Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.036/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla az ….. Ügyvédi Iroda (dr. Dantesz Péter ügyvéd) által képviselt ….. Kft. felperesnek a ….. jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit körút 85., Hiv.szám: D-…..) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a ….. főtanácsos által képviselt ….. Város Önkormányzata I. rendű és a dr. Pusztai Attila ügyvéd által képviselt ….. Térségfejlesztő Kht. II. rendű beavatkozó beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
- évi november hó
- napján kelt 25.K.35.734/2006/
- számú ítélete ellen az I. rendű beavatkozó által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi április hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (azaz ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. rendű beavatkozó ajánlatkérő nevében a II. rendű beavatkozó az Európai Unió hivatalos lapjának …..-én megjelent számában a ….. szám alatt közzétett ajánlati felhívással a ….. Nagytérségben, mint gesztor önkormányzat a közbeszerzésről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerint nyílt közbeszerzési eljárást indított az ajánlati felhívás II.1.
- pontja szerint a ….. és ….. Nagytérségi hulladékgazdálkodási önkormányzat konzorciumhoz tartozó önkormányzatok osztatlan közös tulajdonában lévő hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási létesítmények, eszközök, berendezések ISPA/ Kohéziós Alap feltételrendszer szerinti üzemeltetése ….. projektterület 104 településén, és önkormányzati finanszírozási kötelezettség átvállalása az ajánlati dokumentációban részletezettek szerinti szolgáltatásra. Az ajánlati felhívás IV.3.
- pontjában az ajánlattételi határidőt, illetve a részvételi határidőt
- november
- napjának 10 órájáig határozta meg. Az ajánlati felhívás egyes részének megsemmisítése érdekében - két kérelmező mellett - a felperes is jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A felperes az ajánlati felhívás III.2.
- pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása körében kifogásolta a teljesítésbe bevonandó szakemberek jogosítványa csatolását, a már létező telephely bemutatását, a 30 településre megkövetelt közszolgáltatói szerződés meglétét, a három kiemelt üdülő övezetben egy éve meglévő közszolgáltatói vagy hulladékkezelési szolgáltatói szerződés meglétét és 36 fő hulladékgyűjtő szakképesítéssel rendelkező szakember előírását. Az alperes a
- november 16-án kelt ….. számú határozatával a felperes és a III. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította, míg a II. rendű kérelmező kérelmének visszavonása folytán, az általa kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszüntette. A felperes jogorvoslati kérelme kapcsán megállapította, hogy a közbeszerzési eljárásnak a tárgya a projekt egy részét érintő 104 településre terjed ki, amelybe nem tartozik bele a kötelező lakossági szemétszállítás, tehát az érintett települések vonatkozásában jelenleg hatályos közszolgáltatói szerződéseket nem érinti. Az ezeken felüli egyéb hulladékszállítási, hulladékgyűjtési, hulladék elhelyezési, hulladékkezelési feladatok ellátásáról van szó, e tekintetben pedig az ajánlatkérő feladata és felelőssége, hogy a beszerzési igényét meghatározza, a teljesítéséhez pedig előírt feltételekkel nem sértette meg a Kbt. 50.§-ának
(1), valamint 69.§-ának
(3)bekezdésében foglaltakat, a meghatározott alkalmassági minimum nem ütközik e jogszabályi rendelkezésbe, az lefedi a szolgáltatás tárgyát és nem eltúlzott mértékű, a szerződés teljesítéséhez szükséges. A felperes jogszabálysértésre hivatkozással az alperesi határozat felülvizsgálatát kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte, a határozatában kifejtett fenntartotta. indokolását A II. rendű beavatkozó (11. sorszám alatt) bejelentette, hogy az I. rendű beavatkozó az alperesi határozat meghozatala előtt egy nappal az ajánlati felhívását visszavonta, és a visszavonást a közbeszerzési értesítőben közzé is tette, ez által álláspontja szerint - a per okafogyottá vált, ugyanakkor érdemben osztotta az alperesi álláspontot. Az elsőfokú bíróság a felperes keresete kapcsán a Kbt. 65.§-ának
(1), 69.§-ának
(2)és
(3)bekezdésére utalással a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy egyértelműen és konkrétan nem derült ki a közbeszerzés tárgya, nem lehet bizonyosan azt kimondani, hogy a szolgáltatás a kötelező lakossági szemétszállítást érinti-e, mint azt sem, hogy a közbeszerzés tárgya, csak a közszolgáltató szerződéseken felüli egyéb hulladékkezelési feladatokat foglalja magába. Ha pedig a közbeszerzés tárgyát hiányos tényállás alapján állapítják meg, úgy a Kbt. 69.§
(3)bekezdésével kapcsolatban sem lehet jogszerű, megalapozott döntést hozni. Az elsőfokú bíróság a hulladékgazdálkodásról szóló, módosított 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 2.§-ának
(1), 3.§-ának c) pontja, 14.§-ának
(1)bekezdése, 21.§-ának
(3)bekezdésében foglaltakra utalással arra a következtetésre jutott, hogy azt, hogy a közszolgáltatás pontosan kire és mire terjed ki, csak az egyes települések önkormányzatai, rendeletei alapján állapítható meg, azok áttanulmányozása nélkül nem lehetséges állást foglalni. Az alperes az egyes közszolgáltatási szerződések tartalmára tekintet nélkül megalapozatlanul rögzítette, hogy a közbeszerzés tárgyában nem tartozik bele a közszolgáltatással lefedett, kötelező lakossági szemétszállítás, így a Kbt. 67.§-ának
(3)bekezdésével kapcsolatban a döntése is megalapozatlan. A Kbt. 69.§-ának
(3)bekezdése alapján az alkalmassági - alkalmatlansági követelmények megfelelősége a közbeszerzés tárgya, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek alapján állapítható meg, a felhívásban meghatározott elvárásokat ezekkel összefüggésben, ezekre vonatkoztatva kell vizsgálni. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a felperes jogorvoslati kérelmét elutasító részében hatályon kívül helyezte, és e körben az alperest új eljárásra kötelezte. Utasítása szerint a megismételt eljárásban az alperesnek a közbeszerzés tárgyát minden releváns tény figyelembe vételével kell meghatároznia, ennek során nem mellőzheti az érintett települések önkormányzati rendeleteinek és az egyes hatályos közszolgáltatói szerződések tartalmi vizsgálatát. A közbeszerzés tárgyának megalapozott, egyértelmű meghatározása után kerülhet az alperes abba a helyzetbe, hogy a felperes által kifogásolt egyes műszaki, szakmai alkalmassági feltételek, illetve az alkalmasság egyes minimum követelményei jogszerűségéről állást foglaljon. Az ajánlati felhívás visszavonásával kapcsolatban a II. rendű beavatkozó felvetésére megjegyezte, hogy az alperes határozatának jogszerűségéről kellett a közigazgatási perben döntenie, ezt pedig nem befolyásolta az ajánlati felhívás időközbeni visszavonása. A II. rendű beavatkozó egyébként maga sem jelölt meg, egyetlen olyan jogszabályi rendelkezést, amely e helyzetre tekintettel kizárná az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát. Tekintettel pedig arra, hogy a felperes kereseti kérelmét az ajánlati felhívás visszavonásától függetlenül fenntartotta, a bíróságnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3.§-ának
(2)bekezdése és 215.§-a alapján a kereseti kérelemről döntenie kellett. A megismételt eljárásban az alperesnek értelemszerűen először azt kell megvizsgálnia, hogy van-e az eljárás lefolytatásának az érdemi döntés meghozatalának bármiféle eljárásjogi akadálya. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében az I. rendű beavatkozó elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat hatályon kívül helyezése mellett az eljárás megszüntetését, másodlagosan pedig az ítélet indokolásának a megváltoztatását, az alperesi eljárás érdemi vizsgálata körében tett megállapítások és e körben az alperes részére megfogalmazott utasítások, valamint az előírt érdemi bizonyítás lefolytatásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint az alperes akkor járt volna el helyesen, ha az ajánlati felhívás visszavonására tekintettel az érdemi határozat meghozatalát mellőzi és az eljárást megszünteti. Mivel ez elmaradt, az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe került, hogy a felperes keresete alapján az alperesi határozatot - és a meghozatalát megelőző eljárást - felül kellett vizsgálnia. E körben osztotta az elsőfokú bíróság azon véleményét, hogy egy meglévő érdemi határozat felülvizsgálatát a bíróság a kereset alapján köteles elvégezni, ez azonban nem jelenti azt, hogy érdemben kell felülvizsgálnia a határozatot akkor, amikor a bírósági eljárás megindulásakor már egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlati felhívás visszavonása az alperesi határozat meghozatala előtt megtörtént. Ebben a jogi helyzetben az elsőfokú bíróság akkor járt volna el a jogszabályoknak megfelelően, ha mellőzi az érdemi bizonyítás lefolytatását, az alperes határozatát hatályon kívül helyezi és egyidejűleg az eljárást megszünteti. Az elsőfokú bíróság azonban érdemben vizsgálta az okafogyottá vált eljárást, s az új eljárásra az alperesnek érdemi bizonyítási kötelezettséget írt elő. Nem értett egyet az ítélet indokolásának érdemi részével sem, mert álláspontja szerint a közbeszerzés tárgya a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható, így - amennyiben az ajánlati felhívás nem került volna visszavonásra -, a bíróság egyértelműen állást foglalhatott volna a határozat jogszerűségéről. E körben utalt az elsőfokú eljárásban a II. rendű beavatkozó által a 11. sorszám alatt kifejtett indokokra. Hangsúlyozta azonban, hogy a leírt eljárásjogi okokból ennek vizsgálata jogszabálysértő volt, emellett felesleges is, hiszen az ajánlati felhívás visszavonása miatt az alperesnek a megismételt eljárásban nincs mit vizsgálnia. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Annak cáfolatára, hogy az ajánlati felhívás visszavonására a jogorvoslati eljárás folyamatában kerül sor, csatolta az I. rendű beavatkozó értesítését - amely 2006. november 17-én kelt -, és arról tájékoztatta a felperest, hogy az EU hivatalos lapjában közzétett ajánlati felhívást visszavonja, értelemszerűen egy jövőbeli eseményt közölt, melyre mindenképpen az alperesi határozat meghozatalát követően került sor. Ebből kifolyólag nem értett egyet azzal a beavatkozói állásponttal, hogy az alperesi jogorvoslati eljárást az alperes határozatának hatályon kívül helyezése mellett meg kellett volna szüntetni, mert erre sem a Ket. 31.§-ának
(1),
(2)és
(3)bekezdése, sem a Pp. 157.§-a nem nyújt lehetőséget. A Ket. 111.§-ának
(1)bekezdése és a Pp. 339.§-ának összevetéséből pedig az következik, hogy a bíróságnak érdemben kell vizsgálnia a közigazgatási határozat jogszerűségét, ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette a közigazgatás működése feletti bírói kontroll gyakorlásával. Az ítéletben foglaltak egy megismételt közbeszerzési eljárásban és az azt követő esetleges jogorvoslati eljárásban mindenképpen irányadók és alkalmasak arra, hogy az ismételt jogsértéseket kiküszöböljék. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá azokra a jogsértő körülményekre, amelyek az alperes határozatában fellelhetők. A felperesnek mint ajánlattevőnek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy amennyiben az eljárás lefolytatására ismételten sor kerül, az minden tekintetben megfeleljen a törvényesség követelményeinek. Az I. rendű beavatkozó fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a per tárgyát az alperesi határozat jogszerűségének a vizsgálata képezte a keresettel támadott részében. A helyesen feltárt tényállásból a Pp. 339.§
(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásával okszerű következtetéssel helyezte hatályon kívül az alperes határozatát és kötelezte őt új eljárásra. Az I. rendű beavatkozó fellebbezésére a Fővárosi Ítélőtábla mindenekelőtt kiemeli a Kbt. 76.§-ának
(2)bekezdését, melynek értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig vonhatja vissza. A visszavonás jogszerűségét elsődlegesen az alperes vizsgálhatja hatósági jogkörben, a bírósági felülvizsgálatot közigazgatási hatósági eljárásnak kell megelőznie. Abban az esetben ha az ajánlati felhívás visszavonása a már megindult jogorvoslati eljárásban történt és ezt figyelmen kívül hagyta, vagy erre alapozta döntését az alperes, úgy a bírói kontroll határozott kereseti kérelemre történhet. A tárgyi esetben a beavatkozók az alperes határozatát az ajánlati felhívás visszavonására tekintettel keresettel nem támadták, felülvizsgálatát nem kérték, a közigazgatási per a felperes keresete kapcsán indult az alperes érdemi határozatának felülvizsgálata iránt, ez képezte a per tárgyát, miként a másodfokú bírósági eljárás tárgyát is, hiszen az alperesi határozat visszavonására nem került sor, míg hatályon kívül helyezésének jogszerűsége a másodfokú eljárásban olyan ténybeli alapon vitatott - ajánlati felhívás visszavonása -, mely az elsőfokú bírósági eljárásban és nem a közigazgatási eljárásban merült fel. Az elsőfokú bíróság a perben érvényesített joggal szemben a kereseti kérelemhez kötöttség elve alapján jogszerűen nem határozott érdemben a beavatkozók által felvetett kérdésben, azt a másodfokú bíróság a Pp. 253.§-ának
(2)és
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelemben megfogalmazottak szerint nem teheti meg, hiszen az hatáskör elvonással járna, olyan kérdésben kellene döntenie, amelyről a közigazgatási hatóságnak nem volt tudomása, döntésére nem hathatott ki. Erre tekintettel az elsőfokú ítélet indokolásának
- oldal
- bekezdés utolsó mondatát akként pontosítja, hogy a megismételt eljárásban az alperesnek mindenekelőtt arról kell döntenie, hogy az időközben bekövetkezett ajánlati felhívás visszavonását az eljárásban hivatalból értékeli-e vagy sem, majd ennek tükrében vizsgálhatja, hogy van-e az elrendelt eljárás lefolytatásának és az érdemi döntés hozatalának bármiféle eljárásjogi akadálya. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét indokolási részének részbeni kiegészítésével helybenhagyta. A felperes másodfokú eljárásban felmerült költségének megfizetésére az I. rendű beavatkozót a másodfokú bíróság a Pp.78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte, míg a beavatkozó személyes illetékmentessége folytán a fellebbezési illetéket a 6/
- (VI.26) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- évi április hó
- napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok