Bfv.1178/2016/5 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés], nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont], nagyobb kárt okozó csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont] és 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont]. [2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Emellett 5.100.000 forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A terhelt által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Megállapította, hogy a II. rendű terhelt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A Szerencsi Városi Bíróság B.283/2004/38. számú ítéletével kiszabott végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtását elrendelte. A II. rendű terheltet a 3 rendbeli nagyobb kárt okozó csalás bűntettének vádja [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont] alól felmentette. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész ... II. rendű terhelt terhére részbeni felmentése miatt, bűnösségének megállapítása végett, téves jogi minősítés miatt, továbbá a büntetés súlyosítása végett, míg ... II. rendű terhelt védője felmentésért, a tényállás iratellenesség miatti téves megállapítása és az indokolási kötelezettség hiányossága miatt jelentett be fellebbezést. [4] A Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. május 18-án tartott nyilvános tárgyaláson meghozott és kihirdetett 14.Bf.900/2015/24. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében az alábbiak szerint változtatta meg: ... II. rendű terhelt cselekményeit zsarolás bűntettének [Btk. 367. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont], költségvetési csalás bűntettének - mint közvetett tettes [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont], felbujtóként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont] és 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének - melyből 1 rendbeli közvetett tettesként, 2 rendbeli felbujtóként elkövetett [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont] minősítette. A Szerencsi Városi Bíróság B.283/2004/

1. számú ítéletével kiszabott - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - 6 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtásának elrendelésére vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte. ... II. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését 3 évre enyhítette. Rendelkezett a nyomozás során zár alá vett ingatlanok zár alá vételének feloldásáról. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [5] [6] [7] [8] [9] A jogerős ítéletben megállapított tényállás II/B. pontja szerint ... II. rendű terhelt tanú 1 részére felajánlotta, hogy segít neki jelzáloghitelt felvenni, amit azzal indokolt, hogy annak összege a város 1 ház vételárának a kifizetéséhez még szükséges, továbbá a közreműködéséért neki jár. A jelzáloghitelt tanú 1 a bank 1 város 2 fiókjától igényelte meg 2.000.000 forint összegben
2. január 5én. A hitel folyósításra került. tanú 1 annak teljes összegét az általuk vásárolt ház vételárának kifizetése céljából, valamint a segítsége fejében átadta ... II. rendű terheltnek. A személyi kölcsön ingatlanfedezettel került folyósításra tanú 1 részére 240 hónap futamidő meghatározásával,
3. január
4. lejárati idő kikötésével. tanú 1 a jelzáloghitel fedezeteként a hamis szerződés megkötésével az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint tulajdonába került cím 1 ingatlant ajánlotta fel, ezért a hitel folyósításakor a ... számú bejegyző határozattal a bank 1 város 2 fiókja az ... hrsz.-ú ingatlanon 12.919 CHF, azaz 2.000.000 forint összeggel - a már korábban bejegyzett 2.400.000 forint otthonteremtési támogatás fedezetén túl - újabb jelzálogjogot alapított. A ténylegesen 2.050.000 forint forgalmi értékű, tanú 2 birtokában és tulajdonában álló ingatlant ... II. rendű terhelt felhívására és közreműködésével a két ügylet eredményeként 4.400.000 forint összegű jelzáloggal terhelték meg akként, hogy II. rendű terhelt felhívására tanú 1 a hamis szerződés benyújtásával tévedésbe ejtette a pénzintézetet, a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataival igazolva azt a valótlan tényt, hogy a fedezetként felajánlott lakóház az ő ½-ed részbeni tulajdona. A 2.000.000 forint személyi kölcsönt sem ... II. rendű terhelt, sem tanú 1 nem törlesztette. Ilyen szándékuk már a kölcsönfelvétel időpontjában sem volt. tanú 1 és élettársa a kölcsön törlesztéséhez szükséges megfelelő jövedelemmel sem rendelkezett. A teljesítés elmaradása miatt
5. június 7-én az ügylet a bank részéről felmondásra került. ... II. rendű terhelt a bank 1 város 2 fiókjának 2.000.000 forint összegű kárt okozott, amely nem térült meg. A Bank a büntetőeljárás során polgári jogi igényt nem érvényesített. A követelést
6. február 1-jén 2.013.140 forint összegben tartotta nyilván. II. [10] A bíróság jogerős ítélete ellen ... II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
7. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. A védő kizárólag a tényállás II/B. pontjában foglalt, felbujtóként elkövetett, nagyobb kárt okozó csalás bűntettének anyagi jogi minősítését támadta. Álláspontja szerint tévedett a másodfokú bíróság akkor, amikor sértettként a bank 1ot jelölte meg, amely a követelését nem tudta érvényesíteni, mivel az időközben elévült. Az indítvány szerint a valóság az, hogy a bank 1 egyáltalán nem szenvedett sérelmet, mivel az általa nyújtott kölcsön fedezetéül jelzálogjogot jegyeztetett be a kérdéses ingatlanokra és lehetősége nyílt volna bármikor a követelésének érvényesítésére. Azt követően, hogy a kölcsönszerződést nem teljesítés okán felmondta, öt éven keresztül joga és lehetősége lett volna a kölcsönösszeg erejéig az őt megillető zálogtárgyból, mint fedezetből kielégítést nyerni. Ezt a bank a saját hibájából nem tette meg. A jelzálogjog ugyan még a mai napig rajta van az ingatlanon, de a követelés öt év elteltével elévült. Erről a II. rendű terhelt nem tehet. Ebből pedig az állapítható meg, hogy az ügynek nincs valós sértettje. A bank vesztesége kizárólag saját magatartásának köszönhető. [11] A védő ezért a II. rendű terhelt felmentését indítványozta az ellene nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vád alól. [12] A Legfőbb Ügyészség a BF.1192/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint töretlen az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a károkozás mint a csalás szükséges tényállási eleme - megvalósul abban a pillanatban, amikor visszafizetési képességet illető megtévesztettség miatt a pénzintézet a hitelt folyósította. Ekkor a kár bekövetkezik és a csalás befejezetté válik. A II. rendű terhelt (illetve tanú 1) által megvalósított cselekmény jogi megítélése szempontjából nem jelentős az a körülmény, hogy a pénzintézet az elévülési időn belül e jelzálogtárgyból nem kísérelte meg kielégíteni a követelését. [13] A Legfőbb Ügyészség szerint II. rendű terhelt terhére a felbujtóként elkövetett nagyobb kárt okozó csalás bűntette abban az esetben is megállapítható lenne, ha a bank az ingatlanból a követelését - az adott ingatlanon fennálló tényleges tulajdoni viszonyok ellenére - eredményesen ki tudta volna elégíteni, s csupán azt lehetne további tényként rögzíteni, hogy a sértett pénzintézet kára (részben) megtérült. [14] Minderre figyelemmel az ügyben hozott első-, és másodfokú határozat ... II. rendű terhelt tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta. III. [15] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be.
2. §

(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen eljárva - az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma szerinti - a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bekezdés] bírálta felül. [16] Ennek eredményeként a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.

1. [17] A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a törvényben pontosan meghatározott feltételek szerint nyílik lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem vizsgálható, nem bírálható felül. A Be.
2. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására ennél fogva nem kerülhet sor és ilyen eltérő tényállás megállapítása érdekében a jogerős döntés hatályon kívül helyezésére sincs törvényes lehetőség. [18] A Be. 423. §

(4)bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot - az

(5)bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Erre tekintettel eljárását a tényállás II/B. pontjában meghatározott, s csalás bűntetteként értékelt cselekmény vizsgálatára koncentrálta.

1. [19] A Kúria megállapítása szerint a másodfokú bíróság hibátlan indokolását adta annak, hogy a II/B. tényállási pontban írt cselekmény tekintetében miért állapítható meg ... II. rendű terhelt szándékos magatartása, s ezáltal bűnössége a csalás bűncselekményében. [20] A csalást [Btk.
2. §

(1)bekezdés] az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. A felülvizsgálat során irányadó történeti tényállásban a csalás valamennyi törvényi tényállási eleme beazonosítható. [21] A csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés a valónak és a valótlannak a felcserélése. A valótlanságnak valóságként feltüntetése, vagy a valóságnak más színben beállítása. Ennek eredményeként a passzív alanyban tévedés alakul ki. A tévedést a tettes idézi elő aktív magatartásával - szóban, írásban -, de nem kizárt a mulasztás sem. [22] A csalás akkor tényállásszerű, ha a tévedésbe ejtésre vagy a tévedésben tartásra a jogtalan haszonszerzés célzatával kerül sor. A jogtalan haszonszerzés, mint célzat az elkövetőnek a tényállásban megkövetelt célja, amelynek az elkövetési magatartás tanúsításakor kell fennállnia. [23] A célzatnak nem kell a kár okozására irányulnia, a törvény ugyanis a kárt nem mint célt, hanem mint eredményt jelöli meg. Az elkövető tudatának azt kell átfognia, hogy a megtévesztés folytán a sértett vagyonában értékcsökkenés következik be. Megjegyzi a Kúria, hogy ilyen ügyekben az elkövető általában közömbös az elkövetési magatartásának tanúsításakor előre látott kár bekövetkezése iránt. Nem ez irányítja a tettét, hanem a remélt haszon elérése. [24] A törvényi tényállás megvalósulásának három, egymást kiegészítő okozati összefüggés megléte a feltétele. [25] A megtévesztő magatartásnak kell előidéznie a tévedést. Ehhez képest arra alkalmasnak és szándékosnak kell lennie. A tévedésnek kell kiváltania a megtévesztett személy vagyonjogi rendelkezését. Végül a megtévesztett személy vagyonjogi rendelkezése és a bekövetkezett kár között szintén okozati összefüggésnek kell lennie. Csalás esetében ugyanis a kárt nem közvetlenül az elkövető megtévesztő magatartása, hanem a megtévesztett sértett vagyonjogi rendelkezése okozza. [26] A védő felülvizsgálati indítványában előterjesztett kifogásra figyelemmel, a kár bekövetkezése kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy mind az első-, mind a másodfokú bíróság az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően állapította meg, hogy a kár ténylegesen akkor következett be, amikor a sértett pénzintézet a megtévesztés hatására a kölcsönt tanú 1 részére - akit a II. rendű terhelt jogtalan haszonszerzés végett vett rá a személyi kölcsön igénylésére akként, hogy a hitelt nyújtó pénzintézetet a valótlan tartalmú tulajdoni lap benyújtásával megtévesztette - folyósította. Miután a 2.000.000 forint kölcsönt a bank 1 kiutalta, a kár a bank vagyonában bekövetkezett, így a csalás sértettje a bank

1. Ekként pedig a felvett kölcsön összege azonos a bekövetkezett kár mértékével. [27] A haszon tényleges realizálása a csalás miatti bűnösség megállapítása szempontjából közömbös. A kár bekövetkezése az a tényállási elem, amely által a csalás befejezetté válik akkor is, ha a hasznot az elkövető (vagy bárki más) nem, vagy még nem szerezte meg. [28] A másodfokú bíróság kifogástalan indokát adta annak, hogy tanú 1 a kölcsön fedezetét illetően - a II. rendű terhelt felhívására - a hitelintézetet az érvénytelen adás-vételi szerződéssel tulajdonába került ingatlan felajánlásával megtévesztette. A kölcsönfelvétel időpontjában visszafizetési szándéka nem volt, a törlesztést meg sem kezdte. [29] A jogtalan haszon a II. rendű terheltnél realizálódott, miután tanú 1 a kölcsön összegét neki átadta. [30] A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra is, hogy a felbujtó büntethetőségét nem érinti, ha a tettesi alapcselekmény elkövetője - mint jelen ügyben tanú 1 - meg nem vádolt személy [3/
2. (X.14.) Büntető Jogegységi Határozat]. [31] A Kúria végül a felülvizsgálati indítványban kifejtett védői érvelésre figyelemmel rögzíti, hogy jelen ügyben nem a bank 1 eljárása, magatartása képezte a vizsgálat tárgyát. Amint arra a Legfőbb Ügyészség is helyesen mutatott rá átiratában, a ... II. rendű terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben irreleváns, hogy a bank a követelését (veszteségét) a fennálló jelzálogjoga alapján nem érvényesítette. Jelen tényadatok mellett ugyanis a bűncselekmény a kölcsön folyósításával - a kár bekövetkezésével befejeződött. [32] Ezen indokokra figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a terhelt bűnösségének a megállapítására a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott II/B. tényállási pontban rögzített cselekményben a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor.
3. [33] A Be.
4. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében a jogerős ítéletben kiszabott büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a minősítés a fentiek szerint törvényes és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [34] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be.

1. §-a alapján - ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [35] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. május
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő