A határozat elvi tartalma: A jogerős ítéletben foglaltak kötik a peres feleket, attól azonban közös megegyezéssel a teljesítési határidő tekintetében is eltérhetnek. Az ítélettel megállapított kötelezettségek teljesítésében a felek együttműködésre kötelesek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete A határozat száma: Pfv.I.21.080/2016/
- A tanács tagjai:Dr. Harter Mária a tanács elnöke . Varga Edit előadó bíró . Mocsár Attila Zsolt bíró A felperes: A felperes képviselője: Becker Ügyvédi Iroda Becker Tibor ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője:. Nyitrai István ügyvéd A per tárgya: (ügyintéző: dr. jognyilatkozat pótlása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság és jogerős határozata száma: ányai Törvényszék 1.Pf.20.020/2016/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: ányai Járásbíróság 9.P.20.943/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság 9.P.20.943/2015/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A jelen per előzményét képező közös tulajdon megszüntetése iránti perben a Tatabányai Városi Bíróság 9.P. 20.394/
- számú, első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a peres felek ingatlan közös tulajdonát oly módon szüntette meg, hogy az alperes (ottani felperes) ¼ tulajdoni hányadát 2.496.679 forint megváltási ár ellenében a felperes (ottani alperes) tulajdonába adta, a felperest a megváltási árból 1.862.000 forint megfizetésére 15 napon belül, a 634.679 forint megfizetésére 60 napon belül kötelezte. A tulajdonjog átvezetése érdekében azzal kereste meg a földhivatalt, hogy a bejegyzést akkor teljesítse, amikor a felperes csatolja a tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó alperesi bejegyzési engedélyt. A megváltási ár bármely részletének késedelme esetére elrendelte az ingatlan árverési értékesítését, a legkisebb árverési vételárat beköltözhető állapotban 13.072.669 forintban határozta meg és rendelkezett a vételár felosztásáról. Az ítélet kézhezvétele után a felperes jogi képviselője rövid úton megkereste az alperes képviselőjét a teljesítési számlaszám közlése és a fellebbezési szándék felőli tudakozódás miatt. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete
- október 10-én jogerőre emelkedett. A jogerő megállapításáról szóló végzést - amely jogerőre emelkedés napját tévesen,
- október
- napjában jelölte meg - a felperes jogi képviselője
- október 30-án vette át, ezt követően
- november 3-i levelében ismét tájékoztatást kért az alperes képviselőjétől az esetleges fellebbezésről, majd
- november 11-én a megváltási árat egy összegben átutalta az alperesnek. [3] Az alperes időközben,
- október 30-án érkezett beadványában azt közölte az elsőfokú bírósággal, hogy a felperes a megváltási ár első részletét az ítéletbe foglalt 15 napos határidőn belül, azaz
- október 22-éig nem fizette meg, ezért az árverési értékesítés elrendelését kérte. Az alperes jogi képviselője minderről a
- november 10-i levelében tájékoztatta a felperest, azzal, hogy ügyfele az ítéletben foglalt határidők figyelembevételével fordult a bírósághoz. Az alperes beadványa alapján az elsőfokú bíróság
- november 7-én kelt végzésével felhívta a felperest, hogy az alperes késedelemre vonatkozó bejelentésére figyelemmel haladéktalanul tegyen eleget az ítélet rendelkezéseinek, az alperest egyidejűleg a jogerős ítélet végrehajtásának lehetőségéről tájékoztatta. [4] A felperes
- november 20-i levelében eredménytelenül kérte az alperestől a bejegyzési engedély kiadását. Az alperes jogi képviselője
- november 24-i keltezéssel a felperesi képviselőhöz írt levelében ezt úgy magyarázta, hogy a teljesítési határidő letelte miatt az engedély kiadása okafogyottá vált. A földhivatal a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét a bejegyzési engedély hiánya miatt
- december 8-án kelt végzésével elutasította. Az alperes
- november 21-én kelt kérelme alapján az elsőfokú bíróság a
- január 7-én kibocsátott végrehajtási lappal az ingatlan árverési értékesítését rendelte el a közös tulajdon megszüntetése tárgyában keletkezett jogerős ítélet alapján. A kereset és az alperes védekezése [5] A felperes a jelen pert megindító,
- július 23-án érkezett keresetében az alperes bejegyzési engedélyének ítélettel történő pótlását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 1:5.§
(1)és
(2)bekezdései alapján a tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének jogerőre emelkedéséről szóló értesítés kézhezvétele után a megváltási árat határidőben: 15 napon belül megfizette, ezért az alperes a bejegyzési engedély kiadását jogszerűtlenül, a felperes magánérdekének másként el nem hárítható sérelmét okozva tagadta meg. [6] Az alperes a kereset elutasítására irányuló ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperesnek az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésétől,
- október 7-től 15 napja volt a teljesítésre, ez a határidő október 22-én eredménytelenül letelt, ezért a bejegyzési engedély kiadására nem volt köteles. Tagadta, hogy a felperes megkereste a számlaszám közlése iránt, ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a vételárat jogosult volt átvenni, ahhoz az összeghez árverés esetén is hozzájutott volna, ez a jogerős ítélet rendelkezéséből is kitűnik. Az első- és a másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével pótolta az alperesnek a felperes tulajdonjoga bejegyzéséhez szükséges engedélyét. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes az ítélet jogerőre emelkedéséről szóló bírósági értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a megváltási árat megfizette, késedelem nem terheli, ezért az alperes a bejegyzési engedély kiadását nem tagadhatta meg. Utalt arra: az alperes a megváltási árat teljes egészében megkapta, így késedelmes teljesítés esetén is köteles lett volna az engedély kiadására. Az alperes kérelmére megindult végrehajtás megszüntetését a bejegyzési engedély ítélettel történő pótlására figyelemmel a felperes végrehajtás megszüntetése iránti perben kérheti, az ítélet jogerőre emelkedésével ugyanis a végrehajtás okafogyottá válik. [8] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Megváltoztató döntésének indokai között utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletének jogerőre emelkedését tévesen - október 10-e helyett október
- napjában - állapította meg és arról késve értesítette a feleket, ennek azonban az EBH2015.M.8 számú határozatban kifejtettek szerint nincs jelentősége, mert a határozat jogerőre emelkedéséről történő késedelmes bírói tájékoztatás nem mentesíti a jogi képviselővel eljáró felet (az adott esetben a felperest) a teljesítési határidő elmulasztásának következménye alól: a jogi képviselőnek tudnia kell, hogy a jogerőre emelkedést követő 15 nap a teljesítési határidő. Mindezek miatt a felperes nem hivatkozhatott alappal arra, hogy csak a jogerőre emelkedésről szóló bírói értesítés kézhezvételével került teljesítési helyzetbe, késedelmét nem menti a bíróság tájékoztatási késedelme. A felperes már a teljesítési határidő letelte után, késedelmesen kereste meg az alperest a számlaszám közlése iránt. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a közös tulajdon megszüntetési perben hozott ítélete figyelmen kívül hagyásával hozta meg az alperesi nyilatkozatot pótló ítéletét, a megszüntetési perben ugyanis azt a tájékoztatást adta az alperesnek, hogy a felperes mulasztására figyelemmel a jogerős ítélet végrehajtását kérheti, míg a jelen perben úgy indokolta a döntését, hogy miután a felperes a teljes vételárat megfizette az alperesnek, a felperessel szemben akkor sem alkalmazhatók a mulasztás jogkövetkezményei, ha valóban késedelmes volt. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [9] A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletével egyező tartalmú döntés meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet indokolásában felhívott elvi határozat a perbeli esetre nem alkalmazható, mert időben később és eltérő tényállás mellett keletkezett mint a perben vizsgált teljesítés. Hangsúlyozta: az elvi határozatban megállapított tényállással szemben (ahol a keresetlevelet elutasító határozatot átvevő jogi képviselő élhetett csak fellebbezéssel vagy a Pp. 132.§-ában szabályozott lehetőséggel), a perbeli esetben a felperes nem tudhatta, hogy az alperes kíván-e fellebbezni az ítélet ellen vagy sem, így nem lehetett abban a helyzetben, hogy a jogerő beálltát a bíróság értesítése nélkül megállapítsa. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen értékelte késedelmesnek a teljesítését: a jogerőről szóló bírói értesítés kézhezvétele után nem sokkal a teljes megváltási árat megfizette. Megjegyezte, hogy a jogerős ítélet nem rendezte a perben kialakult helyzetet, annak ellenére ugyanis, hogy a teljes megváltási árat kifizette, a tulajdonjoga bejegyzésére nem került sor és a vételárat sem kapta vissza. Felszólítására, hogy nyilatkozzon a megváltási árnak a végrehajtási eljárásban történő beszámításáról, az alperes nem reagált, így a vételárat jogalap nélkül birtokolja. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Hangsúlyozta, hogy a felperes a jogerőre emelkedést követő 15 napon belül nem fizette meg a megváltási árat, ezáltal késedelembe esett, a közös tulajdon megszüntetési perben keletkezett ítélet pedig erre az esetre árverés tartását rendelte el. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. Az eredményes felülvizsgálat alapja anyagi jogi vagy az érdemi döntést lényegesen befolyásoló eljárási szabálysértés lehet [Pp. 270.§
(2)bekezdés; 275.§
(3)bekezdés]. A felperes felülvizsgálati érvelésében a teljesítési határidőkre vonatkozó eljárási szabályok (Pp. 217.§) téves alkalmazását okolta az álláspontja szerint jogszabálysértő jogerős ítéleti döntés meghozataláért. [12] A közös tulajdon megszüntetési perben keletkezett, első fokon jogerőre emelkedett ítélet a megváltási ár bármely részletének elmulasztása esetére a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetését rendelte, ehhez képest az elsőfokú bíróság tájékoztatása valóban ellentmondásos volt: a felperest a megváltási ár haladéktalan megfizetésére hívta fel, míg az alperest a végrehajtás - az árverés elrendelése iránti kérelem - lehetőségéről tájékoztatta (9.P.20.394/2012/56. számú végzés). Helytálló a másodfokú bíróság megállapítása a jogerő időpontjának téves közléséről is, mindezek azonban a per eldöntése szempontjából azért nem bírtak jelentőséggel, mert mindkét fokon eljárt bíróság tévesen rögzítette a teljesítési határidőt, az ugyanis a Pp. 217.§
(6)bekezdésének megfelelően az ítélet kézbesítésétől, nem a jogerőre emelkedésétől veszi kezdetét utóbbi a végrehajtás kezdeményezésének lehetőségét biztosítja a jogosult számára, egyben a végrehajtás veszélyét jelenti a kötelezett számára. A másodfokú bíróság által hivatkozott EBH valóban a határozat jogerőre emelkedéséhez képest vizsgálja a határidőt, ez azonban nem a Pp. 217.§
(1)bekezdése szerinti teljesítési határidőt, hanem a Pp. 132.§
(1)bekezdésében szabályozott eljárásjogi jogintézményt: a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetén kifejezetten a végzés jogerőre emelkedéséhez kötött 30 napon belül történő újbóli előterjesztés lehetőségét jelenti. [13] A bíróság ítélete és az abban foglalt teljesítési határidő köti a feleket, attól azonban közös megegyezéssel eltérhetnek, eltérő teljesítési határidőben vagy feltételekben akár ráutaló magatartással is megállapodhatnak. Az adott esetben a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, a felperes és az alperes jogi képviselője közötti levélváltás arra utal, hogy a teljesítés időpontja, illetve mikéntje tekintetében az ítélethozatalt követően a felperesi jogi képviselő a teljesítési számlaszám közlése iránt kereste meg az alperesi képviselőt, majd - a perben kétségbe nem vont nyilatkozata szerint - ugyancsak a jogi képviselővel egyeztetett „menetrendnek" megfelelően az esetleges fellebbezés előterjesztéséről való alperesi értesítésre várt (2014. november 3i felperesi levél). Értesítés, illetőleg a teljesítésre történő felhívás azonban csak a bíróságtól érkezett, ezt követően a felperes valóban néhány napon belül kifizette a megváltási árat. [14] Az így kiegészített indokokból és a feleket terhelő együttműködési kötelezettségből keletkező kötelmek alapján az elsőfokú bíróság értékelte helyesen a kialakult helyzetet: a felperes járt el a felek közötti egyeztetésnek megfelelően. Az alperes a perbeli képviseletét ellátó jogi képviselő nyilatkozatait nem vonta kétségbe, azzal ellentétes nyilatkozatot utóbb sem tett, mindezek alapján a felperes az együttműködési kötelezettségnek mindenben eleget téve járt el az alperesi képviselővel egyeztetett szempontok szerint: fizetési kötelezettségét a fellebbezés hiányáról tudomást szerezve néhány napon belül teljesítette, így az alperes jogszerűen nem tagadhatta meg a bejegyzési engedély kiadását. [15] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet - mivel az a teljesítésre vonatkozó perbeli adatoknak a Pp.206.§
(1)-
(2)bekezdései szerinti értékelési szabályt sértő értékelésével utasította el a keresetet - hatályon kívül helyezte, és az előzőek szerint kiegészített indokokra is figyelemmel az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét hagyta helyben a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján. Záró rész [16] A felperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 270.§
(1)bekezdésének megfelelően alkalmazott Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte a felperes jogi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült, a peres eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltak szerint a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan, a 4/A.§ értelmében az általános forgalmi adóra is figyelemmel meghatározott ügyvédi munkadíjból, valamint a felperes által az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39.§
(3)bekezdés d) pontja és az 50.§
(1)bekezdése szerint lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből álló perköltség megfizetésére. Budapest,
- február
- Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k.bíró