Bfv.1794/2016/6 – Kúria

(1)és

(3)bekezdés], amely bűnszervezetben elkövetett. Ezért őt hat év fegyházbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A felmentésért, illetve enyhítésért bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a

1. május 13-án jogerőre emelkedett 3.Bf.300/2014/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: megállapította, hogy a terhelt a cselekményt mint felbujtó követte el, a bűncselekmény minősítésénél a bűnszervezetben elkövetésre utalást mellőzte és a büntetést mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] [4] A jogerős ítéleti tényállás lényege szerint: A terhelt több mint 12 évig dolgozott repülőtéren, ebből mintegy hat évet a Biztonsági Szolgálat alkalmazásában állt. Emellett
3. évtől másodállásban a ... Panzióban felszolgálóként dolgozott, esetenként feladatát képezte a vendégek repülőtérre, illetőleg onnan a panzióba történő szállítása is. A ... Panzióban volt kollégája a szakácsként dolgozó tanú 1, akinek rossz anyagi és rendezetlen családi körülményei voltak. [5] 2008 őszén egy beszélgetés alkalmával a terhelt felajánlotta tanú 1-nek, hogy egy 1.ország fővárosába, majd onnan további külföldi államba történő utazással kábítószert szállítva anyagi helyzetén tudna segíteni. tanú 1 ebbe beleegyezett, vállalta a közreműködést és azt, hogy 4000 euró díjazás ellenében nagyobb mennyiségű, továbbértékesítésre szánt kábítószert szállítson. [6] Ezután a terhelt elvitte tanú 1-t egy Budapesten tartózkodó, színes bőrű, angol nyelven beszélő ismeretlenül maradt személyhez, akit a terhelt tanú 1-nek egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szervezet magyarországi főnökeként mutatott be és akivel megállapodtak abban, hogy amikor esedékessé válik az utazás, szólnak tanú 1-nek. [7] A terhelt azt is elmondta tanú 1-nek, hogy először 1.ország fővárosába kell utaznia, majd ott találkozik emberekkel, akik megszervezik, hogy melyik másik országba kell tovább utaznia, kifizetik a repülőjegyet, a szállást és az ellátást, miként az 1.ország fővárosába, majd onnan Budapestre történő hazautazást is; a 4.000 euró díjazást a Budapestre megérkezésekor kapja meg. Tanú 1 útlevelet csináltatott magának. [8] Ezt követően - egészen elindulásának napjáig - rendszeres, folyamatos telefonkapcsolatban állt a terhelttel, amelynek során egyeztették a kiutazás részleteit. Az utazást megelőző napon SMS-ben megkapta a terhelttől a repülőjegy azonosító kódot, és a repülőtérre is a terhelt vitte ki. Az indulás előtt 100 eurót adott át tanú 1-nek, illetve egy telefonszámot, amit 1.ország fővárosába érkezésekor fel kell hívnia és arról is meggyőződött, hogy tanú 1 felszállt a repülőre. Tanú 1 így a terhelttől kapott utasításokat követve
4. november 29-én 1.ország fővárosába utazott. [9] A megérkezése után tanú 1 egy, a terhelt által korábban megadott telefonszámon azonnal kapcsolatba lépett egy ottani, ismeretlen személyazonosságú személlyel. Ez utóbbi személy a helyi ... Hotelbe vitte tanú 1-t, aki több napot töltött ott, ez idő alatt ezen ismeretlen helyi személy fizette a szállását és adott neki pénzt ennivalóra. [10] Tanú 1 végül megkapta repülőjegyét, amellyel
5. december
6. napján 2.ország városága, majd onnan átszállással 3.ország városába utazott, ahol a már az
7. országban kapott instrukciók szerint több napot töltött el egy szállodában. A vele ott kapcsolatba lépett helyi személytől saját bőröndje helyett kapott egy másik, dupla aljzattal kialakított, belsejében több mint 3,6 kilogramm nagy tisztaságú kokaint tartalmazó bőröndöt, amivel a kapott utasításoknak megfelelően
8. december
9. napján újra repülőgépre szállt, hogy 2.ország fővárosa érintésével 1.ország fővárosába utazzon, és ott a kábítószert a vele ismét kapcsolatba lépő személynek átadja, majd ezt követően Magyarországra visszatérjen. [11] Tanú 1
10. december
11. napján a reggeli órákban érkezett 2.ország fővárosába/... Repülőterére az ... Légitársaság járatával. A délelőttöt a repülőtéren töltötte, ennek során 9 óra 07 perc körül mobiltelefonon keresztül kapcsolatba lépett a terhelttel is, akit szöveges üzenetben tájékoztatott megérkezéséről, azt a terhelt ugyancsak szöveges üzenetben („OK") nyugtázta. A
12. ország hatóságai ez idő alatt felfigyeltek tanú 1 poggyászaként feladott bőröndjére és ellenőrzés alá vonták. Ennek során egy rejtett hátsó rekeszből előkerült a terhelt megbízása alapján szállított nagykereskedelmi mennyiségű, három csomagban kiszerelt és összesen 3653 gramm tömegű, nagy tisztaságú kokaint tartalmazó kábítószer, amelyet a
13. ország hatósága lefoglalt. [12] Tanú 1 külföldön történő tartózkodása alatt rendszeres telefonos kapcsolatban állt a terhelttel, nemcsak az 1.országból, hanem 3.ország városából is felhívta őt, illetve utoljára
14. december
15. napján a 2.ország fővárosából váltottak szöveges üzenetet. [13] A terhelt tudta és tisztában volt azzal, hogy ahhoz, hogy tanú 1 a kábítószert megszerezze, majd a kijelölt helyre szállítsa, hosszabb ideig külföldön kell tartózkodnia, repülőjegyekre, szállásra, élelemre, telefonkártyákra lesz szüksége, amit csak egy kábítószer-kereskedelemből haszonszerzésre törekvő, szervezetten tevékenykedő csoport tud megoldani és finanszírozni, és amely a terhelt számára is nyilvánvalóan tudottan több mint három személyből állt. A befektetett anyagi eszközök nagyságrendjéből és azok megtérülési idejéből a terheltnek azt is tudnia kellett, hogy a csoport hosszabb időre jött létre és szerveződött. [14] A kokain a régi Btk. 286/A. §

(2)bekezdésének a.) pontja alapján kábítószernek minősül. A tanú 1 által a terhelt utasítása alapján forgalomba hozatal és továbbértékesítés végett megszerzett kereskedelmi mennyiségű és 1.ország fővárosába szállítani megkísérelt kábítószer több mint 90 %, mintegy 3298,75 gramm tiszta kokain-bázist tartalmazott, ami a jelentős mennyiség alsó határát többszörösen meghaladta, a kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának több mint nyolcvanszorosa volt. [15] Tanú 1-t a fenti bűncselekmény miatt a 2.országban indult büntetőeljárásban a ... Bíróság

1. június
2. napján 8 év szabadságvesztésre ítélte, amelyet a 2.ország ... Fellebbviteli Bíróság
3. Büntetőtanácsa
4. január
5. napján kelt ítéletével 5 év 6 hónap szabadságvesztésre és 20.000 euró pénzbüntetésre csökkentett, amely a Legfelsőbb Bíróság 505/
6. számú ítéletével
7. december 16-án emelkedett jogerőre. [16] Tanú 1 a büntetéséből
8. június
9. napján szabadult,
10. július
11. napján tért vissza Magyarországra. Külföldi fogvatartása során feljelentést tett a terhelt ellen a magyar hatóságoknál, utóbb annak alapján indult a terhelt ellen Magyarországon büntetőeljárás. III. [17] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője a büntetőeljárásról szóló
12. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.)
13. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy az ítélet megalapozatlan, a tényállás hiányos, felderítetlen és téves. A bűnszervezetben elkövetés legfeljebb tanú 1 tekintetében lenne bizonyítható, de semmi sem támasztja alá, hogy olyan bűnszervezet létezett volna, melyhez a terhelt személye kapcsolható lehetne. Az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a bűnszervezet tanú 1 elutazása előtt is létezett, csupán feltételezésen alapul. Nem nyert bizonyítást a kábítószer jelentős mennyisége sem, így a kereskedői magatartásnak csupán az alapesete lenne megállapítható. Az indítványozó szerint a bíróságok a büntető anyagi jogi szabályokat is megsértették, így a másodfokú bíróság tévesen minősítette a terhelt cselekményét felbujtásnak, nem történt meg a pszichikai bűnsegédi és a felbujtói tevékenység elhatárolása; továbbá nem vizsgálták a minőségi és mennyiségi túllépés kérdését sem. Tanú 1 a kábítószert tartalmazó csomag feladásával nem kereskedői, hanem forgalomba hozatali tevékenységet valósított meg, és a terhelt legfeljebb ennek lehetett a pszichikai bűnsegéde. A kereskedővel történt összeismertetés nem kísérleti, hanem előkészületi cselekmény, illetve - mivel a kábítószer a lefoglalás miatt nem ért el a célállomásra, azt a címzett nem vette át - a cselekmény kísérleti szakaszban maradt, így a kétszeres enyhítésre van lehetőség. [18] Mindezen túl sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság megsértette a Be. 4. § szerinti alapelvet, amikor kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a terhelt terhére értékelt. [19] Eljárási szabálysértésként kifogásolta T.2. és T.3. tanúk vallomásainak bizonyítékként történt elfogadását, mivel azokat a büntetőeljárás szabályaival ellentétesen szerezték be. [20] Végül a bíróság nem teljesítette a bizonyítékok értékelésével kapcsolatos indokolási kötelezettségét sem. [21] Mindezek alapján elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg, maga hozzon a törvénynek megfelelő ítéletet, a terheltet az ellene emelt vád alól bizonyítottság hiányában mentse fel; másodlagosan az eljárási szabálysértések miatt az ítéleteket helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [22] Ennek hiányában a Kúria a terhelt terhére rótt cselekmény jogi minősítését változtassa meg, és a vele szemben kiszabott büntetést lényegesen enyhítse. [23] Végül kérte, hogy a Kúria mentesítse a terheltet a bűnügyi költség, vagy egy részének megfizetése alól. IV. [24] A Legfőbb Ügyészség BF.1712/2016/1. számú írásbeli nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítványban írt eljárásjogi kifogások miatt nincs lehetőség felülvizsgálatra. [25] A terhelt a terjesztői típusú elkövetési magatartások közül a forgalomba hozatal befejezett alakzatáért tartozik felelősséggel. [26] Nem kétséges a terhelt felbujtói minősége sem, mivel tanú 1-ben ő alakította ki azt a szándékot, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében bűncselekményt kövessen el. [27] Figyelemmel arra, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására törvénysértés nélkül került sor, a cselekmény jogi minősítése és az alkalmazott joghátrány egyaránt megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, és felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabályszegés sem állapítható meg, azt indítványozta, hogy a Kúria a védő törvényben kizárt felülvizsgálati indítványát tanácsülésen utasítsa el. [28] A terhelt védője írásbeli észrevételében ismételten a megalapozatlanságra, valamint a bizonyítottság hiányára hivatkozva nyilvános ülés tartását kérte. V. [29] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [30] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjára alapítva felülvizsgálatra a Be. 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt eljárási szabálysértések esetén kerülhet sor, és ezen törvényi okok köre nem bővíthető. [31] A felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között az indítványban kifogásolt, a nyomozati szakban esetlegesen megvalósult szabálysértés nem szerepel. Ezért a tanúk vallomásainak beszerzésével kapcsolatban hivatkozott törvénysértés felülvizsgálata kizárt. [32] A tételesen felsorolt eljárási szabálysértések között az ítélet megalapozatlansága nem szerepel, ezért az indítvány előterjesztőjének a tényállás hiányosságaira, megalapozatlanságára utaló érveivel a Kúria érdemben nem is foglalkozhatott. [33] Az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése - a Be. 373. §

(1)bekezdés III. a) pont - nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróságoknak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a szankciókkal kapcsolatban - mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10). [34] A Kúria a Be. 423. §

(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az

(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. [35] A Be. 423. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. A tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének a vitatására. [36] Ebből következően kizárt a felülvizsgálati indítvány azon része, amely a lefoglalt kábítószer hatóanyag-tartalmát és a terheltnek a bűnszervezethez való tartozását a bizonyítékok értékelését vitatva támadta. [37] Mind az első fokon eljárt törvényszék, mind a a másodfokon eljárt ítélőtábla helytállóan foglalt állást a bűnszervezettel kapcsolatos jogkérdésben. [38] Az elsőfokú bíróság az indokolás körében részletesen kifejtette, hogy terhelt tudata átfogta a bűnszervezetnek a régi Btk.

1. §
2. pontjában foglalt tárgyi ismérveit, pontosan tisztában volt a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport létezésével, melynek célja 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [39] A bűnszervezettel kapcsolatban az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott a 4/
3. Büntető jogegységi határozat iránymutatásaira. Eszerint a bűnszervezet tagjaként elkövetett magatartás csak annak az elkövetőnek róható fel, aki a bűnszervezet feladatmegosztáson, alá-fölérendeltségre épített módon kialakított szervezetében a szervezetet ismerve, annak tagjaival állandó kapcsolatban együttműködve fejt ki tevékenységet. [40] Az elkövetőnek a bűnszervezetben elkövetést átfogó tudattartalmára vont következtetés alapja, hogy a törvény nem a bűnszervezet belső, hanem olyan külső, tárgyi jellegű ismérveit határozza meg, amelyek a kívülálló számára is felismerhetőek. Az elkövető tudatának arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságai ismeretében annak működéséhez csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik. [41] A régi Btk. 282/A. §

(1)bekezdésében írt tényállás elkövetési magatartásai a kábítószer kínálása, átadása, forgalomba hozatala vagy azzal való kereskedés. [42] A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások, amelyek magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is - mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői - tettesként vonhatók felelősségre. A forgalomba hozatal és a kereskedés elhatárolásának egyik alapja a haszonszerzésre törekvés. A kábítószer csomagolásából annyiban lehet az elkövető szándékára következtetni, hogy a kis mennyiségekben kiadagolt kábítószert rendszerint közvetlenül a fogyasztók számára, adásvételre szánják, míg az összepréselt, több kg tömegű kábítószer tipikusan nagy tételben történő továbbadásra szolgál. [43] Jelen ügyben ez a fajta csomagolási mód arra utal, hogy a kábítószert nagy tételben, nem kis adagokban kívánták tovább értékesíteni. [44] Az irányadó tényállás szerint nagy tételben történő átadás valósult meg, ennek keretében a terhelt fedte fel tanú 1-nek a terjesztői hálózat létezését, működését és azt, hogy feladata egy szállítmány külföldről 1.ország fővárosába vitele lesz; a terhelt tanú 1-t a hálózat magyarországi felsőbb kapcsolatával megismertette és mindvégig figyelemmel kísérte tanú 1 útját is. [45] Következésképpen a csoportnak a működését is jól szervezettség és összehangoltság jellemezte, a nemzetközi hálózat keretében megvalósuló, kontinenseken átívelő kábítószer-kereskedelemről a terhelt is tudomással bírt, tisztában volt azzal is, hogy a tanú 1 Dél-Amerikába utazott, továbbá arról is tudomása volt - mivel 3. ország városában és 2. országban tartózkodása idején is telefonos kapcsolat volt közöttük - hogy a kábítószer nagy tételben történő átadása a bűnszervezethez kapcsolódó, közreműködő személyek között megtörtént. [46] Ezzel a kereskedői típusú magatartás - mely fordulatnak a kísérleti stádiuma általában kizárt - befejezetté vált. [47] Bár az ítélőtábla tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a terhelt a terjesztői típusú elkövetési magatartások közül a forgalomba hozatal befejezett alakzatáért [régi Btk. 282/A. §

(1)bekezdés III. fordulata és

(3)bekezdés] tartozik felelősséggel, és ezáltal figyelmen kívül hagyta, hogy a jelentős mennyiségű kábítószernek csomagként történő feladása, ha az a címzetthez nem érkezik meg, a forgalomba hozatallal elkövetett cselekmény kísérletét hozza létre (BH 2005.418.). A cselekménynek befejezett, kereskedői tevékenységként való minősítése a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül történt. [48] Az ítélőtábla ugyanakkor helytállóan foglalt állást a terhelt részesi cselekményét illetően. [49] A felbujtó alakítja ki a tettes szándékát azáltal, hogy a konkrét bűncselekményre rábírja, míg a pszichikai bűnsegéd a tettesben már kialakult szándékot csupán megerősíti. [50] A törvény rendelkezései nem tesznek különbséget a bűnszervezeten belüli cselekvés hierarchiája, aktivitása, intenzitása szempontjából, ezek a büntetéskiszabás körében értékelendő körülmények. A bűnszervezetben elkövetés bármely elkövető alakzatban, így tettesként vagy részesként is megvalósulhat, ezt az általános szabályok szerint kell vizsgálni. [51] A terhelt vetette fel tanú 1-nek, hogy kábítószert szállítson anyagi ellenszolgáltatás fejében, ő befolyásolta a beszélgetések során, hogy vállalkozzon a bűncselekmény elkövetésére, és döntő szerepe volt abban, hogy tanú 1 ténylegesen elvállalta a drogfutári tevékenységet. Ez pedig kimeríti a felbujtás fogalmi elemeit. [52] A terhelt emellett segített is a cselekmény megvalósításában tanú 1-nek azzal, hogy megismertette a hálózat tagjával, pénzt, repülőjegy kódot, telefonszámot bocsátott a rendelkezésére, ez a bűnsegédi magatartás beleolvad a felbujtásba (BH 2004. 270.). [53] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a terhelt a cselekményét a régi Btk. 21. §

(1)bekezdés szerint felbujtóként követte el. [54] Ekként a felülvizsgálati indítványnak a terhelt terhére rótt cselekmény törvénysértő minősítését, a stádiumát és az elkövetői minőségét kifogásoló része nem alapos. [55] A büntetést sérelmezve felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a törvényben foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel [Be. 416. §

(1)bekezdés b) pont]. [56] Az adott ügyben ezek a felülvizsgálatra okot adó feltételek nem valósultak meg, így a kiszabott büntetés felülvizsgálatára sincs törvényes lehetőség. [57] Nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás (Be. XXIX. Fejezet I-II. Cím lefolytatásával orvosolható. A Be.

1. § szerint a bíróság utólag határoz a bűnügyi költség viseléséről, ha a jogerős határozat erről nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. [58] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be.
2. § alapján hatályában fenntartotta. VI. [59] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. április
2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő