← Magyarország

Kfv.35031/2017/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Jogszabálysértő az egész pályázati intézkedés általános rendeltetésének közvetlen számonkérése adott pályázaton, amelyik egyébként megfelel a jogszabályban felsorolt tételes tevékenységek gyakorlása vagy eredmény elérése valamelyik meghatározott céljának. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.031/2017/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Kecskeméti Ádám ügyvéd, Kecskeméti Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Káldy Péter ügyvéd Ivanovits és Káldy Ügyvédi Iroda A per tárgya: EMVA-támogatás felhasználásának jogszerűsége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.32.933/2014/
  2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.32.933/2014/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.32.933/2014/
  4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az alperes 186/0501/59/37/
  5. számú, valamint 186/0501/59/38/
  6. számú határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi társaság
  7. november 30-án az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/
  8. (IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: jogcímrendelet) alapján mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímre támogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságára (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). A kérelem aszalóüzem számára 2 darab ötszalagos szárító berendezés és 1 darab biomassza tüzelő, 5000 KW hőteljesítményű kazán berendezés beszerzését, továbbá egyéb elszámolható kiadást tartalmazott. A felperes a kérelemben megvalósítandó beruházásként gyümölcsaszalót jelölt meg, ami alatt a következőt értette: a „projekt során két darab aszaló gépsort és egy darab biobrikett kazánt kívánunk beszerezni”. [2] Az elsőfokú hatóság
  9. május 10-én kelt 186/0501/59/8/
  10. számú határozatával a felperes támogatási kérelmének helyt adott, a kötelezettségvállalás teljes összegét és a nettó kiadásra (562.731.000 Ft.) jutó támogatási összeget 281.365.500 Ft-ban állapította meg. [3] A felperes
  11. december 4-én megvalósítási hely iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz. Az eredetileg megadott, Heves .../6 hrsz.-ú ingatlan helyett Vaja .../38 hrsz.-ú ingatlant jelölte meg a beruházás nyomán működő helyszínként. A felperes
  12. december 31-én nyújtotta be kifizetési kérelmét. [4] A helyszín-változtatási kérelem elbírálása érdekében az elsőfokú hatóság a vajai ingatlanon
  13. április 3-án helyszíni ellenőrzést végzett, amelynek megállapításait a
  14. számú jegyzőkönyv tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan, a helyszíni szemlén való részvétel alapján készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépminősítési Intézete (a továbbiakban: MGI) szakértői véleménye
  15. április 22-én (a továbbiakban: szakértői vélemény), amelyik áttekinti az üzemi technológiát. A felperes a véleményre észrevételt tett. Majd ehhez
  16. június 24-én ugyancsak az MGI „szakértői észrevételeket” csatolt a felperes által „megépített gyümölcsaszaló üzemről”, amelyben a korábbi állítások megerősítést nyertek. Az MGI megállapításai elsősorban az üzemi környezetet, a technológiai előkészítést és a beszerzett gépek beüzemelhetőségét érintették. Ebben a tekintetben arra a következtetésre jutottak, hogy a működés számos feltétel hiányában nem kezdhető meg. [5] Az elsőfokú hatóság
  17. szeptember 5-én kelt 186/0501/59/27/
  18. számú végzésében a megvalósítási hely módosítása iránti kérelem tárgyában az eljárást megszüntette. Ugyanezen a napon kelt, 186/0501/59/28/
  19. számú határozatával megállapította, hogy a felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt. Ezért a támogatási kérelemnek helyt adó határozatát visszavonta, a felperes támogatási kérelmét elutasította, és megállapította, hogy a felperes támogatási jogosultsága megszűnt. A határozat jogerőre emelkedésének évére és a 2007-2013 időszakra az EMVA adott intézkedéseiből kizárta a felperest. Ezt követően
  20. szeptember 6-án kelt 186/0501/59/26/
  21. számú határozatával az elsőfokú hatóság a felperes kifizetési kérelmét elutasította. [6] Az elsőfokú hatóság döntéseit a következőkre alapította. Egyrészt álláspontja szerint nem valósult meg a jogcímrendelet
  22. §-ában meghatározott támogatási cél, a versenyképesség nem növekedett. Nem valósult meg ugyanis a projekt részeként beígért, saját erőből létrehozandó üzemcsarnok. Másrészt a felperes nem tett eleget az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/
  23. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
  24. §

(4)bekezdésében szereplő legalább 50%-os kiadási teljesítésnek. Harmadrészt az üzemcsarnok-beruházás nem rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel és nincsenek meg a megfelelő engedélyek a működéséhez. [7] A felperes fellebbezései folytán eljárt alperesi jogelőd, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve
  1. február 10-én 186/0501/59/39/
  2. számú végzésével az elsőfokú hatóság 186/0501/59/27/
  3. számú végzését megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Ugyanezen a napon 186/0501/59/37/
  4. és 186/0501/59/38/
  5. számú határozataival az elsőfokú határozatokat az indoklás megváltoztatásával helybenhagyta. Megállapította, hogy a Vhr.
  6. §
(2)bekezdése szerinti megvalósítási határidő
  1. november 14én járt le. Hivatkozott a megfelelő engedélyek hiányára. A helyszínen fellelhető kazánt nem találták azonosnak a Gépkatalógusban szereplő berendezéssel. A csarnoképület megfelelősége szintén vitatott lett, az önerő a beruházásban nem realizálódott. Átadás-átvételi jegyzőkönyv hiányában továbbá a kifizetési kérelem nem teljesíthető. Ennek hiányában viszont a támogatás lehívása sem valósul meg a jogszabályban előírt határidőnek megfelelően. Mindezek alapján a Vhr.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazandók. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes keresetet nyújtott be az alperesi jogelőd 186/0501/59/37/
  1. és 186/0501/59/38/
  2. számú határozataival szemben, melyben azok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, továbbá az alperes perköltségben való marasztalását. A felperes kifogásolta, hogy az alperes nem bírálta el a helyszínváltoztatás iránti kérelmét, pedig annak előkérdésnek kellett volna lennie a többi döntéshez. Kifogásolta az MGI szakértői tevékenységét. Vitatta, hogy az üzleti tervben szereplő tételeket azonosítják a pályázati célokkal. Álláspontja szerint az eljárásnak kizárólag a gépek beszerzése, alkalmassága kérdésére kellett volna szorítkoznia. [9] Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat. Kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását. Kiemelte, hogy a támogatási cél nem önmagában a gépek beszerzésével valósult meg. Az MGI közreműködését pedig a Vhr.
  3. §
(6)bekezdés c) pontja alapján vette igénybe. Az elsőfokú ítélet Az ügyben eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.32.933/2014/
  1. [10] számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság először is hivatkozott arra, hogy a felperes által fölvetett eljárási szabálysértések (a [11] kifizetési kérelem elutasításáról előbb döntöttek, mintsem a telephely megváltoztatása iránti kérelmet elbírálták volna, továbbá a szakértői vélemény szabályos megküldésének hiánya) nem hatottak ki az eljárás érdemére. A támogatási célt illetően a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy az nemcsak a gépek [12] beszerzésére és rendelkezésre állására terjed ki, hanem az üzemcsarnok-beruházás egészére is. Noha a jogcímrendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontja a gépbeszerzést önmagában is lehetséges támogatási céllá teszi, a rendelet által elérni kívánt eredményt, a versenyképesség javítását, csak a működő beruházás egésze biztosíthatná. Ez pedig nem történt meg. A bíróság szerint éppen ezért nincs relevanciája a felperes által csatolt szakértői véleménynek, mert az csak a beszerzett gépek működőképességének vizsgálatára terjedt ki. Az MGI felperes által vitatott kompetenciájára nézve az ítélet elfogadja az alperesi [13] álláspontot, miszerint a Vhr. kizárólagosságot ad az intézetnek a felperes eljárásában, attól ő nem térhet el. Mindezek alapján a bíróság helybenhagyta az alperes támadott határozatait, és a felperes [14] keresetét elutasította. A felperest kötelezte az alperes perköltségeinek megfizetésére. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság [15] 27.K.32.933/2014/22. számú ítéletének hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalát, illetve másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését. A felperes szerint az MGI véleményét a bíróság tévesen minősíti szakvéleménynek, mert az [16] intézet nem jogosult szakvélemény adására, hanem csak szakmai dokumentumot állíthat ki. Nem helytálló, hogy az alperes ettől nem térhet el. A bíróságnak a Vhr. 5. §
(6)bekezdésére való hivatkozása ezért téves. A felperes vitatta az eljárásnak az üzemcsarnok-beruházásra való kiterjesztését. Álláspontja [17] szerint - figyelemmel a jogcímrendelet 6. §
(1)bekezdésére - ez iratellenes, és a kereseti kérelmen való túlterjeszkedés. A támogatás ugyanis gépbeszerzésre szólt, és ilyen cél a Vhr.
  1. és
  2. §-aiban is szerepel. A kereseten való túlterjeszkedés sérti a Polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény [18] (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-át, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  4. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  5. §
(1)bekezdését. A felperes ugyancsak jogszabályellenesnek minősíti a jogcímrendelet
  1. §-ának bírósági értelmezését, azt, hogy a támogatás célját az EMVA-intézkedés céljával azonosítják. Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő. Ebben kifejti, hogy álláspontja [19] szerint az eljáró bíróság jogszerű ítéletet hozott. A korábbiakhoz képest új érvként hivatkozik az EMVA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló
  2. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet
  3. cikke b) pont iii. alpontba tartozó, 28 cikke
(1)bekezdésben meghatározott tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházások meghatározására, miszerint ezek „a vállalkozás általános teljesítményét” javítják. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem alapos. Az elsőfokú bíróság helyesen tette fel az ügy elbírálása szempontjából alapvető kérdést, [21] miszerint az adott támogatási cél önmagában az aszaláshoz szükséges gépek beszerzésével megvalósul, avagy ehhez az üzemcsarnok és a hozzátartozó infrastruktúra működési feltételeinek megléte is hozzáértendő. A Kúria azonban hozzá képest eltérő választ ad erre az alternatív fölvetésre. A jogcímrendelet 1. §-a „A támogatás célja” címmel a támogatástípus egészének [22] rendeltetését határozza meg. („A támogatás célja, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével növekedjen a mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javuljanak az élelmiszer-biztonsági és -higiéniai feltételek, csökkenjen a környezetterhelés.”) Ettől el kell választani az adott konkrét pályázat célját. Nyilvánvaló, hogy a versenyképességet nem lehet közvetlenül számon kérni, hanem csak egyes operacionalizált (rész-)célok megvalósításán keresztül. A közvetlen célokat, azaz támogatott tevékenységek megvalósítását a jogcímrendelet 6 §
(1)[23] bekezdése tartalmazza, a) pontjában az Élelmiszeripari gépek és technológiai berendezések katalógusában beazonosítható gép- és technológia beszerzését. Hogy mi a megvalósíthatónak elfogadott, tételesen számon kérhető cél, (amit azért fogadtak [24] el, mert meghatározott feltételek között a kiíró szerint a versenyképesség javulásához vezet) az az elfogadott pályázatból derül ki. Ez tartalmazza, hogy a támogatás fejében pontosan mit kell teljesíteni, lényegében szolgáltatás-vállalt ellenszolgáltatás (azaz támogatás folyósítása) formájában. Csakis a pályázati cél megvalósítása kérhető tehát számon a nyertes pályázón. A pályázati [25] program egésze által szolgált (program-)cél nem. A pályázati célok és a programcél közötti okszerűségi összefüggés megléte nem a pályázó, hanem az elbíráló felelőssége, miért is a pályázó nem felelhet. A konkrét, tételes pályázati cél pedig az elfogadott pályázati dokumentációból kell, hogy [26] kiderüljön. A Kúria ezért részletes vizsgálatnak vetette alá annak tartalmát, a teljesítés jogszerű számonkérése kereteinek meghatározása érdekében. Az alperes által csatolt pályázati dokumentációból először is megállapítható, hogy az [27] jellemzően kitöltött űrlapokból áll. A támogató és a pályázó között a támogatás megítélésével létrejött jogviszony pontos tartalmára ebből kell következtetni. Klasszikus értelemben vett, részletes írott szerződést a dokumentáció nem tartalmaz. Figyelembe véve a felek hivatkozásait, vélhetően azért, mert ilyen nem született. A D2001-02 adatlap (2070262234-es vonalkód) 1. oldalán a beruházás megnevezéseként [28] „Gyümölcsaszaló” szerepel, mellette a tervezett elszámolható nettó kiadások rubrikában 562.731.000 Ft. Ugyanezen a lapon a beruházás rövid leírása a következő: „Társaságunk egy induló vállalkozás, amely zöldmezős gyümölcsaszaló üzemet létesít, melyben elsősorban alma, szilva, meggy, körte, barack aszalványok előállítása a cél. A beruházás megújuló energiaforrást is használ a feldolgozás során (brikettel és pellettel való fűtés). Vállalatunk három új munkahelyet teremt. Az üzemcsarnokot saját forrásból építi fel.” A 2070262160-as vonalkódú adatlapon a következő felperesi kitöltési részlet olvasható: „A [29] projekt során 2 darab aszaló gépsort és egy darab bio brikett kazánt kívánunk beszerezni. A létrejövő termék innovációs technológiával előállított aszalt gyümölcs lesz. Az üzemhez szükséges épületet saját erőből kívánjuk megvalósítani, zöldmezős beruházásként.” A tervezett nettó kiadáshoz képest a bruttó támogatási összeg, 281.365.500 Ft, tehát a fentiek [30] szerint gépbeszerzésre irányul. Az üzemberuházás egyébként saját forrásból valósul meg. A dokumentáció a saját forrású beruházásrészre vonatkozóan határidős vállalást nem tartalmaz. A támogatás gépbeszerzésre irányultsága folytán a támogatástípus gépbeszerzésre vonatkozó szabályai nyerhetnek csak alkalmazást. A teljes beruházás megjelenése a pályázati anyagban azt szolgálja, hogy a pályázat tárgyát képező gépbeszerzés rendeltetése megvilágítást nyerjen. Nyilvánvalóan ez volt a célja az előírt mellékletként benyújtani rendelt üzleti tervnek is. Mivel tehát a pályázat gépbeszerzési célú, ezzel összefüggésben az üzleti terv egészének megvalósulását nem ésszerű számon kérni. Ilyen típusú részleteket, ígérvényeket a pályázathoz nem követeltek meg. A Kúria álláspontja szerint ezért az alperes határozatainak azok a megállapításai, amelyek a [31] beruházás (épített részt is magában foglaló) egészére vonatkoznak megalapozatlanok, mert nem az eljárás tárgyára irányulóak. Jogszabálysértő az egész pályázati intézkedés rendeltetésének közvetlen számonkérése adott pályázaton, amelyik egyébként megfelel a jogszabályban felsorolt tételes tevékenységek gyakorlása vagy eredmény elérése valamelyik meghatározott céljának. A jogszabálysértés jelen ügyben a jogcímrendelet 6 §
(1)bekezdésébe ütközést jelenti. Ha ugyanis az ennek való megfelelés igazolható, akkor az általános célmeghatározás teljesülését (jogcímrendelet 1 §-a) nem kell bizonyítani, fordítva viszont ez nem igaz. Előzőleg az MGI szakanyagai is jelentős részben tévesen értelmezett feladatot teljesítettek. [32] A szakértői vélemény alcíme a megépített gyümölcsaszaló üzemről szóló megállapításokra vonatkozó. A szakértői szemle célja ugyanakkor a „gyümölcsaszaló üzem gépi berendezéseinek szakvéleményezése az MVH részére”. A szakértői vélemény bevezető bekezdése első mondata viszont: „A helyszíni szemlén áttekintettük az üzemi technológiát.” Vagyis nemcsak a pályázati célként meghatározott gépbeszerzés eredményét vizsgálták. A
  1. április 23-án végzett helyszíni szemlén, melyen az MGI képviselői részt vettek, csak [33] az elsőfokú hatóság szemléje irányult kifejezetten a gépbeszerzés ellenőrzésére. Az MGI ezen túlmenően, illetve ezzel szemben az üzemi beruházással megvalósítani szándékolt technológia működőképes voltát vizsgálta. Megállapítható, hogy a szemle előtt nem tisztázták pontosan az ellenőrzés célját, illetve nem határolták el világosan a támogatási cél, illetve a kapcsolódó (sajáterős) beruházás különbözőségét, és azt, hogy a támogatással való célmegvalósulás szempontjából tételesen mi is a kettő közötti összefüggés. Mert ez utóbbi csakis szűken értelmezhető. Az elsőfokú határozatok ezzel szemben kiterjesztették a kapcsolódás hatásait. A felperes [34] által kért telephely-változtatás címén végzett megfelelőségi ellenőrzési jogcím jelentőségét illetően teljesen háttérbe szorul, hogy ez a támogatás a gépbeszerzés megvalósítása összefüggésében releváns. Az önerős beruházás működőképes volta ezzel szemben egészen más eljárási ok. Márpedig, mint fentebb a Kúria érvelésében utalt rá, az elfogadott pályázat dokumentációja a kiterjesztő célmeghatározást (vagyis hogy a gépbeszerzésen túl az üzemcsarnok sajáterős beruházására is vonatkozó lenne) nem támasztja alá. Ezért utólag az ellenőrzés sem irányulhat erre. Alperesi jogelőd 186/0501/59/38/
  2. számú másodfokú határozata kifejezetten a [35] kifogásolt irányban módosítja az elsőfokú határozatot egyébként helybenhagyó határozatát, amikor a Vhr.
  3. §
  4. és
  5. pontjára hivatkozással már kifejezetten létesítmény-beruházásról szól, azt az egyszerű gépbeszerzéstől elválaszthatatlannak tételezve. Az elsőfokú bíróság követte az alperes ezen érvelését. A Kúria a fentiek szerint [36] megalapozatlannak tartja viszont az említett extrapolációt. Az MGI szakvéleményéhez való kötöttség innen nézve nem releváns szempont az ügy elbírálásában. Az alperesi jogelőd tekintetében az MGI igénybe vételének jogszabály rendelkezésével megállapított kötelezettsége mindazonáltal aligha jelenti azt, hogy az eljárásban ugyanerre a tárgyra, éppenséggel pontosabban meghatározott és behatárolt kérdésre ne lehetne más, megfelelő szakértelemmel bíró intézményt, szakembert igénybe venni a per más szereplői részéről. Az alperes vitatta még a teljesítési kötelezettség határidőinek betartását. Ehhez hivatkozott a [37] Vhr.
  6. §
(4)bekezdésében szereplő legalább 50%-os kiadási teljesítés követelményére, mert különben a 35. §
(1)bekezdése (jogosulatlanul igénybe vett támogatás) alkalmazásának van helye. A Kúria álláspontja szerint ebben a tekintetben vizsgálatra szorul még a Vhr. 25. §
(6)bekezdésének betartása, ami két év után a kifizetési kérelem benyújtása elmaradásának esetén az ügyfél nyilatkozattételre való felhívását írja elő. Az alperes vitatta továbbá, hogy a beszerzett gépek nem a pályázat szerinti gépkatalógus[38] számúak. Az MGI szakvéleményéből az derül ki, hogy a működőképességnek nem ez az akadálya alapvetően, hanem a beüzemelés építés-technikai feltételeinek hiánya vagy nem megfelelősége. A becsatolt további másik, egyazon típusú gépre vonatkozó szakértői vélemény szerint a beszerzett gépek a pályázatban foglalt rendeltetésre - amennyire ez az adott műszaki környezeti feltételek mellett megállapítható volt - alkalmasak. A Kúria ebből arra következtet, hogy a gépek katalógusszámtól való eltérése önmagában nem meghatározó jelentőségű a pályázati cél szempontjából, hiszen az e cél szerinti rendeltetésüket képesek betölteni működésbe helyezésük után. Mindezek alapján a Kúria a felperes kérelmének helyt adott, mivel az alperes eljárása, így a [39] jogerős ítélet is sértette a jogcímrendelet 6. §
(1)bekezdését, ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.32.933/2014/
  1. számú ítéletét hatályon kívül helyezte a Pp.
  2. §
(4)bekezdése alapján. Ugyanezen okból az alperes 186/0501/59/37/
  1. és 186/0501/59/38/2009., számú határozatait - az elsőfokú közigazgatási határozatokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és kötelezte az elsőfokú közigazgatási szervet, hogy hozzon új határozatot. Az alapeljárásban lefolytatott helyszíni szemle megállapításai, valamint az MGI szakértői véleménye és észrevételei a Kúria álláspontjának figyelembe vételével használhatók fel. A döntés elvi tartalma Jogszabálysértő az egész pályázati intézkedés általános rendeltetésének közvetlen [40] számonkérése adott pályázaton, amelyik egyébként megfelel a jogszabályban felsorolt tételes tevékenységek gyakorlása vagy eredmény elérése valamelyik meghatározott céljának. Alkalmazott jogszabályok [41] 23/
  2. (IV. 17.) FVM rendelet
  3. §; 47/
  4. (IV.17.) FVM rendelet
  5. § Záró rész [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  6. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. A felperes sikeres felülvizsgálati kérelmére tekintettel a Kúria az alperest a Pp. 270. §
(1)[43] bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes perköltségének megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény
  2. § a) pontja [44] értelmében az állam viseli. ,
  3. március
  4. . Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.