Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.303/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Olaszy-Kiss Gyula ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Pozderka Gábor ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- február
- napján meghozott, 10.P.631.401/2004/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről 24., az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit pedig helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú részperköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes biztosítottjának fia, a biztosított által üzemben tartott ... forgalmi rendszámú Opel Astra Caravan személygépkocsival balra kanyarodás közben elütötte a vele szemben kerékpárjával a kerékpárúton egyenesen haladó felperest. A gépkocsi vezetőjének bűnösségét a Győri Városi Bíróság B.2421/2003/
- számú ítéletével közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt megállapította. A balesetben a felperes bal sípcsontja törött el; a törés a térizületbe hatolt. A felperest a baleset napjától,
- szeptember 2-áig ápolták kórházban. Otthonában három hónapig járókerettel tudott mozogni. Ezután
- január 29-e és február 2-a között ismét kórházi kezelésre szorult, és ekkor a törött csontvégek egyesítése céljából beépített fémlemezeket távolították el. A felperes lábsérülése nem gyógyult maradéktalanul. A térd 10 és 90 fok közötti hajlítása esetén a felperes térdizülete fáj, lábszára bedagad. A felperes térdsérülése miatt kerékpározni nem tud és a hosszabb gyaloglás is nehezére esik. Az alperes nem vagyoni kártérítés címén 700.000 forintot fizetett a felperesnek, valamint a dologi káraira és költségeire is teljesített kifizetést. A felperes keresetében további 4.800.000 forint nem vagyoni kártérítés és a dologi kárai még meg nem térített részének, továbbá a baleset folytán keletkezett rendszeres költségeinek és keresetveszteségének pótlására szolgáló járadék megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság 2.500.000 forint nem vagyoni kártérítés és annak
- augusztus 31-től járó kamatai, 2.419.210 forint költség és
- február 28-ig lejárt járadék és kamatai,
- március 1-től pedig havi 58.905 forint járadék megfizetésre kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítéletét a következőkkel indokolta: A felperes munkaképességének 35%-át a baleset következtében vesztette el. A 71 éves felperest a balesete előtt természetes eredetű betegségei nem akadályozták a munkavégzésben. A baleseti sérülései miatt vált munkaképtelenné. A lakásából nem mozdul ki, rokonaival nem tartja a kapcsolatot, a térdizület kötöttsége a mindennapi élettevékenységében is akadályozza. A felperes a balesetét megelőzően minden évben, öt hónapon át ruhatárosként dolgozott a ...-i strandon. A munkabére a havi nettó 59.777 forint volt; az ezzel a munkával elért jövedelme egész évre vetítve, havi 24.905 forintot tesz ki. Az alperes a keresetveszteségét a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni. A felperes a balesete előtt a ... belterületén lévő ... helyrajzi számú, 373 m2 területű ingatlanon zöldségeket és gyümölcsöt termelt. A baleseti sérülései miatt a kerti munkákat már nem képes elvégezni. A mezőgazdasági kisegítő igénybevételével járó költségei pótlására havi 10.000 forint járadékra tarthat igényt. Igényt tarthat a felperes a háztartási kisegítő igénybevételével járó költségei pótlására, havi 10.000 forint járadékra. Gyógyszerköltségei fejében havi 2.000 forint, kulturális többletköltségei fejében havi 5.000 forint, energia többletköltségei fejében havi 2.000 forint, a telefon többletköltségeire havi 5.000 forint illeti meg. Ezek a tételek teszik ki a megítélt 58.904 forint járadékot. Az alperes köteles megtéríteni a felperes ingóságaiban keletkezett kárainak, még ki nem egyenlített részét 22.000 forintot, az élelemfeljavítás költségét 6.000 forintot, a kórházi ápolása idején beszerzett ruhaneműkkel kapcsolatos költség arányos részét 12.000 forintot, az otthoni ápolása költségét 100.000 forintot és az otthoni ápolása idején keletkezett mosási többletköltségét 38.000 forintot. Az alperes fellebbezésében az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes kárait megtérítette; a már kifizetett kártérítést meghaladó felperesi követelés alaptalan. Hangsúlyozta, hogy a felperes előrehaladott életkora és természetes megbetegedései miatt munkavállalásra egyébként is alkalmatlanná válna, és nem lenne képes a házkörüli munkák elvégzésére sem. A 3.200.000 forint nem vagyoni kártérítés az ítélkezési gyakorlatban kialakult kártérítési összegekhez képest túlzott. A felperes ugyancsak az ítélet részbeni és akként való megváltoztatását kérte, hogy az ítélőtábla az alperest a keresetének megfelelően marasztalja. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezések nem alaposak. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az érdemi döntése is helytálló. A mérlegelési lehetőségeinek határian belül maradva állapította meg a felperes részére a nem vagyoni kártérítést is. A felperes munkaképtelenségét a természetes eredetű megbetegedései is előidézték. A felperest azonban a kertművelésben és az idényjellegű munka vállalásában nem akadályozták; ezeknek a munkáknak az elvégzésére a baleseti eredetű egészségkárosodása miatt vált alkalmatlanná. Ha a károsult a munkáját a balesete előtt, a természetes eredetű betegségei ellenére el tudja látni, nincs jelentősége annak, hogy a baleset utáni munkaképtelenségében a természetes eredetű megbetegedések közrehatottak-e vagy sem. A károsult a Ptk. 357. §
(1)bekezdése alapján igényt tarthat a balesetet követő jövedelemveszteségét teljes mértékben pótló járadékra. A járadékfizetés időtartama sem határozható meg előre. Az esetleges jövőbeli változások a járadékfizetési kötelezettség megszüntetésére vagy a járadék összegének módosítására adhatnak alapot. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az első fokú ítéletet helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban az alperes nagyobb részben tekinthető pervesztesnek mint a felperes, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján az alperes köteles a felperes fellebbezési részperköltségét megfizetni. A tárgyi költségmentesség folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- február
- . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró