A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárás során a Kúria nem vizsgálhat olyan jogszabály megsértésére való hivatkozást, amely nem volt az eljárás tárgyával összefüggő és az eljárás során alkalmazott jogszabály. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.346/2016/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: felperes neve (cím) Képviselője:. Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda (dr. Izsó István ügyvéd, cím) Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (1117 Budapest, Budafoki út 60.) mint a jogutóda Képviselője:. ... és dr. ... Nikoletta szervezeti képviselők A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A jogerős határozatot hozó bíróság és határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.K.32.581/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.K.32.581/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kínai állampolgárságú felperes
- szeptember
- napján tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesi jogelőd Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságán. Az összevont engedélyezési eljárásban a kereső tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelméhez a Y. Kft.-vel (továbbiakban: Kft.) kötött előmunkaszerződését csatolta csomagkihordó munkakörben való foglalkoztatásáról. [2] Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a
- december
- napján kelt 106-1-52784/9/2014-T. számú határozatával a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet elutasította a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja és a 13. §
(1)bekezdés d), f), g) pontjai alapján, mert a felperes nem rendelkezett a megélhetését, a vissza- vagy továbbutazása költségeit biztosító anyagi fedezettel, egészségbiztosítással, és nem igazolta tartózkodása célját. A felperest kiutasította az Európai Unió tagállamai területéről Kína területére. Megállapította, hogy a felperes foglalkoztatójának telephelye, székhelye nem igazolt, a Kft. ügyvezetőjének a tartózkodási engedélyét visszavonták, a Kft.-nek nincs képviseletre jogosult tagja. A Kft. az illetékes önkormányzat nyilvántartásában nem szerepel, a kereskedelmi tevékenység végzéséhez az önkormányzat engedélyével nem rendelkezik, ezért a jogszerű foglalkoztatás feltételei nem állnak fenn, a tartózkodás célja nem igazolt. [3] A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperesi jogelőd a
- március
- napján kelt 106-T1768/11/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A
- március 17-én, 19-én tartott ellenőrzések során megállapította, hogy a Kft. székhelye jó ideje zárva tartó büfé helyiség. A Kft. telephelye 30 m2-es raktár, amelynek bérleti díját nem fizetik. Sem a székhelyen, sem a telephelyen gazdasági tevékenység nem folyik, a Kft. működése nem igazolt, a cég adószámát
- február 20-án felfüggesztették. Az előmunkaszerződést a Kft. nevében ügyvezetőként aláíró személy nem volt a cég bejegyzett ügyvezetője. A bejegyzett ügyvezető távoli lakóhellyel rendelkezik, nem életszerű, hogy tényleges ügyvezetői tevékenységet el tud látni. Hiánypótlási felhívásra a Kft. a jogszerű működését alátámasztó iratokat nem csatolt. A felperes sem tudta hiánypótlási felhívásra a jogszerű foglalkoztatását igazolni, mely az ő kötelezettsége lett volna. Nem bizonyította, hogy a tényleges és jogszerű foglalkoztatása megvalósulhat, mert a Kft. jogszerű működése hiányában a tényleges foglalkoztatás sem lehetséges. Az alperesi jogelőd ezért az egyéb feltételek vizsgálatának mellőzése mellett a Harm.tv.
- §
(1)bekezdésében rögzített feltételeknek való meg nem felelés okán az elsőfokú hatóság döntését megalapozottnak találta, kifejtve, hogy a tényleges működés hiányára figyelemmel irreleváns a Kft.-nek a
- február 12-től bejegyzett, egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás tevékenysége, a működéshez szükséges engedélyek esetleges megléte. Kereseti kérelem és ellenkérelem [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Arra hivatkozott, hogy a Kft.-nek másik ügyvezetője lett, de a korábbi ügyvezető is meghatalmazottként eljárhatott a cég ügyeiben. Az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás tevékenységhez végzéséhez amelynek keretében foglalkoztatni kívánták csomagkihordó munkakörben -, nem volt szükség az önkormányzat engedélyére. Állította, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbikban: NMHH) engedélye sem volt szükséges, a Kft. nem postai szolgáltatást végez. Előadta továbbá, hogy az adószám felfüggesztése a cég működését nem befolyásolja. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az eljárás során az nem volt vitatott, hogy a tartózkodás célját a kérelmezőnek kell igazolnia. Az alperesi jogelőd a tényállást teljes körűen feltárta és a jogszerű foglalkoztatás megvalósulását nem látta igazoltnak a Kft. tényleges működésének hiányában. A felperes a perben sem tudta a tényleges és jogszerű foglakoztatása lehetőségét bizonyítani, erre vonatkozóan semmilyen tény, adat, bizonyíték nem merült fel. Az adószám felfüggesztése kapcsán az idegenrendészeti eljárás felfüggesztése nem volt indokolt, mert ez a tény a Kft. esetleges működését nem befolyásolta. Megjegyezte a bíróság, hogy a Kft. adószáma időközben, a peres eljárás időtartama alatt törlésre került, ezért a Kft. nem működhet tovább. Mindezek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperesi jogelőd a vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat betartotta, a felperes által hivatkozott Harm.tv.
- §
(1)bekezdés d), f), g) pontjai megsértésre nem kerültek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó döntés hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §
(1)bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. §
(1)-
(2)bekezdését, 2. §
(3)bekezdését, 32. §
(1)bekezdését, 50. §
(1)és
(6)bekezdését, 72. §
(1)bekezdés közelebbről meg nem [9] jelölt rendelkezését, a Harm.tv. 13. §
(1)bekezdés d),
- f)és
- g)pontjait. Állította, hogy a bíróság a bizonyítékokat nem a súlyuknak megfelelően értékelve jutott arra a megállapításra, hogy a tartózkodás célja nem igazolt. Az ügyvezető személyének változása nem érintette azt a körülményt, hogy a korábbi ügyvezető meghatalmazottként a szerződést aláírhatta, eljárhatott a cég ügyeiben. A bíróság ezzel, a keresetében hivatkozott körülménnyel nem foglalkozott. A bíróság arra sem tért ki, hogy az önkormányzat engedélye az alperes megállapításával ellentétben szükséges-e, illetve arra sem, hogy az NMHH engedélyre postai tevékenység végzésének hiányában szükség lett volna-e. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy tényleges gazdasági tevékenység hiányában a felperes által felhozott körülmények vizsgálata érdektelen. [11] Az alperes személyében jogszabályon alapuló jogutódlás következett be, amelyet a Kúria a 361/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a, 7. §-a alapján megállapított. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §
(2)bekezdése és 275. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálhatja felül. A Kúria olyan jogsértést nem vizsgálhat, amelyhez a fél a megsértett jogszabályt nem nevezi meg, vagy a jogszabálysértést konkrét jogszabályhelyre hivatkozással nem jelöli meg. Az el nem bírált kereseti kérelemhez mint jogsértéshez a felperes jogszabálysértést nem társított, a Ket. 72. §
(1)bekezdése megsértését nem konkretizálta jogszabályhely megjelölésével, ezért ezeket a kifogásokat, jogsérelmeket a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott további jogsértéseket sem vizsgálta érdemben, mert a felperes olyan körülmények vizsgálatát hiányolta, amelyre az alperesi jogelőd a határozatában nem hivatkozott, mert azt a Kft. tényleges működése hiányában érdektelennek tartotta, ezért az ezekkel összefüggő jogsértések nem is lehettek volna a peres eljárás során vizsgálhatók, azokat az elsőfokú bíróság tévesen vizsgálta. [15] A Kft. - felperes által kétségbe nem vontan - tényleges gazdasági tevékenységet nem végez, a székhelyén és a telephelyén végzett ellenőrzések tényleges működést nem igazoltak. Valós, tényleges működés hiányában irreleváns, hogy a Kft. esetleges működése esetén a működéshez kell-e engedély, az elő-munkaszerződést az arra jogosult írta-e alá, így az ezekkel kapcsolatos jogsértések ez okból nem voltak vizsgálhatók. [16] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban jogi képviselet hiányában felszámítható költsége nem merült fel, ezért a felülvizsgálati eljárási költségről rendelkezni nem kellett [Pp. 78. §
(2)bekezdése]. [18] A felperes a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése értelmében köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati illeték megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró