Győri Ítélőtábla Pf.II.20.255/2016/5/I. A Győri Ítélőtábla a dr. Csikós János ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bakos Andrea ügyvéd által képviselt II.r. alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
- november
- napján kelt 13.P.20.036/2015/
- szám alatti ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen 152.
- (Egyszázötvenkettőezer-négyszáz) Ft másodfokú perköltséget a II.r. alperesnek. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A cégnyilvántartásba a Cg.....cégjegyzékszám alatt bejegyzett ... Kft. a
- január 6-i alapításától I.rendű alperes neve és a II.r. alperes tagságával működött, a 3 millió forint törzstőkéből a tagok egyenlő arányban részesedtek. A II.r. alperes üzletrészét
- április 8-án átruházta I.rendű alperes nevera, az immár egyedüli tag ekkortól az ügyvezetői tisztséget is betöltötte. A ... Kft. megrendelésére a szakmérnök, egyéni vállalkozó felperes árajánlatot készített az ... Kft. .... .... hrsz-ú ingatlanára felépítendő raktár és iroda kivitelezésére. Az árajánlat alapján a ... Kft. mint vállalkozó és az ... Kft. mint megrendelő között vállalkozási szerződés jött létre, az építési munka díjaként 145.982.718.Ft + áfa átalányösszeget kikötve. A ... Kft. az árajánlat készítésén túl a felperest megbízta az építési munka felelős műszaki vezetői teendői ellátásával is. A felperes
- július 10-én keresetet terjesztett elő a ... Kft-vel szemben 12.792.575.Ft + áfa (15.351.090.Ft) és késedelmi kamatai megfizetése iránt elsődlegesen vállalkozói díj, míg másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás jogcímén. Kereseti érvelése szerint a ... Kft. a felelős műszaki vezetői megbízás mellett megrendelte tőle a csarnoképítés részmunkája alvállalkozói feladatai elvégzését szóban, a díjat utólagos tételes felmérésre utalással meghatározva. A felperes az általa készített felmérési naplóban a csarnoképítés munkáinak díját 22.896.083.Ft + áfa (27.745.300.Ft) összegben határozta meg, melyről szóló,
- december
- napján kelt számláját a ... Kft. nem fizette meg. Az eljárás befejezéseként hozott határozatában a Győri Ítélőtábla a
- február
- napján kelt Pf.II..../2011/
- szám alatti ítéletével helybenhagyta a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 20.P..../2008/
- szám alatti ítéletét, amely a ... Kft-t a felperes javára 10.282.765.Ft tőke, valamint annak a
- december
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte, míg ezen túl a keresetet elutasította. A jogerős ítéletbe foglalt marasztalási összeget a ... Kft. nem fizette ki. A felperes
- január
- napján érkezett kérelmére a megyei bíróság
- március 23-i kezdő időponttal rendelte el a ... Kft. felszámolását, a felszámolás egyszerűsített módon
- szeptember 26-án fejeződött be, a cégbíróság a
- október
- napján kelt Cg.
- szám alatti végzésével törölte a ... Kft-t a cégnyilvántartásból. A felszámolás során a felperes 17.148.079.Ft hitelezői igényt jelentett be a felszámolónak, melyet a felszámoló nyilvántartásba vett. A felperes hitelezői követelése a felszámolás során nem térült meg. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a II.r. alperes - mint a cégjegyzékből törölt ... Kft. tagja - korlátolt felelősségével a hitelezők rovására visszaélt; egyben kérte kötelezni a II.r. alperest 16.978.079.Ft, valamint annak a
- április
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére. Keresetét a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.) 50.§
(1)bekezdésére és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 63.§
(1)bekezdésére alapította. Azzal érvelt, hogy a II.r. alperes a tagságával működött ... Kft.-t olyan módon „ürítette ki, hogy a ...i ...-csarnok építésére a ... Kft-vel 17 millió forint, illetve 9,8 millió forint átalánydíjat kikötve szerződött. A vállalkozó ... Kft. ilyen összegekre állított ki számlát a ... Kft. terhére, azonban munkát ténylegesen a csarnoképítésnél nem végzett, így a II.r. alperes fiktív számlákat állított be a könyvelésbe. Ezzel lehetővé vált, hogy a felperes részére ne kelljen kifizetni a jogerős ítéletben meghatározott összeget, 26,8 millió forint pedig „kivehető legyen a ... Kft-ből". A II.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes által a ... Kft-vel szemben indított perben hozott ítélet jogerőre emelkedésekor már nem volt a ... Kft. tagja, ezért nem követhetett el mulasztást a követelés kifizetését illetően. A 2008. évtől kezdődően a ... Kft. tevékenységében már nem vett részt, mivel ekkor az ...-csarnok építése már befejeződött. A ... Kft. az ... Kft. beruházásán végzett javítási munkát, így a ... Kft. nem fiktív számlák alapján fizetett. Vitatta a felperes tőkekövetelésének összegét, valamint a késedelmi kamat kezdő időpontját is. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest a II.r. alperes részére 900.800.Ft perköltség megfizetésére. Határozata indokolásában a törvényszék abból indult ki, hogy a Gt.50.§
(1)-
(2)bekezdése, valamint a Pp.3.§
(3)bekezdése alapján a perben a felperes volt köteles bizonyítani azt, hogy a II.r. alperes a korlátolt tagi felelősségével visszaélt, mellyel okozati összefüggésben a felperes ... Kft-vel szembeni hitelezői igénye nem nyert kielégítést. Ennek a bizonyítási kötelezettségének pedig a felperes - a bíróság tájékoztatása ellenére - a perben nem tudott eleget tenni. Így nem bizonyította a kereset jogalapját a felperes indítványára beszerzett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ... Bűnügyi Igazgatósága iratai, mivel a felperes feljelentését a nyomozóhatóság elévülés miatt elutasította. A bíróság nem tudta beszerezni a felszámolótól a felperes indítványára a ... Kft. iratait sem, mert azokat selejtezték. Ezért azon túl, hogy a ... Kft. a ... Kft. megrendelésére az ...-csarnokon építési munkát végzett, nem volt pontosan meghatározható annak műszaki terjedelme és összege. A lefolytatott tanúbizonyítás, N.P.B., T.F.Cs. és K-D.I. kihallgatása szintén azt támasztotta alá, hogy a ... Kft. jogszerűen teljesített a ... Kft. részére. A bíróság mellőzte a felperes indítványára igazságügyi könyvszakértő kirendelését, mivel úgy ítélte meg, hogy eldöntendő szakkérdés nem merült fel. A szakértői bizonyítás lehetőségét az iratok hiánya is kizárta. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, míg másodlagosan annak megváltoztatása és a keresetének való helytadás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte ezen túl az alperes részére perköltségként megállapított ügyvédi munkadíj mérséklését is. Jogorvoslati kérelmében kifejtett álláspontja szerint a II.r. alperes magatartása megfelelt a Gt.50.§
(1)-
(2)bekezdésében meghatározott tényállásnak, mivel a II.r. alperes volt az, aki nem fizette ki a felperes számláját. A II.r. alperes az felperes által teljesített munkát más személy által elvégzett munkaként állította be a ... Kft. könyveiben. Megítélése szerint a nyomozóhatóság feljelentést elutasító határozatából is megállapítható, hogy az alperes bűncselekményt követett el. A ... Kft. a ... Kft. részére végzett tevékenységet illetően kiemelte, hogy az ...-csarnok építéséről vezetett két kötetes építési naplóban a ... Kft. nem szerepel alvállalkozóként, avagy alkalmi kisegítő tevékenységet végzőként. Emiatt az ...-csarnok építésénél, a ... Kft. nem végzett munkát. Az előzményi perben ennek a cégnek a neve egyszer sem vetődött fel a kivitelezéssel kapcsolatos bizonyítási eljárásban. Így az a kérdés, hogy a ... Kft. könyvelésében a felszámolónál megtalált szerződések, illetve számlák szerinti 26.898.458.Ft milyen tevékenységre került kifizetésre. Kitért arra is, hogy a II.r. alperes - mint a ... Kft. tényleges ügyvezetését ellátó személy - már a csarnoképítés kezdetétől fogva eltökélte, hogy a felperes tevékenységét nem fogja kifizetni. A II.r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezésben foglaltakra kiemelte, hogy a ... Kft. - amelynek a II.r. alperes nem volt vezető tisztségviselője - azért nem fogadta be a felperes által kiállított számlát, mert a felperessel szerződéses jogviszonyban nem állt. Szerződés hiányában a felperes alvállalkozói számlát sem volt jogosult benyújtani. Ezzel szemben a ... Kft. és a ... Kft. között szerződés jött létre, az utóbbi a hibás munkarészek javítását végezte. Ezt támasztotta alá a megrendelő, ... Kft. képviselője, N.P.B. tanú vallomása is. Vitatta, hogy a nyomozóhatóság a feljelentést elutasító határozatában bűncselekmény elkövetését állapította volna meg. Helyesen a határozat azt tartalmazza, hogy a bűncselekmény elévült. A felperes által a fellebbezésben részletezett számviteli beszámoló adatokra megjegyezte, hogy a ... Kft. a 2010. évig nyereségesen működött. Úgy vélte, hogy az elsőfokú eljárásban megállapított, ügyvédi munkadíj jogcímén felmerült perköltség - figyelembe véve az elsőfokú tárgyalások számát, a tárgyaláson kifejtett képviseleti tevékenységet, illetve az előterjesztett beadványok számát, illetve tartalmát - túlzottnak nem tekinthető. A törvényszék a bizonyítékok helytálló mérlegelésével (Pp.206.§
(1)bekezdés) állapította meg a tényállást és abból helytálló jogkövetkeztetést levonva utasította el a keresetet. Ezért a fellebbezés nem alapos. A Gt.50.§
(1)bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. Az idézett törvényhely a társasági jogi főszabálytól eltérő, a korlátolt felelősségű társaság tagjának csupán a vagyoni hozzájárulás teljesítésére korlátozott felelősségét áttörő szabályt tartalmaz. Ez a felelősségi helyzet azonban csak a már megszűnt, a cégnyilvántartásból törölt korlátolt felelősségű társaság esetében képzelhető el. A korlátolt felelősségű társaság tagja a jogutód nélkül megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért a társaság hitelezőivel szembeni korlátlan és egyetemleges felelőssége megállapítására a joggal való visszaélés (Ptk. 5. §
(1)bekezdés) sajátos esetében kerülhet sor. Akkor, ha a tag vétkesen (szándékossággal vagy súlyos gondatlansággal) visszaél a társaság elkülönült jogalanyiságából fakadó korlátolt felelősségével úgy, hogy a társaság vagyonát annak rendeltetésével ellentétesen az üzletszerű gazdasági tevékenysége körén kívül eső célra használja fel, azt csökkentve, elvonva, mellyel okozati összefüggésben a hitelezői követelések kielégítése részben vagy egészben meghiúsul. (Gt.50.§
(2)bekezdés, Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf..../2015/4. szám) Az idézett anyagi jogi szabályok alapján a törvényszék a Pp.3.§
(3)bekezdése szerint helytállóan figyelmeztette a felperest a bizonyítandó tényekről, a bizonyítási kötelezettségéről és a bizonyítás sikertelensége jogkövetkezményeiről. (56. tjk.) Így a perben a felperes volt köteles bizonyítani azt a kereseti tényállítását, hogy a II.r. alperes az ...-csarnok építésén munkát nem végző ... Kft-től azzal a céllal fogadott be fiktív számlákat, hogy ezzel elvonja a - felperes adósa - ... Kft. vagyonát és a vagyonvesztés miatt nem került sor a felperes hitelezői igénye kielégítésére. Az elsőfokú bíróság helyes megítélése szerint azonban a felperes a perben ezeket a tényeket bizonyítani nem tudta. (Pp.164.§
(1)bekezdés) A perben feltárt bizonyítékok szerint a ... Kft. végezte az ...-csarnok építési munkái hibáinak kijavítását. Erre nem csupán az - érdekeltnek tekinthető - ... Kft. ügyvezetője, T.F.Cs. tett tanúvallomást, hanem a felek jogvitájában érdektelennek tekinthető ... Kft. képviselője, N.P.B. tanú is. Helytállóan hivatkozott a II.r. alperes a fellebbezési ellenkérelmében arra is, hogy a nyomozóhatóság a feljelentést elutasító határozatában a II.r. alperes terhére bűncselekmény elkövetését nem állapította meg. Így a perben nem merült fel olyan bizonyított adat, amely alátámasztaná, hogy a II.r. alperes csalárd, visszaélésszerű magatartással, fiktív számlák alapján teljesített volna kifizetést a ... Kft. vagyoncsökkenése érdekében a ... Kft-nek. A felperes kellő alap nélkül kérte a fellebbezésében az elsőfokú ítéletben a terhére megállapított ügyvédi munkadíjból álló perköltség mérséklését is. A törvényszék a pernyertes II.r. alperes javára a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (R.) 3.§-a rendelkezései alapján határozott meg 900.800.Ft jogi képviseleti díjból álló perköltséget. Ez az összeg megfelelt a 16.978.079.Ft perérték, valamint az R.3.§
(2)bekezdésében meghatározott tarifarendszer szerinti áfával növelt ügyvédi munkadíjnak. Ezen munkadíj mérséklésének a fellebbezés alapján csak akkor lett volna helye, ha az nem állt arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel (R.3.§
(6)bekezdés), a jogi képviseleti munka mennyiségi és minőségi összetevőivel. A konkrét esetben a mintegy három éven át tartó peres eljárás során a II.r. alperes meghatalmazott ügyvédje 11 bírósági tárgyaláson vett részt és hat beadványt terjesztett elő. Ezek figyelembevételével nem volt helye a II.r. alperes részére megállapított elsőfokú perköltség mérséklésének. Az ítélőtábla ezekre figyelemmel az elsőfokú ítéletet a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes viselni köteles a másodfokú eljárás során felmerült, lerótt fellebbezési illetékből és az ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az alperes részére ez utóbbi összegét az ítélőtábla az R.3.§
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 152.400.Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
- május
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró