A határozat elvi tartalma: Közterület-használati hozzájárulás hiányában az azon elhelyezkedő üzlet kereskedő általi működtetése nem tekinthető jogszerűnek, így a tevékenység folytatásának megtiltása jogszerű döntés. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.871/2016/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Kovács Ákos bíró A felperes: () A felperes képviselője: . Mester Csaba Ügyvédi Iroda . Mester Csaba ügyvéd () Az alperes: jegyzője Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat (alperes címe.) Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: kereskedelmi igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 5.K.32.867/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és 5.K.32.867/2015/
- számú ítéletét hatályon felperes keresetét elutasítja. Munkaügyi Bíróság kívül helyezi és a Kötelezi a Kúria a felperes, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 80.000 (nyolcvanezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A kijelölés folytán eljárt alperesi hatóság
- június 13-án hivatalból indított eljárást a felperesi kereskedő által a Budapest, kereszteződésében lévő közterületen működtetett „Gyros Büfé” elnevezésű üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység jogszerűségének vizsgálatára. Megállapítása szerint a Budapest Főváros __ kerület Önkormányzata mint a közterület tulajdonosa a felperessel
- szeptember 17-én kötött
- december 31-ig érvényes írásbeli közterület-használati megállapodásokat. Ezt követően az önkormányzat a felperessel újabb közterület-használati megállapodást nem kötött, és a Határ úti csomópont megépítése miatt a területen álló pavilonokra újabb közterület-használati megállapodást már nem is fog kötni. Az önkormányzat 2014 márciusában írásban felszólította a felperest a pavilon kiürítésére és elbontására.
- június 16-án helyszíni szemlét tartott, aminek során észlelte, hogy az üzlet nyitva van, a felperes nyilatkozata szerint az önkormányzattól kérte a közterülethasználat meghosszabbítását, azonban kérelmére nem kapott választ, a közterület-használati díjat rendszeresen fizeti, nincs tartozása. Az alperes a
- július 16-án kelt XXI/22247-10/
- számú határozatával a kereskedő tevékenységének folytatását az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra megtiltotta. Határozatát a kereskedelemről szóló
- évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.)
- §
(1)és
(4)bekezdés a), b) pontjaira, és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.) 27. §
(1)bekezdésére alapította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Kifejtette, hogy a R. 27. §
(1)bekezdése pontosan meghatározza azokat az okokat, amelyek fennállásakor a jegyző a kereskedelmi tevékenységet megtilthatja. Esetében ezen okok egyike sem volt tapasztalható. A szabályozás szerint az üzlet tulajdonjogának, illetve használati jogcímének igazolása szükséges, nem pedig a közterület használatának jogcímét kell tudni igazolni, ezt kiterjesztő módon nem lehet értelmezni. Kifejtette, hogy az önkormányzattól 2014 márciusáig semmilyen jelzést nem kapott, hogy a közterület használatával problémája lenne, sőt az önkormányzat az általa a közterület használatáért fizetett díjakat befogadta. Hivatkozott arra is, hogy közte és az önkormányzat között a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 16.G.300.211/2016. szám alatt polgári (gazdasági) per van folyamatban. E perben a határozott időre megkötött tartalmában bérleti szerződés határozatlan időtartamúvá alakulásának [4] megállapítását, másodsorban annak megállapítását kérte, hogy közte és az önkormányzat között hatályos közterület-használati megállapodás van érvényben. Álláspontja szerint a perbeli határozat nem lett volna meghozható az alperesnek az eljárást a Ket. 32. §
(1)bekezdés alapján figyelemmel az 1. §
(2)bekezdésre is fel kellett volna függesztenie a polgári (gazdasági) per jogerős befejezéséig. Ennek elmaradása súlyos, az ügy érdemére kiható eljárásjogi jogszabálysértés. Indítványozta, hogy a bíróság a per tárgyalását függessze fel a polgári (gazdasági) per jogerős befejezéséig. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A bíróság ítélete [5] A bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte és az alperes XXI/22247-10/2014. számú határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a Kertv. 9. §-ára, 27. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy nem értett egyet azzal a felperesi érveléssel, miszerint a közterület használat jogszerűségének hiánya nem vezethetne az alperesi döntés meghozatalához. A felperes által is felhívott R. 27. §
(1)bekezdés alapján a kereskedelmi tevékenység folytatása hatályos jogszabályi feltételeknek való megfelelését kell vizsgálni, melynek - ha a tevékenység folytatása közterület használata révén valósul meg - részét képezi a közterület-használat jogszerűségének vizsgálata is, e körben szó sincs kiterjesztő jogértelmezésről. Arra is utalt a bíróság, hogy az alperesi határozat meghozatalakor -
- július 16-án fennálló tény (Pp. 339/A.§) volt, hogy a felperes ezen időszakra vonatkozó érvényes, írásbeli közterület-használati megállapodással nem rendelkezett, ugyanígy fennálló tény volt az is, hogy a közterület-használat jogcíme, jogszerűségének tárgyában ekkor már polgári (gazdasági) per volt folyamatban, a felperes azon keresetlevele a határozat meghozatalát megelőzően
- július 3-án érkezett a bírósághoz. Ilyen körülmények között a bíróság álláspontja szerint az alperes határozata nem tekinthető teljes körűen jogszerűnek. Az alperes akkor járt volna el helyesen, ha saját határozata meghozatalával bevárja a közterület-használat jogcíme, jogszerűsége tárgyában - mint a jelen ügy mikénti eldöntését befolyásolható előzetes kérdésben - hozandó bírói ítéletet, megalapozottan sérelmezte e körben a felperes az eljárás felfüggesztésének elmaradását, a Ket.
- §
(1)bekezdésének sérelmét. E hiányosságot a bíróság az ügy érdemére is kiható, és a bírósági eljárásban sem orvosolható súlyos eljárási jogszabálysértésnek értékelte, arra hivatkozással, hogy ugyan a polgári (gazdasági) per eredménye ez idő szerint nem ismert, a jelen bíróság annak kimenetele kérdésében még érintőlegesen sem foglalhat állást, csupán azt az elvi lehetőséget értékelheti, hogy [6] az előtte fekvő ügy mikénti eldöntését befolyásolhatta/befolyásolhatja. Ugyanakkor a tárgyalás felfüggesztésére nem látott lehetőséget a bíróság, mérlegre téve e körben azt is, hogy a perbeli határozat még 2014 júliusában született, a per érdemi eldöntése a felfüggesztéssel esetleg szükségtelenül elhúzódhatott volna. A bíróság megítélése szerint a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat keresetben megjelölt jogszabálysértő volta megállapítható volt, ezért azt a bíróság a Pp. 339. §
(1)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte. Mellőzte a bíróság a felperes további kereseti érveinek részletes ismertetését, és az alperesi határozat e szempontok szerinti vizsgálatát, a felperes keresete a fenti okból sikerre vezetett, így a további jogszerűségi szempontoknak perdöntő jelentősége már nem is volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a R. 27. §
(1)bekezdését, és a Budapest Főváros ___ kerület Önkormányzata Képviselő Testületének 16/
- (V.22.) Önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.)
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat. Kifejtette, hogy a pavilon Budapest Főváros ___ kerület tulajdonában álló közterületen helyezkedik el, ezért vonatkozik rá az önkormányzati rendelkezés, mely szerint kereskedő tevékenységet jogszerűen csak közterület-használati megállapodás megléte esetén végezhet. Ennek hiánya megvalósítja a R. 27. §
(1)bekezdésében foglalt jogszabályi és önkormányzati rendeleti előírás megsértését, a hatályos jogszabályi feltételeknek való meg nem felelést, ami önmagában maga után vonja az alperes által alkalmazott üzletbezárás jogkövetkezményét. Hangsúlyozta, hogy nincs jelentősége, hogy mely okból hiányzott a tulajdonos közterület-használati hozzájárulása, e kérdés vizsgálata az alperes hatáskörén kívül esik. Irreleváns, hogy a felperes pert indított a közterület-használati jogosultság megállapítása érdekében, nem minősül előkérdésnek, így semmiképp sem valósít meg súlyos eljárási szabálysértést, hogy az alperes nem várta be a közterület-használat jogszerűsége tárgyában folyamatban levő per befejezését. Az alperesnek az eljárása során csak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, egyedül annak a ténynek volt jelentősége, hogy a megállapodás meglétét a felperes nem tudta igazolni. Megállapodás hiányában jogszerűen járt el az alperes, amikor a határozat szerint hozta meg döntését. Utalt arra, hogy a szomszédos pavilonra vonatkozóan a perbeli esettel azonos jogi helyzetben (a közterület-használati megállapodás hiánya miatt) a jelen per ítéletével ellentétes döntés született (17.K.32.400/2014.). A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta, és rögzítette ítéletének indokolásában az irányadó tényállást, abból azonban az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával téves következtetést vont le. [10] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdésében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [11] A perben rendelkezésre állt iratanyagból egyértelműen megállapítható volt, hogy a helyszíni szemle
- június 16-i időpontjában, sem pedig az alperesi határozat meghozatalakor
- július 16-án - felperes az üzlete által használt közterületre érvényes közterület-használati megállapodással nem rendelkezett. A terület tulajdonosa, a ___ kerület Önkormányzata a korábbi közterület-használati megállapodást már nem újította meg a felperessel, és írásban 2014 márciusában fel is szólította a felperest a pavilon kiürítésére és elbontására. A fenti ténykérdések - tényállási elemek - sem a perben felülvizsgált közigazgatási eljárás során, sem a perben nem voltak vitatottak. Azon körülmény, hogy a felperes polgári (gazdasági) pert indított a közterület tulajdonosa ellen, a vizsgált időszakban a közterülethasználat jogszerűségének megállapítása szempontjából semmiképp sem minősült előkérdésnek. A bíróság helytállóan rögzítette az irányadó tényeket és jogszabályi előírásokat, azonban tévesen értékelte úgy, hogy a Ket.
- §
(1)bekezdésének megfelelően az eljárás felfüggesztése az alperesi hatóság részéről indokolt lett volna. Ezen következtetése „elvi lehetőségen” alapult az ítélet indokolása szerint, azonban ezen kategória az eljárás felfüggeszthetőségének megítélése szempontjából relevanciával nem bír. A R. egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha a kereskedő a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző az üzletet ideiglenesen bezárathatja. Az Ör. kötelező erővel mondja ki, hogy közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása, hozzájárulást is tartalmazó írásbeli szerződés megkötése szükséges. Az Ör. 2. §
(2)bekezdése kifejezetten előírja, hogy közterület-használati hozzájárulás szükséges, különösen .... pl. az árusító és az árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épült, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához. Tekintettel arra, hogy az alperesi hatóság által vizsgált időszakban a felperes közterület-használati hozzájárulással a tulajdonostól nem rendelkezett, tehát az Ör. hivatkozott rendelkezéseinek nem felelt meg, így a R. 27. §
(1)bekezdése szerint tevékenysége nem volt jogszerűnek tekinthető, megalapozottan és jogszerűen intézkedett az alperes a kereskedő tevékenységének folytatása megtiltásáról. [12] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a bíróság felülvizsgált ítélete logikai ellentmondást tartalmazóan rögzítette azt is, hogy a per tárgyalását az eljárás szükségtelen elhúzódása miatt nem függeszti fel, ugyanakkor az alperesi eljárás felfüggesztését indokoltnak tartotta volna. Az érvényes közterület-használati hozzájárulás hiánya a felperes tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírás megsértését, a felperes hatályos jogszabályi feltételeknek meg nem felelését jelenti. Így az alperes jogszerűen alkalmazta Kertv. 9. §
(4)bekezdése, és a R. 27. §
(1)bekezdése szerinti jogkövetkezményt. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a polgári (gazdasági) per kimenetele a perben vizsgált időszakra vonatkozóan visszamenőlegesen nem teszi a felperes tevékenységét jogszerűvé, és a határozat jogszabálysértő voltának megállapítására sem adhat alapot. Az alperesnek eljárása során az akkor irányadó jogszabályi rendelkezésekből és fennálló tényekből, körülményekből kellett kiindulnia, a terület tulajdonosától a közterület-használathoz való hozzájárulás hiánya egyértelműen rögzíthető volt. Ennek jogkövetkezményét kellett az alperesnek eljárásában levonnia. A felperes által indított polgári (gazdasági) per ezen eljárásra nem hatott ki, annak előkérdéseként semmiképp sem volt értékelhető, annak jogerős befejeződését követően, eredményétől függően, esetlegesen, indokolt esetben a bírósági döntés tartalmától függően új eljárás indítását teheti indokolttá. [13] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket megsértette, ezért azt a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes megalapozatlan keresetét a Pp. 339. §
(1)bekezdése értelmében elutasította. Záró rész [14] A felperes kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. [15] Az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte. [16] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében köteles. Budapest,
- április
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő