A határozat elvi tartalma: A mezőgazdasági támogatási kérelem hibája nem tekinthető nyilvánvalónak, ha a szolgáltatott adatok alapvetően hibásak, miáltal a kérelem egyértelműsége kétséges. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.211/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Sárga Emil ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Ivanovits Andreaügyvéd Ivanovits és Káldy Ügyvédi Iroda A per tárgya: Natura 2000 erdőterületre gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatási igény befogadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.340/2015/
- számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.340/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. 10.K.27.340/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- április 29-én az Európai Vidékfejlesztési Alapból a Natura
- erdőterületen történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/
- (IV. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Jogcím rendelet) alapján kompenzációs támogatás kifizetése iránti egységes kérelmet nyújtott be a
- évre vonatkozóan az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) mint alperesi jogelődhöz. Kérelmében a terület azonosításához szükséges adatokat az alábbiak szerint adta meg: B.H erdőtag; T3KWCV11 blokkazonosító. [2] Az Igazgatóság
- november
- napján meghozott
- számú határozatával a felperes kérelmét elutasította arra tekintettel, hogy a kérelemben megjelölt B. H erdőrészlet az Országos Erdőállomány Adattárában (a továbbiakban: Adattár) nem szerepel. [3] Az Igazgatóság határozatával szemben a felperes fellebbezést nyújtott be, és támogatási jogosultsága megállapítását kérte azzal, hogy az adatokat pontosította. Indoklásként a korábbi tudomásszerzés hiányát hozta föl. A másodfokon eljárt alperes
- 17-én meghozott
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes megállapította, hogy a felperes
- szeptember 16-tól tudott az általa művelt erdőterület azonosítójának megváltozásáról. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] Felperes keresettel élt, és kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, tekintettel arra, hogy a tulajdonában álló erdőterületek után a
- évre a kompenzációs támogatásra jogosult. [5] A felperes az alperes határozatának jogszabálysértő voltát azzal indokolta, hogy a Jogcím rendelet
- §-a, valamint
- §
(2)és
(3)bekezdései helyes értelmezése szerint nem szükséges az Adattár utolsó aktuális adatát megadni. Utalt a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) 40. §
(1)bekezdésében foglaltakra, miszerint nyilvánvaló hiba esetén a hibát, illetőleg az egyértelmű hiányosságot a hatóság saját hatáskörben pótolhatja vagy javíthatja. [6] Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat. Az elsőfokú ítélet [7] Az ügyben eljárt Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.340/2015/5. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. [8] Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 38. §
(4)bekezdése értelmében az Adattár közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A Jogcím rendelet 8. §
(2)bekezdése szerint a támogatási jogosultság megállapítása során az Adattárban szereplő adatok szolgálnak alapul. A
(3)bekezdés szerint az elbírálás során az Adattárnak a kérelem benyújtási időszaka utolsó napja szerinti aktuális adatait kell figyelembe venni. [9] Mivel közhitelű nyilvántartásról van szó, a bíróság szerint a hibát nem lehet nyilvánvalónak minősíteni, sem olyannak, amit az alperes külön felelősségvállalás nélkül kijavíthatott volna. Ilyen kötelezettsége az alperesnek nem állapítható meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül [10] helyezését, továbbá az alperes határozatának az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését. Kérte az eljárással kapcsolatos költségeinek megtérítését is. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Eljárási törvény 9. § m) pontját, a 40.§-t, az 55. §
(9)[11]
(10)bekezdésében foglaltakat. Eszerint a nyilvánvaló hibát az alperesnek javítania kellett volna. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai A Jogcím rendelet tartalmazza az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura [13] 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályait. Az Eljárási törvény szerint a támogatási kérelem nyilvánvaló hibáját a hatóság saját hatáskörben pótolhatja, javíthatja. A felperes kérelmében megjelölt erdőrészlet azonosítója hibás volt az Adattárhoz képest. A [14] kérelemnek tartalmaznia kellett volna a támogatási igénnyel érintett erdőrészletek azonosítására alkalmas, valós, jogszabályban meghatározott adatokat. A felperes által igényelt támogatás alapvetően az erdőrészletre vonatkozóan igényelhető, az erdőrészlet adatai alapján dönthet a hatóság a kérelemről. Az alperes közigazgatási hatóság az Eljárási törvény 40. §
(1)bekezdése szerint a kérelem [15] elbírálása során a nyilvánvaló hibát az eljárásban bármikor kijavíthatja. A
- § m) pontja szerint a nyilvánvaló hiba a kérelem olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem vagy a pályázat más adataiból, illetve a hatóság által elérhető más nyilvántartásból, hiánypótlásra felhívás nélkül orvosolható, azaz pótolható vagy javítható. A Kúria megítélése szerint a közigazgatási szervnek nem lehet feladata a kérelem alapjául [16] szolgáló jogosultság feltárása. Ez ugyanis a pályázó kötelezettsége. A hibajavítás lehetőség ugyan a hivatalból történő korrekcióra, azonban nyilvánvalóan ennek köre nem terjedhet túl bizonyos határon. Éppen azért, mert alapvető hiba esetén az egyértelműség megítélése már támadhatóvá válik. Megállapítható, hogy a támogatási kérelem a szabályoknak nem megfelelő, ha a [17] jogszabályokból következő pontosságnak nem felel meg, különösen, ha a mezőgazdasági termelő alapvetően rosszul jelöli meg a kérelme alapjául szolgáló erdőrészletetek adatait. Jelen esetben okkal valószínűsíthető, hogy a felperes a kérelem benyújtásakor nem a szükséges gondossággal járt el. Közhitelű nyilvántartásra hivatkozás hibája nem lehet nyilvánvaló hiba, hanem - hiba. Ennek [18] okszerű következménye a kérelem elutasítása, amit határidőben benyújtott új kérelem útján lehet korrigálni, de mindenképpen a kérelmező által. A hatóságtól nem várható el ennek a felelősségnek az átvállalása hibajavítás címén. A hibajavítás az alperes jogszabályon alapuló lehetősége, nem pedig kötelezettsége. Az [19] alperesnek az Adattár adatait kell közhitelű nyilvántartásként alkalmaznia. A Kúria korábban már több ügyben vizsgálta a nyilvánvaló hiba fogalmát (Kúria [20] Kfv.IV.35.501/2013/6, Kúria Kfv.III.35.206/2014/11, Kúria Kfv.IV.35.431/2015/5), illetve a kérelmező menthető felelősségét a kérelem pontosságát illetően (Kúria Kfv.IV.35.408/2012/4, Kúria Kfv.I.35.525/2012/5). Az igénylőnek nem felróhatóan előálló hibák tekintetében, a Kúria több ízben hivatkozott a [21] következőkre. A jelenleg 640/2014/EU bizottsági rendelet
- cikk által, a
- január
- előtt kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott kérelmek tekintetében hatályában fönntartott1122/2009/EK bizottsági rendelet
- cikk
(1)bekezdése kimondja, hogy „(a)z I. és II. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes." Jelen ügyben a felperes által vétett hiba alapvető volta a pályázat összeállítása során nem kellő gondosságra utal. Mindezek vonatkozásában alperest a fentiek szerint nem terhelhette pótlási kötelezettség. Ilyen elvárás vele szemben sem az Eljárási törvényből, sem az uniós szabályozásból nem vezethető le. Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával [22] hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma A mezőgazdasági támogatási kérelem hibája nem tekinthető nyilvánvalónak, ha a [23] szolgáltatott adatok alapvetően hibásak, miáltal a kérelem egyértelműsége kétséges. Alkalmazott jogszabályok 2007. évi XVII. törvény 9. § m) pont, 40. §; 640/2014/EU 43. cikk a) pont, 1122/2009. EK. [24] 73. cikk.
(1)Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni [26] nem kellett. A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § [27]
(3)bekezdés d) pontja alapján állapította meg. ,
- január
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Kalas Tibor sk. bíró