A határozat elvi tartalma: A méltányosság gyakorlására különleges indokok alapján kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.852/2016/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) (felperes címe) A felperes képviselője: Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.30.331/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 2.K.30.331/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kínai állampolgárságú felperes nő a francia hatóságok által [2] kiállított vízummal 2015-ben lépett a schengeni államok területére. Nevezett
- szeptember 14-én keresőtevékenység folytatására tartózkodási engedélyt kért, és annak magyarországi előterjesztésére vonatkozóan méltányossági kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy Kínához őt semmi sem köti, munkalehetőséget kapott Magyarországon, amit, ha hazautazna a keresőtevékenység folytatása iránti kérelme Kínában való előterjesztése érdekében, elvesztene. Hivatkozott a nagy földrajzi távolságra, a tetemes utazási költségekre, és végül előadta, hogy a kérelmezés hosszabb idő alatt jár eredménnyel, ami idő elteltével meghiúsulna magyarországi munkavégzésre való lehetősége. A kérelmet az alperes helybenhagyva elsőfokú szervének elutasító döntését a
- november 4-én meghozott 106-T70210/3/
- számú határozatában helybenhagyta. Határozata indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes által előadott körülmények nem tekinthetők olyan körülményeknek, melyek kivételes méltánylást érdemelnek, ezért a magyarországi előterjesztésére megfelelő alap nem volt. Határozatát a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) végrehajtásáról szóló 114/
- (V.24.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(4)bekezdésére, illetőleg 47. §
(4a)bekezdésére alapította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezséét, és a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését. Keresetében előadta, hogy a felperes határozata meghozatalakor nem vette figyelembe a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelvi rendelkezéseit, a bizonyításra a tényállás-tisztázásra és a határozat indokolására vonatkozó előírásokat. Sérült érdemben a Vhr. 47. §
(4)bekezdésének a) pontja és
(4a)bekezdése is. Az elsőfokú ítélet [4] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint helyesen döntött az alperes, amikor a felperes által előadott indokokat nem tartotta megalapozottnak a tartózkodási engedély magyarországi előterjesztéséhez szükséges méltányosság gyakorlására, mert a kiutazás költségei a földrajzi távolság a külképviseleti ügyintézés ideje olyan általános, a felperes személy állapotára, egzisztenciális helyzetére vonatkozó nem különleges szempontok, melyek a kérelem elbírálásakor általánosságuk miatt nem vehetők figyelembe. Nem megalapozott indok a méltányosság gyakorlásához a magyarországi alkalmazás lehetősége sem, mert annak a tartózkodási célnak, amire tekintettel az engedély kiadását a felperes kérte, éppen a munkavállalás a lényege. Ez a körülmény tehát a felperessel összefüggésben különleges indokként nem értékelhető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] [6] Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon íkvül helyezésével a kereseti kérelemnek megfelelő határozat hozatalát. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy új munkalehetőségre, valamint azzal összefüggésben méltányolható személyén kívül álló okokra alapította tartózkodási engedély iránti kérelmét. Hivatkozott arra, hogy a tartózkodási engedély származási országában való kérelmezése olyan hosszadalmas, és számára indokolatlan többletköltséget eredményező eljárás, mely meghiúsítaná munkavállalását. Nem felelne meg ez az eljárás a költséghatékonyság Ket. alapelveinek. Utalt a felülvizsgálati kérelemben a tényállás tisztázatlanságára, valamint az alperes indokolási kötelezettségének elmulasztására. Nem mérlegelt állítása szerint továbbá egyéb olyan szempontokat sem határozata meghozatala előtt az alperes, melyek ügyében felmerülhettek volna. Egyebekben a per során eddig előadott kérelmeit ismételte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy a bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével hozta-e ítéletét. [9] Az ügyben a bíróság a közigazgatási hatóság érdemi intézkedésével összefüggésben a Vhr. 47. §
(4)bekezdésének a) pontját, és
(4a)bekezdését vizsgálta. Ezek szerint Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben egyebek mellett a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény, így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés indokolja. A Vhr. 47. §
(4a)bekezdése értelmében a
(4)bekezdés a) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár akkor jogosult a tartózkodási engedély iránti kérelmet a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon előterjeszteni, ha a regionális igazgatóság harmadik országbeli állampolgár kérelmére megállapította a kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállását. A regionális igazgatóság a kérelemről nyolc napon belül határozattal dönt. [10] A fenti jogszabályhelyekből a Kúria osztva a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében foglaltakat, megállapította, hogy érdemben nem megalapozott a felperes kérelme, és ezt az alperes jogszerűen állapította meg támadott határozatában. A felperes keresetében és felülvizsgálati kérelmében sem hozott fel olyan új tényt, vagy körülményt, amit az alperes érdemben helyes határozatának megváltoztatására alapot adhatna. [11] A Ket.-re vonatkozó felperesi kifogások azért alaptalanok, mert az általános szabályok szerint az állampolgárság szerinti országban kell a tartózkodási engedélyt előterjeszteni, kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetében van csak helye magyarországi előterjesztésnek. E kivételes méltánylást érdemlő körülményeket a kérelmezőnek kell bizonyítani. A kérelmező bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, előadásai minden kérelmezőre egyként vonatkoznak, kivételes méltánylás gyakorlására tehát alkalmatlanok. Mindezek miatt a bizonyítási eljárás és a határozat indokolása is a Ket.-nek megfelelő volt. [12] Az iratokhoz csatolt bizonyítékokat a közigazgatási és munkaügyi bíróság helytállóan értékelte. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen volt, és iratellenes tényállás megállapításához vezetett, jelen ügyben ilyet megállapítani nem lehetett, ezért a Pp. 206. §-ában foglalt rendelkezések miatt sem megalapozott az alperes felülvizsgálati kérelme. [13] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- § alapján ő köteles az alperes Pp.
- § szerint felszámítható költségeinek megfizetésére. [15] Az illeték megtérítésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- április
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő