Pf.20933/2016/4 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdésének g) pontja szerint - egyebek mellett - az a magatartás minősül összeférhetetlennek, mely a társadalmi, közösségi és egyesületi normákat sérti. Az alperes

1. november 26-án kelt meghívójával december 14-ére közgyűlést hívott össze, a napirendi pontokat az alábbiak szerint jelölte meg: 1) az alapszabály módosítása a (város neve)-i Törvényszék 12.P....
2. számú végzésére tekintettel; 2) az alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása; 3) egyéb. A meghirdetett napon a közgyűlés határozatképes volt, azon a felperes is megjelent. A napirendi pontok tekintetében észrevételezte, hogy nem kapott írásos előterjesztést a
3. pontra vonatkozóan, annak tárgya számára ismeretlen volt. A tagok az
4. napirendi pontról való szavazást követően megvitatták a
5. pontban foglaltakat. Az előterjesztés a tagságra vonatkozó szabályok módosítását javasolta azzal, hogy „az a tag, aki közreműködik abban, hogy a jelenlegi vadászterület ne a vadásztársaság haszonbérletében maradjon, részben vagy egészben - függetlenül attól, hogy ez eredményre vezet-e vagy sem - olyan vadásztársaság-ellenes tevékenységnek minősül, ami alkalmas a kizárás fegyelmi vétség alkalmazására". Az előterjesztést - a 4/
6. (XII.14.) határozattal - 21 igen szavazattal elfogadták, 4 tartózkodás és 5 nem szavazat mellett. A felperes a kérdésben nemmel szavazott. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint 33 tagból 31 jelen volt, a
7. napirendi pontról való határozathozatal előtt egy tag eltávozott. A felperes keresetében az alperes 4/
8. (XII.14.) számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Véleménye szerint a határozat sérti azon egyesületi tagok egyesülési, illetőleg tulajdonosi jogait, akik egyben az alperes számára vadászati területként haszonbérbe adott földek tulajdonosai. Hozzátette, a tag egyesülési joga folytán több vadásztársaságnak is tagja lehet és csupán tagdíj fizetésére köteles, egyéb vagyoni hozzájárulásra sem az alapszabály, sem a vadászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem kötelezhető. Álláspontja szerint a határozatban szereplő „közreműködés" fogalma tisztázatlan, a tag nincs tisztában azzal, melyik magatartása sérti a vadásztársaság érdekeit, alkalmazása ugyanakkor a legsúlyosabb szankcióhoz vezet. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, az egyesület tagjai olyan tevékenységet nem folytathatnak, amely a vadásztársaság céljának elérését akadályozza, lehetetlenné teszi vagy meghiúsítja. A tag részéről kizárást eredményező magatartás, ha egészben vagy részben a vadászterület csökkentésére törekszik, ezzel lehetetlenné téve az egyesület gazdálkodását. Véleménye szerint a határozat sem jogszabályba, sem az alapszabály rendelkezéseibe nem ütközik. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 4/
9. (XII.14.) számú határozatát hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a
10. december 14-ére szóló meghívó
11. pontja nem felel meg a napirendi pontok meghatározására vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek. Önmagában az, hogy az alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezésének módosítását tárgyalják, igen tág értelmezésre ad lehetőséget, ennélfogva a tagok nem tudnak kellőképpen felkészülni, álláspontjukat kialakítani nem képesek. A kellő információt hordozó előterjesztés csak a közgyűlésen került közlésre, azt a tagok előzetesen nem kapták meg. Mivel a meghívó szövege az alapszabály rendelkezésébe ütközik, az alperes kifogásolt határozatát érdemben nem vizsgálta. Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, az elsőfokú eljárás alatt a (város neve)-i Törvényszék az alapszabály-módosítást nyilvántartásba vette, mely lényegében megalapozza a határozat jogszerűségét. További álláspontja az volt, a meghívó tartalma megfelel a Ptk. 3:
12. §

(3)bekezdésében foglalt követelményeknek, különös tekintettel arra, hogy a vitatott kérdés a tagság körében több hónapja napirenden volt. Hozzátette, a jelenlévő tagok a javaslatot - ami előzetes felkészülést nem igényelt - értelmezték és egyértelmű döntést hoztak. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla a döntés tekintetében egyetért az elsőfokú bíróság ítéletével, indokolásában azonban attól az alábbiak szerint eltér: A Ptk. 3:

1. §-a szerint - egyebek mellett - a jogi személy tagjai kérhetik a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha az jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. Az ilyen perekben a bíróságnak mindig azt kell elsődlegesen vizsgálnia, hogy a kereset alapjául megjelölt, kifogásolt határozat a jogszabályban előírt alaki feltételeknek megfelel-e, vagyis a legfőbb szerv ülésének összehívását, a határozatképességet, valamint a szótöbbségi arányokat. Ha mindezek figyelembevételével a határozat érvényes, akkor lehet érdemben dönteni a kereseti kérelemben felhozott egyéb ok alapján annak esetleges hatályon kívül helyezéséről. Tehát csak olyan határozat érdemi bírói felülvizsgálatára kerülhet sor, amelynek meghozatalával összefüggésben törvényességi aggály, alaki előírás megsértése, vagy egyéb érvényességi hiba nem vethető fel. A bíróság által vizsgálható jogsértést abban az értelemben tágan kell felfogni, hogy a jogsértés körébe tartozik a létesítő okirat rendelkezéseinek megszegése is. A perbeli esetben a legfőbb szerv ülésének összehívására szabályszerűen került sor. Az ítélőtábla álláspontja a meghívó tartalmi követelményeit illetően eltér az elsőfokú bíróságétól. A Ptk. 3:
2. §

(3)bekezdése előírja, a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ebből a szempontból lényeges, hogy a napirend előírásának célja, hogy meghatározza az ülés kereteit, behatárolja azokat az ügyeket, amiket az ülésen megtárgyalhatnak és eldönthetnek a tagok. A napirend kialakításával, megfogalmazásával kapcsolatos kötelezettség nem terjedhet odáig, hogy az adott napirendi pont minden részletkérdést tartalmazzon, így akár a határozati javaslati előterjesztést, hiszen az ülésnek éppen az a célja, hogy azon ütköztessék a tagok álláspontjaikat, a kérdés körében kialakított véleményeket, majd mindezek ismeretében döntsenek a határozat tényleges tartalmáról. Jelen esetben kétségtelen tény, hogy a meghívóban kizárólag az alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseinek módosítását tüntették fel, ez a megfogalmazás azonban elegendő ahhoz, hogy a tagok tisztában legyenek a megtárgyalásra kerülő kérdés lényegével, vagyis a tagsági viszonyt érintő létesítő okirati változással. Hogy ez ténylegesen milyen tartalmú lesz, az ülésen megjelentek által elfogadottaktól függ, az azzal egyet nem értő tagok kifejezhetik véleményüket a szavazás során. Így - miután sem a Ptk., sem a szervezet létesítő okirata nem teszi kötelezővé a határozati javaslat meghívóban való közlését - az elsőfokú ítéletben megjelölt okból az érintett határozat hatályon kívül helyezésének nincs helye. A meghozott határozat jogszabályba ütközik, ha nem határozatképes ülésen került elfogadásra. Ez jelen esetben nem merült fel, hiszen a szavazáskor a jegyzőkönyv szerint a 33 tagból 30 jelen volt. A felperes által kifogásolt határozat meghozatalával összefüggésben ugyanakkor irányadónak kell tekinteni a vadásztársaság 2015. szeptember 11-én elfogadott létesítő okiratának tartalmát. Eszerint az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévők 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges (III/1.1. pont). A javított jegyzőkönyv szerint a szóbanforgó 2. napirendi pontról, vagyis az alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezésének módosításáról a 30 jelenlévő tag szavazott, közülük az előterjesztést 21 igen szavazattal fogadták el. Mindebből kitűnik, hogy a társaság jelenlévő tagjai nem a létesítő okiratban foglalt szavazati aránnyal döntöttek az alapszabály módosításáról, hiszen az előterjesztést elfogadó 21 tag csupán 70% a 3/4-es, azaz a 75%-os arányhoz képest. Tekintve, hogy a kifogásolt határozat meghozatalára az alapszabályban előírtnál alacsonyabb szavazati aránnyal került sor, ez okból van helye a Ptk. 3:37. §

(1)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezésének. Megjegyzi az ítélőtábla, önmagában az a tény, hogy a peren kívüli eljárásban a nyilvántartást vezető bíróság az alapszabály-módosítást bejegyezte, a per eredményét nem befolyásolja. A nyilvántartást vezető bíróság ugyanis abban az eljárásban a létesítő okiratmódosítás alapjául szolgáló határozat meghozatalának módját nem vizsgálja, ezt a célt a peres eljárás szolgálja. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért köteles a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján a felperes másodfokú eljárásban felmerült költségének viselésére, melyet az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)bekezdése, valamint

(5)és

(6)bekezdései alapján, a kifejtett munkával arányosan, mérlegeléssel állapított meg. Szeged,

1. január
2. Dr. Kiss Gabriella a tanács elnöke . Bánfalvi-Bottyán Csilla előadó bíró . Bálind Attila táblabíró