Kbf.81/2016/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pontjába ütköző, de a

(4)bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettében, 17 rb. a Btk.269.§ a.) pontjába ütköző szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétségében, valamint 17 rb. a Btk.343.§

(1)bekezdés c.) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, ezért 1 évi és 4 hónapi fogház büntetésre, valamint szolgálati viszonya megszüntetésére ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. A szabadságvesztés végrehajtása esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Kötelezte a vádlottat az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül ... magánfélnek kártérítés címén 5.000,- ft megfizetésére. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról, valamint kötelezte a vádlottat 338.127,- ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a korábbi ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője egyaránt enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.488/2016/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletét hagyja helyben. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta, azt annyiban pontosította, hogy a védencével szemben kiszabott szolgálati viszony megszüntetése katonai büntetés mellőzését kérte. Utalt arra, hogy védence esetében összesen hét enyhítő körülmény állapítható meg, és az elsőfokú ítélet kihirdetésétől csaknem egy év eltelt, tehát az időmúlást, mint enyhítő körülményt jelentősebb súllyal kell figyelembe venni. Utalt továbbá arra, hogy védence jelenleg is kiválóan végzi a munkáját, az elmúlt évben előléptették. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában előadta, hogy elkövette a bűncselekményeket, bűnösnek érzi magát, azonban 29 éve dolgozik a rendőrségnél, szolgálati lakásban lakik és szolgálati viszonyának megszűnése esetén a lakást is el kell hagynia. Elmondta, hogy a cselekmény elkövetése idején nagy volt rajta a nyomás, és a megfelelni akarás motiválta a bűncselekmény elkövetését. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tárgyalás előkészítése szakaszában szabályosan egyesítette a vádlott ellen indult büntető ügyeket. Az elsőfokú katonai tanács a tényállás megállapítása során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a nyomozás során, valamint a tárgyaláson első kihallgatásakor érdemi vallomást nem tett. Ezt követően azonban írásbeli vallomást csatolt be, amely az egyes vádirati pontokhoz kapcsolódóan igen részletes, ténybeli és bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett. Az elsőfokú katonai tanács igen alapos bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során nagy számú tanút hallgatott ki. Egyes tanúk nyomozás során tett vallomásait a tárgyaláson felolvasással tette a bizonyítás anyagává. Ismertette a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokat, a nyomozás során beszerzett írásszakértői véleményeket. Valamennyi tanúvallomás, szakvélemény, okirati bizonyíték alátámasztotta a vádlottnak az írásbeli beismerő vallomását, így az elsőfokú katonai tanács egybehangzó, egymást alátámasztó bizonyítékok alapján állapította meg a vádlottra nézve terhelő tartalmú történeti tényállást. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmények jogi minősítése is. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor ... vádlott bűnösségét 15 rb. a Btk.219.§

(1)bekezdés a.) pontjába ütköző, de a

(4)bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés büntettében, 17 rb. a Btk.269.§ a.) pontjába ütköző szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétségében, valamint 17 rb. a Btk.343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg. A katonai tanács az ítélete 9. oldalán fejtette ki a jogi minősítéssel kapcsolatos indokait, mellyel a másodfokú katonai tanács is egyetértett. Az enyhítésre, a szolgálati viszony megszüntetése katonai büntetés mellőzésére irányuló vádlotti és védői fellebbezés nem alapos. A törvényszék katonai tanácsa ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor a bűncselekmények többszörös halmazatát megvalósító, de korábban a szolgálatát kiemelkedő szinten teljesítő vádlottal szemben a rendelkező részben írt szabadságvesztés büntetést szabta ki. Nem tévedett akkor sem, amikor az enyhítő körülmények nagyobb számára és súlyára figyelemmel lehetőséget látott a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztésére. Nem kifogásolható az sem, hogy a másodfokú bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtása esetére eggyel enyhébb, fogház fokozatot állapított meg. A próbaidő tartama igen méltányosan, de a törvényben írtaknak megfelelően került meghatározásra. Méltányosan járt el az elsőfokú katonai tanács, akkor is amikor a vádlottat előzetesen mentesítette büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól azért, hogy az egyébként is nehéz családi és anyagi körülmények között élő vádlottnak a civil életbe történő beilleszkedését megkönnyítse. Nem tévedett azonban akkor sem, amikor a vádlottal szemben szolgálati viszony megszüntetése katonai büntetést szabott ki. A vádlott terhére többszörös halmazatban megállapított bűncselekmények számára, súlyára, jellegére figyelemmel nem kétséges, hogy a cselekményei olyan mértékben rombolták a rendőrségbe vetett közbizalmat, hogy a további szolgálatra méltatlanná vált, és esetében a szolgálati viszony megszüntetése nem volt mellőzhető. Ezért a szolgálati viszony megszüntetése katonai büntetés mellőzésére irányuló vádlotti és védői fellebbezés eredményre nem vezethetett. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú katonai tanács - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. március
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke . Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Szabó Éva hb. alezredes sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
3. március
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül Iván Erika bírósági ügyintéző