Pfv.22438/2016/4 – Kúria

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.22.438/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Nagyné dr. Márton Veronika ügyvéd Az alperes: Miskolci Törvényszék Az alperes képviselője: Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya A per tárgya: bírósági jogkörben okozott kár megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.417/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 10.P.20.050/2013/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A kereseti kérelem és az alperes védekezése [1] A felperes keresetében kérte az alperest a tisztességes eljáráshoz, az emberi méltósághoz és az egészséghez fűződő személyiségi joga megsértése miatt 200.000 forint nem vagyoni kára és az alaptalan perköltségben történt marasztalása miatt 12.700 forint vagyoni kára és kamata megfizetésére kötelezni. Kereseti előadása szerint a 0501-17.Vh.7372/
4. számú végrehajtási eljárásban az alperes nem ellenőrizte a végrehajtó cselekményeit, nem lépett fel a végrehajtó azon mulasztása ellen, hogy nem értesítette a felperest a végrehajtást kérőnek a követelés fennállásáról tett nyilatkozatáról, vagy annak elmaradásáról, valamint a bírósági letétbe helyezésről értesítést követő mintegy hét hónap múlva kért csak tájékoztatást a bíróságtól a letétként kezelt összegről, továbbá édesanyja befizetését követően csak nyolc és fél hónap múlva készített díjjegyzéket; a 0501-17.Vh.7371/
5. számú végrehajtási eljárásban az alperes a végrehajtást kérő észrevételének hiányában alaptalanul kötelezte a másodfokú perköltség megfizetésére. [2] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és rendelkezett a le nem rótt illeték viseléséről. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és rendelkezett a le nem rótt másodfokú eljárási illeték viseléséről. [4] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a kereset érdemi elbírálása szempontjából, a Pp.
6. §

(3)bekezdésének megfelelően az ügy egyedi sajátosságaihoz igazodó tájékoztatást adott a felek részére a

1. és
2. sorszámú jegyzőkönyvben a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítási teherről. Nem sérült a felperesnek a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján a tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a 050117.Vh.7371/

1. számon folyamatban volt végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő jogi képviselőjének a házastársa a végrehajtást elrendelő elsőfokú bíróság alkalmazottja volt, ezen okból az eljáró bíróság kizárásának jogszabályi alapja nem volt. A bírósági szervezettől elkülönülten működő önálló bírósági végrehajtó tevékenységéért vagy mulasztásáért a végrehajtást elrendelő bíróság felelőssége nem állapítható meg. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben az ítélkezési gyakorlat szerint a jogalkalmazó szerv kártérítő felelősségét csak a kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedés alapozza meg. A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtási eljárásban irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, helyesen járt el, amikor a felperes bírósági letéttel történő teljesítésére vonatkozó bejelentését megküldte az ügyben eljáró végrehajtó részére és a felperest megfelelő tájékoztatással látta el, a bíróságnak további eljárási kötelezettsége nem volt. Olyan jogszabályi rendelkezés nincs, amely a díjjegyzék elkészítésének, beterjesztésének határidejére, ezzel kapcsolatban a bírósági felhívás kötelezettségére vonatkozna. Mindezek alapján az említett végrehajtási ügyben a felperesnek az a kifogása, hogy az eljárt bíróság nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a végrehajtó tevékenységét ellenőrizze, a mulasztásait megakadályozza, nem volt alapos, az alperes felelősségének megállapítását nem teszi lehetővé. Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a Miskolci Városi Bíróság előtt 0501-17.Vh.7371/
2. számon folyamatban volt végrehajtási eljárásban a 45/V. és 74-II. sorszámú végzések elleni fellebbezés elbírálása során jogszabályt sértve kötelezte a bíróság az észrevételeket nem előterjesztő végrehajtást kérő javára a másodfokú perköltség megfizetésére. A Pp.
3. §

(1)és

(2)bekezdései, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §-a alapján a bíróság a jogi képviselővel eljáró fél munkadíjáról pernyertessége esetén hivatalból, kérelem nélkül határoz, annak összegszerűsége tekintetében pedig a jogszabályi keretek között mérlegelési szabadsága van. A sérelmezett másodfokú eljárásokban a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő a fellebbezésre észrevételt, illetve egyéb nyilatkozatot valóban nem tett. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmezhetők akként, hogy a jogi képviselővel eljáró pernyertes fél részére az eredménytelen fellebbezést előterjesztő ellenérdekű felet akkor is kötelezni kell a másodfokú perköltség megfizetésére, ha ilyen kérelmet nem terjeszt elő és a másodfokú eljárásban érdemi ügyvédi képviseleti tevékenységet nem végzett, figyelemmel arra, hogy az IM rendelet
3. §

(6)bekezdése szerint ilyen esetben is legfeljebb a munkadíj mérséklésére, és nem az elengedésére van lehetőség. A jogi képviseleti megbízás ugyanis ebben az időszakban is fennáll és a hivatkozott jogszabályi rendelkezés nem az egyes cselekményekhez, hanem a képviseleti jogviszonyhoz rendeli a munkadíj fizetési kötelezettséget. Függetlenül attól, hogy más ügyekben az eljárt bíróságok a hivatkozott jogszabályi rendelkezést másként értelmezték, nem kirívóan jogellenes értelmezés az érdemi tevékenység hiányában a perköltségben való marasztalás lehetősége sem. Miután az alperes felelőssége nem volt megállapítható, a jogalap hiánya miatt a méltányos elégtételt biztosító kártérítés jogcímén előterjesztett kereset sem alapos. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalma szerint annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének való helytadást, másodlagosan az elsővagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 3. §

(3)bekezdését, 221. §

(1)bekezdését, valamint a 206. §

(1)bekezdését. A keresetét az elsőfokú bíróság nem megfelelően ismertette, nem az emberi méltósághoz és az egészséghez fűződő jog megsértése miatt kérte az alperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését, hanem a Pp. 2. §

(3)bekezdésére hivatkozással az eljárás tisztességes lefolytatásához való jogának megsértése miatt méltányos elégtételt biztosító kártérítés címén. E kereseti kérelem elbírálásához nem szükséges a személyiségi jog megsértésének, valamint a kár összegének az igazolása. A kártérítést az sem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem nem volt közvetlenül felróható. Álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való jog megsértését teszi megállapíthatóvá az, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Pp. 206. §

(1)bekezdését megsértve kirívóan okszerűtlen mérlegelés eredményeként kötelezték a másik fél részére ügyvédi költség megfizetésére. A kirívóan okszerűtlen értékelést az alapozza meg, hogy az eljárt bíróság iratellenesen hivatkozott arra, hogy a végrehajtást kérő a fellebbezésre észrevételt terjesztett elő. Ügyvédi tevékenység hiányában díj sem lett volna megítélhető. Megítélése szerint tévesen értékelte a jogerős ítélet a végrehajtó mulasztásaival kapcsolatban az alperes felelősségét és azt is, hogy az állított jogsértésekkel kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapott a bizonyításról. [6] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A másodfokú bíróság döntését részletesen megindokolta, amellyel a Kúria is egyetért. Ezért a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottakra a másodfokú ítéletben kifejtett indokok megismétlését a Kúria szükségtelennek tartja. [8] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra csupán kiemeli a Kúria, hogy miután az eljárt bíróságok a felperesnek mind a Ptk. 349. és 339. §-ai alapján a bírósági jogkörben okozott kár, mind a Pp. 2. §-a szerint a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése iránti keresetét a jogalap tekintetében alaptalannak találták, nem minősül az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabálysértésnek az, hogy a keresetet nem aszerint ismertették, hogy a felperes az alperes 200.000 forint megfizetésére kötelezését a felülvizsgálati kérelmében megjelölt beadványaiban - a Pp. 2. §

(3)bekezdése alapján, méltányos elégtételt biztosító kártérítés címén kérte. [9] A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság részéről az alperes felelősségét megalapozó mulasztás nem történt, és nem tekinthető kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek az, hogy az eljárt bíróság a jogi képviselővel eljáró fél részére a fellebbezési ellenkérelem benyújtásának hiányában is perköltséget állapított meg. [10] Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján megállapítani nem lehet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [11] Ptk.

1. §,
2. §, Pp.
3. § Záró rész [12] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet
4. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. május
3. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő