← Magyarország

Bhar.536/2016/81 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.536/2016/

  1. A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
  2. március
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság
  4. évi szeptember hó
  5. napján kihirdetett 7.Bf.190/2014/
  6. számú ítéletét III. r. IV. r. IX. r. XIV. r. XVI. r. XVII. r. XVIII. r. vádlottak vonatkozásában hatályon kívül helyezi. E vádlottakat érintően az első fokú bíróság ítélete változatlanul jogerős III. r.
  7. október
  8. IV. r.
  9. október
  10. IX. r.
  11. szeptember
  12. XIV. r.
  13. október
  14. XVI. r.
  15. november
  16. XVII. r.
  17. július
  18. XVIII. r.
  19. július
  20. napján. A másodfellebbezéssel érintett további vádlottak vonatkozásában a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatja a következők szerint: I. r. vádlott cselekményei 4 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (Btk.
  21. §

(1)bekezdés
(4)bekezdés a/ pont), 3 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (Btk. 373. §
(1)bekezdés
(3)bekezdés a/ pont) és 5 rb. bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.
  1. §) minősülnek. A vádlott szabadságvesztés büntetését 1 (egy) év 4 (négy) hónapra, az ügyvédi foglalkozástól eltiltást 2 (kettő) évre enyhíti, a pénzbüntetés kiszabását mellőzi. II. r. vádlottat bűnösnek mondja ki 3 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (
  2. évi IV. törvény
  3. §). Ezért őt 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja. V. r. vádlottat bűnösnek mondja ki bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében (Btk.
  4. §
(1)bekezdés
(3)bekezdés a/ pont) és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
  1. §). Ezért őt halmazati büntetésül 4 (négy) hónap - börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 1 (egy) évi próbaidőre felfüggeszti. VI. r. vádlott cselekményei bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (Btk.
  2. §
(1)bekezdés
(4)bekezdés a/ pont), bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (Btk. 373. §
(1)bekezdés
(3)bekezdés a/ pont) és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.
  1. §) minősülnek. A szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 1 (egy) évre csökkenti. VII. r. vádlott vonatkozásában a ... Járásbíróság ... számú ítéletével bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (
  2. évi IV. törvény
  3. §) miatt alkalmazott 1 (egy) évi próbára bocsátást megszünteti, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi. VII. r. vádlott cselekményei 2 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (Btk.
  4. §
(1)bekezdés
(4)bekezdés a/ pont), 2 rb. bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (Btk. 373. §
(1)bekezdés
(3)bekezdés a/ pont) és 2 rb. bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.
  1. §) minősülnek. A másodfokú bíróság által kiszabott büntetést e bűncselekmények és a próbára bocsátással érintett bűncselekmény miatt tekinti kiszabottnak. X. r. vádlottat bűnösnek mondja ki bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében (Btk.
  2. §
(1)bekezdés
(3)bekezdés a/ pont) és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
  1. §). Ezért őt halmazati büntetésül 4 (négy) hónap - börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 1 (egy) évi próbaidőre felfüggeszti. XIX. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 7 (hét) hónapra enyhíti a felfüggesztés próbaidejének tartamát 1 (egy) évre csökkenti. XX. r. vádlottat bűnösnek mondja ki bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (
  2. évi IV. törvény
  3. §). Ezért őt megrovásban részesíti. XXI. r. vádlott cselekménye az
  4. évi IV. törvény
  5. §-ában meghatározott magánokirathamisítás vétségének minősül. Ezért őt megrovásban részesíti. A szabadságvesztésre ítélt vádlottak - a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése esetén - a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. Az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből II. r. vádlott 144 516 (száznegyvennégyezerötszáztizenhat), V. r. vádlott 1 710 (ezer-hétszáztíz), X. r. vádlott 193 (egyszázkilencvenhárom), XX. r. vádlott 1 296 (egyezer-kettőszázkilencvenhat) Ft-ot, a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből pedig II. r. vádlott 46 130 (negyvenhatezer-egyszázharminc) Ft-ot köteles megfizetni. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban felmerült 633 548 (hatszázharmincháromezer-ötszáznegyvennyolc) Ft bűnügyi költség az állam terhén marad. I. r. vádlott személyazonosító igazolványának száma ..., XVII. r. vádlott lakcíme ... szám. Felhívja az első fokú bíróságot, hogy III. r. vádlott őrizetben töltött idejének beszámításáról különleges eljárás keretében rendelkezzen. Indokolás A Miskolci Járásbíróság a
  6. július
  7. napján kelt 7.B.4290/2010/
  8. számú ítéletével bűnösnek mondta ki I. r. vádlottat 2 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében, és 5 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, II. r. vádlottat 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, III. r. és IV. r. vádlottakat 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, V. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétségében, VI. r. vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás végségében, VII. r. vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, VIII. r. vádlottat 2 rendbeli csalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében, IX. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, X. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétségében, XI. r. és XII. r. vádlottakat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, XIII. r. vádlottat 2 rendbeli csalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében, XIV. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, XV. r. és XVI. r. vádlottakat társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, XVII. r. és XVIII. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, XIX. r. vádlottat 2 rendbeli csalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében, XX. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, XXI. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért I. r. és VII. r. vádlottakat halmazati büntetésül személyenként 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül I. r. vádlottat 8 évre az ügyvédi foglalkozástól eltiltásra, III. r. és IV. r. vádlottakat személyenként halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre, V. r. vádlottat halmazati büntetésül 8 hónapi börtönbüntetésre, VI. r. vádlottat halmazati büntetésül 10 hónapi börtönbüntetésre, VIII. r. és XIX. r. vádlottakat személyenként halmazati büntetésül 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre, X. r. és XX. r. vádlottakat személyenként halmazati büntetésül 8 hónapi börtönbüntetésre, XI. r. és XII. r. vádlottakat személyenként halmazati büntetésül 10 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül személyenként 1 év közügyektől eltiltásra, XIII. r. vádlottat halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre, XXI. r. vádlottat halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre ítélte. IX. r., XIV. r., XVII. r. és XVIII. r. vádlottakat személyenként 1, míg II. r., XVI. r. és XV. r. vádlottakat személyenként 3 év időtartamra próbára bocsátotta. A bíróság a kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtását I. r. vádlott esetében 4 évi, III. r., IV. r., VI. r., VII. r., VIII.r., XIII. r., XIX. r., XXI. r. vádlottak vonatkozásában 3 évi, míg V. r., X. r. és XX. r. vádlottakat illetően 2 évi próbaidőre felfüggesztette. XI. r. és XII. r. vádlottak esetében a korábbi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésük végrehajtását elrendelte. Rendelkezett továbbá a járásbíróság az ... Bank és a Magyar Állam polgári igényének egyéb törvényes útra utasításáról, a lefoglalt iratok lefoglalásának megszüntetéséről, annak iratok közötti kezeléséről, valamint a bűnügyi költségről is. A járásbíróság ítélete ellen az ügyész I. r., II. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r., X. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIX. r., XX. r. és XXI. r. vádlottak terhére anyagi jogszabálysértés miatt, illetve I. r., II. r., VI. r., VII. r., X. r., XI. r., XII. r., XX. r. és XXI. r. vádlottak esetében a kiszabott büntetések súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. I. r. vádlott és a védője, V. r. vádlott és a védője, X. r. vádlott és a védője, XI. r. és XII. r. vádlottak, valamint a védőjük, XX. r. vádlott és a védője, valamint XXI. r. vádlott és a védője egyaránt elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek. A járásbíróság ítélete III. r. és IV. r. vádlottak vonatkozásában
  9. október
  10. napján, IX. r. vádlott tekintetében
  11. szeptember
  12. napján, XIV. r. vádlottnál
  13. október
  14. napján, XV. r. vádlott tekintetében
  15. október
  16. napján, XVI. r. vádlottnál
  17. november
  18. napján, míg XVII. r. és XVIII. r. vádlottak tekintetében
  19. július
  20. napján jogerőre emelkedett. A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
  21. szeptember hó
  22. napján kihirdetett 7.Bf.190/2014/
  23. számú ítéletével a járásbíróság ítéletét megváltoztatta a következők szerint: I. r. vádlottnak a Magyar Állam sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekményét 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének minősítette és az e bűncselekmények, valamint az 5 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és e bűncselekmények vonatkozásában a büntetőeljárást megszüntette. Az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekményeit 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének minősítette, a kiszabott szabadságvesztés próbaidejének tartamát 2 évre, az ügyvédi foglalkozástól eltiltás tartamát 3 évre enyhítette, valamint e vádlottat 300 napi tétel, 1 napi tétel összege 1 500 Ft, így összesen 450 000 Ft pénzbüntetésre ítélte. II. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségébe miatt indult büntetőeljárást megszüntette. III. r. vonatkozásában a Magyar Állam sérelmére elkövetett csalás bűntette vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az e miatti büntetőeljárást megszüntette és e vádlottnak az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekményét társtettesként elkövetett csalás bűntettének, míg a közbizalom elleni cselekményét társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette, s a szabadságvesztés büntetésének tartamát 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 évi szabadságvesztés büntetésre enyhítette. IV. r. vádlottnál a Magyar Állam sérelmére társtettesként elkövetett csalás bűntette vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az emiatt indult büntető eljárást megszüntette, az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyoni elleni cselekményt társtettesként elkövetett csalás bűntettének, míg a közbizalom elleni bűncselekményt hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette, a szabadságvesztés büntetés tartamát 1 évre, a próbaidő tartamát pedig 2 évre enyhítette. V. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, valamint a magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette. VI. r. vádlottnak az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekményét bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének, míg a közbizalom elleni cselekményét hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette. VI. r. vádlott vonatkozásában a Magyar Állam sérelmére bűnsegédként elkövetett csalás bűntetteként értékelt cselekmény vonatkozásában az ítéletet hatályon kívül helyezte és az ezek miatt indult büntető eljárást megszüntette, a szabadságvesztés büntetésének tartamát 6 hónapra, a próbaidőt pedig 2 évre enyhítette. VII. r. vádlottnak az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekményeit 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének, míg a közbizalom elleni cselekményét 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette. VII. r. vádlott vonatkozásában a Magyar Állam sérelmére 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntette vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az emiatt indult büntető eljárást megszüntette. Szabadságvesztés büntetésének tartamát 1 évre, a próbaidőt 2 évre enyhítette. VIII. r. vádlottnak az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekményét csalás bűntettének, a költségvetést károsító cselekményét költségvetési csalás bűntettének, a közbizalom elleni cselekményét hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette, a büntetésének tartamát 1 évre, a próbaidőt 2 évre enyhítette. Rendelkezett e vádlott előzetes fogvatartásban töltött idejének a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe - annak végrehajtása esetére történő - beszámításáról. IX. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntető eljárást megszüntette. X.r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, valamint bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntető eljárást megszüntette. XI. r. vádlottnak az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyoni elleni cselekményét bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének, költségvetést károsító cselekményét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének, míg a közbizalom elleni cselekményét hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette. A szabadságvesztés büntetésének tartamát 8 hónapra enyhítette, a szabadságvesztés végrehajtását a közügyektől eltiltásra vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezés mellőzése mellett 2 évi próbaidőre felfüggesztette, valamint a korábbi felfüggesztett szabadságvesztésének elrendeléséről szóló rendelkezést mellőzte. XII. r. vádlottnak az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekményét bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének, költségvetést károsító cselekményét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének, míg a közbizalom elleni cselekményét bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette, a szabadságvesztés büntetés tartamát 8 hónapra enyhítette, a szabadságvesztés végrehajtását a közügyektől eltiltásra vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezés mellőzése mellett 2 év próbaidőre felfüggesztette, s a korábbi felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtásáról szóló rendelkezést mellőzte. XIII. r. vádlottnak az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekményét csalás bűntettének, a költségvetést károsító cselekményét költségvetési csalás bűntettének, míg a közbizalom elleni cselekményét hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette, a szabadságvesztés büntetés tartamát 8 hónapra, a próbaidőt pedig 2 évre enyhítette. XIV. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntető eljárást megszüntette. XVI. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntető eljárást megszüntette. XVII. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette. XVIII. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntető eljárást megszüntette. XIX. r. vádlottnak az ... Bank Nyrt. sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekményét csalás bűntettének, a közbizalom elleni cselekményét hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette, a Magyar Állam sérelmére elkövetett csalás bűntette vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az emiatt indult büntető eljárást megszüntette. A szabadságvesztés büntetés tartamát 1 évre, a próbaidőt pedig 2 évre enyhítette. XX. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, valamint bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntető eljárást megszüntette. XXI. r. vádlott közbizalom elleni cselekményét hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette. Az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt indult büntető eljárást megszüntette, s e vádlott büntetését 100 napi tétel, 1 napi tétel összege 1 000 Ft mindösszesen 100 000 Ft pénzbüntetésre enyhítette. Rendelkezett a törvényszék a szabadságvesztések végrehajtásának elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsátásról, valamint az első- és másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről is. A Miskolci Törvényszék III. r., IV. r., IX. r., XIV. r., XVI. r., XVII. r. és XVIII. r. vádlottak vonatkozásában a jogerőt feltörte, melyből megállapíthatóan az elsőfokú bíróság ítélete kizárólag XV. r. vádlottal szemben emelkedett jogerőre. A törvényszék ítélete ellen a ...Főügyészség I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r., X. r., XIV. r., XVI. r., XVII. r., XVIII. r., XIX. r., XX. r. és XXI. r. vádlottak terhére az elsőfokú eljárást megszüntető másodfokú ítéleti rendelkezés miatt jelentett be fellebbezést, indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét valamennyi eljárás-megszüntetéssel érintett vádlott tekintetében helyezze hatályon kívül és az elsőfokú ítélet elleni perorvoslattal érintett vádlottak esetében II. r. vádlott kivételével a cselekmények jogi minősítését a
  24. évi C. törvény alapulvételével határozza meg, a kiszabott joghátrányt pedig súlyosítsa I. r., VI. r., VII. r., X. r., XI. r., XII. r., XX. r. és XXI. r. vádlottak tekintetében. Az elsőfokú ítélet rendelkező részét V. r., X. r., XX. r. és XXI. r. vádlottak vonatkozásában egészítse ki azzal, hogy a velük szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésből annak végrehajtása elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra, míg ugyanezen rendelkezést mellőzze III. r. és IV. r. vádlottak esetében. A vádlottak és védőik közül kizárólag I. r. vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést, elsődlegesen felmentés, másodlagosan pénzbüntetés kiszabása végett. A ... Fellebbviteli Főügyészség az átiratában a fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében hozott részbeni vagy teljes körű eljárást megszüntető rendelkezéseket magában foglaló, a büntető anyagi jogszabályok sérelmével született másodfokú ítélet megváltoztatását, és az eljárást megszüntető rendelkezések hatályon kívül helyezése - az elsőfokon fellebbezéssel nem érintett vádlottak esetében kizárólag ezen rendelkezések meghozatala - mellett a vádlottakat az ügyészi másodfellebbezésben részletesen megjelölt büntetésekre ítélését, az ugyanitt megjelölt intézkedések alkalmazását, illetve az egyes joghátrányok súlyosítását indítványozta, továbbá azt, hogy az ítélőtábla rendelkezzen a járulékos kérdésekben, illetve a bűnügyi költség megfizetéséről, egyebekben pedig a másodfokú ítéletet hagyja helyben. A törvényszék másodfokú ítélete VIII. r., XI. r., XII. r. és XIII. r. vádlottak vonatkozásában jogerőre emelkedett. Erre figyelemmel az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletének a felülbírálatát e vádlottak tekintetében mellőzte. I. r. vádlott és a védője, valamint az ügyész által I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r., X. r., XIV. r., XVI. r., XVII. r., XVIII. r., XIX. r., XX. r. és XXI. r. vádlottak terhére bejelentett fellebbezések a büntetőeljárásról szóló
  25. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.)
  26. §
(1)bekezdés c/ pontja alapján joghatályos, mely megnyitja a harmadfokú felülbírálat lehetőségét. A bejelentett fellebbezések elbírálására az ítélőtábla a Be. 393-
  1. §-ai szerinti nyilvános ülést tűzött, melyen a fellebbviteli főügyészség képviselője az írásbeli indítványában foglaltakat fenntartotta. I. r. vádlott védője védence felmentését, másodlagosan büntetésének az enyhítését, míg I. r. vádlott a felmentését, másodlagosan az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, ennek hiányában a szabadságvesztés büntetés enyhítését, a pénzbüntetés és a foglalkozástól eltiltás mellőzését, előzetes mentesítését és a bűnügyi költség jelentős részének a megfizetése alóli mentesítését kérte. A fellebbezéssel érintett további vádlottak védői a másodfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték, míg XVII. r. vádlott a felmentését. A megjelölt vádlottak vonatkozásában a harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást felülbírálta abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú-, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e [Be.
  2. §
(1)bekezdés]. Ennek során megállapította, hogy a másodfokú bíróság az ügy érdemére egyébként kihatással nem bíró elsőfokú bíróság által vétett eljárási szabálysértéseket teljes egészében korrigálta, további szabálysértést pedig az ítélőtábla nem észlelt. A másodfokú bíróság által kiegészített tényállás mindenben megalapozott, mentes a Be. 351. §-ának
(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól, ezért azt az ítélőtábla a felülbírálatának alapjául elfogadta. E körben az ítélőtábla annyi megjegyzést tesz, hogy egyetért a másodfokú bíróság azon álláspontjával, mely szerint „a részesi cselekmények nem képezik a bűncselekményi egység megállapításának alapját" (másodfokú ítélet
  1. oldal
  2. bekezdés), azonban ennek ellenére I. r. és VII. r. vádlottak által okozott teljes kár rögzítése - bár a minősítés alapját nem képezi - feleslegesnek nem tekinthető, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet
  3. oldal
  4. és
  5. bekezdését is a tényállás részének tekinti. A harmadfokú eljárásban beszerzett erkölcsi bizonyítványok tartalma alapján a vádlottak előélete vonatkozásában a Büntető Törvénykönyvről szóló
  6. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.)
  7. §
(2)bekezdése értelmében a következő pontosítások szükségesek: - I. r. vádlottnál kizárólag a ... Városi Bíróság ... számú ügyet kell feltünteti azzal, hogy az ezen ítélettel elbírált bűncselekmény elkövetési ideje
  1. január
  2. napja. - VI. r. vádlott a lopás vétségét
  3. október
  4. és
  5. február
  6. között valósította meg. - VII. r. vádlott tekintetében az elsőként rögzített elítélést mellőzi, a ... Városi Bíróság ítélete pedig a ... Törvényszék ... számú ítéletével emelkedett jogerőre
  7. június
  8. napján azzal, hogy a felfüggesztés próbaideje 2 év, az elkövetési idő pedig
  9. szeptember
  10. és
  11. március
  12. napja közötti. Ezen túl e vádlottat a ... Törvényszék ... napján jogerős ... számú ítéletével a
  13. április
  14. napján megvalósított magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év időtartamra próbára bocsátotta. A ... Járásbíróság
  15. június
  16. napján jogerős .... számú ítéletével a
  17. október
  18. napján elkövetet magánokirat-hamisítás vétsége miatt szintén 1 évre próbára bocsátotta. Ezen utóbbi 1 év próbaidő a harmadfokú bíróság ítéletének a meghozataláig nem telt el, ezért az ítélőtábla ezen próbára bocsátást a Btk.
  19. §
(1)bekezdés a/ pontja értelmében megszüntette, illetve a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte a Be. 407. §
(3)bekezdése alapján. A próbára bocsátást kimondó ítélet tényállása a következő: „XVII. r. vádlott
  1. évben két kiskorú gyermekével és munkahellyel nem rendelkező élettársával igen rossz anyagi körülmények között élt ... egyik hétvégi házas övezetében, a .... XVII. r. vádlott erre tekintettel ún. fészekrakó hitelre lakást akart vásárolni. XVII. r. vádlottat
  2. május hónapban - pontosabban meg nem határozható időben - a lakásán kereste fel IV. r. vádlott, aki felajánlotta XVII. r. vádlottnak, hogy ún. Fészekrakó hitelre tud neki „bérházi" lakást szerezni. XVII. r. vádlott elfogadta IV. r. vádlott ajánlatát, aki vállalta, hogy a lakásvásárlással és a hitellel kapcsolatban mindent elintéz. Néhány hét elteltével IV. r. vádlott az egyik rokonán keresztül megmutatta XVII. r. vádlottnak a ... alatti lakást, amelynek tulajdonosa XVIII. r. vádlott volt. XVII. r. vádlottnak a lakás elnyerte tetszését, ezért őt IV. r. vádlott
  3. július
  4. napján gépkocsival elvitte I. r. vádlott .... szám alatti ügyvédi irodájába. A I. r. vádlott által ügyvédként e napi keltezéssel készített adásvételi szerződés
  5. pontjában szerepelt, hogy XVIII. r. vádlott eladja, XVII. r. vádlott pedig megveszi a ... utca ... szám alatti társasházi lakást. A felek a szerződés
  6. pontjában az ingatlan vételárát 6.500.000,- forintban rögzítették, amely 5.300.000,- forint összegű ún. fészekrakó hitelből és a vevő két gyermeke után járó, 1.200.000, forint összegű otthonteremtési támogatásból tevődött össze. A felek az adásvételi szerződés
  7. pontjában meghatalmazták I. r. vádlottat a földhivatal, az illetékhivatal, valamint a hitelt és a támogatást folyósító pénzintézet felé történő eljárásra. A szerződést ügyvédként I. r. vádlott látta el ellenjegyzéssel. Az adásvételi szerződés a vételárra nézve valótlan adatot tartalmazott, miután az ingatlan tényleges vételára 5.300.000,- forint volt, s erről a körülményről a szerződés aláírásakor I. r., IV. r., XVII. r. és XVIII. r. vádlottak egyaránt tudomással bírtak. XVII. r. vádlott az adásvételi szerződés elkészítésével és a hiteligényléssel kapcsolatban felmerült költségeket megelőlegezni nem tudta, így ügyvédi munkadíjat és közjegyzői díjat sem fizetett. A hitelügyintézéssel kapcsolatos teendőket I. r. vádlott látta el az adásvételi szerződésben rögzített meghatalmazás alapján. Ennek keretében I. r. vádlott készített egy „megbízás hitelkérelem ügyintézésére" megjelölésű okiratot, amelyet megbízóként XVII. r. vádlott, megbízottként pedig - I. r. vádlott felhívására - II. r. vádlott látott el aláírásával. II. r. vádlott hitelügyintézőként kapcsolatban állt az ... Bank Nyrt. sértettel, a megbízást azonban annak ismeretében írta alá, hogy a hitelügyintézést nem ő, hanem ténylegesen I. r. vádlott fogja végezni. A megbízáson
  8. október 02-i keltezés szerepelt. XVII. r. vádlott a hiteligénylés időpontjában munkahellyel nem rendelkezett, ezért IV. r. vádlott egy valótlan tartalmú munkáltatói igazolást szerzett be. A
  9. október 20-i keltezéssel ellátott munkáltatói igazoláson szerepelt, hogy XVII. r. vádlott
  10. június
  11. napjától takarítóként, határozatlan idejű munkaviszony keretében áll a ... Kft. alkalmazásában és az utolsó három hónap alapján számított átlagos nettó jövedelme 54.063,- forint. XVII. r. vádlott ténylegesen nem állt a ...Kft. alkalmazásában és ebben az időben munkaviszonnyal, adóköteles jövedelemmel egyébként sem rendelkezett. XVII. r. vádlott
  12. évben havi 25.800,forint összegű gyermekgondozási segélyben részesült. A
  13. augusztus 01-i keltezéssel ellátott hitelkérelmi adatlapot az ahhoz tartozó személyi adatlappal, a részletes személyi adatok lapjával, az ingatlanfedezetek és az állami támogatások adatlapjával, továbbá a valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel, a valótlan tartalmú hitelügyintézési megbízással és a valótlan tartalmú munkáltatói igazolással együtt I. r. vádlott
  14. november
  15. napján benyújtotta az ... Bank Nyrt. sértett ... szám alatti fiókjába. A hiteligénylés iratain, a részletes személyi adatok lapján szerepelt, hogy XVII. r. vádlott
  16. év óta korlátolt felelősségű társaságnál fizikai munkát végző alkalmazott, átlagjövedelme pedig 54.062,- forint. A hitelkérelmi adatlapon a vásárolt ingatlan vételáraként valótlanul 6.500.000,- forint szerepelt, amelyre tekintettel XVII. r. vádlott 5.300.000,- forint összegű - állami kezességvállalás mellett folyósított - ún. fészekrakó hitelt, valamint - két gyermekére tekintettel - 1.200.000,- forint összegű otthonteremtési támogatást igényelt. XVII. r. vádlott
  17. november
  18. napján devizában (svájci frankban) nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződést kötött az ... Bank Nyrt. sértettel annak .... szám alatti fiókjában. A felek a szerződésben a kölcsön céljaként a fenti lakóingatlan megvásárlását szerepeltették, a kölcsön összege pedig 5.300.000,- forint volt, amelyből 2.000.000,- forint erejéig az állam készfizető kezességet vállalt. XVII. r. vádlottnak a kölcsönt a kamataival és a költségekkel együtt 25 év (300 hónap) alatt kellett megfizetnie azzal, hogy a pénzintézet e futamidő első 53 hónapjára haladékot biztosított, amely alatt az adósnak csupán a hiteldíjat (kamatot, költséget) kellett törlesztenie. XVII. r. vádlott
  19. november
  20. napján otthonteremtési támogatás nyújtására vonatkozó szerződést is kötött az ... Bank Nyrt.-vel, mint támogatást folyósító pénzintézettel, amelyben a támogatás összegeként 1.200.000,- forint szerepelt. Az ... Bank Nyrt. sértett a benyújtott okiratok alapján a hitelkérelmet elbírálta és
  21. november
  22. napján az 5.300.000,- forint összegű kölcsönt és az 1.200.000,- forint összegű otthonteremtési támogatást - az adásvételi szerződésben foglalt meghatalmazás alapján - I. r. vádlottnak kifizette. XVII. r. vádlottat IV. r. vádlott szállította gépkocsival az Bank Nyrt. sértett ... fiókjába, ahol jelen volt I. r. és XVIII. r. vádlott is. A bankfiókban I. r. vádlott arra kérte a pénzintézet ügyintézőjét, hogy 5.300.000,- forintot utaljon át XVIII. r. vádlottnak, a fennmaradó 1.200.000,- forintot I. r. vádlott készpénzben vette fel, ez utóbbi pénzösszeget nem a vételár kiegyenlítésére fordították. XVII. r. vádlott a hiteligényléskor, valamint a kölcsönszerződés és az otthonteremtési támogatás nyújtására vonatkozó szerződés aláírásakor munkahellyel, ebből származó rendszeres jövedelemmel nem rendelkezett, így hitelképessége és a támogatásra való jogosultsága nem állt fenn. Miután XVII. r. vádlott munkaviszonyban nem állt és egy kiskorú gyermek eltartásáról kellett gondoskodnia, tényleges lehetősége nem volt a 25 éves futamidőre folyósított kölcsön visszafizetésére, annak rendszeres és tartós törlesztése a hiteligényléskor és a kölcsönszerződés aláírásakor nem állt szándékában. XVII. r. vádlott munkaviszony hiányában, valótlan tartalmú munkáltatói igazolás felhasználásával a hitelképességére és a támogatásra való jogosultságára nézve tévedésbe ejtette az ezeket folyósító pénzintézetet. I. r. és IV. r. vádlottak tudomással bírtak arról, hogy XVII. r. vádlott hitelképessége és támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá hogy a kölcsön visszafizetésére ténylegesen nincs lehetősége. I. r., XVII. r. és IV. r. vádlottak a fenti cselekményükkel az .. Bank Nyrt. sértettnek 5.300.000,forint, míg a magyar állam sértettnek 1.200.000,- forint kárt okoztak. A XVII. r. vádlottnak folyósított kölcsön elvárt törlesztő részletei, valamint a kölcsönre történt befizetések az alábbiak szerint alakultak: Időpont
  23. november
  25. december
  26. Elvárt törlesztőrészlet (forint) 26.718,- Befizetett törlesztőrészlet (forint) 53.536,1.992,-
  27. január
  29. január
  31. február
  33. február
  35. március
  37. március
  39. április
  41. április
  43. május
  45. május
  47. június
  49. június
  51. július
  53. július
  55. augusztus
  56. Összesen: 27.965,28.385,29.452,28.332,27.948,29.320,28.756,30.426,- 24.726,0,27.221,0,28.919,0,29.536,0,27.337,0,49.532,2.005,5.943,0,0,250.747,- XVII. r. vádlott a törlesztések beszüntetésekor a részére utalt ellátások összegét igyekezett a törlesztő részletek beszedése előtt felvenni, később pedig másik pénzintézethez utaltatta a részére folyósított ellátásokat. Tekintettel arra, hogy XVII. r. vádlott a kölcsönt csak rövid ideig és rendszertelenül törlesztette, az ... Bank Nyrt. sértett a kölcsönszerződést
  57. október
  58. napján felmondta és az abból eredő követelését
  59. április
  60. napján az ... Zrt.-re engedményezte 3.853.894,- forintos eladási áron. Emellett az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a
  61. december
  62. napján kelt határozatával az ... Bank Nyrt. sértett részére - az állami kezességvállalás beváltására tekintettel - 2.533.234,- forint kiutalását rendelte el. Az ... Bank Nyrt. sértettnek okozott 5.300.000,-forint összegű kár - a fenti jóváírások folytán megtérült, a magyar államnak okozott kár azonban megtérületlen maradt." - XIX. r. és XXI. r. vádlottak elítéléseinek a rögzítését mellőzi, mindketten büntetlen előéletűnek minősülnek. Az ítélet megalapozottsága kérdésénél szükséges kitérni I. r. vádlott bizonyítási indítványára, mely könyvszakértő kirendelésére irányult. Elöljáróban az ítélőtábla leszögezi, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban nincs helye bizonyításnak [Be.
  63. §
(2)bekezdés]. A másodfokú bíróság ítéletének
  1. oldal utolsó bekezdésében megfogalmazta e kérdéssel kapcsolatos álláspontját, mellyel az ítélőtábla is egyetért, s csupán annyi kiegészítést tesz, hogy a kár megállapításához szükségtelen könyvszakértői vélemény beszerzése, egyrészt mivel a csalási cselekmények minősítését a vádlottak elkövetéskori tudattartalmának vizsgálatával a megszerezni kívánt kölcsön, illetve állami támogatás összege határozza meg, másrészt az ügyben a meg nem térült károk vonatkozásában polgári jogi igény nem került elbírálásra. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla olyan okot, mely akár az első, akár a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezéséhez vezethetne, nem észlelt. I. r. vádlott és a védője, valamint XVII. r. vádlott felmentést célzó fellebbezései a bíróságok mérlegelési tevékenységét támadják, melyek megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethettek, ugyanis a bíróságok által mérlegelt bizonyítékoknak a harmadfokú bíróság általi eltérő értékelése törvényileg kizárt [Be.
  2. §
(1)bekezdése]. Ami az ügy érdemével kapcsolatosan az elévülést illeti: Az elkövetési idők
  1. május 23., június
  2. és
  3. napjai, ezek egyben a büntethetőség elévülésének kezdő napjai valamennyi bűncselekményt érintően. Az elévülésre az
  4. évi IV. törvény
  5. §
(1)bekezdés b/ pontja az irányadó, mely szerint a büntethetőség elévül: … egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 3 év elteltével. Nyilvánvalóan visszaható hatálya nem lehet a terhesebb új törvénynek, s a legkevesebb 3 évet kell vizsgálni a két enyhébb megítélésű bűncselekménynél. A súlyosabban minősülő csalás bűntetténél [Btk. 373. §
(4)bekezdés a/ pont] az elévülési idő 5 év, melyet a
  1. október 25-i vádemelés is félbeszakít. Csak a teljesség igényével utal rá az ítélőtábla, hogy mind az
  2. évi IV., mind a
  3. évi C. törvény a nagyobb, illetve jelentős kárt okozó csalást ugyanazon büntetési tétellel fenyegeti. Ami a magánokirat hamisítási cselekményt illeti: Magánokirat-hamisítás vétsége miatt
  4. március
  5. napján ...bü szám alatt rendeltek el nyomozást.
  6. március
  7. napján a nyomozó hatóság megkeresést intézett az ...-hez, amelyre
  8. április 24-i keltezéssel érdemi válasz érkezett. Ez mind az 5 tényállásban írt ügylethez kapcsolódik, s a vevőként szereplő vádlottakat nevesíti is (III.rendű vádlott és IV.rendű vádlott; V.rendű vádlott; XIII. r.; XV. r. és XVI. rendű vádlott ; valamint XIX.rendű vádlott ).
  9. március
  10. napján tehát a hatóság az ügy előbbre vitelét célzó érdemi intézkedést tett, hiszen megkeresése eredményes volt. A ténybeli alap is egyező a magánokirat-hamisítást érintően. Az elévülés a magánokirat-hamisítást illetően ekkor félbeszakadt és újrakezdődött, a vádirat pedig - a már írtak szerint -
  11. november
  12. napján érkezett a .. Városi Bíróságra, így a 3 év sem ekkor, sem az eljárás további szakában félbeszakító cselekmény nélkül nem telt el. Ami a csalás bűntettét [Btk.
  13. §
(3)bekezdés a/ pont] illeti: Kétségtelen, hogy az elkülönítések és egyesítések miatt több szálon és számon futott a nyomozás, mely a hamis munkáltatói igazolások okán indult, s az első gyanúsítottkénti kihallgatások egy része is kizárólag erre a tényre korlátozódott még 2010-ben is. A nyomozás azonban egy idő után nem csak a magánokirat-hamisítást vizsgálta, hanem az állami támogatások felhasználására irányuló hitelszerződéseket is. ..-én a Legfőbb Ügyészség az ... számú határozatával meghosszabbította a .. napján ... számon elrendelt nyomozás határidejét, mely nyomozás csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyt. Kiemeli az ítélőtábla, hogy a csalás bűntettének feltüntetése a határozatban nem lehet csupán formális, mivel jelentőséggel bír e tekintetben, hogy a
  1. március 10-i megkeresés arra is választ kért, hogy „a hitelt törlesztése folyik-e, ha nem, akkor mióta nem". Az elévülés, mint büntethetőséget kizáró ok tehát nem következett be ezen hitelszerződésekkel kapcsolatban egyik vádlott vonatkozásában sem, akik szerepének a tisztázására a nyomozás különböző szakaszaiban került sor. A ténybeli alap azonos, a bűncselekmények elévülése félbeszakadt függetlenül attól, hogy a későbbi vádlottak eljárásba bevonására, közreható szerepük felderítésére mikor került sor (BH
  2. 363.). Kizárólag az
  3. tényállás vonatkozásában kellett további tényeket is vizsgálni az elévülés szempontjából a nagyobb kárt okozó csalási cselekménynél. Az ...
  4. április 24-i válasza XIX. r. vádlott vonatkozásában azt tartalmazta, hogy nála hátralékot nem tartanak nyilván.
  5. február
  6. napján XIX.rendű vádlott neve ellen a magánokirat-hamisítás miatt folyó eljárást elkülönítették az ...bü szám alatti ügytől, majd
  7. március
  8. napján az elkülönített ügyet egyesítették a ... számú ügyhöz, s ezen egyesítő határozat az első, amikor már csalás is szerepel a határozatban. Korábban XIX. r. vádlott hitelszerződése nem képezte a vizsgálódás tárgyát. A csalási cselekmény vonatkozásában a 3 éves elévülési idő tehát a
  9. május
  10. napi elkövetési időt figyelembe véve
  11. május
  12. napján eltelt. Ezen elévülés kihat azon vádlottakra is, akik az elévült tettesi alapcselekményhez bűnrészesként kapcsolódtak, így I. r., XX. r. és XXI. r. vádlottakra is, akik vonatkozásában a másodfokú bíróság bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatti eljárás megszüntetése törvényes. A másodfokú bíróság egyéb megszüntető rendelkezéseit azonban az ítélőtábla hatályon kívül helyezte, melynek folytán III. r., IV. r., IX. r., XIV. r., XV. r., XVII. r. és XVIII. r. vádlottak tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének a jogereje visszaállt a harmadfokú bíróság ítéletének rendelkező részében írt időpontokban. A Btk.
  13. §-a körében az alkalmazandó törvény kiválasztását egyéb különbözőségek hiányában a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége közötti különbség dönti el a
  14. évi C. törvény javára, ahol azonban szabadságvesztés kiszabásra nem került, ott az
  15. évi IV. törvényt alkalmazta az ítélőtábla. A bűncselekmények minősítése körében az ítélőtábla arra tér ki, hogy azon vádlottakat, akik vonatkozásában a másodfokú bíróság az eljárást teljes egészében megszüntette (II. r., V. r., X. r. és XX. r. vádlottak) bűnösnek mondta ki az általuk megvalósított bűncselekményekben, s az ő, valamint a további vádlottak cselekményeit a rendelkező részben írtaknak megfelelően minősítette. Eltérő tényállás megállapítására nem került sor, mivel pusztán a jogi megítélésben volt eltérő az ítélőtábla álláspontja, a büntethetőség elévülése anyagi jogi kategória. A bíróságok többségében helyesen tárták fel a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket. További enyhítőként szükséges értékelni I. r. és XXI. r. vádlottaknál a büntetlen előéletüket is. A súlyosító körülmények közül viszont az ítélőtábla mellőzi V. r. vádlottnál a társtettességet, továbbá mivel kettőnél több bűncselekmény megvalósítása adhat alapot a halmazat súlyosítókénti értékelésére - X. r., XIX. r., XX. r. és XXI. r. vádlottaknál a halmazatra utalást. A büntetés kiszabása körében az ítélőtáblának figyelembe kellett vennie az első- és a másodfokú bíróságétól részben eltérő bűnösségi kört, a részben eltérő minősítést, és az ítélet belső arányosságát is, s ezeket kellett összhangba hozni a bűncselekmények elkövetése és azok elbírálása között eltelt közel 11 évvel. Az eljárás elhúzódása olyan nyomatékú, mely egyrészt a büntetési tételkeret alsó határához közeli szabadságvesztések kiszabását, másrészt azok végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését, és a próbaidő rövidebb tartamának a meghatározását, illetve intézkedések alkalmazását egyaránt indokolják (2/
  16. (II. 10.) AB határozat). Az ítélőtábla I. r. vádlott szabadságvesztés büntetését - a próbaidő érintetlenül hagyása mellett - 1 év 4 hónapra, az ügyvédi foglalkozástól eltiltást 2 évre enyhítette, míg a pénzbüntetés kiszabását, mint szükségtelent mellőzte. I. r. vádlott a
  17. január
  18. napján elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 2012-ben jogerősen elítélésre került. Jelen ügyben 12 rendbeli bűncselekményben mondta ki a bíróság bűnösnek, s ezen körülményekre tekintettel az ítélőtábla nem találta érdemesnek az előzetes mentesítésre (Btk.
  19. §). Az ügyvédi foglalkozástól eltiltás szükségessége is az előzetes mentesítés ellen szól. II. r. vádlottat az
  20. évi IV. törvény
  21. §-a szerinti legrövidebb időtartamra próbára bocsátotta. V. r. és X. r. vádlottakkal szemben 4-4 hónapi szabadságvesztést szabott ki, melyet a Btk.
  22. §
(2)bekezdése alkalmazásával 1-1 évi próbaidőre felfüggesztett. VI. r. vádlott felfüggesztett szabadságvesztésének a próbaidejét csökkentette szintén 1 évre, a 6 hónapi szabadságvesztés büntetésének az érintetlenül hagyásával. VII. r. vádlott korábbi próbára bocsátását - a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett - megszüntette, s a büntetést - 2 évi próbaidőre felfüggesztett 1 évi szabadságvesztés - ezen ítéletben írt és a próbára bocsátással érintett bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt tekintette kiszabottnak. XIX. r. vádlottal szembeni szabadságvesztés mértékét enyhítő szakasszal [Btk. 82. §
(2)bekezdés d/ pont] 7 hónapra, felfüggesztésének próbaidejét pedig egy évre csökkentette. XX. r. és XXI. r. vádlottak cselekménye az elbíráláskor már olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy velük szemben büntetés kiszabása szükségtelen, ezért őket az
  1. évi IV. törvény
  2. §-ában foglalt megrovásban részesítette. A szabadságvesztésre ítélt vádlottak - a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése esetén - a Btk.
  3. §
(2)bekezdés a/ pontja értelmében bocsáthatók feltételes szabadságra. II. r., V. r., X. r. és XX. r. vádlottakat a másodfokú bíróság a harmadfokú elítélésükre tekintettel tévesen mentesítette az elsőfokú eljárásban velük kapcsolatban felmerült bűnügyi költség megfizetése alól - II. r. vádlottat a másodfokon felmerült bűnügyi költség alól is - ezért az ítélőtábla e vádlottakat ezen költségek megfizetésére kötelezte. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 398. §-ának alkalmazásával - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit a Be. 397. §-a alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 385. §-a folytán alkalmazandó Be. 381. §
(2)bekezdésén alapszik. Rögzítette az ítélőtábla I. r. vádlott személyazonosító igazolványának a számát, illetve XVII. r. vádlott lakcímét is. III. r. vádlott
  1. november
  2. napjától
  3. november
  4. napjáig őrizetben volt. Vele szemben az ítélet
  5. október
  6. napján emelkedett jogerőre, ezért az ítélőtábla felhívta az elsőfokú bíróságot III. r. vádlott őrizetének a szabadságvesztésbe történő beszámítására (Be.
  7. §) különleges eljárás lefolytatásával. Debrecen,
  8. március
  9. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 7.Bf.190/2014/
  10. számú ítélete az ítélőtábla ítéletében írt változtatásokkal I. r. II. r., V. r., VI. r., VII. r., X. r., XIX. r., XX. r. és XXI. r. vádlottak vonatkozásában jogerős és a szabadságvesztések kivételével végrehajtható. Debrecen,
  11. március
  12. . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.