← Magyarország

Kfv.35195/2016/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A rendszer rendeltetéséből adódó hatósági nyilvántartási ügyben nincs szükség a jogszabályban meghatározott tények igazolásán túl az ügyfél egyéb aktivitására (pl. észrevételeire), ugyanakkor a jogszabályban meghatározott körülmények fennállása esetén és keretek között természetesen élhet jogorvoslati jogával. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.195/2016/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Budai Zoltán, ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Kovács Kond ügyvéd Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda A per tárgya: MePAR változásvezetés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.32.963/2014/
  2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.32.963/2014/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.32.963/2014/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja; A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. április 29-én a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerre (a továbbiakban: MePAR) vonatkozó MePAR változásvezetési kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) arra hivatkozással, hogy DKY3C-R–09 azonosítójú fizikai blokkban lévő
  6. parcellája területén gyep (ALL02) hasznosítású mezőgazdasági művelést folytat. A benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmét kísérő parcellarajz azonban nem támogatható területet is mutat, noha egy bírósági ítélet értelmében a nád szintén támogathatónak minősülne a gyepgazdálkodásban. [2] A Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) az Igazgatóság megkeresése alapján készített,
  7. augusztus 9-i 46/2177/
  8. sz. műszaki véleményében nem javasolta a fizikai blokk adatainak megváltoztatását. A térinformatikai vizsgálat során használt 2000., 2005.,
  9. és
  10. évi ortofotók, valamint 2003–
  11. évi űrfelvétel idősorok alapján ugyanis megállapította, hogy a gazdarajz által lefedett területen a nádas és a gyep határa megfelelő, így a MePAR adatainak módosítása nem indokolt. E nyilvántartásban az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatások (a továbbiakban: SAPS) feltételei szerint alakítják ki a támogatható és nem támogatható területek határait. A nádas viszont a SAPS szerint nem támogatható, területére csak más jogcímen (pl. egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok, a továbbiakban: AKG) nyújtható támogatás. A felperes SAPS-támogatás iránti igénye teljes körű befogadása érdekben kívánta a változtatás átvezetését, azaz a gyepgazdálkodási kategória határának kiterjesztését. [3] Az Igazgatóság
  12. szeptember
  13. napján kelt 283/1301/4448/4/
  14. számú határozatával a változásvezetési kérelmet a FÖMI műszaki véleményére hivatkozással elutasította. A kérelmet a 115/
  15. (XI.13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet)
  16. §

(2)bekezdése alapján bírálta el. [4] A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a hatóság figyelmen kívül hagyta a valós tényeket. [5] Az alperes jogelődje, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve (a továbbiakban: alperes)
  1. április 10-én kelt 283/1301/4448/30/
  2. sz. határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A döntést a fellebbezési eljárásban beszerzett,
  3. január 31én kelt 46/4909/
  4. számú felülvizsgálati FÖMI műszaki véleményre alapította, amely továbbra sem javasolta a fizikai blokk adatainak megváltoztatását. Érvelése szerint a SAPS tekintetében az akkor hatályos 23/
  5. (IV.9.) VM-rendelet (a továbbiakban: VM-rendelet)
  6. §
(3)bekezdése értelmében az akkor hatályos 73/2009/EK Tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 124. cikk
(1)bekezdésében meghatározott területeket lehet támogathatónak tekinteni. A nádas nem tartozik ebbe a körbe. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50., 70.,
  2. és 87–
  3. §-aira, a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
  4. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 5.,
  5. és 46–
  6. §aira, a MePAR-rendeletre és az ezekkel összefüggő uniós jogszabályok megsértésére hivatkozott. Kifogásolta, hogy az alperes nem tárta föl a tényeket, helyszíni ellenőrzést nem tartott, a felperest nem tájékoztatta kielégítően. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a tényállást kellően feltárta és a vonatkozó jogszabályokat nem sértette meg. Az elsőfokú ítélet [8] Az ügyben eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 17.K.32.963/2014/
  7. számú számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. [9] A bíróság indoklásában tételesen idézte a felperes jogszabályi hivatkozásait. Majd azt az összegző megállapítást tette, hogy a vélt jogszabálysértések jelentős része nincs pontosan megjelölve, a megjelöltek jelentős része nem releváns, más részük pedig nem került megsértésre a változásvezetési eljárásban. [10] A bíróság szerint téves a felperes álláspontja, miszerint a változásvezetési kérelmet a SAPS kérelem alapján folytatott eljárásban végzett ellenőrzés eredményei alapján kellene elbírálni. A változásvezetési eljárás a támogatási eljárástól különbözik. Az erre az eljárásra tartozó szabályokat az alperes betartotta. [11] Másfelől a felperes motivációja alapvetően a nádas terület támogathatósága a SAPS keretében gyepterületként. A szakértői bizonyítás alapján bevett bírósági gyakorlat szerint azonban ez nem megalapozott. [12] A bíróság mindezek alapján megállapította, hogy az alperes eljárásában nem követte el a felperes által terhére rótt jogszabálysértéseket. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására utasítását az alperes határozatainak felülvizsgálatát. A Ket. 50.,
  8. és
  9. §-ának megsértését jelölte meg, miszerint a tényállás tisztázása nem történt meg, hatósági ellenőrzést szabályszerűen nem tartottak, az ügyfelet nem tájékoztatták, ellenőrzési jegyzőkönyvet nem küldtek, az ügyfél által fölajánlott bizonyítást és bizonyítékokat mellőzték. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [16] A VM-rendelet
  10. §
(3)bekezdése szerint az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek az EK rendelet 124. cikk
(1)–
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. [17] Az EK rendelet 124. cikke címe szerint az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti területet határozza meg. Az
(1)bekezdés második mondata szerint e cím alkalmazásában „’hasznosított mezőgazdasági terület’: a szántóterületek, az állandó gyepterületek, az állandó kultúrák és a konyhakertek összterülete”. Megállapítható tehát, hogy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében a nádas nem támogatható terület. Egyébiránt hasonló ügyben korábban ezt a Kúria Kfv. IV. 35.535/2014/5. sz. határozata is kimondta. [18] Az Eljárási tv. 31. §-a szerint a törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterületazonosítási rendszere a MePAR. „A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.” [19] A MePAR-rendelet 3. §-a szerint a „MePAR-t az Európai Unió szabályozásával összhangban úgy kell létrehozni és működtetni, hogy
  1. a)lehetővé tegye a támogatás alapját képező mezőgazdasági parcellák fizikai blokkon belüli elhelyezkedésének rögzítését és területük meghatározását;
  2. b)biztosítsa a (…) meghatározott támogatásokra vonatkozóan benyújtott kérelmek adminisztratív ellenőrzéséhez (területi túligénylések és kettős igénylések kiszűrése, kifizetési jogcímek közötti keresztellenőrzések), továbbá a távérzékeléses és/vagy helyszíni ellenőrzéshez szükséges (…) alapvető adatokat”. [20] Vagyis nemcsak a helyszíni, hanem – vagylagosan – a távérzékeléses ellenőrzéshez is teljes körűen alapul vehető a MePAR adatbázisa. Illetve a távérzékeléses ellenőrzés a helyszíni ellenőrzéssel ebből következően egyenértékű. [21] Az alperes tehát joggal alapítja megállapításait a jogszabály alapján kialakított és működtetett, közhiteles nyilvántartásnak minősülő MePAR rendszerre. Nem szükséges annak kontrolljaként például az ügyfelet meghallgatnia, további helyszíni ellenőrzést tartania stb. [22] A Kúria álláspontja szerint téves a felperes azon várakozása, mely hatósági nyilvántartási ügyben kontradiktórius eljárást feltételez. Jogszabályi hivatkozásai, a csatolt kúriai ítélet mind ebből a feltételezésből kerülnek bele érvelésébe. Hatósági nyilvántartási ügyben azonban nincs szükség az ügyfél jogszabályban meghatározott tények igazolásán túli egyéb aktivitására (pl. észrevételeire), ugyanakkor a jogszabályban meghatározott körülmények fennállása esetén és keretek között természetesen élhet jogorvoslati jogával. [23] Az elsőfokú bíróság ezen az alapon joggal mondja ki, hogy a változásvezetési eljárás a támogatási eljárástól különbözik. [24] Mindezekre tekintettel a Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felülvizsgálati kérelemmel támadott 17.K.32.963/2014/14. számú ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [25] A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A rendszer rendeltetéséből adódó hatósági nyilvántartási ügyben nincs szükség az ügyfél jogszabályban meghatározott tények igazolásán túli egyéb aktivitására (pl. észrevételeire), ugyanakkor a jogszabályban meghatározott körülmények fennállása esetén és keretek között természetesen élhet jogorvoslati jogával. Alkalmazott jogszabályok [26] 2007. évi XVII. törvény; 115/2003. (XI.13.) FVM rendelet 8. §
(2)bekezdés; 23/
  1. (IV.9.) VMrendelet
  2. §
(3)bekezdése; 73/2009/EK Tanácsi rendelet 124. cikk
(1)bekezdése;
  1. évi III. törvény
  2. §
(3)bekezdése Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [28] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [29] A felperes teljes személyes költségmentessége miatt helyette a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a Pp. 78. §
(1)bekezdése, az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény
  2. §
(1)bekezdése, valamint a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján. Budapest,
  2. február
  3. Dr. Kozma György s.k. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.