Kfv.37366/2016/7 – Kúria
A határozat elvi tartalma: Fogyasztó kérelmére panasza tárgyában indult eljárásban a fogyasztó ügyfélnek minősül, ezért az ügyfél lakóhelye szerinti illetékességi szabály alapján a hatóság eljárhatott.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma:
Kfv.II.37.366/2016/7.
A tanács tagjai:
Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Márton Gizella előadó bíró Dr. Rothermel Erika bíró A felperes:
Ügyész Eljáró ügyészi szerv:
Nógrád Megyei Főügyészség (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.) Az alperes:
Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala, mint a Nógrád Megyei Kormányhivatal jogutóda (3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9.) Az alperesi jogelőd képviselője:
Dr. ... kormánymegbízott A per tárgya: fogyasztóvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.186/2015/6. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.186/2015/6. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja.
A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
Indokolás A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás [1] [2] A perben nem álló K.I. 2014. április 24-én a Z. Kft.-nél egy 215.700 forint értékű sarokgarnitúrát rendelt meg és 80.000 forint előleget fizetett. A bútor leszállításra került, azonban a fogyasztónak minőségi kifogása volt, amelyre az eladó választ nem adott.
A fogyasztó 2014. július 9-én a minőségi kifogás intézésével és a jótállási jegy megfelelőségével kapcsolatban bejelentést tett, panaszát jegyzőkönyvbe vették a Nógrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségén. A fogyasztó kérelmére a Felügyelőség 2014. július 9-én hatósági eljárást indított, melyről a 2014. július 11-én kelt végzésével értesítette a bepanaszolt vállalkozást és nyilatkozattételre hívta fel. [3] Az alperesi jogelőd a 2015. május 18-án kelt NOO/001/202-19/2015. számú határozatával a fogyasztó kérelmére indult eljárásban fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértését nem állapította meg. Határozata indokolása szerint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A.§-ában, továbbá 19/2014.(IV.29.) NGM rendelet 4.§-ában, 151/2003.(IX.29.) Korm. rendelet 3.§-ában foglalt rendelkezések megsértésére az ellentmondó információk folytán megállapítást tenni nem tudott. [4] A Nógrád Megyei Főügyészség T.K.844/2015/10. számon felhívással élt, amelyben a hatóság illetékességét kifogásolta és az érdemi döntést megalapozatlannak tartotta.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ügyészi felhívásban foglaltakkal nem értett egyet. [5] A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [6] A felperes keresetet nyújtott be a határozat felülvizsgálata iránt. Keresetében illetékességi kifogást terjesztett elő, továbbá az érdemi döntés megalapozatlanságára hivatkozott. [7] Az alperesi jogelőd a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság – az ítélete indokolása szerint – a felperes keresetét részben, az illetékességi kifogás kapcsán alaptalannak és részben, az ügy érdemében hozott döntés vonatkozásában megalapozottnak tartotta.
Az illetékességi kifogás kapcsán a keresetet azért találta alaptalannak, mert a hatósági eljárás a fogyasztó beadványára, kérelmére indult meg, ezért a fogyasztó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15.§ (1) bekezdése alapján ügyfélnek minősült, miután az ügy a jogát, jogos érdekét érintette, mert a fogyasztónak nyilvánvaló érdeke fűződik ahhoz, hogy a hatóság a panaszát kivizsgálja és arról döntsön. Az ügyféli minőséget – a bíróság szerint – nem érinti, hogy a határozat tartalmaz-e konkrét rendelkezést a fogyasztóra nézve vagy sem. Mindezek alapján a hatóság illetékességét a Ket. 21.§
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítéletnek a keresetét elutasító döntése ellen.
Kérte e körben a jogerős ítélet megváltoztatásával az alperesi jogelőd határozatának megsemmisítését a Ket. 15.§ (1) bekezdésének, 21.§ (1) bekezdés a) és d) pontjának és 121.§ (1) bekezdés b) pontjának megsértése okán. Előadta, hogy a fogyasztó nem volt ügyfélnek tekinthető, mert az alábbiak közül egyik sem vonatkozott rá: a fogyasztót ellenőrzés alá nem vonták, a határozat rá döntést nem tartalmazott, a hatósági nyilvántartás rá vonatkozó adatot nem tartalmazott, és jogszabály sem rendelkezett arról, hogy a fogyasztó az adott ügyben ügyfélnek minősülne. Mivel a fogyasztó nem minősült ügyfélnek, a hatóságnak az illetékessége hiányát kellett volna megállapítania, ugyanis a bepanaszolt vállalkozás székhelye Budapesten található, a bútorvásárlás is budapesti üzletben történt, és mivel a jogsértő cselekményt Budapesten fejtették ki, ezért a Nógrád megyei fogyasztóvédelmi hatóság nem volt illetékes az eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint ugyanis a Ket. 15.§ (1) bekezdését úgy kell értelmezni, és az ügyféli minőséget aszerint kell megállapítani, hogy a jogviszony az adott jogalanyra közvetlenül kihat-e, a döntés hatására szerezhet-e jogokat, vagy keletkezik-e rá nézve kötelezettség. Ilyen vizsgálódás mellett a fogyasztót ügyfélnek nem lehetett tekinteni, mert kérelemnek nem minősülő beadványt nyújtott be a hatósághoz, annak mikénti elbírálásához semmiféle jogi érdeke nem fűződött, így személyes érdekeltség hiányában a fogyasztó ügyféli minősége nem állapítható meg. Utalt a Ket. 29.§ (8) bekezdésében foglalt szabályozásra és a BH 2010/106. számon kiadott eseti döntésre. Álláspontja szerint az illetékesség hiányában meghozott határozat a Ket. 121.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében semmis. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. [13] Az alperes személyében a felülvizsgálati eljárás során jogszabályon alapuló jogutódlás következett be, amelyet a Kúria a Kfv.5. számú végzésével megállapított.
A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [15] A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) 272.§ (2) bekezdése és 275.§ (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A Kúria felülvizsgálati kérelem hiányában a tényállás tisztázatlansága körében megállapított eljárási jogsértés folytán hozott ítéleti döntést nem vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem tárgya csak a hatóság illetékességének és ezzel összefüggésben a fogyasztó ügyféli minőségének a fennállása volt. [16] A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásokra - az Fgytv. 46.§ (1) bekezdése értelmében - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Fogyasztóvédelmi eljárás indulhat hivatalból és indulhat kérelemre is. A fogyasztó kérelmére vonatkozó szabályokat az Fgytv. 46/A.§-a tartalmazza. E rendelkezésből levezethetően a fogyasztó jogosult kérelmet, panaszt benyújtani ahhoz a hatósághoz, amelyik a kérelmének kivizsgálására, eldöntésére hatáskörrel rendelkezik. A kérelmező (a fogyasztó) a fogyasztóvédelmi eljárásban ügyfélnek minősül, ugyanis a Ket. 15.§ (1) bekezdésére is figyelemmel a kérelmet benyújtó félnek az ügy (azaz a kérelme) mikénti eldöntéséhez érdeke fűződik, a joga, jogos érdeke fennáll, ugyanis – fogyasztói – jogát, jogos érdekét az az ügy érinti, amellyel kapcsolatosan panaszát, minőségi kifogását, a jótállási jegy tartalmával kapcsolatos kifogását a hatóság elbírálja. [17] A felperes álláspontjával ellentétben az ügyféli jogállást nem csak az alapozza meg, hogy a határozat az ügyfélre nézve kifejezett rendelkezést tartalmaz-e, az rá közvetlenül kihat-e, a határozat alapján szerezhet-e jogokat, vagy keletkezik-e rá nézve kötelezettség. Ügyfélnek minősülhet a fogyasztóvédelmi eljárás sajátos céljaira tekintettel az a személy (fogyasztó is), akinek a kérelme alapján a bepanaszolt vállalkozás kerül elmarasztalásra, vele szemben hoznak szankciót, vagy kötelezik a jogsértés megszüntetésére. A kérelmet benyújtó ügyfél jogos érintettsége abban áll fenn, hogy a jogsértést elkövető, bepanaszolt vállalkozással szemben az elkövetett jogsértést a hatóság megállapítsa, azt szankcionálja, a jogsértést orvosolja. A felperes tévesen hívta fel a Ket. 29.§ (8) bekezdését, mert az a hivatalbóli eljárást kezdeményezőkre vonatkozó rendelkezést tartalmazza, a perbeli esetben a hatósági eljárás fogyasztói panaszra, kérelemre indult meg. [18] Mivel a fogyasztót az ügyféli minőség megillette, ennek okán a hatóság illetékessége a Ket. 21.§ (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél lakóhelye alapján fennállt, emiatt a Ket. 121.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi ok nem következett be.
[19] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezés tekintetében megalapozott és törvényes, ezért a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész [20] Az alperes részére jogi képviselet hiányában perköltség nem volt megállapítható [Pp. 78.§ (2) bekezdése]. [21] A felperes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog okán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2017. április 26.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró