Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.063/2017/
- szám A Pécs Ítélőtábla dr. Fülöp Botond ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Fábián Bernadette ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a .....Törvényszék
- január 3-án kelt ........./20/I. számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és az alperes jogelődje, a L. Zrt. (a továbbiakban alperes)
- október 9-én kölcsönszerződést kötöttek, amelynek alapján az alperes 2.337.500 forint kölcsönt folyósított a felperes részre az ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi megvásárlásához. A felek a kölcsön visszafizetésének biztosítására opciós jogot alapítottak az alperes javára a finanszírozott gépjárműre vonatkozóan, másrészt arra adásvételi szerződést is kötöttek. Az opciós szerződés
- pontja értelmében a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A
- pont alapján a hitelező a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő az esedékességet követő 15 napon belül akár részben, akár egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés felmondásra került, bármely ok miatt. A szerződés
- pontjában a felek az alperes javára alapított vételi jog biztosítására a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. A kölcsönszerződés részévé vált az alperes .... számú üzletszabályzata, amely az alábbi releváns rendelkezéséket tartalmazta: A IV.
- pont szerint, amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására az eredeti feltételekkel egyező tartalommal ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejárát követő 3 hónap. A IV.
- pont szerint amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésbe foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvet és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. A VI.
- pont alapján a kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosultja részére küldje meg. A XII.
- pont szerint a hitelező jogosult az üzletszabályzat módosítására. Az üzletszabályzat módosítását annak hatályba lépése előtt legalább 15 nappal korábban ajánlott levélben megküldi a kölcsönbevevőnek. Amennyiben a kölcsönbevevő a fenti határidőn belül írásban nem nyilatkozik, az üzletszabályzat módosítását a hitelező a kölcsönbevevő által elfogadottnak tekinti. Az üzletszabályzat módosítása a hatálybalépésétől kezdve vonatkozik a még le nem járt kölcsönszerződésekre. Az alperes .... számú üzletszabályzata helyébe
- augusztus
- napjával a .... számú üzletszabályzata lépett. Ennek V.
- pontja szerint a hitelező javára az eszközből megvásárolt gépjárműre - a felek között létrejött opciós szerződéssel - alapított opciós jog ún. zárt opció, azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt. Az alperes a kölcsönszerződést fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt
- február
- napján
- március
- napjára felmondta és opciós jogának gyakorlását bejelentette. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes opciós jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozata folytán a felek között nem jött létre adásvételi szerződés, így az alperes a gépjármű tulajdonjogát nem szerezte meg. Kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság az alperest a gépjármű törzskönyvének kiadására és ítéletével pótolja a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett opciós jog törléséhez hozzájáruló nyilatkozatát. Kereseteit arra alapította, hogy az alperest illető opciós jog 5 év elteltével
- október 9-én az annak biztosítására alapított elidegenítési és terhelési tilalommal megszűnt, ezért a vételi jog gyakorlásáról rendelkező alperesi nyilatkozattal a felek között nem jött létre adásvételi szerződés, az alperes tehát nem szerezte meg a gépjármű tulajdonjogát. A törzskönyv birtokban tartása álláspontja szerint az opció biztosítására illette meg az alperest, annak megszűnésével a birtoklásra való joga is megszűnt, köteles azt a felperesnek kiadni és az opciós jog gépjármű nyilvántartásból való törléséhez a jogszabály által megkövetelt nyilatkozatot megtenni. Hivatkozott arra is, a felek között nem jött létre olyan megállapodás, amelynek alapján az alperest a kölcsönszerződésből eredő tartozás maradéktalan kiegyenlítéséig megilleti a törzskönyv birtoklásának a lehetősége, amennyiben viszont a .... számú üzletszabályzat IV.
- pontja, illetve a .... számú üzletszabályzat azzal megegyező szövegű V.
- pontja erről rendelkezik, azok tisztességtelenségére hivatkozott. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Indokai szerint a .... számú üzletszabályzat V.
- pontja alapján az opciós jog a kölcsönszerződés felmondásától számított 5 éven belül illette meg, ezért vételi jogának gyakorlásával a gépjárműre vonatkozó adásvételi szerződés létrejött, a jármű tulajdonosaként a törzskönyvet is jogosult birtokban tartani. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a törzskönyv birtokban tartása a kölcsönszerződés atipikus önálló, az opciós jogtól és a feltételes adásvételi szerződéstől független biztosíték, ami alapján mindaddig, amíg a felperes a kölcsönszerződésből eredő tartozását nem teljesíti, a törzskönyv birtokban tartására az alperes a jogosult. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek az opciós jog gyakorlásával kapcsolatos
- február
- napján közölt nyilatkozata folytán a felek között nem jött létre adásvételi szerződés a perbeli gépjármű vonatkozásában, így az alperes a gépjármű tulajdonjogát nem szerezte meg. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek a gépjármű törzskönyvét és ítéletével pótolta az alperesnek a gépjárműre a gépjármű-nyilvántartásban az alperes javára bejegyzett opciós jog törlésére irányuló hozzájáruló nyilatkozatát. Kötelezte az alperest 273.000 forint perköltség megfizetésére. Indokolásában a vételi jog gyakorlásának időtartamára vonatkozóan azt állapította meg, hogy a felek a vételi jogot a szerződéskötéstől számított 5 éves időtartamra kötötték ki, megállapította továbbá, hogy az üzletszabályzat ismételt vételi jog engedélyezését előíró IV.
- pontja jogszabály megkerülésére irányuló szerződéses rendelkezés, ami semmis. Rögzítette a .... számú üzletszabályzat V.
- pontja nem vált felek szerződésének részévé. Megállapította, hogy a törzskönyv birtoklása a kölcsönszerződés atipikus biztosítékaként sem illeti meg a felperest, mert a .... számú üzletszabályzat IV.
- pontja a VI.
- ponttal és az opciós szerződés rendelkezéseivel együttesen értékelve arról rendelkezik, amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésbe foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni, nem jogosítja azonban az alperest arra, hogy a törzskönyvet a vételi jog megszűnése után is mindaddig atipikus biztosítékként birtokban tarthassa, amíg a kölcsön teljes visszafizetésére nem kerül sor. Utalt arra is, hogy a hivatkozott szerződéses kikötés alperes által kért értelmezése a fogyasztó számára hátrányosabb, ezért azt a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban
- évi Ptk.) 207.§
(2)bekezdése is kizárja. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak részbeni megváltoztatását és a törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek szerződésének részévé vált .... számú üzletszabályzat IV.
- pontjában a felek abban állapodtak meg, hogy a kölcsönszerződést biztosító atipikus mellékkötelezettségként az alperes a finanszírozott gépjármű törzskönyvét birtokban tarthatja mindaddig, amíg a kölcsönt a felperes vissza nem fizeti. Álláspontja szerint ezt az értelmezést alátámasztja a .... számú üzletszabályzat VI.
- és VI.
- pontja is. Utalt arra, hogy álláspontját a bírói gyakorlat is igazolja, - más döntések mellett - a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság .../
- számú ítélete is. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett részének helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, a felek közötti szerződés alperes által felhívott rendelkezéseit nem lehet úgy értelmezni, hogy azok a törzskönyv birtokban tartását az adós szerződésből eredő kötelezettségeinek önálló atipikus biztosítékként lehetővé tennék az alperes számára. Álláspontjának alátámasztására a Kúria Bírósági Határozatokban közzétett ítélkezési gyakorlatára is hivatkozott. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helyes jogszabályok alkalmazásával, helytálló jogi következtetést vont le, érdemi döntésével és a kifejtett indokaival a másodfokú bíróság is egyetértett, ezért az elsőfokú ítéletet helytálló indokaira utalással a Pp.253.§
(2)bekezdése és 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság rögzíti, hogy a Pp.253.§
(3)bekezdése alapján a felülbírálat nem terjedt ki az elsőfokú ítéletének a szerződés létre nem jöttét, az alperes tulajdonszerzésének hiányát megállapító és az alperes jognyilatkozatát pótló rendelkezéseire. Az alperes fellebbezésében már azt sem vonta kétségbe, hogy az őt korábban megillető opciós jog a szerződéskötéstől számított öt év elteltével
- október 9-én megszűnt, ezért a másodfokú bíróságnak a felülbírálat folytán abban a kérdésben kellett állást foglalni, kikötöttek-e a szerződő felek kölcsönszerződésük biztosítására önálló atipikus biztosítékként az alperes számára olyan jogot, hogy a finanszírozott gépjármű törzskönyvét a kölcsöntartozás teljes megfizetéséig birtokban tarthassa. A perbeli esetben a felek között létrejött szerződés az elsőfokú bíróság helyes megállapításával egyezően nem tartalmazott ilyen atipikus biztosíték adására vonatkozó kikötést. A szerződés részévé vált üzletszabályzat alperes által hivatkozott VI.
- és VI.
- pontjai nem foglaltak magukban ilyen tartalmú megállapodást, ugyanis összesen annyit írtak elő, hogy a kölcsönbevevő köteles a törzskönyvbe is a hitelező javára a vételi jogot bejegyeztetni és úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a korlátozás jogosultja, a hitelező részére küldje meg, illetve ha a törzskönyv bármely oknál fogva a kölcsönbevevő birtokába került, köteles azt haladéktalanul a hitelező részére továbbítani. Ez a rendelkezés valóban nem tartalmazta a felek megállapodását a törzskönyv kölcsönszerződés biztosítékaként történő átadására és arra, hogy az alperes a törzskönyvet magánál tartsa akkor is, ha az erre való jogosultság a felek között létrejött opciós szerződés alapján már nem illeti meg. Nem tartalmazott ilyen megállapodást az üzletszabályzat IV.
- pontja sem, mert az csak az alperes részére határozott meg kötelezettséget abban a tekintetben, hogyha a felperes teljesítette a kötelezettségeit, akkor köteles a törzskönyv és a törlési engedély kiadására - akkor is, ha a vételi jog gyakorlásának időtartama nem telt le. Nem jogosította fel azonban az alperest arra, hogy a törzskönyvet minden esetben, tehát a vételi jog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom megszűnése után is visszatarthassa a felperest terhelő fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig. Az alperes fellebbezésben kifejtett álláspontjával szemben eltérő következtetés levonására az sem ad alapot, hogy a szerződéskötéskor az alperes képviselőjeként eljárt M. tanúként azt vallotta, általánosságban tájékoztatta az ügyfeleket arról, hogy a törzskönyvet a hitelező tartja birtokban egészen addig, amíg a kölcsönt vissza nem fizetik. Ez a tájékoztatás ugyanis teljesen megfelelt a szerződés részévé vált üzletszabályzat utóbb érvénytelennek bizonyult IV.
- pontjába foglalt annak a rendelkezésnek, hogy a kölcsönbevevő köteles a vételi jogot legalább a szerződés lejártát követő három hónapig meghosszabbítani, ezért a tanúvallomás nem ellentétes azzal a megalapozott következtetéssel, hogy az alperes nem a kölcsönszerződés önálló biztosítékaként, hanem az őt illető vételi jog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjaként került a törzskönyv birtokába, ezért a törzskönyv birtoklásához való jog a vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságnak minősült, amiből következően a vételi megszűnésével egyidejűleg megszűnt. A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán még arra utal, a Kúria a .../
- számú felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletében foglaltak szerint a perbelitől eltérő tartalmú szerződéses rendelkezés alapján minősült a törzskönyv birtokban tartásának joga a kölcsönszerződés önálló atipikus biztosítékának. Helyesen hivatkozott a felperes a fellebbezési ellenkérelmében az alperes üzletszabályzatának értelmezésével kapcsolatos, jelen perben is irányadó ítélkezési gyakorlatra. A másodfokú bíróság kiemeli a Kúria BH
- 95 számon közzétett .../
- számú ítéletét, amelyben az alperes .... számú üzletszabályzatának értelmezésével azt a következtetést vonta le, hogy a törzskönyv az opciós jog kikényszerítése érdekében és nem attól független, önálló atipikus biztosítékként került az alperes birtokába. A másodfokú eljárásban is pervesztes alperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes részéről felmerült másodfokú perköltséget, mely a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíj. Viseli továbbá a saját másodfokú költségeit. Pécs,
- május
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró