A határozat elvi tartalma: Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, ha az önkormányzati képviselő-testület másodfokú határozata a döntésen kívül sem rendelkező részt, sem indokolást nem tartalmaz, nem utal a jogorvoslat lehetőségére sem. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.360/2016/10.szám A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, . Horváth Tamás bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Takács Anett ügyvéd Az alperes: Főváros VII. kerület ébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete Az alperes képviselője: Dr. Révész Tibor ügyvéd A per tárgya: településképi kötelezés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.32.596/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.32.596/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint eljárási költséget. fizessen meg a felülvizsgálati A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes Budapest, VII. kerület H. u. ... szám alatt található, magántulajdonban álló, de a közterület felé nyitott, világörökségi területen elhelyezkedő ingatlan előtt mozgóbolti árusítást végzett. Budapest Főváros VII. kerület Erzsébet Város Polgármestere (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) megbízásából eljáró Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája a
- szeptember 16-án megtartott helyszíni szemle során megállapította, hogy a perbeli ingatlanon folyamatban van a gépjárműből történő árusítás, hozzá csatlakozóan fogyasztótérnek minősülő padok, asztalok kerülhet elhelyezésre, településképi hozzájárulás nélkül. [2] Az elsőfokú hatóság
- szeptember 22-én kelt településképi kötelezésről szóló határozatával egyetemlegesen kötelezte a felperes ügyvezetőit, hogy a perbeli ingatlan előtt álló büfékocsit a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül távolítsa el. A kötelezés figyelmen kívül hagyása esetén bírság kiszabását helyezte kilátásba. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- november 12én tartott képviselő-testület ülésén meghozta a 437/
- (XI. 12.) számú határozatát, amelyet a felperes részére
- február 17-én a KJ/17777-1/2015/XII. iktatószám alatti átiratával megküldött a felperes részére. A képviselő-testületi határozat a fellebbezést elutasította, jogorvoslat lehetőségéről nem rendelkezett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A felperes szerint az alperesi határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) számos rendelkezését sérti, figyelemmel arra, hogy a határozat egyetlen mondatból áll, sem rendelkező részt, sem jogorvoslati tájékoztatást, sem az indokolási rész kötelező tartalmi elemeit nem tartalmazza, a határozatot egy aláírás és pecsét nélküli kivonat formájában, kísérőlevéllel kapta meg. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [6] Az ügyben eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 18.K.32.596/2015/
- számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság megállapította, hogy az alperes határozata a jogszabályoknak nem felel meg, figyelemmel arra, hogy alperesi határozatként a felperes részére mindössze az alperesi képviselőtestületi ülésen született döntésről készített egyszerű, egymondatos kivonat került kiadásra, mely a Ket.
- §-a értelmében nem tekinthető alakszerű, a jogszabály szerinti határozatnak. Ez az eljárási hiba kihatott az ügy érdemére is, figyelemmel arra, hogy nem tartalmaz szabályos rendelkező részt, továbbá az egyszerű döntésen kívül semmilyen indokolást, így a felperes által fellebbezésében előadottakat, vitatott körülményeket nem értékeli, nem mérlegeli. Az ítélet a Ket.
- §
(2)bekezdésén,
(3)bekezdés a)-e) pontjain és
- §-án alapult. [7] Az új eljárásra az elsőfokú bíróság azt az iránymutatást adta, hogy az alperesnek ismételten el kell bírálnia a felperesi fellebbezésben foglaltakat és a döntéséről alakszerű, rendelkező részt és indokolást is tartalmazó határozatot kell hoznia. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] Az ügyben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását. [9] A felülvizsgálati kérelem hivatkozott a Ket.
- §
(1)és
(2)bekezdésére, valamint az 1/
- KJE határozatra, melyek értelmében a nem alakszerű formában megjelenő döntéseket ténylegesen tartalmuk szerint kell megítélni. Az alperes álláspontja szerint a nem alakszerű formában megjelenő közigazgatási aktus ténye automatikusan és önmagában véve nem a hatályon kívül helyezést, hanem a tartalma szerinti felülvizsgálatot kell, hogy maga után vonja. [10] Az alperes szerint „kétségtelen tény, hogy ilyen ügyben a Képviselő-testület határozata is hatósági határozat, mégpedig másodfokú önkormányzati hatósági határozat, a Ket. szabályai irányadó rá”. Ugyanakkor szerinte a Ket. szabályai mindenképpen „gyengített formában” vonatkoznak rá. Az alperes kifejtette, hogy ilyen esetekben előre nem lehet elkészíteni az alakszerű határozatot, legfeljebb utólag. Mindemellett azt is elismerte a felülvizsgálati kérelem, hogy az ügyben utólag sem készült alakszerű formában megjelenő határozat - ahogy fogalmazott „legalábbis, egyelőre nem”. Összességében tehát a felülvizsgálati kérelem szerint az elsőfokú bíróságnak tartalmilag kellett volna vizsgálni a kivonattal azonosított elsőfokú településképi kötelezést. [11] Másodlagosan arra hivatkozott az alperes, hogy a képviselőtestület egyszerű, egymondatos kivonata nem tekinthető a Ket. szerinti hatósági határozatnak, azt a felperes nem támadhatta volna meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, csupán a közigazgatás hallgatását sérelmezhette volna a Ket.
- §-a alapján. A felperes azonban a közigazgatás hallgatására az ügyben nem hivatkozott. Arra tekintettel, hogy másodfokú határozat nem született, a felperes keresetindítása idő előtti volt. [12] Harmadsorban az alperes szerint bár a támadott határozat (kivonat) a fellebbezés elutasításáról és nem az elsőfokú határozat helybenhagyásáról rendelkezett (s ez nem szerencsés megfogalmazás), de a felperes ezt a kereseti kérelmében kifejezetten nem sérelmezte. A felperes nem utalt arra, hogy a másodfokú közigazgatási szerv elvonta volna az elsőfokú közigazgatási szervnek a Ket.
- §
(3)bekezdésében körülírt hatáskörét. Ugyanis fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntést csak az elsőfokú közigazgatási szerv hozhat meg, a másodfokú közigazgatási szerv nem. [13] Negyedikként az alperes rögzítette, hogy az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabálysértés hatályon kívül helyezést nem vonhat maga után. Amennyiben a másodfokú határozat csupán egy kivonat, az nem vett el semmit és nem tett hozzá semmit az elsőfokú határozathoz, így az elsőfokú határozat tartalmi felülvizsgálata megkerülhetetlen lett volna annak megállapításához, hogy a másodfokú határozat jogszerű-e. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, kérte az ítélet hatályában való fenntartását. Álláspontja szerint az 1/
- KJE nem a jelen esetre vonatkozik, a képviselő-testület az ügy érdemében döntött. Határozata nem alakszerű, a jogszabályi követelményeknek nem felel meg. Az alperes magatartását a közigazgatási szerv hallgatásának nem lehet tekinteni, határozata sérti a jogorvoslathoz való és a tisztességes eljáráshoz való jogokat. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [16] A Kúria elsőként azt állapította meg, hogy - szemben a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal az alperes által meghozott „egymondatos kivonat” olyan hatósági döntésnek tekinthető, amelyre a Ket. szabályai vonatkoznak. Egyértelműen beazonosítható, hogy az alperes döntése az elsőfokú döntés elleni fellebbezés kapcsán született, a határozat tárgya „a településképi kötelezés polgármesteri döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása” címet viseli, a 437/
- (XI.12.) számú képviselőtestületi határozat számmal rendelkezik, tartalmából pedig egyértelműen kiderül, hogy a felperes által üzemeltetett büfékocsi eltávolításáról szól. [17] A fentiek alapján nem foghat helyt alperes azon érve, hogy másodfokú határozat hiányában a bírósági felülvizsgálat idő előtti, nem megalapozott azon álláspontja, hogy döntése nem tekinthető a Ket. szerint hatósági határozatnak. [18] Az alperesi hatóság a
- április 14-én kelt felülvizsgálati kérelmében arra utal, hogy az egyébként
- szeptember 22-én kelt elsőfokú határozata elleni fellebbezés tárgyában „egyenlőre nem” készült alakszerű formában megjelenő határozat. A Kúria nyomatékosítja, hogy a 437/
- (XI.12.) számú képviselő-testületi határozat az ügyben készült, a Ket. hatálya alá tartozó másodfokú határozatnak minősül. [19] A Ket.
- §-ában szabályozott közigazgatási szerv mulasztása (hallgatása) egészen más jogintézmény, ezzel az üggyel a Ket.
- §-a semmilyen összefüggésben nincs. [20] A Kúria megítélése szerint továbbá a Ket.
- §
(3)bekezdésében található, az elsőfokú hatóságnak a fellebbezés érdemi elbírálás nélküli elutasítására vonatkozó lehetősége nem lehet mérce és vizsgálat tárgya jelen ügyben pusztán azért, mert a másodfokon eljárt képviselő-testület a határozatában a „benyújtott fellebbezést elutasítja” és nem úgy fogalmaz, hogy az elsőfokú határozatot helybenhagyja. Ha a közigazgatási aktusok tartalma szerinti elbírálásra vonatkozó 1/
- KJE az ügyben felhívható, akkor annyiban mindenképp, hogy az alperes 437/
- (XI.12.) számú határozata tartalmában helyben hagyta a településképi kötelezésről szóló elsőfokú döntést. [21] A Ket.
- §-a felsorolja, hogy a közigazgatási határozat milyen részekből áll, külön bontva, hogy a rendelkező résznek és az indokolásnak melyek a tartalmi elemei. Az alperes határozata a Ket.
- §-ában foglaltaknak több okból nem felel meg, csak a kirívóak: nem tartalmaz a jogorvoslatról, a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről tájékoztatást, és egyáltalán nem tartalmaz indokolást. Arra a kérdésre válaszul, hogy ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemét érinti-e a Kúria arra utal, hogy pusztán ez a két hiba a felperes Alaptörvénybe foglalt jogainak gyakorlására közvetlenül kihat. Az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdése a bírósághoz fordulás jogát,
(7)bekezdése a jogorvoslathoz való jogot rögzíti, a 25. cikk
(2)bekezdés b) pontja szerint a bíróság dönt a közigazgatási határozat törvényességéről, míg az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdés második mondata szó szerint azt tartalmazza, hogy a hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. [22] Ha a fél nem ismeri a hatóság döntésének indokait, magát a jogorvoslati (bírósági felülvizsgálati) kérelmét sem tudja mihez képest megfogalmazni. Az így önmagában kihat az ügy érdemére. Az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdésben a közigazgatási határozatok tekintetében megfogalmazott indokolási kötelezettség tehát minimális garancia arra nézve, hogy a tisztességes ügyintézéshez és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülhessen. A Kúria megítélése alapján tehát vitán felül áll, hogy a fenti hiányosságokkal rendelkező alperesi határozat az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő, nem értelmezhető az az alperesi állítás még ha idézőjelbe van téve, akkor se -, hogy az ügy tárgyát képező önkormányzati hatósági ügyben meghozott döntésre „gyengített formában” vonatkoznak a Ket. szabályai. [23] A fentiek alapján megállapítható, hogy mindenben megalapozott az elsőfokú bíróság ítélete akkor, amikor a Ket.
- §-ában foglalt rendelkezés megsértése miatt megállapította az ügy érdemére kiható jogszabálysértést és e miatt a 437/
- (XI.12.) számú határozat hatályon kívül helyezése mellett az alperest új eljárásra kötelezte. Az döntés elvi tartalma [24] Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, ha az önkormányzati képviselő-testület másodfokú határozata a döntésen kívül sem rendelkező részt, sem indokolást nem tartalmaz, nem utal a jogorvoslat lehetőségére sem. Alkalmazott jogszabályok: [25]
- évi CXL. törvény
- § Záró rész [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alperes kérelmére a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [27] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte a pervesztes alperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. [28] Az illetékről való rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-án alapul. Budapest,
- március
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Horváth Tamás sk. bíró