Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.065/2017/
- A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda (fél címe) által képviselt I.rendű felperes neve(I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neveII. rendű felpereseknek, ... ügyvéd által képviselt (I.rendű felperes címe) alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- november
- napján kelt 2.G.40.312/2016/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- és
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, az I. rendű felperes keresetét elutasító, továbbá a II. rendű felperes keresete alapján a keresettel támadott változásbejegyző végzésnek a cégjegyzék 13/
- rovatát törlő rendelkezését hatályon kívül helyező részében az ítéletet helybenhagyja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a fentieket meghaladóan a II. rendű felperes keresetét elutasítja, az alperes által a II. rendű felperesnek fizetendő perköltség összegét 278.350 (Kétszázhetvennyolcezer-háromszázötven) forintról 56.625 (Ötvenhatezer-hatszázhuszonöt) forintra leszállítja. A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget; kötelezi a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 24.000 (Huszonnégyezer) forint másodfokú részperköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A cégnyilvántartás adatai szerint a 80.000.000 forint jegyzett tőkéjű alperesi társaságnak az I. rendű felperes 24.000.000 forint névértékű, 30% mértékű szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkező tagja, a másik tag 56.000.000 forint névértékű, 70% mértékű szavazati jogot biztosító részesedéssel II.rendű felperes nevené. Az alperes székhelye I.rendű felperes címeszám alatt van, ügyvezetője
- június
- napjától a határozatlan időtartamra megválasztott II. rendű felperes volt. Az alperes
- november 19-én módosított társasági szerződésének VII.
- pontja úgy rendelkezett, a taggyűlést az ügyvezető hívja össze, a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A VII.
- pont szerint, ha a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartása ellen nem tiltakoznak. A taggyűlés székhelytől eltérő helyen megtartására lehetőséget biztosító rendelkezést a társasági szerződés nem tartalmazott. Alperes a
- április 8-i taggyűlése jegyzőkönyvében foglalt határozatokra alapítva létesítő okirata
- április 8-i módosítása időpontjának, továbbá a végelszámolással jogutód nélküli megszűnése elhatározásával, valamint a könyvvizsgáló megbízatásának megszűnésével összefüggő változások bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságánál. A kérelem mellékleteként csatolt taggyűlési jegyzőkönyv egyebek mellett rögzíti, a taggyűlésen II.rendű felperes nevené tag meghatalmazottként az I. rendű felperes képviseletében is eljárva vesz részt, így a tagok 100%-a jelen van, a meghatalmazás eredeti példánya a taggyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi; a tagok 100%-os szavazati aránnyal egyhangúlag hozzájárultak a taggyűlés szabályszerű összehívás nélküli megtartásához (Gt.
- §
(3)bekezdés és Ptk. 3:17. §
(5)bekezdés), napirendi pontjainak megtárgyalásához (Gt. 20. §
(4)bekezdés és Ptk. 3:17. §
(6)bekezdés), valamint – a Gt. 144. §
(1)bekezdésére is figyelemmel – ahhoz, hogy a taggyűlés a társaság székhelyén kívül, a jegyzőkönyvben megjelölt ügyvédi irodában kerüljön megtartásra. A Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága
- április 18-án meghozott Cg..../
- számú végzésével elrendelte a változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozások bejegyzését: a cégjegyzék
- és
- rovatába bejegyezte a végelszámolás elhatározása következtében a cég elnevezésében és rövidített elnevezésében bekövetkezett változást; a
- rovatba bejegyezte létesítő okirat módosításának időpontját;
- április 8-i hatállyal törölte a II. rendű felperes mint ügyvezető képviseleti jogosultságát tartalmazó 13/
- cégjegyzéki rovatot és a 13/
- cégjegyzéki rovatba képviselőként Török István végelszámolót jegyezte be; ugyancsak
- április 8-i hatállyal törölte a könyvvizsgáló adatait tartalmazó 14/
- cégjegyzéki rovatot; a cégjegyzék 25/
- rovatába bejegyezte a jogutód nélküli megszűnés elhatározásának időpontját, 26/
- rovatába a végelszámolás kezdő időpontját, 45/
- rovatában a cég elektronikus elérhetőségére vonatkozó adatokat. A felperesek
- április 26-án előterjesztett, utóbb pontosított keresetükben a
- évi V. törvény (Ctv.) 65-
- §-aira alapítva előterjesztett keresetükben a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cg..../
- számú végzésének hatályon kívül helyezését kérték. A kereseti előadás szerint a végzés azért jogszabálysértő, mert az alapjául szolgáló taggyűlési határozatok meghozatalára jogszabályba ütköző módon megtartott taggyűlésen került sor, amit a Ctv.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel a bejegyzési eljárás során a cégbíróságnak is észlelnie kellett volna. A felperesek véleménye szerint az alperesi társaság működésére a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12. §
(5)bekezdésére tekintettel
- március
- napjától a
- évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók. Az alperes társasági szerződésének a változásbejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozatok meghozatala időpontjában hatályos VII.
- pontja a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdésével összhangban úgy rendelkezett, a taggyűlést a napirend közlésével az ügyvezető hívja össze. A létesítő okirat és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő összehívás hiányában a taggyűlés megtartására, a napirendi pontok megtárgyalására és határozathozatalra csak a Ptk. 3:17. §
(5)és
(6)bekezdésében előírt feltételek teljesülése esetén, akkor kerülhetett volna sor, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul annak megtartásához, továbbá a napirendi pontok megtárgyalásához. Az alperes 2016. április 8-i taggyűlése esetén ezek a feltételek nem teljesültek, mert az ülésen a Ptk. 3:111. §
(1)bekezdése szerint vezető tisztségviselőként tanácskozási joggal részvételre jogosult II. rendű felperes, a társaság ügyvezetője nem volt jelen, ami a változásbejegyzési kérelem mellékletét képező okiratok alapján egyértelműen megállapítható volt. A taggyűlésen továbbá sem személyesen, sem a Ptk. 3:110. §
(1)bekezdése szerinti közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője útján a Ptk. 3:110. §
(1)bekezdése alapján tagként részvételre jogosult I. rendű felperes sem volt jelen, amit a cégbíróságnak ugyancsak észlelnie kellett volna. A változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló taggyűlési jegyzőkönyv mellékletét képező meghatalmazásból ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy „kellékhiányos”, mert azon az egyik okirati tanú lakcímének a Pp. 196. §
(1)bekezdés b) pontjában előírt egyértelműen beazonosítható pontos feltüntetése helyett csak a település neve és irányítószáma szerepel, így az okirat önmagában emiatt nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben a Pp.-ben meghatározott követelményeknek. Ezért e meghatalmazás alapján az alperes másik tagja nem volt jogosult arra, hogy a taggyűlésen az I. rendű felperes képviseletében eljárva részt vegyen és szavazzon. Annak ellenére, hogy a meghatalmazás nem tartozik a Ctv.
- és
- számú melléklete szerint a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez csatolandó mellékletek közé, a cégbíróság nem hagyhatta volna figyelmen kívül azt, hogy nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltnak, a taggyűlés megtartásának feltételei ezért sem állnak fenn. A meghatalmazás vizsgálatát a cégbíróság azért sem mellőzhette volna, mert az a Ctv. rendelkezései szerint a változásbejegyzési kérelemhez kötelezően csatolandó taggyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezte. A meghatalmazás alapján egyebekben a másik tag azért sem vehetett részt és szavazhatott az I. rendű felperes képviseletében a taggyűlésen, mert a meghatalmazást nem az I. rendű felperes írta alá, az hamis. A felperesek állították, a taggyűlés megtartása azért is jogszabálysértő volt, mert arra a Ptk. 3:
- §
(4)bekezdésébe ütközően a társaság székhelyén kívüli helyszínen került sor. A taggyűlés megtartása a Ptk. 3:111. §
(1)bekezdésének azzal a rendelkezésével is ellentétes volt, hogy a legfőbb szerv ülése nem nyilvános, mert az utóbb végelszámolóvá választott Török István anélkül vett részt az ülésen, hogy a társaságnak arra jogosult vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja lett volna. A taggyűlési jegyzőkönyvből az is megállapítható, hogy azt a Ptk. 3:193. §
(1)és
(2)bekezdésébe ütközően nem az ügyvezető és a jegyzőkönyv hitelesítővé választott tag írta alá, a taggyűlés emiatt is jogszabályba ütközött. Mindezek mellett a létesítő okirat módosításáról hozott taggyűlési határozat is jogszabálysértő, mert a Ptk. 3:
- §-ában foglaltakból következően a szerződésmódosítás teljes szövegét a taggyűlési jegyzőkönyvbe kellett foglalni, ennek elmaradása miatt a taggyűlés határozata nem felel meg a társasági szerződést módosító okiratra vonatkozó alaki követelményeknek. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, jelen perben a változásbejegyző végzés jogszerűsége körében csakis az vizsgálható, hogy a Ctv. rendelkezései szerint a változásbejegyzési kérelemhez kötelezően csatolandó okiratok megfeleltek-e a jogszabályi rendelkezéseknek, a cégbíróság ugyanis kizárólag ezen okiratok jogszerűségét vizsgálhatta, egyéb okiratok, így a taggyűlésen történő képviseletére a másik tagnak adott I. rendű felperesi meghatalmazás jogszerűségének vizsgálata kívül esett a cégbíróság vizsgálódási körén. Arra tekintettel pedig, hogy a taggyűlésen valamennyi tag jelen volt és megtartásához, határozat hozatalához egyhangúlag hozzájárult, a taggyűlés határozatai annak ellenére jogszerűek, hogy összehívása nem volt szabályszerű és a társaság székhelyétől eltérő helyszínen tartották meg. Az elsőfokú bíróság
- szeptember 19-én meghozott
- sorszámú végzésével az alperes részére ügygondnokot rendelt ki, tekintettel arra, hogy a
- április 8-i taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perben eljáró bíróság valamennyi taggyűlési határozat, így a társaság képviseletére jogosult végelszámolót megválasztó határozat végrehajtását is felfüggesztette, az ennek következtében az alperes képviseletére jogosult II. rendű felperes és az alperes között pedig érdekellentét áll fenn. Az elsőfokú bíróság
- november 18-án meghozott 2.G.40.312/2016/
- számú ítéletével a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cg..../
- számú végzését hatályon kívül helyezte, és felhívta a Cégbíróságot a végzéssel bejegyzett jogsértő adatok törlésére; az I. rendű felperes keresetét elutasította; az alperest a II. rendű felperes részére 278.350 forint perköltség megfizetésére kötelezte, a kirendelt ügygondnok díját 95.250 forintban állapította meg és rendelkezett annak kiutalásáról. Az ítélet indokolása szerint a keresettel támadott változásbejegyző végzés az I. rendű felperesre vonatkozóan nem tartalmazott rendelkezését, ezért a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi jog hiányában az I. rendű felperes keresete elutasításának volt helye. A II. rendű felperes keresetét vizsgálva az elsőfokú bíróság rögzítette, a Ptké. 12. §
(2)bekezdés b) pontja alapján az alperesi társaság működésére
- március 15-től kezdve a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése és 3:111. §
(1)bekezdése értelmében a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a tagok mellett tanácskozási joggal a vezető tisztségviselők is jogosultak részt venni, a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés Ptk. 3:17. §
(5)bekezdése szerinti megtartására és azon a 3:17. §
(6)bekezdése szerint határozathozatalra csakis akkor kerülhet sor, ha a tagok mellett a vezető tisztségviselő is jelen van. A perbeli esetben az alperes ügyvezetője nem volt jelen a taggyűlésen, az ülés megtartásának, határozat hozatalának jogszabályi feltételei ezért nem álltak fenn, aminek következtében a taggyűlési határozatok jogszabálysértőek, amit a Ctv. 46. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróságnak is észlelnie kellett volna. Jogszabálysértő volt a taggyűlés megtartása azért is, mert a Ptk. 3:17. §
(4)bekezdése értelmében a társaság a székhelyén tartja a taggyűlését, a székhelytől eltérő helyen ezért a taggyűlés jogszerűen csak akkor lett volna megtartható, ha erre a létesítő okirat lehetőséget biztosít. Ilyen rendelkezést azonban az alperesi létesítő okirat nem tartalmazott. A cégbíróságnak ezt a jogszabálysértést is észlelnie kellett volna. A megállapított jogsértések olyan súlyúak, ami alapul szolgál a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére és a jogszabálysértőn bejegyzett cégjegyzéki adatok törlésére. Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, a társaság másik tagjának a taggyűlési képviseletre szóló I. rendű felperesi meghatalmazása nem tartozik a Ctv.
- és
- számú melléklete szerint csatolandó azon iratok körébe, amelyekre változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság vizsgálódási köre kiterjed, a cégeljárásban ugyanis a cégbíróság vizsgálatának terjedelmét az adatváltozás bejegyzéséhez benyújtani rendelt okiratok köre szabja meg, így a cégbíróság vizsgálata nem terjedhet ki a Ctv. mellékleteiben elő nem írt, de esetlegesen mégis becsatolt okiratokra (BDT
- 3366). A meghatalmazás jogszerűsége ezért a Ctv.
- §
(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a jelen perben sem volt vizsgálható. Az ítélet indokolása szerint továbbá, miután a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét a cégbíróság kizárólag abban az esetben köteles vizsgálni, ha a szabálytalanság oka magából a taggyűlési jegyzőkönyvből kitűnik, a perbeli esetben a taggyűlés összehívásának szabálytalanságával kapcsolatos felperesi kifogás sem vezethetett eredményre, hiszen a taggyűlési jegyzőkönyvből csak az volt megállapítható, hogy az összehívás nem volt szabályszerű, ennek oka azonban a jegyzőkönyvből nem derült ki. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az utóbb végelszámolóvá választott személy taggyűlési részvételével és jegyzőkönyvvezetővé választásával kapcsolatos felperesi kifogás is alaptalan, nyilvánvalóan nem tartozik ugyanis a cégbíróság hatáskörébe annak vizsgálata, hogy a tagok kinek a taggyűlési jelenlétét engedélyezik, különös tekintettel arra, hogy a Ptk. 3:111. §
(1)bekezdése diszpozitív szabály, így nem zárja ki a taggyűlésen meghívottak jelenletét, illetve azt, hogy a taggyűlés vagy annak egy része nyilvános legyen. Az ítélet indokolása szerint továbbá a taggyűlési jegyzőkönyv aláírása megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek. Arra tekintettel pedig, hogy az egységes szerkezetbe foglalt módosított társasági szerződés elfogadásáról a taggyűlés a jogi képviselő által ellenjegyzett taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítetten döntött, a jogi képviselőt az egységes szerkezetű társasági szerződés ellenjegyzésére is feljogosítva, továbbá, hogy a jogi képviselő az egységes szerkezetű társasági szerződést is ellenjegyezte, a társasági szerződés módosítására vonatkozó alaki szabályok megsértése sem volt megállapítható. Nincs ugyanis jogszabályi akadálya annak, hogy a tagok a taggyűlésen akként fogadják el a társasági szerződést, hogy annak tartalmát nem foglalják jegyzőkönyvbe, azonban egyértelművé teszik, hogy a csatolt okirat szerinti módosítást fogadják el. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezést, az I. rendű felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, a II. rendű felperes tekintetében is a kereset elutasítását kérte. A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy a létesítő okirat Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítása cégbírósághoz bejelentésének hiányában a Ptké. 12. §
(2)bekezdés b) pontja szerint az alperes működésére
- március 15-étől irányadóak a Ptk. rendelkezései. Az alperes perbeli taggyűlés időpontjában hatályos létesítő okirata ugyanis nem tartalmazott a Ptk. kógens rendelkezéseibe ütköző szabályozást, a Gt.re csak általánosságban utalt, anélkül, hogy konkrét rendelkezéseit megjelölte volna, egyebekben pedig az alperesi társaság már a Ptk.
- március 15-i hatályba lépésekor megfelelt a Ptk. rendelkezéseinek. Az alperes működésére ezért a Ptk. már hatályba lépése időpontjától irányadó. Téves és jogszabálysértő az elsőfokú bíróság ítélete azért is, mert a Ptk. olyan rendelkezéseinek megsértésére hivatkozással adott helyt a II. rendű felperes keresetének, amelyek diszpozitívak, így megsértésük a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére nem szolgálhat alapul, tekintettel arra is, a változásbejegyzés alapját képező taggyűlési határozatokat a létesítő okirat meghozataluk időpontjában hatályos rendelkezéseivel sem ellentétesek. Kógencia hiányában sem az ügyvezető taggyűlésen való jelenlétére, sem a taggyűlés székhelyen történő megtartására vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése nem teszi a taggyűlési határozatokat érvénytelenné, mert ahhoz a Ptk. nem fűz ilyen jogkövetkezményt. A változásbejegyzésre jogszerű és a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelő taggyűlési határozatok alapján került sor, tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a változásbejegyző végzést hatályon kívül helyezte. Az I. rendű felperes csatlakozó fellebbezésében a keresetét elutasító részében az ítélet megváltoztatását, a kereseti kérelmének is helyt adó ítélet meghozatalát kérte. A Ctv.
- §
(1)bekezdésére utalva állította, kereshetőségi joga fennáll, tekintettel arra, hogy rá vonatkozóan a változásbejegyző végzés konkrét jogkövetkezményeket tartalmazott, hiszen a társaság végelszámolása a társaság és ezen keresztül az I. rendű felperes üzletrészének megszűnését, elvesztését is eredményezné, így a jövőben az üzletrésze után járó osztaléktól is elesne. Hangsúlyozta azt is, a taggyűlés határozatainak jogszerű meghozatalában a társasági szerződés rendelkezései szerint is részt kellett volna vennie. Az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontja is téves, hogy a taggyűlési képviseletre szóló I. rendű felperesi meghatalmazás jogszerűségének vizsgálata nem képezte a változásbejegyzési eljárás tárgyát. A meghatalmazás eredeti példánya ugyanis a taggyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi, így a cégbíróságnak azzal összefüggésben, hogy fennállnak-e a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés megtartásának, és határozat hozatalának feltételei, a meghatalmazás jogszerűségét is vizsgálnia kellett volna, nem hagyhatta volna figyelmen kívül azt, hogy a becsatolt meghatalmazás „kellékhiányos”, ezért nem tekinthető a Pp. 196. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratnak, annak alapján az I. rendű felperes taggyűlési képviseletére a másik tag nem volt jogosult. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben a csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részében az ítélet helybenhagyását kérték, lényegében helyes indokai alapján. Véleményük szerint az új Ptk. rendelkezései diszpozitivitásának az alperesi fellebbezésben előadott értelmezése téves. Az alperes működésére a Ptké. rendelkezései alapján 2016. március 15-ét követően irányadó Ptk. 3:4. §
(2)bekezdése értelmében a törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseitől a tagok az ott meghatározott kérdésekben és a 3:4. §
(3)bekezdésében foglaltak kivételével csakis a létesítő okiratban foglalt megállapodásukkal térhetnek el, ennek hiányában egymás közötti és a társasághoz fűződő viszonyukban a Ptk. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A perbeli taggyűlés időpontjában hatályos alperesi társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában ezért a Ptk. rendelkezésének megfelelően az ügyvezetőt megillette a taggyűlésen való részvétel joga, továbbá a taggyűlés kizárólag a társaság székhelyén volt megtartható. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés, valamint a fellebbezési ellenkérelmek korlátai között vizsgálta felül. Az alperes fellebbezése részben megalapozott, az I. rendű felperes csatlakozó fellebbezése megalapozatlan az alábbiak szerint. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásról, az ilyen eljárásban igénybe vehető jogorvoslatokról a Ctv. rendelkezik. A Ctv. 32. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás a cég, illetve a cég adataiban bekövetkezett változások bejegyzésére irányuló nem peres eljárás, amelynek során a cégbíróság okiratok alapján dönt. Az 50. §
(1)bekezdése alapján változásbejegyzési eljárásban is alkalmazandó Ctv. 46. §
(1)bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálása során a cégbíróság azt tartozik vizsgálni, hogy a bejegyezni kért adatok, illetve a létesítő okirat, valamint a törvény 1-
- számú mellékleteiben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.
- számú melléklet I.1.c. pontja értelmében, ha változásbejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, a bejegyzési kérelemhez a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát is csatolni kell. Mindezen jogszabályi rendelkezésekből következően abban az esetben, ha a változásbejegyzési kérelem gazdasági társaság legfőbb szervének határozatán alapul, a cégbíróságnak a nem peres cégeljárás keretei között a legfőbb szerv határozata okiratokból megállapítható jogszerűségét is vizsgálnia kell. E vizsgálatnak értelemszerűen arra is ki kell terjednie, hogy a határozat meghozatalára a jogszabályok és a létesítő okirat rendelkezéseinek megfelelően, a legfőbb szerv szabályszerűen megtartott ülésén került-e sor. A Ctv.
- §
(1)bekezdése a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzés elleni fellebbezési jogot kizárja, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a végzés vagy az annak alapjául szolgáló okiratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – e rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indítson a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A
(3)bekezdés értelmében a perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A bejegyző, változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgya tehát a cégbíróság végzésének, tágabb értelemben a cégbíróság eljárásának jogszerűségi vizsgálata, annak megállapítása, hogy határozatának meghozatala során a cégbíróság a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek. A bírói gyakorlat a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alkalmazása körében az ügyészen kívül más személy perindítási, kereshetőségi jogát csakis akkor és annyiban ismeri el, amennyiben személyére nézve a cégbíróság végzése kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz (Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.022/2011/5.; BH 2013.159.; Győri Ítélőtábla Gf.IV.30.366/2010/2.). A perbeli esetben a felperesek keresetével támadott változásbejegyző végzés az I. rendű felperesre kifejezetten, nevesítve rendelkezést nem tartalmaz, nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az I. rendű felperes nem rendelkezik a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi joggal, ezért keresete elutasításának van helye. Az I. rendű felperes csatlakozó fellebbezése ezért nem vezethetett eredményre. Akkor sem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a
- április 8-i taggyűlés jegyzőkönyvében rögzített határozatokra alapítva meghozott változásbejegyző végzés jogszerűségének vizsgálata körében a taggyűlési határozatoknak a változásbejegyzési kérelemhez csatolt okiratokból megállapítható jogszerűségét, ennek keretében azt is vizsgálta, hogy a taggyűlés megtartása, határozathozatala megfelelt-e a jogszabályok és a létesítő okirat rendelkezéseinek, és helytállóan állapította meg azt, hogy a taggyűlés megtartására, határozat hozatalára jogszabálysértően, a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdésébe, 3:17. §
(5)és
(6)bekezdésébe, 3:17. §
(4)bekezdésébe ütközően került sor, amely jogszabálysértéseket a cégbíróságnak is észlelnie kellett volna. Tévesen állítja az alperes fellebbezésében azt, hogy a Ptk. diszpozitív rendelkezéseinek az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított megsértése nem eredményezi a taggyűlési határozatok érvénytelenségét, nem szolgálhat alapul a taggyűlési határozatokra alapított változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére. A Ptk. 3:4. §-ának rendelkezéseiből következően ugyanis – amint arra fellebbezési ellenkérelmükben a felperesek is utaltak – a jogi személyek, így a gazdasági társaság tagjai is a Ptk. 3:4. §
(3)bekezdésében tételesen felsorolt esetek kivételével csakis a létesítő okiratba foglaltan térhetnek el egyező akarattal a Ptk. diszpozitív rendelkezéseitől, ennek hiányában a létesítő okiratban eltérően nem szabályozott minden kérdésben, a tagok egymás közötti és a társasághoz fűződő viszonyára, valamint a társaság szervezetére, működésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. legfőbb szerv összehívására, megtartására, határozatképességére, határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseinek megsértése – a Ptk. 3:111. §
(3)bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a taggyűlési határozatok érvénytelenségét eredményező súlyos jogszabálysértés, amit a taggyűlési határozatokra alapított változásbejegyzési kérelem elbírálása során a cégbíróságnak észlelnie kell. Itt jegyzi meg a Fővárosi Ítélőtábla, hogy miután a perben nem volt vitás, hogy a keresettel támadott változásbejegyző végzés alapjául szolgáló taggyűlési határozatok meghozatala időpontjában az alperesi társaságra már a Ptk. rendelkezései voltak irányadók, a per eldöntése szempontjából nincs jogi relevanciája annak, hogy a Ptk. rendelkezéseit a fellebbezésben előadottak szerint 2014. március 15-i hatálybalépésüktől, vagy a Ptké. 12. §
(2)bekezdés b) pont alkalmazásával csak
- március 15-től kell alkalmazni, ezért ennek vizsgálatát mint szükségtelent a Fővárosi Ítélőtábla mellőzte. Tévedett ugyanakkor az elsőfokú bíróság, amikor figyelmen kívül hagyta azt, hogy a keresettel támadott változásbejegyző végzés kizárólag a cégjegyzék 13/
- rovatát törlő részében tartalmaz rendelkezést a II. rendű felperes személyére nézve, így e rendelkezést meghaladóan II. rendű felperes a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint nem rendelkezik kereshetőségi joggal, ezért a változásbejegyző végzés cégjegyzék 13/
- rovatát törlő rendelkezést meghaladóan a II. rendű felperesi kereset elutasításának lett volna helye. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, az ítéletet az I. rendű felperes keresetét elutasító, továbbá a II. rendű felperes keresete alapján a keresettel támadott változásbejegyző végzésnek a cégjegyzék 13/
- rovatát törlő rendelkezését hatályon kívül helyező részében a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, egyebekben megváltoztatta, és a fentieket meghaladóan a II. rendű felperes keresetét elutasította. A II. rendű felperes részleges pervesztességére tekintettel az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét a Pp. 81. §
(1)bekezdése alkalmazásával leszállította, az elsőfokú eljárásban a II. rendű felperes által előlegezett 95.250 forint ügygondnoki díjat és az elsőfokú bíróság által az I. rendű felperes javára a peres felek egyike által sem kifogásoltan elszámolt 18.000 forint kereseti illetéket fele-fele arányban megosztva a felek között. Az elsőfokú eljárásban ezt meghaladóan – ügyvédi munkadíjként – felmerült perköltségüket a II. rendű felperes és az alperes maga köteles viselni, tekintettel a pernyertesség-pervesztesség azonosnak tekinthető arányára, továbbá a perbeli képviselettel felmerült ügyvédi munkadíj összegére. Az I. rendű felperes csatlakozó fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján I. rendű felperest kötelezte az alperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)és
(2)bekezdése alkalmazásával az elvégzett jogi képviselői tevékenységgel arányban állóan mérsékelt összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Az ítélet II. rendű felperes keresetének helyt adó rendelkezése ellen előterjesztett alperesi fellebbezés részben eredményesnek bizonyult, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a pernyertesség-pervesztesség arányának figyelembevételével kötelezte II. rendű felperest az alperes által lerótt jogorvoslati illeték 50%-ának megfizetésére az alperes részére, míg ezt meghaladóan – ügyvédi munkadíjként – felmerült másodfokú perköltségüket a II. rendű felperes és az alperes maga viseli. Budapest, 2017. április 6. Dr. Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. előadó bíró Dr. Németh Angéla s.k. bíró