A határozat elvi tartalma: A tárgyalás a jegyzőkönyvvezető, a vádlott, az ügyész és - ha a védő jelenléte a tárgyaláson kötelező - a védő nélkül nem tartható meg. A tárgyaláson kötelezően résztvevő személyek között a terhelt gondnoka nem szerepel, így annak távollétében megtartott tárgyalás abszolút hatályú eljárási szabálysértést nem alapoz meg. KÚRIA Bfv.I.1502/2016/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év március hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A garázdaság vétsége és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Orosházi Járásbíróság 3.B.129/2014/
- számú ítéletét és a Gyulai Törvényszék 1.Bf.481/2014/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Az Orosházi Járásbíróság a
- november 5-én meghozott 3.B.129/2014/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés], folytatólagosan elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont], 3 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont] és lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bf)alpont]; ezért mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül - két év négy hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte, a számára az Orosházi Városi Bíróság 1.Bk.104/2011/2. számú összbüntetési ítéletével kiszabott börtönbüntetés kapcsán engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Az első fokú ítéletet a Gyulai Törvényszék 2015. február 24-én kelt 1.Bf.481/2014/10. számú végzésével helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt nyújtott be a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt. Ebben kifejtette, hogy enyhe fokú gyengeelméjűségben szenved, emiatt a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, ezért az ellene indult büntetőeljárásban kérte, hogy a gondnoka jelen lehessen az eljárási cselekményeknél, ám erre vonatkozó indítványait elutasították, így a tárgyalásokat olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte kötelező lett volna. Ezért a járásbíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy a terhelt személyiségzavara nem érte el a beszámíthatóságot érintő szintet, és mivel a tárgyaláson kötelezően résztvevő személyek között a terhelt gondnoka nem szerepel, így az annak távollétében megtartott tárgyalás nem alapoz meg eljárási szabálysértést. Ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta (BF.1443/2016/1). A terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára tett írásbeli észrevételében kifejtette, hogy a bíróság a büntetés kiszabása során nem értékelte kellő nyomatékkal a betegségét, a lopási cselekménynél az elkövetési értéket és a motívumot, így a kiszabott büntetés aránytalanul súlyos. A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. A Be. 416. §
(1)bekezdés - indítványban felhívott - c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. § II.
- d)pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, és a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. A Be. 240. §
(3)bekezdése szerint pedig a tárgyalás a jegyzőkönyvvezető, a vádlott, az ügyész és ha a védő jelenléte a tárgyaláson kötelező - a védő nélkül nem tartható meg. Ítéletében a járásbíróság ugyanakkor megállapította, hogy a terhelt nem szenved és a terhére felhozott cselekmények elkövetésekor sem szenvedett elmebetegségben, szellemi leépülésben vagy tudatzavarban, nála legfeljebb enyhe fokú gyengeelméjűség (debilitás) állapítható meg, kiegyensúlyozatlan, kedvezőtlen szociokulturális körülmények között nevelkedett, hangulati instabilitásra hajlamos, nem megfelelő probléma megoldó készséggel rendelkező személyiség, akinél gyógyszer abususban (kóros használat) megnyilvánuló személyiségzavar (disszociális vonásokkal) véleményezhető, de ez nem korlátozta a beszámíthatóságát, képes volt arra - kizárás és korlátozás nélkül -, hogy a terhére rótt tudatos, értékszerző cselekménye következményeit felismerje, illetve e felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. Ennek ellenére az eljárás védő részvételével folyt, és mind az első fokú tárgyaláson, mind a másodfokú nyilvános ülésen jelen volt a terhelt védője. A tárgyaláson kötelezően résztvevő személyek között ugyanakkor a terhelt gondnoka nem szerepel, így az annak távollétében megtartott tárgyalás eljárási szabálysértést nem alapoz meg. Következésképpen a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozó felülvizsgálati indítvány nem alapos. A terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a büntetést is sérelmezte, azt aránytalanul súlyosnak ítélve meg. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint azonban a büntetés felülvizsgálatának csak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a törvényben foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Az indítványozó azonban a felülvizsgálatot megalapozó anyagi jogi szabálysértésre nem hivatkozott. Amennyiben a minősítés törvényes és a büntetés egyéb anyagi jogi szabályt sem sértett meg, a mérlegelési jogkörben, törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke a felülvizsgálati eljárásban nem támadható. Így az enyhítő körülmények minkénti értékelése sem felülvizsgálati ok. Így a terhelt ezzel kapcsolatos észrevételei sem foghattak helyt. Emellett a Kúria Be. 423. §
(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt. Ezért a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályukban fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő