Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.011/2017/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Komáromi Attila ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Hoffer Henrietta ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen tag kizárása iránt indított perében a ..... Törvényszék
- február
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperesnek elsőfokú perköltségben való marasztalását. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 84.000 (nyolcvannégyezer) forint le nem rótt elsőfokú és fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 60.000 (hatvanezer) forint együttes első- és másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes betéti társaság családi vállalkozásként működött. Üzletvezetésére jogosult beltagja M., kültagjai az alperes, valamint a beltag és az alperes közös nagykorú gyermekei, M.L. és M.B.. A cég nyilvántartásba bejegyzett székhelye a bérleményét képező ... szám alatti üzlethelyiség volt. 2012-ben a beltag és az alperes házassága megromlott, ezután az alperes a cég tevékenységében nem vett részt. Közjegyzői bejelentés alapján a .....Törvényszék Cégbírósága törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a felperessel szemben, mert a bejelentés szerint a hivatalos iratok kézbesítése a cég bejegyzett székhelyén akadályozott volt. A cégbíróság a cég törvénysértő működését megállapította, egyúttal 30 napos határidő tűzésével felhívta a felperest a törvényes működés helyreállítására. A felperes beltagja a cég törvényes működésének helyreállítása érdekében a cég új székhelyét a ... szám alatti, a felperes beltagjának és az alperesnek közös tulajdonában álló lakásingatlanba kívánta áthelyezni. A felperes beltagja
- augusztus 17-én kelt levelében ennek érdekében ülés tartása nélkül írásbeli döntéshozatalra hívta fel a társaság tagjait. A felhívás egyebek mellett arra irányult, hogy a felperes cég új székhelye a ... szám alatti lakásingatlanban legyen. Az alperes a döntéshozatalban nem vett részt, szavazati jogát nem gyakorolta, a társasági szerződés módosítását nem írta alá. A cégbíróság
- november 14-én kelt végzésével a cég
- szeptember
- napján benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmét elutasította, mert a felperes nem csatolt valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozattal elfogadott társasági szerződésmódosítást. A
- november 8-án megtartott tagok gyűlésén a felperes összes tagja jelen volt. A felperes beltagja tájékoztatta a tagokat a törvényességi felügyeleti eljárásról, ismertette, hogy megkísérelte a felperes törvényes működésének helyreállítását, azonban az alperes a módosított társasági szerződést nem volt hajlandó aláírni. A beltag javaslatot tett az alperes felperesi társaságból való kizárására. Az érintett alperes a javaslatról nem szavazhatott, időközben a tagok gyűlésének helyszínét elhagyta. Ezt követően a társaság jelenlévő tagjai egyhangú nyílt szavazással meghozták az 1/2016.(11.08.) számú határozatot, amely szerint „a tagok akként határoznak, hogy felhatalmazzák az ügyvezetőt, hogy a társaság képviseletében indítson pert alperes neve tag ellen, tekintettel arra, hogy mivel alperes neve tag azzal, hogy nem hajlandó együttműködni a társaság törvényes működésének helyreállításában - mivel az ehhez szükséges és szabályszerűen meghozott határozat ellenére a társaság létesítő okiratának módosítását nem hajlandó aláírni." A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest a felperes társaságból zárja ki és kötelezze az alperest perköltség megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy nem volt olyan érvényes tagok gyűlése által meghozott határozat, amelyhez igen szavazatával hozzájárult volna, és ennek ellenére ne írta volna alá a társasági szerződésmódosítást. Előadta, hogy a cég új székhelye ellen mindvégig tiltakozott, ezt a társaság többi tagja figyelmen kívül hagyta. A ......Törvényszék Cégbírósága a
- november
- napján kelt végzésével a jelen per jogerős befejezéséig a törvényességi felügyeleti eljárást felfüggesztette. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperest a M. Betéti Társaságból kizárta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 63.500 forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a tagkizárást kezdeményező határozatában a kizárás okaként a felperes azt jelölte meg, hogy az alperes a társaság törvényes működésének helyreállítása érdekében nem hajlandó együttműködni a többi taggal abban, hogy a társasági szerződés módosításával a társaságnak új székhelye legyen, a társasági szerződésmódosítást nem írta alá. Utalt arra, hogy a betéti társaságoknál a Ptk.3:143.§
(4)és
(5)bekezdése értelmében valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, illetve arra, hogy a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 84.§
(1)bekezdése szerint, ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja és kezdeményezi a cég felszámolását vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást, amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik. A Ptk.3:107.§
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy a kizárást kezdeményező határozatban megjelölt magatartásával az alaperes a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztette. Egy gazdasági társaság székhelye a központi ügyintézés helye, a székhely a rendeltetésszerű törvényes működés érdekében elengedhetetlen. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a felperes törvényes képviselőjével fennállott házassága megromlását követően érdektelenné vált a felperes cég működésében, abban tevékenységet nem végzett, a felperes beltagjának ügyvezetésével nem értetett egyet. Lényegében ezért nem írta alá a társasági szerződésmódosítást, amellyel megsértette a Ptk.3:188.§
(3)bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségét. Magatartásával a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásra figyelemmel nagymértékben veszélyeztette a társaságot a céljainak elérésében, hiszen ha nem lehetséges a törvényes működés helyreállítása, a cégbíróság a felperesi gazdasági társaságot megszűntnek nyilvánítja. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérve, másodlagosan felvetve az elsőfokú bíróság ítélete hatályon kívül helyezésének lehetőségét is. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag azt a körülményt vette figyelembe, hogy az alperes a társasági szerződés módosítását nem írta alá, azonban annak előzményeit és az alperes nyilatkozatait az elsőfokú eljárásban teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, nem értékelte az írásbeli szavazással kapcsolatos törvényi előírások betartását. Arra hivatkozott, hogy nem volt olyan érvényes taggyűlési határozat, amelyhez igen szavazatával az alperes hozzájárult volna, majd ezt követően hozzájárulása ellenére ne írta volna alá a társasági szerződés módosítását. Kifogásolta, hogy azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes azért nem írta alá a társasági szerződésmódosítást, mert a társaság ügyvezetésével nem értett egyet. Állította, hogy az aláírásra azért nem került sor, mivel az azt megalapozó határozatot sem támogatta. Álláspontja szerint a felperes társaság céljainak elérését a határozatban megjelölt magatartásával nem veszélyeztette. Utalt arra is, hogy többször kifejtette együttműködési hajlandóságát, azonban a többi tag nem volt hajlandó együttműködni vele A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A Ptk.3:88.§
(1)bekezdés szerint a gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik. A gazdasági társaságot az alapítók üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hozzák létre, a tagok kötelessége a közös cél elérésében a társaságot segíteni, illetve a cél megvalósulásában a társaságot nem akadályozni. E céllal összefüggésben szabályozza a Pkt.3:107.§-a a kizárás jogintézményét. A kizárás jogintézménye a társaság érdekeinek védelmét szolgálja, amely azonban a társaság tagjainak autonómiájába, tulajdoni viszonyaiba történő súlyos beavatkozással jár. A kizárás erre figyelemmel csak a társaság céljainak elérését nagy mértékben veszélyeztető, kirívóan társaságellenes magatartást tanúsító taggal szemben alkalmazható. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 71/A.§
(2)bekezdése szerint a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset előterjesztésének nincs helye. A tag kizárására a Ptk.3:88.§
(1)bekezdésében megfogalmazott társasági célnak a tag múltbeli magatartása miatt, a jövőbeli nagy mértékű veszélyeztetésének lehetősége teremt alapot. A tag múltbeli magatartása lehet egy konkrét magatartás (cselekvés vagy mulasztás), de lehet hosszabb időn át, huzamosan tanúsított magatartás is. A fenti jogszabályokból következően a kizárási perben figyelembe veendő tényeket a keresetindításra vonatkozó határozatban egyértelműen, pontosan meg kell jelölni. Meg kell a határozatban jelölni a tagnak azt a konkrét cselekményét vagy mulasztását, amelyből arra lehet következtetni, hogy a társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagy mértékben veszélyezteti. A határozat tartalma jelöli ki a kizárási per kereteit, a perben a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a tag társaságban maradása a határozatban megjelölt okból veszélyezteti-e a társaság céljainak elérését. A jelen per tárgyának kereteit meghatározó, a felperes tagjai által
- november
- napján meghozott 1/2016.(11.08.) számú határozat szerint „a társaság tagjai akként határoznak, hogy felhatalmazzák az ügyvezetőt, hogy a társaság képviseletében indítson per alperes neve tag ellen, tekintettel arra, hogy mivel alperes neve tag azzal, hogy nem hajlandó együttműködni a társaság törvényes működésének helyreállításában - mivel az ehhez szükséges és szabályszerűen meghozott határozat ellenére a társaság létesítő okiratának módosítását nem hajlandó aláírni." Az 1/2016.(11.08.) számú határozatban megjelölt ok egy magatartás jelöl, mégpedig azt, hogy alperes neve tag a társasági szerződés módosítását annak ellenére nem írta alá, hogy erre vonatkozóan érvényes határozat született. A gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.) 93.§
(5)bekezdése úgy rendelkezett, hogy háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell az üzletvezetési és képviseleti jog megvonásához. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell - a 18. §
(2)-
(3)bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához. A Gt.18.§
(2)bekezdése kimondta, hogy a gazdasági társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit és fióktelepeit, valamint a társaság tevékenységi köreit - ha a tagok ezt a társasági szerződésben nem zárták ki - a társaság legfőbb szerve egyszerű szótöbbséggel is módosíthatja. A
(3)úgy rendelkezett, hogy a társasági szerződés felhatalmazhatja a gazdasági társaság ügyvezetését - a főtevékenység megváltoztatása kivételével - a
(2)bekezdés szerinti döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítására. A gazdasági társaságok általános szabályi között található 18. §
(2)-
(3)bekezdése tehát a betéti társaságokra is irányadó volt. A fenti szabályozást a felek jogviszonyára irányadó új Ptk. nem vitte tovább. A Ptk.3:102. § [A létesítő okirat módosításának esetei]
(1)bekezdése szerint a létesítő okirat módosításáról - ha az nem szerződéssel történik - a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt. A
(2)bekezdés szerint a társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, és a társaság - főtevékenységnek nem minősülő - tevékenységi körének megváltoztatásáról a legfőbb szerv egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. A betéti társaságokra irányadó Ptk. 3:143. § [A tagok gyűlése határozathozatalának szabályai]
(4)bekezdése szerint legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell a vezető tisztségviselők visszahívásához. Valamennyi tag szavazatával egyhangúlag meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához. Az
(5)bekezdés szerint pedig a társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia. A Ptk. 3:143.§
(4)bekezdése a betéti társaságokra a Ptk. 3:102.§
(2)bekezdésében foglalt általános szabályához képest tehát speciális rendelkezést tartalmaz, kógens rendelkezéssel valamennyi tag szavazatával egyhangúlag meghozott határozatot kíván meg a társasági szerződés módosításához. A székhelymódosítás tekintetében az irányadó tényállás szerint a felperes társaság tagjainak egyhangú szavazata alapján meghozott határozat nem született, ilyen módon a társaság tagjai a társasági szerződést határozattal nem módosították, ezért nem állapítható meg a felperesi tagok gyűlése által meghozott 1/2016.(11.08.) számú határozatban feltüntetett ok fennállása, vagyis az, hogy szabályszerűen meghozott határozat ellenére nem volt hajlandó az alperes aláírni a társaság létesítő okiratának módosítását. A tagkizárás kezdeményezése iránti határozatban feltüntetett okon túli okokat a bíróság nem vizsgálhatott, ezért az elsőfokú bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a tagkizárást kezdeményező határozatban szereplő okból az alperes magatartása a felperes társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. A sikeres fellebbezés folytán az alperes pernyertes lett, ezért a felperes köteles a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt elsőfokú eljárási illeték, valamint az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésére, az Itv.74.§
(3)bekezdésére és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdésére figyelemmel. Ugyancsak a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes az alperes első- és másodfokú eljárásban felmerült perköltségének viselésére, amely az alperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll, és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdései alapján állapította meg. Pécs,
- május
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró