Pfv.21432/2016/4 – Kúria

(1), A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.432/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dobránszky Ügyvédi Iroda,ügyintéző: dr. Dobránszky Tamás ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Rákosfalvy Zoltán A per tárgya: Közgyűlési határozat megsemmisítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.436/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.22.469/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a sportról szóló
4. évi I. törvény alapján önkormányzati elven szervezett és működő köztestület, amely az olimpiai eszme ápolására, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság [2] [3] [4] alapszabályában és szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok számára meghatározott célok és feladatok megvalósítására hivatott. Az alperes
5. március
6. napjától hatályos alapszabálya rendelkezik az alperes tagságáról. A ..11 főt jogosult delegálni az alperes közgyűlésébe. A felperes mint a .. által delegált tag, a .. tagja volt.
7. május 30-án a .. elnöksége határozatot hozott, amely alapján az alperest arról értesítette, hogy a felperes a ..közgyűléséből visszahívásra került, így rendes tagsága megszűnt. A felperes mint a .. érdemrendjével kitüntetett személy az alperes alapszabálya szerint a .. tiszteletbeli tagja is volt. Az alperes
8. február 26-án közgyűlést tartott, amelyen új alapszabályt fogadott el. Ezen alkalommal megválasztották az alelnököket, az elnökségi tagokat, a felügyelőbizottság elnökét és tagjait, majd meghívót bocsátottak ki a
9. április
10. napjára kitűzött közgyűlés összehívására. A közgyűlésen elfogadták a pénzügyi helyzetről szóló beszámolót és a mérleget, valamint a közhasznúságú mellékletet, továbbá a könyvvizsgáló jelentését és a felügyelőbizottság beszámolóját, valamint a
11. évi költségvetést, felügyelőbizottság ügyrendjét, és a
12. évi munkatervet. Az elfogadott új alapszabály szerint a ..taglétszáma 240 fő. A korábbi alapszabály ezt a létszámot 170 főben határozta meg. A felperes korábban keresetet terjesztett elő az alperes
13. február 26-án és
14. április 22-én tartott közgyűléseinek, valamint a
15. június 27-én hozott valamennyi közgyűlési határozat megsemmisítésére. A Fővárosi Törvényszék 18.P.21.261/2012/
16. számú ítéletében az alperes
17. február 26-i és
18. április 22-i közgyűlésének valamennyi határozatát megsemmisítette, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a
19. január 15-én kelt 4.Pf.20.746/2013/
20. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta, a Kúria pedig felülvizsgálati bíróságként a Pfv.IV.20.524/2015/
21. számú ítéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ezt követően az alperes elnöksége
22. május
23. napjára közgyűlést hívott össze az új alapszabály alapján, amelyen megerősítették a
24. február 26-ai közgyűlésen hozott korábbi határozatokat. Az alperes
25. május 12-én újabb közgyűlést tartott, amelyen különböző határozatokat hozott. Az alperes
26. június 10-én ismételten az új alapszabály alapján összehívott közgyűlést tartott, amelyen újabb határozatok születtek. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [5] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes
27. május 12-én és
28. június 10-én megtartott közgyűlésének valamennyi határozatát helyezze hatályon kívül. Előadta, hogy az alperesnek jelenleg is tagja, így perindítási jogosultsága megállapítható. Keresetének jogalapjaként az új Ptk. 3:
29. §-át és a 3:
30. §-át jelölte meg. Előadta, hogy a
31. február 26-án tartott közgyűlés valamennyi határozatát a bíróságok megsemmisítették, így az ott elfogadott új alapszabály rendelkezései ugyancsak hatályon kívül helyezésre kerültek. Ennek ellenére az alperes a tevékenységét az új alapszabály szerint végezte és végzi. A most megtámadott közgyűléseket is az új alapszabály alapján hívták össze. A felperes álláspontja szerint ezen közgyűlésekkel kapcsolatban a jogerős bírósági ítéletekre figyelemmel a régi
32. március 19-én kelt alapszabály szerint kellett volna az alperesnek eljárnia. Lényeges különbség a régi és a megsemmisített új alapszabály között, hogy a régi alapszabály szerint a közgyűlés létszáma 170 fő, a megsemmisített új alapszabály szerint pedig 240 fő. Megváltozott a tisztségviselők személye és választási módja, ezzel kapcsolatban ugyancsak alapszabály-ellenes volt az alperes magatartása. Az alperes akkor járt volna el jogkövetően, ha a
33. február 26-án hozott határozatok megsemmisítését követően a régi alapszabály szerint a régi közgyűlés összetételében hívja össze a közgyűlést a sporttörvény rendelkezéseinek megfelelően, módosítja alapszabályát, rendezi szervezetének szabályait, és ekként tartja meg a tisztségviselők választását, mert a törvényes működés rendje csak így állítható helyre. A felperes álláspontja szerint a .. alapszabálya a .. tagjainak szerződése, amely alapvetően szabályozza a alperes működését, szerveit, szerveinek összetételét, összehívásának módját, tagjainak jogait és kötelezettségeit.. A felperes szerint az alperes
34. február 26-án tartott közgyűlésén a tagok e szerződést módosították az alapszabályba ütköző módon. A határozatok bírósági megsemmisítésével e szerződés módosítás és az új alapszabály ex tunc hatályát vesztette. A felperes szerint ezért az alperes törvényesen kizárólag a régi alapszabály szerint működhet mindaddig, amíg a régi alapszabály szerint a Sporttv. által előírt módosításokat el nem végzik. A keresettel érintett közgyűlések és az azon hozott határozatok a régi alapszabály rendelkezéseinek nem feleltek meg, a közgyűlésen nem az arra jogosultak vettek részt és szavaztak, ezért a meghozott határozatok jogellenesek, azért is, mert a közgyűléseket nem a legitim elnökség hívta össze. [6] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását.kérte. A megszüntetés iránti kérelem indokaként előadta, hogy a felperes a jelen peres eljárás vonatkozásában nem rendelkezik perbeli legitimációval tekintettel arra, hogy a felperes rendes tagsági viszonya az alperesnél
35. május 30-án megszűnt, mert az őt delegáló ..tagságából visszahívta. Ezen időpontot követően a felperes csupán tiszteletbeli tagja a .., ezen minőségében azonban keresetindításra nem jogosult. Ebben a körben hivatkozott az új Ptk. 3:
36. §

(2)bekezdésére, valamint arra, hogy a tiszteletbeli tag (tehát a felperes is) szavazati joggal nem rendelkezik. Ezen minőségében az alperes közgyűlésének határozatait nem jogosult megtámadni, a perbeli legitimációja tehát [7] a jelen esetben nincs. Érdemben előadta, hogy a a felperes által keresettel megtámadott közgyűlési határozatok sem jogszabályba, sem a létesítő okiratba nem ütköznek. Hivatkozott arra, hogy a

1. május 24-én tartott közgyűlés a felperes által a korábbi peres eljárás során támadott összes közgyűlési határozatot ismételten tárgyalta, és az összes, felperes által támadott határozat vonatkozásában ismételten döntést hozott, azokat megerősítette. A
2. május 24-én megtartott közgyűlés határozatait soha senki nem támadta meg, így azok érvényesek és hatályosak, ezért nem valós az a felperesi előadás, hogy az alperes törvénytelenül, megsemmisített alapszabály alapján működne. Megjegyezte azt is, hogy a felperes több esetben fordult az alperes törvényes működésének vizsgálata érdekében az ügyészséghez, amely azonban vizsgálataiban azt állapította meg, hogy az alperes törvényesen működik. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság az alperes közgyűlésének
3. május
4. és
5. június 10-én hozott valamennyi határozatát hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság az alperesnek a per megszüntetésére irányuló kérelmét elutasította, és az alperest perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára. Az elsőfokú bíróság valónak fogadta el a peres felek egyező előadását arról, hogy a felperes az alperes köztestület tiszteletbeli tagja, az alperes
6. május 24-i,
7. május 12-i, valamint
8. június 10-i közgyűlése a csatolt iratok szerinti határozatokat hozta. Az elsőfokú bíróság elsődlegesen foglalkozott a felperes keresetindítási jogosultságának kérdésével. Ennek körében megállapította, hogy az új Ptk. rendelkezései a régi Ptk-tól eltérően nem tesznek különbséget a tagok között, nincs szabályozva a különleges jogállású tag korlátozott perindítási jogosultsága. Az új Ptk. 3:
9. §-a alapján konkrét szabály hiányában arra a következtetésre jutott, hogy a tagok perindítási jogosultsága a tagi minőségtől független, korlátozástól mentes, ebből következően a felperes mint tag különleges jogállásától függetlenül jogosult volt a perindításra. Erre figyelemmel hozott határozatot arról, hogy az alperesnek a per megszüntetésére irányuló kérelmét elutasította. Az elsőfokú ítélet szerint különbséget kell tenni a szervezet külső jogviszonyaira irányadó szabályok tekintetében. A régi Ptk.
10. §

(4)bekezdése az új Ptk. 3:13. §

(2)bekezdése alapján megállapította, hogy harmadik személyek irányában a nyilvántartásban rögzítettek hatályosak, de a módosított alapszabály szerinti belső működés körére nem. Ebből következően a

1. május 24-én tartott közgyűlés összehívása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az alapszabálybeli módosítások szerint történt. Ugyanakkor a
2. január 15-én jogerőre emelkedett bírói döntés az alapszabály módosításáról rendelkező közgyűlési [9] határozatot hatályon kívül helyezte, így ezt követően az alperesnek már nem lehetett a
3. február 26-án elfogadott alapszabály rendelkezései szerint eljárnia. Ebből következően pedig a
4. május 12-én és június 10-én tartott közgyűlések szabálytalanul kerültek összehívásra és lefolytatásra. Miután a felek előadása egyező volt abban, hogy a
5. május 24-i közgyűlés határozatai közül az egyik a
6. február 26-i közgyűlés által elfogadott alapszabály módosítás megerősítését jelentette, ezért azt az elsőfokú bíróság külön vizsgálta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alapszabály módosítás elfogadása nem egy alapszabálysértő határozat megerősítését jelentette, maga a megerősítés szó ilyen szempontból nem bír jelentéstartalommal. Abban az esetben, ha a megerősítés jelentés más tartalommal bírna, és ez az alapszabály módosítás újbóli elfogadását jelentené, akkor sem megfelelő módja egy ilyen tartalmú határozat az alapszabály tényleges módosításának. A határozat szövegezésének részletesen tartalmaznia kell magát a döntést, a megerősítés pedig nem jelent módosítást. Ebből következően az elsőfokú bíróság szerint a kereset tárgyát képező közgyűlések összehívása és lefolytatása jogszabályés alapszabály sértő volt, mert nem a korábbi
7. március 19-i alapszabály előírásainak megfelelően került megtartásra a közgyűlés. Az elsőfokú bíróság döntése kiemelte, hogy a két alapszabály szerinti taglétszám jelentősen eltér egymástól, a közgyűlésen némi átfedéssel, de a résztvevők közül sem a tagok, sem a vezető tisztségviselők személyében nem a megválasztottak vettek részt. Mindezekre figyelemmel a keresettel támadott közgyűléseken hozott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte az új Ptk. 3:
8. §

(1)bekezdése szerint. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A felperest kötelezte az alperes javára első- és másodfokú perköltség, valamint a fellebbezési illetéket magában foglaló költség megfizetésére. A jogerős ítélet indokolása először abban a kérdésben foglalt állást, hogy a jogvita eldöntésére mely szabályok az irányadóak. Rögzítette, hogy a

1. évi CLXXVII. törvény (Ptké) új 10/A. §-át beiktató
2. évi CCXVIII. törvény
3. §-a azt rögzíti, hogy a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, ezért nincs olyan rendelkezése a jogszabálynak, amely az egyes jogszabályokba újonnan beiktatott rendelkezéseknek a folyamatban lévő eljárásokra történő alkalmazását írná elő. Ehhez képest pedig az alperes által hivatkozott rendelkezést a Ptké-be iktatott törvény alapján - külön előírás hiányában - a módosított rendelkezéseknek a folyamatban lévő eljárásokba történő alkalmazására nem kerülhetett sor. A jogerős ítélet megállapította, hogy a Ptké. 10/A. §-a nem visszaható hatályú, ezért a hatályba lépését megelőzően benyújtott kereset tárgyában a perbeli legitimáció megítélése körében a Ptké. 10/A. §

(1)bekezdése nem kerülhetett alkalmazásra. A felperes keresete

1. június 10-én érkezett az elsőfokú bíróságra. Az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalára is a Ptké-t módosító törvény hatályba lépését megelőzően került sor. Miután a törvényi rendelkezésnek a jelen ügyben való alkalmazhatóságát nem állapította meg a jogerős ítélet, az Alkotmánybíróságról szóló
2. évi CLI. törvény
3. §

(1)bekezdésében foglalt feltétel hiányában a másodfokú bíróság nem kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, az erre vonatkozó felperesi indítványt elutasította. [10] Összességében a jogerős ítélet megállapította, hogy a új Ptk. hatályba lépését követően (

1. március 15.) hozott, a per tárgyát képező alperesi határozatokkal szembeni keresetindítási jogosultságra az új Ptk. rendelkezései alkalmazandóak. Az új Ptk. 3:
2. §-ában meghatározott keresetindítási joggal felruházott személy (jogi személy tagja) a rendes jogállású tag, azaz az a tag, aki valamennyi tagi jogosítvánnyal rendelkezik, a keresettel támadott határozat meghozatalában szavazati joggal rendelkezett, választó és választható. Ebből következően a perbeli kereset benyújtásakor az alperes
3. május
4. és
5. június
6. napján tartott közgyűlésen meghozott határozatainak bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére az alperes rendes tagja volt jogosult. A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes ezen időpontokban az alperesnek csupán tiszteletbeli tagja volt, ezen minőségében nem rendelkezett valamennyi tagi jogosultsággal, szavazati joggal nem bírt. Ehhez képest pedig az új Ptk. 3:
7. §-a alapján a 3:
8. §

(1)bekezdés szerinti keresetindításra nem volt jogosult. Rögzítette, hogy önmagában az alperes alapszabályában a tiszteletbeli tagot az alapszabály betartására és betartatására kötelező rendelkezés nem jelent a keresettel támadott határozatnak vonatkozásában érintettséget, továbbá kifejezetten a tiszteletbeli tagra vonatkozó jogot, kötelezettséget érintő határozati rendelkezés hiányában nem jelent feljogosítást a keresetindításra. A jogerős ítélet szerint tehát a felperes aktív perbeli legitimációja hiányában a kereset elutasításának volt helye. [11] Ezen túlmenően a másodfokú bíróság érdemben is vizsgálta a felperes keresetét. Kihangsúlyozta, hogy az alperes működésében a demokratikus önkormányzatiság elve érvényesül. Az alperes

1. február
2. és
3. április 22-én tartott közgyűlésein hozott határozatokat megsemmisítő jogerős ítélet az alperesnek a további működése során kellett figyelembe vennie. A keresettel támadott határozatok végrehajtásának felfüggesztése hiányában a bíróságnak a keresettel támadott határozatok megsemmisítését kimondó határozata után a törvényesség helyreállítása a jövőre nézve lehetséges, a bíróság korábbi döntéseivel nem eredeti állapotot állított helyre, hanem jövőre nézve a törvényességről döntött. Ebből következően a határozatokat megsemmisítő ítélet jogerőre emelkedésének napjával, azaz
4. január
5. napjától kötötte az alperest a működése során az adott határozatokat megsemmisítő jogerős bírósági döntés. [12] A jogerős ítélet mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a jogerős megsemmisítő ítéletet megelőzően, azaz
6. május 24-én tartott közgyűlésen hozhatott az alperes érvényes határozatokat, és ezen alkalommal a
7. február 26-án elfogadott új alapszabályt elfogadó határozatot újból megszavazhatták, megerősíthették. A
8. május 24-én tartott közgyűlésen hozott határozatokat pedig bíróság előtt törvényes határidőn belül senki nem támadta meg. Ebből következően az akkor hozott határozatok bírósági felülvizsgálatára a jelen perben sem kerülhetett sor. A másodfokú bíróság álláspontjának kiindulópontja az volt, hogy a civil szervezet autonómiájának érvényesülnie kell a
9. május 24-i közgyűlésen meghozott határozatok vonatkozásában is. Ha akkor a
10. február 26-én elfogadott közgyűlési határozatokat megerősítették, azokra oly módon visszautalva, hogy a vonatkozó napirendi pontok számozási sorrendjében megjelölték azokat. Nem volt vitatott önmagában a felek között, hogy az új alapszabályra vonatkozó határozat is megerősítésre került .A megerősítés a korábbi határozatnak a szavak általános értelme szerint az azonos tartalommal történő ismételt meghozatalát jelenti a határozatoknak, és a határozat tartalmaként a korábban meghozott határozat tartalmát kell figyelembe venni. Mindezekből pedig a jogerős ítélet azt a következtetést vonta le, hogy az alperesnek a perbeli határozatok meghozatala idején a
11. május 24-i közgyűlésen a
12. február 26-i határozat megerősítése útján módosított (új) alapszabály szerint kellett működnie, ezáltal a
13. május 12-i és
14. június 10-i közgyűlések összehívásának lebonyolításának szabályosságát, illetve a határozatképességet is a módosított (új) szabályzat alapján kell megítélni. A jogerős ítélet szerint a támadott közgyűléseket tehát az alperes ezen új alapszabálya alapján hívhatta össze, és tarthatta meg. Azok a működésre irányadó szabályoknak megfelelően zajlottak, sem alapszabályba, sem törvénybe nem ütköztek, sem a közgyűlések, sem pedig az ott meghozott határozatok. Miután a felperes által felhívott korábbi alapszabály nem volt irányadó a perbeli közgyűlések alapszabály sértésének vizsgálata során, a felperes keresete érdemben is alaptalan volt a jogerős ítélet szerint. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Megértett jogszabályként az új Ptk. 3:
15. §-át jelölte meg. Álláspontja szerint abból nem következik, hogy csak „rendes" tag indíthat keresetet. Álláspontja szerint az új Ptk. ezen rendelkezése nem tartotta fenn a régi Ptk korlátozó rendelkezéseit Utalt arra, hogy amennyiben szükségtelen lett volna az új Ptk. 10/A. §-ának beiktatása a keresetindítási jog „szűkítésére". A felperes előadta, hogy a jogerős ítélet szembehelyezkedik a Kúria korábbi ítéletével, amely kifejezetten visszaható hatályú érvénytelenséget állapított meg a
16. februári közgyűlés határozatai vonatkozásában. Álláspontja szerint a Kúria által érvénytelennek minősített határozattal megállapított új alapszabály törvényesen a későbbiekben sem erősíthető meg, ugyancsak érvénytelenül megválasztott tisztségviselők nem erősíthetők meg tisztségükben, így törvényesen nem hívhattak össze újabb közgyűléseket sem. A felperes szerint a jogerős ítélet ezen döntésének elfogadása széles körűen megnyitná a visszaélések lehetőségét, hiszen szabálytalanságok, visszaélések utólagos elfogadtatását tenné lehetővé „megerősítés".. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását, a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a perbeli esetben az új Ptk. 3:
17. §-a alkalmazandó, amely alapján a felperes tiszteletbeli tagként nem rendelkezik keresetindítási joggal. Az alperes álláspontja szerint a
18. május 24-i közgyűlés határozatai a jogerős ítélet értelmezte megfelelően. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
19. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [16] A Pp. 275. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárásban érvényesül a felülmérlegelés tilalma, azaz nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést csak a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése, a logika alapvető szabályaival való szembenállása valósít meg (BH.

1. évi 44-es számú jogeset, illetve BH.
2. évi 119-es jogeset). [17] A Kúria szerint a jelen esetben elsődlegesen a felperes kereshetőségi jogának fennállásáról kellett állást foglalni. Ebben a tekintetben a Kúria az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta. Az új Ptk.
3. március 15-i hatályba lépésével a régi Ptk.
4. §

(6)bekezdés szerinti korlátozása a különleges jogállású tag keresetindítási jogát illetően megszűnt, az új Ptk. 3:

1. §-a csak „tagról" tesz említést. A Kúria álláspontja szerint az ítélőtábla értelmezésével szemben az új Ptk. 3:63-
2. §-ai sem értelmezhetők oly módon, hogy azokból kiolvasható lenne a tiszteletbeli tag keresetindítási jogának korlátozása. [18] Éppen ezen helyzet indokolhatta a Ptké. (
3. évi CLXXVII. törvény) 2015 végi módosítását a keresetindítási jog újabb szabályozását. Ez utóbbi szabály (Ptké. 10/A. §) azonban a jelen perben nem volt alkalmazható. Ebben a tekintetben a Kúria teljes körűen osztotta a jogerős ítélet álláspontját, vagyis a keresetindításra visszaható hatállyal a módosított Ptké. 10/A. §-a nem vehető figyelembe. Azt is helytállóan rögzítették az eljárt bíróságok, hogy a kereshetőségi jogról a következetes bírói gyakorlat szerint ítélettel kell határozni, ezért a per megszüntetésének valóban nem volt helye. Azt ugyanakkor megjegyzi a Kúria, hogy a korábbi alapszabály azon rendelkezése, hogy a tiszteletbeli tag kötelezettsége az alapszabály, illetve a határozatok betartása, illetve betartatása, nem jelent önálló keresetindítási jogcímet a tiszteletbeli tag számára, ehhez kifejezett külön törvényi felhatalmazás lett volna szükséges. [19] Mindezekre tekintettel a felperes keresetét a Kúria szerint érdemben kellett vizsgálni. A felperes szerint miután az új alapszabályt jóváhagyó határozatot a bíróság megsemmisítette egy másik eljárásban, minden olyan további közgyűlés, amelyet a módosított alapszabály alapján hívtak össze, illetve tartottak meg, nem hozhat érvényes határozatot, márcsak azért sem, mert azokat olyan szervek (személyek) hívták össze, amelyek megválasztása szintén nem volt törvényes. A felperes álláspontja szerint az alperes
4. május 24-én nem állíthatta helyre a törvényes állapotokat, mert fogalmilag kizárt a jogsértő határozatok „megerősítése" (ismételt meghozatala). Az alperes szerint viszont mindvégig jogszerűen jártak el, a kérdéses
5. februári közgyűlés határozatainak megismételt meghozatalát (megerősítését) követően a továbbiakban az új alapszabály alkalmazandó. Kihangsúlyozta: a
6. májusi 24-i közgyűlés határozatait törvényes határidőn belül senki nem támadta meg, így azok érvényessége nem kérdőjelezhető meg. Az alperes utalt arra is, hogy a 2011-es „eredeti állapot" számos okból nem rekonstruálható (2011-es alapszabályban megjelölt szervezetek egy része megszűnt, illetve átalakult, a .. több természetes tagja időközben elhunyt). [20] A Kúria ebben a tekintetben osztotta a jogerős ítélet álláspontját. A Kúria a Budapesti Ügyvédi Kamara választása kapcsán hozott korábbi ítéletében elvi jelentőséggel emelte ki azt, hogy a civil szervezetek belső életük kialakításában igen nagyfokú autonómiával rendelkeznek, belső viszonyaik alakításába a bíróságok csak kivételesen és csak külön törvényi felhatalmazás alapján avatkozhatnak be. A jelen esetben kétségtelen tény, hogy a
7. május 24-i közgyűlési határozatokat - amelyek tartalma a korábbi döntésekre visszautalás útján megállapítható, és amelyek között szerepel az új alapszabály elfogadása is - sem a felperes, sem mások nem támadták meg, ezért azokat a jelen per bíróságaként a Kúria sem vizsgálhatja felül. Ebből következően nem lehet jogsértőnek tekinteni azt, hogy a perbeli 2015-ös közgyűléseket
8. május 24-i közgyűlésen hozott határozatra figyelemmel az új alapszabály alapján hívták össze, így ezen okból az ott született határozatokat nem lehet hatályon kívül helyezni. A Kúria szerint ilyen körülmények között a jogerős ítélet helytállóan utasította el a felperes keresetét. [21] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős határozatot hatályában fenntartotta, és a felperest a perköltség megfizetésére kötelezte. A felperes a felülvizsgálati eljárási illetéket előzetesen lerótta, ezért erről külön rendelkezni nem kellett. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [22]
9. évi V. törvény (új Ptk.) 3:
10. §, 3:
11. §, Pp.
12. §

(1)bekezdés, 206. §

(1)bekezdés, 275. §

(3)bekezdés. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. február
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő