← Magyarország

Bfv.1608/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyítóerejű magánokirat kötelező tartalmi elemeit szabályozó 304/

  1. (XII.22.) Korm. rendelet
  2. § e) pontja írja elő, hogy a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket kell az adás-vételi szerződésben rögzíteni. Ha a terhelt által kiállított okirat a Korm. rendelet által előírt módon tartalmazza a műszer által jelzett értéket, a hamis magánokirat felhasználása nem valósul meg. Ha azonban a terhelt a sértettet a gépjármű tényleges, a műszer által jelzettől eltérő futásteljesítményéről a tudomása ellenére nem tájékoztatta, őt e tekintetben jogtalan haszonszerzési célzattal tévedésbe ejtette, ezáltal a csalás megvalósul. Kúria ítélet Az ügy száma: Bfv.II.1608/2016/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. május
  5. Az ügy tárgya: csalás bűncselekmény Terhelt(ek): vádlott neveterhelt Elsőfok: vétsége és más ányai Járásbíróság
  6. január 19-én, tárgyaláson meghozott 7.B.442/2014/
  7. számú ítélete Másodfok: ányai Törvényszék
  8. június 21-én, nyilvános ülésen meghozott 10.Bf.110/2016/
  9. számú végzése Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: vádlott neveterhelt által meghatalmazott védője útján Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás vétsége és más bűncselekmény miatt vádlott neveellen folyamatban volt büntető ügyben vádlott neveterhelt által védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 7.B.442/2014/
  10. számú ítéletét, illetőleg a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 10.Bf.110/2016/
  11. számú végzését megváltoztatja: vádlott neveterheltet az ellene hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  12. §) miatt emelt vád alól felmenti. A büntetés kiszabása körében a halmazati büntetésre utalást mellőzi. A terhelt terhére megállapított csalás vétsége [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] miatt kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 1 (egy) év 2 (kettő) hónapra, a szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 2 (kettő) évre enyhíti. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét és a másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Tatabányai Járásbíróság a 2016. január 19-én meghozott és kihirdetett 7.B.442/2014/13. számú ítéletével vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki csalás vétségében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], és hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
  1. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 7 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt részben megítélte a járulékos költségek megfizetésére kötelezés mellett, részben a törvény egyéb útjára utasította. Rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, ellene a terhelt és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. [3] A Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  2. június 21én tartott nyilvános ülésen meghozott 10.Bf.110/2016/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [4] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a cég 1 nevében vádlott neveterhelt
  4. május 29-én megvásárolta a ... forgalmi rendszámú ... 1.6 típusú személygépkocsit az cég 2 től, amelynek nevében ténylegesen tanú 1 járt el és a gépkocsit úgy hirdette, hogy annak futásteljesítménye legalább 254.000 km, és ezt a terhelttel is közölte. A terhelt a gépkocsit
  5. június 12-én 118.851 km óra állással eladta tanú 2nak annak ellenére, hogy tanú 1 tudatta vele a valós km óra állást. tanú 2 és férje, tanú 3 a gépkocsit a terheltnek visszavitték, és közölték vele ennek okát is: kiderítették, hogy a gépkocsiban legalább 250.000 km van. [5] A terhelt jogtalan haszonszerzési célzattal annak tudatában, hogy a jármű műszerfala által kijelzett futásteljesítmény érték a valóságnak nem felel meg, és az legalább 246.773 km, az általa képviselt cég által
  6. május 29-én megvásárolt gépkocsiról internetes oldalon tett közzé hirdetést. A terhelt a hirdetés [6] alapján jelentkező sértett részére a járművet
  7. október 1-jén 13 óra 45 percét megelőző, pontosabban meg nem határozható időpontban autókereskedő telephelyén eladás céljából bemutatta, annak futásteljesítményét a jármű műszere által jelzett értéknek és a terhelt által sértett részére a megtekintés előtt telefonon adott tájékoztatásnak megfelelően, 122.322 km-ben határozta meg. A terhelt a sértettet a valós futásteljesítményről nem tájékoztatta, így a sértett a gépkocsit 1.500.000 forintért megvásárolta. A gépjármű eladására és a szerződés felhasználására is
  8. október 1-jén került sor. A terhelt az eltitkolt magasabb - 246.773 km-t meghaladó, de 250.000 km-nél nem magasabb futásteljesítményből adódó értékcsökkenést figyelembe véve a járművet megvásárló sértettnak 250.000 forint kárt okozott. vádlott neveterhelt az adásvétel során - annak ellenére, hogy a fentiek szerint tudomása volt a jármű valódi futásteljesítményéről - a sértett részére megtévesztés céljából közölt valótlan futásteljesítményt tüntette fel az általa képviselt cég és a vevő között készült írásbeli szerződésen és azt felhasználta oly módon, hogy sértettnak a szükséges ügyintézés céljából az ügyletkötéskor átadta. sértett 313.000 forint összegben terjesztett elő polgári jogi igényt. II. [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen vádlott neveterhelt terjesztett elő meghatalmazott védője útján felülvizsgálati indítványt a Be.
  9. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja alapján. Az indítvány szerint jogszabályt sértett a bíróság akkor, amikor a hamis magánokirat felhasználásának vétségét megállapította annak az elkövetési magatartásnak az alapján, hogy a terhelt a kilométer óra kilométer-számláló műszer által jelzett értékét rögzítette az adásvételi szerződésen. Nem vette figyelembe, hogy a jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyítóerejű magánokirat kötelező tartalmi elemeit rögzítő 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet 3. §
  2. e)pontja szerint a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket kell az adás-vételi szerződésben rögzíteni, ezért tévesen állapította meg a hamis magánokirat felhasználásának vétségét. Miután pedig ez egyben eszközcselekménye volt a csalás vétségének, álláspontja szerint a terheltet mindkét terhére rótt cselekmény vonatkozásában az ellene emelt vád alól fel kell menteni. A védő utalt továbbá arra, hogy az igazságügyi szakértő a tárgyaláson előadott véleménye szerint egy gépjármű értékét nem csupán a futásteljesítmény, hanem a gépkocsi műszaki állapota és sok egyéb körülmény is befolyásolja, így károkozás még abban az esetben sem állapítható meg feltétlenül, ha valaki jobb tudomása ellenére nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének. [9] Vagylagosan azt indítványozta, hogy amennyiben a rendelkezésre álló iratokból az a következtetés vonható le, miszerint a terhelt tisztában volt a gépjármű tényleges km-óra állásával, és az megvalósítja a csalás cselekményét, a részbeni felmentésre figyelemmel a Kúria pénzbüntetést szabjon ki a terhelttel szemben. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.1486/2016. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítványnak az a része, amelyben a védő az ügydöntő határozatban rögzített tényállást támadja vitatva, hogy a terhelt magatartása következtében kár keletkezett, a törvényben kizárt. A felülvizsgálat során irányadó tényállás szerint ugyanis a terhelt a sértettet jogtalan haszonszerzési célzattal tévedésbe ejtette azáltal, hogy az adás-vétel tárgyát képező jármű futásteljesítményét illetően általa is tudottan valótlan adatot közölt, ezzel összefüggésben pedig a sértettnek kárt okozott. [11] A Legfőbb Ügyészség indítványa szerint ugyanakkor alaptalan a felülvizsgálati indítványnak az a hivatkozása, hogy a 304/2009. (XII.22.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel nem valósult meg a hamis magánokirat felhasználásának vétsége. E kormányrendelet megalkotásakor a jogalkotónak ugyanis az volt a célja, hogy meghatározza azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyeket a közlekedési járműnyilvántartásba bejegyzett járművek adás-vétele során a szerződésben - nyilvánvalóan a valóságnak megfelelően rögzíteni kell. E célnak azonban nem felel meg, ha a nyilvántartásba valótlan adatok kerülnek. A terhelt akkor járt volna el jogszerűen, ha a sértettet tájékoztatja a kilométerszámláló által mutatott érték valótlanságáról, és ezt a tényt az adás-vételi szerződésben is rögzítik. Figyelemmel arra, hogy ez nem történt meg, nevezett megvalósította mindkét terhére megállapított bűncselekményt. [12] A Legfőbb Ügyészség ezért az ügyben meghozott első- és másodfokú határozat hatályában fenntartását indítványozta. III. [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, és a tartalma alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott okból, valamint - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bekezdés] bírálta felül. [15] Ennek során a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, az anyagi jogsértést kifogásoló részében részben alaposnak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát ugyancsak részben alaposnak találta.
  1. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a törvényben pontosan meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. A felülvizsgálati eljárásban a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. [17] A Kúria - a Legfőbb Ügyészség érvelésével egyezően - azt állapította meg, hogy a tényállás és az eljárt bíróságok által elvégzett bizonyíték-értékelő tevékenység támadásának minősül az a védői érvelés, amely a tényállásban megállapított kár összegét, valamint az csalásként értékelt cselekmény végrehajtását vitatja. Az irányadó tényállás ugyanis azt tartalmazza, hogy a terhelt jogtalan haszonszerzési célzattal úgy adta el a gépkocsit, hogy ennek során a gépjármű kilométer óra állására vonatkozó adatra (futásteljesítményre) megtévesztően nyilatkozott a vevőnek, és ez került a szerződésbe is. Ezért a tényállást támadó részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt indítvány. 2. [18] A csalást [Btk. 373. §
(1)bekezdés] az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. A Kúria azt állapította meg, hogy az irányadó történeti tényállásban a csalás valamennyi törvényi tényállási eleme felismerhető. [19] A csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy a tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés a valónak és a valótlannak a felcserélése. Eredményeként a megtévesztett személyben (passzív alany) tévedés alakul ki, amit a tettes idéz elő. [20] Az elkövetői magatartás szándékos, és ezen túlmenően célzatos. Az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés. A cél tehát nem a károkozás, hanem kizárólag a jogtalan haszonszerzés. A csalás akkor tényállásszerű, ha a tévedésbe ejtésre vagy a tévedésben tartásra a jogtalan haszonszerzés célzatával kerül sor. [21] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a terhelt tévedésbe ejtő magatartását, valamint a kár bekövetkeztének tényét és összegét. Miután a kár a terhelt megtévesztő magatartása folytán következett be, az elkövetési magatartás és a bekövetkezett károsodás közötti okozati összefüggés fennállásához nem fér kétség. [22] A Kúria erre figyelemmel azt állapította meg, hogy az eljárt bíróságok a sértett sérelmére elkövetett cselekményt törvényesen minősítették a Btk. 373. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás vétségének. Annak indokaival a Kúria maradéktalanul egyetért. [23] A csalás megvalósulása körében közömbös, hogy a terhelt - akár a csalás megvalósítása érdekében - egyébként más bűncselekményt is elkövetett vagy sem. 3. [24] A Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen többek között akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. [25] A Kúria azt állapította meg, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a csalás vétsége mellett, azzal halmazatban a büntető anyagi jogszabály megsértésével mondták ki a terheltet bűnösnek a Btk. 345. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétségében is.
  2. a)[26] A Btk. 345. §-ában büntetni rendelt hamis magánokirat felhasználásának vétségét az követi el, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál. [27] A felülvizsgálati indítvány szerint a jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyítóerejű magánokirat kötelező tartalmi elemeit szabályozó 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet 3. §
  3. e)pontja azt írja elő, hogy a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket kell az adás-vételi szerződésben rögzíteni. Jelen ügyben ez történt, ezért a terhelt a jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítésével bűncselekményt nem követett el. [28] A Kúria a védő utóbbi érvelését alaposnak találta.
  4. b)[29] A hamis magánokirat felhasználásának elkövetési tárgya a magánokirat. Magánokiratnak minősül minden olyan okirat, amelyet jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének a bizonyítására állítottak ki és nem minősül közokiratnak. [30] A magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy a Pp. 196. §
(1)bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Minden magánokirat büntetőjogi védelemben részesül azonban függetlenül attól, hogy teljes bizonyító erejű-e vagy sem.
  1. c)[31] Hamis a magánokirat, ha az azon feltüntetett személy nem azonos azzal, aki azt kiállította. Hamisított a magánokirat, ha a már létező magánokiraton jogosulatlanul tartalmi, formai változtatást végeztek, így az már nem a kiállítójának a nyilatkozatát rögzíti. Végül valótlan tartalmú a magánokirat, ha az abban feltüntetettek nem felelnek meg a valóságnak attól függetlenül, hogy az a kiállító nyilatkozatát tartalmazza-e. [32] Az elsőfokú bíróság szerint valótlan tartalmú az a magánokirat, amelyben foglalt nyilatkozat nem felel meg a valóságnak. A terhelt által a sértettnek átadott adás-vételi szerződésről a bíróság megállapította, hogy az abban foglaltak nem felelnek meg teljes mértékben a valóságnak, hiszen azon az szerepel, hogy 2013. október 01. napján a gépkocsi futásteljesítménye 122.322 km volt. A valóságban azonban az 246.773 km-nél több volt, de 250.000 km-nél nem. [33] A Kúria - az eljárt bíróságok és a Legfőbb Ügyészség álláspontjától eltérően - azt állapította meg, hogy a terhelt és a sértett megállapodását rögzítő adás-vételi szerződés tartalma nem tartalmazta valótlanul a kilométer-számláló adatait. [34] A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet 3. §
  2. e)pontja értelmében a jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi eleme a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja, valamint a birtokba vételkor a kilométer-számláló műszer által jelzett érték (kilométer óra állás). [35] Az pedig a jogerős ítélet tényállásában megállapított tény, hogy az adás-vételi szerződésben a kilométer-számláló műszer által jelzett érték pontosan került feltüntetésre éppen úgy, ahogyan azt a hivatkozott kormányrendelet megkívánja.
  3. d)[36] Helyesen hivatkozott átiratában a Legfőbb Ügyészség arra, hogy e kormányrendelet megalkotásakor a jogalkotónak az volt a célja, hogy meghatározza azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyeket a közlekedési járműnyilvántartásba bejegyzett járművek adás-vétele során a szerződésben - nyilvánvalóan a valóságnak megfelelően rögzíteni kell. A nyilvánvaló valóságot azonban félreértelmezte. A nyilvánvaló valóság az, amit a kilométer-számláló mutat. Ha pedig az nem a gépjármű valódi futásteljesítményét mutatja, mert meghamisították, akkor egy (esetleg) már elkövetett bűncselekmény a Btk. 348. §-ában meghatározott gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása - ellen sem a vizsgált kormányrendelet, sem bármely más jogszabályban foglalt szabályozás nem kíván, mert nem is képes fellépni. Azáltal, hogy a központi gépjármű-nyilvántartásban - mind tulajdonos változás (üzembentartóváltozás), mind pedig időszaki vizsgáztatás esetén - rögzíteni kell az aktuális kilométer óra állást, a jogi szabályozás legfeljebb megelőzheti jövőbeni bűncselekmény elkövetését. [37] A terhelt és a sértett által aláírt adás-vételi szerződés tehát a valóságnak megfelelően tartalmazta a ... forgalmi rendszámú személygépkocsi kilométer-számláló műszere által mutatott kilométer óra állást, ezért nem volt valótlan tartalmú. Az adás-vételi szerződés felhasználásával ezért a hamis magánokirat felhasználásának vétségét nem lehetett elkövetni.
  4. e)[38] Az elsőfokú bíróság szerint a felhasználás - mint a vizsgált bűncselekmény elkövetési magatartása - minden olyan, a joghatás kiváltása érdekében történt átadást, továbbítást jelenti, amelynek során a magánokirat az elkövetőn kívülálló más személyhez kerül. Az (eladó) terhelt a valótlan tartalmú magánokiratot felhasználta akként, hogy a sértettnek átadta. [39] A Legfőbb Ügyészség is egyetértett azzal, hogy a felülvizsgálat során irányadó tényállás szerint a terhelt a valótlan tartalmú magánokiratot felhasználta és ezáltal tettesként elkövette a hamis magánokirat felhasználásának vétségét. A Kúria ezért rámutat arra is, hogy az elsőfokú bíróság téves indokolással állapította meg, hogy a vádlott neveterhelt az (álláspontja szerint valótlan adatot tartalmazó) adás-vételi szerződést felhasználta. [40] Felhasználás alatt valóban a hamis, hamisított, valótlan tartalmú magánokiratnak a joghatás kiváltására, illetve előidézésére történő használatát kell érteni. vádlott neveterhelt azonban az általa megkötött adás-vételi szerződést nem használta fel. A terhelt annyit tett, hogy a szerződés adatait (részben) szolgáltatta, majd az adás-vételi szerződést aláírta. [41] A Kúria rámutat arra, hogy a tudottan valótlan adatot tartalmazó adás-vételi szerződés aláírása, a valótlan tartalmú okirat készítését jelenti, ami még csupán a hamis magánokirat felhasználásának a nem büntetendő előkészületeként minősül. Az irányadó tényállás szerint az adás-vételi szerződést egyidejűleg a vevő is aláírta. Az így közösen elkészített adás-vételi szerződés az eladó és a vevő közös irata. Mindegyikük birtokában van, ezért azt egyikük sem adja a másik birtokába. [42] Sem az ügyészi vád, sem a bíróságok által megállapított tényállás nem tartalmaz arra vonatkozó adatot, hogy a terhelt birtokában egyáltalán maradt-e szerződéspéldány és ha maradt, akkor azt a terhelt felhasználta volna. A felülvizsgálat során irányadó tényállás alapján ezért a terhelt tényállásszerű elkövetési magatartás hiányában sem követte el a hamis magánokirat felhasználásának vétségét.
  5. f)[43] A terhelt vagy részese (bűnsegédje vagy felbujtója) lehetett volna a vevő által elkövetett bűncselekménynek, amennyiben a vevő szándékos bűnössége mellett - általa tudottan valótlan tartalmú adás-vételi szerződést mutatott volna be az okmányirodában a megvásárolt személygépkocsi tulajdonjogának az átvezetése érdekében, vagy közvetett tettese lehetett volna a vizsgált bűncselekménynek, amennyiben az ténylegesen valótlan adatot tartalmaz és a felhasználó vevő nem tudott a valótlan adattartalomról.
  6. g)[44] A Legfőbb Ügyészség szerint a terhelt akkor járt volna el jogszerűen, ha a sértettet tájékoztatja a kilométer-számláló által mutatott érték valótlanságáról, és ezt a tényt az adás-vételi szerződésben is rögzítik. [45] A Kúria a Legfőbb Ügyészségnek ezzel az állásfoglalásával sem értett egyet. Az ugyanis nyilvánvalóan ellentétes a józan ésszel, hogy amennyiben a bűncselekményt elkövető eladó éppen az eladandó jármű futásteljesítményének a valótlan állításával téveszti meg a vevőt, akkor ezzel egyidejűleg közölje vele az általa tudott, ismert valódi futásteljesítményt. [46] Az pedig végképp nem várható el egy éppen csalást elkövető eladótól, hogy ráadásul még a reá irányadó jogszabály rendelkezését is megszegje azáltal, hogy nem a kilométer-számláló által mutatott értéket tünteti fel az adásvételi szerződésben és ezzel is leleplezze a saját bűncselekményét.
  7. h)[47] A Legfőbb Ügyészség érvelése azonban jól rávilágít arra, hogy a terhelt cselekménye akkor sem valósított volna meg bűncselekményt, ha egyébként maradéktalanul kimerítette volna a Btk. 345. §-ának tényállását. Senkitől sem várható el ugyanis a büntetőjogi felelősség terhe mellett, hogy a saját maga által elkövetett bűncselekményt leleplezze. Így nem lett volna elvárható vádlott neveterhelttől sem, hogy az általa elkövetett csalást leleplezze azáltal, hogy akár a vevő sértett felé, akár a központi gépjárműnyilvántartás felé jelezze azt, hogy a gépjármű kilométerszámlálója valótlan értéket mutat. Elvárhatóság hiányában nincs felróhatóság, felróhatóság hiányában nincs bűnösség, bűnösség hiányában pedig nincs bűncselekmény [Btk. 4. §
(1)bekezdés]. [48] Mindezekre figyelemmel a Kúria vádlott neveterhelt felülvizsgálati indítványának részben helyt adott. A Tatabányai Járásbíróság 7.B.442/2014/
  1. számú ítéletét, illetőleg a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 10.Bf.110/2016/
  2. számú végzését - a Be.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - megváltoztatta és a terheltet - a Be. 6. §
(3)bekezdés a) pont első fordulata alapján - az ellene a Btk.
  1. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - felmentette.
  2. [49] A Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében felülvizsgálati eljárásban a büntetés revíziójára - egyebek mellett - akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. [50] A részfelmentés következtében a bűnösség köre kétségtelenül szűkült és ez feltétlenül indokolttá tette a terhelttel szemben a jogerős ítéletben kiszabott halmazati büntetés felülvizsgálatát is. [51] A Kúria azt állapította meg, hogy az első- és a másodfokú bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen tárta fel és súlyuknak megfelelően értékelte. Az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétsége vádja alól történt (rész)felmentésre figyelemmel immár nem halmazati büntetés kiszabására került sor, ezért a Kúria a halmazati büntetésre utalást mellőzte. A terhelt terhére megállapított csalás vétsége [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] miatt kiszabott szabadságvesztés büntetést 1 év 2 hónapra, a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének időtartamát 2 évre enyhítette. Egyúttal a megtámadott határozat jelen határozattal nem érintett rendelkezéseit hatályában fenntartotta. [52] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.