azonban a jogszabálysértést nem orvosolta. V. [12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [13] A Kúria a Be. 423. §

(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot - az

(5)bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján vizsgálja felül; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. [14] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjára alapítva felülvizsgálatra a Be. 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve a IIIV. pontjában felsorolt eljárási szabálysértések esetén kerülhet sor, és ezen törvényi okok köre nem bővíthető. [15] Ebből következően a felülvizsgálati indítványnak az a része, amely a nyomozás során elkövetett esetleges - a jegyzőkönyv vezetésével, illetve annak tartalmával összefüggő - szabálysértést sérelmezi, a törvényben kizárt. [16] A törvényes vád hiányát akkor lehet megállapítani, ha a vád tartalma oly mértékben hiányos, hogy anyagi jogi értékeléshez nem nyújt alapot, ily módon annak vizsgálatába a bíróság nem bocsátkozhat (EBH 2013.B.10.). A kellékhiányos vád azonban a bírósági eljárás megindítására alkalmas, és erre hivatkozással a felülvizsgálat ugyancsak kizárt. [17] A Be. 282. §

(1)bekezdésében írt szabály megsértése sem szerepel azon okok között, melyek a felülvizsgálati eljárás lefolytatását megalapozhatnák. Nem képezheti továbbá felülvizsgálat tárgyát az sem, hogy a tárgyalóterembe az eljárás résztvevői milyen sorrendben érkeznek, illetve onnan hogyan távoznak. [18] A másodfokon eljárt törvényszék ügydöntő határozatának indokolásában helytállóan fejtette ki, hogy a jelen ügyben a Be. 17. §

(1)bekezdése alapján általános illetékességgel a Debreceni Járásbíróság rendelkezett. [19] A kijelölt perbíró elfogultsága okán később a büntető ügyszakba beosztott egy bíró kivételével a Debreceni Járásbíróság valamennyi, ilyen ügyeket tárgyaló bírája kizárásáról nyilatkozott. [20] A Be. 24. §

(6)bekezdése alapján, ha van kizárással nem érintett bíró, a bíróság elnöke intézkedik más bíró kijelölése iránt, de miután maga a bíróság elnöke is elfogultsági kifogással élt, az iratok felterjesztésre kerültek a Debreceni Törvényszékhez a Be. 24/A. §

(1)bekezdésben foglaltak ellenére, holott a Debreceni Járásbíróságnak volt nem kizárt tanácsa, míg az elnök személye az egész bíróságot érintően csupán a Be. 21. §

(1)bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok miatt lehet csak releváns. [21] A Debreceni Törvényszék ezt követően azonban a Debreceni Járásbíróságot az eljárásból kizárta, majd később több járásbíróság kijelölése után végül a Püspökladányi Járásbíróságot jelölte ki az eljárás lefolytatására. [22] A Be. 19. § szerint a bíróság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja. [23] A Be. 308. §

(1)bekezdése alapján a tárgyalás megkezdése után áttételnek csak akkor van helye, ha az ügy elbírálása a bíróság hatáskörét meghaladja, vagy katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, illetőleg a Be. 17. §

(5)-

(6)bekezdése szerint az ügy elbírálására más bíróság illetékes. [24] Miután a Püspökladányi Járásbíróság kijelölése a Debreceni Törvényszék által megtörtént és kizárási okot sem jelentettek be, így a tárgyalását megkezdte. [25] Az ügy a járásbíróság hatáskörét nem haladta meg, nem tartozott katonai büntetőeljárás hatálya alá és a Be. 17. §

(5)-

(6)bekezdése szerint kizárólagos illetékesség esete sem volt megállapítható, így az illetékesség rögzült, áttételnek már nem volt helye. [26] Erre figyelemmel a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a Be. 373. §

(1)bekezdés II. c) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem történt, de nem volt ok a Be. 375. §

(1)bekezdése szerinti relatív szabálysértés kimondására sem. [27] Nem valósul meg abszolút eljárási szabálysértés, ha az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásbíróságot a törvényszék annak ellenére zárja ki az eljárásból, hogy lett volna olyan bíró, akire a kizárási ok nem vonatkozik, és ha az elfogultsági ok miatti kijelölés alapozza meg a járásbíróság illetékességét, az ügy az így kijelölt bíróság hatáskörét nem haladja meg, nem tartozik katonai büntetőeljárás hatálya alá és a Be. 17. §

(5)-

(6)bekezdése szerint kizárólagos illetékesség esete sem állapítható meg. [28] Abszolút eljárási szabálysértés hiánya miatt a járásbíróság eljárását illetékességi okra hivatkozással sérelmező felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [29] Mindezekre figyelemmel a Kúria miután olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be.

1. § alapján a megtámadott határozatokat fenntartotta. III. rendű terhelt tekintetében hatályában VI. [30] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
2. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. február
2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő