Szegedi Ítélőtábla Bf.II.718/2016/
- A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden,
- május
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É L E T ET: Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Gyulai Törvényszék
- szeptember
- napján kihirdetett 13.B.199/2016/
- számú ítéletének fellebbezés folytán felülbírált részét megváltoztatja: A vádlottat Magyarország területéről végleges hatállyal kiutasító rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítélet felülbírált részét helybenhagyja azzal, hogy megállapítja, hogy a vádlott
- augusztus
- napjától előzetes fogvatartásban volt, azt követően
- szeptember
- napjától
- május
- napjáig ideiglenes kényszergyógykezelés alatt állt. A vádlott személyi adatai közül a tartózkodási helyének megjelölését mellőzi. Megállapítja, hogy a másodfokú eljárás során felmerült 9.400.- (kilencezer-négyszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS Az elsőfokú bíróság a vádlottat az ellene emberölés bűntettének kísérlete [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- c)és
- k)pontja] és garázdaság vétsége [Btk. 339. §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette és a vádlott kényszergyógykezelését rendelte el. A vádlottat Magyarország területéről végleges hatállyal kiutasította. (Magánfél megnevezése) magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. A Gyulai Törvényszék bűnjelkezelője által Bj.I/7/
- tételszám alatt bevételezett 2 sorszám alatt kezelt 1 db gázöngyújtót elkobozni rendelte, míg az 1., 3.,
- és
- sorszám alatt kezelt bűnjelek lefoglalását megszüntette, és azok megsemmisítését rendelte el. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be az ügyész a vádlott javára anyagi jogszabálysértés miatt, a kiutasítás büntetés kiszabásának mellőzése érdekében. Az első fokú ítélet felmentő rendelkezése - bár ezt az elsőfokú bíróság elmulasztotta megállapítani - azt támadó fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.405/2016/1-II. számú átiratában az első fokú ítélet ellen az ügyész a vádlott javára bejelentett fellebbezését fenntartotta annak indokaival együtt. Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta megállapítani az ítélet rendelkező részében azt, hogy a vádlott mettől meddig volt előzetes fogvatartásban, illetve állt ideiglenes kényszergyógykezelés alatt. Erre figyelemmel az első fokú ítélet megváltoztatását és a vádlottal szemben kiszabott kiutasítás büntetés mellőzését, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta annak megállapítása mellett, hogy a vádlott
- augusztus
- napjától őrizetben,
- augusztus
- napjától előzetes letartóztatásban volt, majd
- szeptember
- napjától ideiglenes kényszergyógykezelés alatt állt. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a fellebbezési nyilvános ülésen fenntartotta az átiratban írt indítványát. A vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen csatlakozott az ügyészi indítványhoz az anyagi jogszabálysértés miatt, a vádlottal szemben kiszabott kiutasítás büntetés mellőzése vonatkozásában. Az ügyészi fellebbezés alapos. Az első fokú ítélet ellen bejelentett ügyészi fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a Be.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján eljárva az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel támadott részét és az azt megelőző bírósági eljárást felülbírálta. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le az eljárást. A vádlott elmeállapotára vonatkozó tényállás megalapozott, miután a nyomozás során készített igazságügyi pszichiáter szakértői vélemény szerint a vádlott tartós paranoid zavarban szenved, ami az elmeműködés olyan kóros állapota, amely képtelenné tette a cselekménye következményeinek felismerésére vagy arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjen (nyom. iratok II. kötet 559. oldal). A vádlott kóros indulatokat táplál az ügyben szereplő sértettekkel szemben, s ezen elmeműködése miatt fennáll a bűnismétlés veszélye, különös tekintettel a sértettek vonatkozásában. A Btk. 78. §
(1)bekezdése alapján a személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros elmeállapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. Miután a vádlott cselekménye személy elleni erőszakos cselekménynek minősül, és az elmeszakértői vélemény megállapította, hogy fennáll a cselekmény megismétlésének a veszélye, valamint, hogy a Btk. 160. §
(2)bekezdés
- c)és
- k)pontja szerint minősülő aljas indokból, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt a kiszabható büntetés 10 évtől 20 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, és amennyiben a vádlott büntethető lenne, vele szemben egy évnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni, ezért a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelése törvényes. Ugyanakkor osztotta az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság tévesen rendelkezett a vádlott kiutasításáról. A kiutasítás a Btk. 33. §
(1)bekezdés i) pontjában meghatározott büntetés. Miután a vádlottat az elsőfokú bíróság jogerősen felmentette az ellene emelt bűncselekmények vádja alól, így vele szemben büntetés kiszabására nem kerülhetett sor, hiszen annak törvényi előfeltétele a bűnösség megállapítása [Be. 330. §
(2)bek. a) pont]. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezés folytán felülbírált részét megváltoztatta és a vádlottat Magyarország területéről végleges hatállyal kiutasító rendelkezést mellőzte. Egyebekben az első fokú ítélet rendelkezései törvényesek, ezért annak további felülbírált részét a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy megállapította, hogy a vádlott
- augusztus
- napjától előzetes fogvatartásban volt, azt követően
- szeptember
- napjától
- május
- napjáig ideiglenes kényszergyógykezelés alatt állt. Miután a Be.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján az ítéletnek és az ügydöntő végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a vádlott előzetes fogvatartására vonatkozó adatokat és az elmaradt, azt az ítélőtábla a rendelkező részben írtak szerint pótolta. A Be. 258. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza a vádlott nevét és személyi adatait. A Be. 117. §
(1)bekezdése a terhelt személyazonosságának tisztázása körében a terhelt nevének, születési nevének, korábbi nevének, születési idejének és helyének, anyja nevének, lakóhelye és tartózkodási helye lakcímének, a személyazonosító okmánya számának és az állampolgárságának a megállapítását követeli meg, és ezért a határozatok rendelkező részének is ezt kell a fentiek alapján tartalmaznia. Miután a vádlott ideiglenes kényszergyógykezelésének a helye nem tartozik a személyi adatok közé, és nem is minősül tartózkodási helynek, ezért azt az ítélőtábla a vádlott személyi adatai közül mellőzte. Megállapította az ítélőtábla, hogy a vádlott kirendelt védőjének díjával a másodfokú eljárás során felmerült 9.400.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli a Be. 339. §
(1)bekezdése alapján a Be. 381. §
(2)bekezdésére figyelemmel is, miután a vádlott javára az ügyész jelentett be fellebbezést és az eredményes volt. Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.
- §-án alapul. Szeged,
- május
- Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke . Halász Edina s.k. előadó bíró . Nagy Erzsébet s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.718/2016/
- számú ítélete és a Gyulai Törvényszék 13.B.199/2016/
- számú ítéletének fellebbezés folytán felülbírált része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
- május
- Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke